Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-14 / 88. szám
TAXA POŞTALA PLATTTÄ IN NUMERAR No. 141.163/192«. Ara 5 lej Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztályPiaţa Unirii 9. szám. •— Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR. POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési 84c lej. — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, ímM Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 0 többi külföldi államokba csak a portókülöabözettel :3xt LVI. ÉVFOLYAM, 8 8. SZÁM. VASÁRNAP 1935 ÁPRILIS 14. A hágai bíróság klasszikus ítélete — finom nemzetközi szóval: jogi szakvéleménye — a kisebbségek iskola-jogáról most már teljes tisztaságában szolgálatunkra áll. Bár egy különös esetre vonatkozik, mint mindig és pedig az albániai görög nyelvű magániskolák ügyére, mégis általános hatású elvi döntés. Tegnap az Ellenzék részletesen ismertette, hogy a görög kisebbség miként emelt panaszt a népszövetségi tanács előtt, mert az albánok a legtöbb görög iskolát megfojtották s a megmaradtakat csak a rendes iskolaév kezdetén túl engedélyezték, tanítóit nyelvvizsgára kény szeri tették, kinevezésüket nem hagyták jóvá, a görög nyelv használatát mind kevesebb tantárgyra korlátozták. A panaszt a Népszövetség tanácsa alaposan mérlegelte és ami ritka eset, az állandó vagy más szóval nemzetközi birósághoz fordult jogi véleményért. A hágai bíróság ezek után kimondotta, hogy az albán iskola-törvény a többség és a kisebbség számára elvben ugyan egyenlő elbánást biztosit, de a gyakorlatban mégis súlyos jogtalanságot jelent; Albánia nép- szövetségi nyilatkozata 192 i-ben a kisebbségek védelme céljából történt, nem pedig, hogy a kisebbségi jogok intézményes megszüntetését mintegy jogi mázzal vonják be; ami eddig történt az albán iskolaügy terén, ellentétben áll a Népszövetség elé terjesztett albán belépési-nyilatkozattal, amelynek elgondolása szerint a kisebbségek a fönnálló jogok értelmében iskolákat nyithatnak, fönntarthatnak s a tanszabadság teljes mértékével rendelkezhetnek. íme, igy történt. Ez egyenes beszéd és most már ítélet, igy mindenkire kivétel nélkül vonatkozik. A görög panasziratban foglalt iskolai sikanériák nemcsak Albániában nem tobzódhatnak tovább, hanem sehol a világon, ahol a kisebbségi jogvédelem „divatozik“. Legalább jogilag nem. Persze más kérdés, hogy „Hága lo- cuta, finita est causa“ éppen úgy áll-e hatályosan, mint mikor „Róma locuta est“, amikor a csalhatatlan pápa Ítélvén, végérvényesen befejeződött az ügy. Mi kételkedünk, joggal kételkedünk. A mi szempontunkból aggasztó, hogy az állandó nemzetközi bíróság nyolc tagjával szemben a jogi szakvélemény meghozatala után három biró különvéleményt jelentett be s a három között ott van — a román biró is. Nyilván jelenti, az ilyen jogi és politikai szellem nem talál dús táptalajt minálunk. Ghi- bu tanár ur drága, kedves jó bai’átunk éppen most dicsekedett el, hogy 1919 márciusában Angelescu közoktatásügyi miniszter az ő támogatásával égy ankéten keresztül akarta erőszakolni az állami és csak román nyelvű oktatás kizárólagosságát. Ezt az Alba-Iulia-i határozatokra való hivatkozással csak Goldis László akadályozta meg. Nem szokatlan, hogy zord miniszterünk visszanyúl elejtett képzetekhez, mint most a nyelvvizsgák esetében cselekedte. És hol van ma már a hires határozatoknak az igazi tekintélye és valóságos hatálya? Egyáltalában hova süllyedt a nemzetközileg megalapozott kisebbségi jogvédelem. Épp most vertek uj szeget a koporsó fedelébe. Mikor Binder a közigazgatási törvényjavaslat szenátusi vitájában megrázó pátosszal tiltakozott, hogy az önkormányzati testületekben csak az állam nyelvén szaA STRESAI ÉRTEKEZLET Németország hajlandó Menni a teleti paktumban A német fegyverkezés elleni határozat megszövegezését a népszövetségi tanácsra bízzák. — Reménykedő hangulatban teiezl be tanácskozásait a háromhatalmi értekezlet A stresai konferencia tegnap váratlan szenzációval lényegileg befejezte tanácskozásait. Az értekezlet résztvevői ma még összegyűlnek megbeszélésre, ennek azonban egyedüli célját a megállapodásokról szóló végső hivatalos jelentés megszövegezése képezi. A szenzáció Németország teljesen váratlanul érkezett bejelentése volt, hogy hajlandó a keleti megneir-támadás* pák tumban résztvenni, még abban az esetben is, ha a többi résztvevők külön segítségnyújtási szerződéseket kötnek egymás között. 'Ezt megelőzőleg elég reménytelen hangulat uralkodott az értekezleten. Anglia ugyan hajlandónak mutatkozott a francia népszövetségi előterjesztés támogatására, de a helyzet mégis kilátástalannak látszott. Németország hajlandósága azonban arra, hogy részt- vegyen a keleti paktumban, teljesen megváltoztatta a helyzetet s ma már úgy Párisban, mint Londonban és Rómában reménykedve néznek a kibontakozási lehetőségek elé. A német lépés meglepetésszerűen jött és még nem lehet világosan látni a hátterét. Meglehet, hogy hosszas angol—német tárgyalások előzték meg, amire talán abból is lehetne következtetni, hogy Anglia szokatlan eréllyel szállott szembe Stresában a Németország ellen hozandó túlságosan éles határozatokkal. Meglehet, hogy badjon beszélni — hiszen ez lehetetlenné teheti a tiszta kisebbségi helyen a gyakorlati célt —, a belügyminiszter konokul megbuktatta ezt a törvényes kívánalmat, ama „jogi máz“ módján és kijelentette, hogy Románia mint egységes nemzeti állam, csak egy hivatalos nyelvet engedhet és egyetlen félhivatavalami más ok rejlik a meglepő német frontváltozás mögött, amelynek részletei sincsenek még teljesen tisztázva. Csak annyi bizonyos a különböző hivatalos hírügynökségek egyhangú jelentése szerint, hogy Neurath báró német külügyminiszter tegnap fölkereste Berlinben Sir Eric Phipps, németországi angol nagykövetet és uulatía vele a birodalmi kormány hajlandóságát arra, hogy a keleti paktumban részi vegyen. A meglepő bejelentés rögtön elvette az élét a népszövetségi tanácsülés fenyegető németellenes francia támadásnak is. Megállapodtak ugyan abban, hogy mind a három hatalom támogatja a francia álláspontot, amely elitéli a versaillesi szerződés katonai pontjainak német részről történt egyoldalú megváltoztatását, az illető határozat megszövegezését azonban a népszövetségi tanácsra bizták. A tanács pedig előreláthatólag bizottságot fog kiküldeni a kérdés megvizsgálására, ami azt jelenti, hogy az események fejlődése szerint lehetőséget teremtenek az ellentétek letompitására. Arról még nincs tiszta kép, hogy a dunai paktum ügyében, melynek létrehozásához különösen Olaszország ragaszkodik, milyen álláspontot foglal el Németország. Stresában tegnap arról beszéltek, hogy Ausztria és valamennyi szomszédja között kölcsönös megnemtámadási egyezményt akarnak létrehozni Franciaország és Olaszország égisze alatt. A német fegyelmezés következményeinek megelőzése végett a'1 három nagyhatalom elhatározta, hogy Haladéktalanul megkezdi Európa biztonságának megszervezését. Ebben a kérdésben Anglia újabb tapogatózó lépéseket fog tenni Berlinben, a másik két hatalom azonban Anglia lépésétől függetlenül megkezdi a tervezett biztonsági rendszer kiépítését. Németország bejelentése, hogy hajlandó résztvenni a keleti paktumban, még akkor is, ha a többi résztvevő hatalmakat külön szerződések kötik egymáshoz, a helyzetet nagyon megkönnyítette. Laval külügyminiszter a népszövetségi ülésszak befejezése után Moszkvában aláírja a francia—orosz szerződést, amely a legújabb német bejelentés szerint nem lesz akadály a keleti paktum létrehozásában. los nyelvet sem tűrhet. Aztán... Mily megvetés volt ez a leintés: ami az osztrák-magyar ellenpéldákat illeti, Isten mentsen meg tőlük bennünket! Nincs már a mult értékeinek semmi ereje, hogy volna békekorunk friss fogadalmainak? Á reménytelenség légköre enyhült A hivatalos olasz Stefani-ügynökség jelentése szerint, anélkül, hogy túlságos reménykedéssel néznénk az eseményeket, a helyzetet tegnaptól fogva reménykedően lehet megítélni. A reménytelenség légkörét Németország bejelentése változtatta meg, hogy hajlandó résztvenni a keleti kölcsönös megnemtámadási szerződésben. Ennek a bejelenő. snek következtében minden valószínűség szerint újabb tanácskozások indulnak meg London és Berlin között. A német fegyverkezés ellen benyújtott francia nép- szövetségi panasz ügyében abban állapodtak meg, hogy a népszövetségi tanács módot fog keresni a nemzetközi szerződések egyoldalú megszegésével szembeni föllépésre. Ausztria függetlenségének kérdésében, melv- lyel Mussolini foglalkozott nagy részletességgel, Olaszország és Franciaország tervezetet nyújtottak be, amelyet közölni fognak Németországgal és valószínűleg előterjesztenek a Dunamedence többi államainak is. Az olasz hivatalos ügynökség közli a londoni Reuter illetékes körökből nyert értesülését is, mely szerint a dunai kérdés megoldására Genf után Londonba hivnak össze újabb értekezletet s ezen az értekezleten részt fognak venni Németország, Oroszország, Lengyelország, a kisantant és az összes érdekelt államok képviselői is. Németország bejelentése LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az angol sajtó és a hivatalos .forrásból értesülő Reuter ügynökség megerősítik a berlini hirt, hogy Neurath báró német külügyminiszter tegnap fölkereste Sir Eric Phipps nagykövetet és közölte vele a birodalmi kormány hajlandóságát a keleti megnemtámadási szerződésben való részvételre. Az angol nagykövet arra az ellenvetésre, hogy a Francia- ország és Oroszország közötti külön megegyezést föltartóztatni már nem lehel, Neurath báró kijelentette, hogy Németország akkor is hajlandó résztvenni a keleti egyezményben, ha az egyezmény résztvevői egymás között külön egyezményeket kötnek. Londonban a hir nagy megelégedést kelt és azt hiszik, hogy az angol külpolitikára a Neurath bejelentésével megkezdődő újabb fejlemények folyamán fontos közvetítő szerep vár. Lapedarfu KraIaiisz»eB‘ erdélyi lááocfatfases BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A/ erdélyi kormánypárti képviselők tegnap hosszas megbeszélést tartottak Lapedalu miniszter elnökletével s a megoldásra váró speciális erdélyi kérdésekben leszögezték álláspontjukat. Hivatalos jelentés szerint La pedatu miniszter helyszíni vizsgálat véget! a következő erdélyi városokat keresi lel jövő héten: Cluj, Turda, Alba-Iulia, Blaj. Odorig E5*rcurea-Ciucului és Sf.-Gheorghc. Érdemben befelezték a tanácskozásokat STRESA. (Az Ellenzék távirata.) A háromhatalmi értekezlet tegnap minden érdemi kérdésben befejezte tanácskozását. A ma délelőtt fél 10-kor utoljára összeülő értekezleten csak újra leszögezik az eredményeket és a tanácskozásról szóló végső hivatalos közleményt szövegezik meg. Laval külügyminiszter tegnap este a konferencia ülésének befejezése után legnagyobb határozottsággal mondta az újságíróknak, hogy a három nagyhatalom kormányai között teljes egyetértés jött létre és végleg megállapodtak a Genfben követendő magatartás tekintetében is. A Havas távirati ügynökség jelentése szerint az angol és olasz kormány támogatni fogja Genfben a német fegyverkezés ellen benyújtott francia panasziratot, a hatalmak kormányai azonban u tanácsra bízzák a német egyoldalú lépést elitélő határozat megszövegezését.
