Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-14 / 88. szám
5* BLLBNZAK I 931 iprIIlM 1 4 Felfedeztek Amerikában egy uj csoda gyógynövényt Amerikában u7 ősvadonbau oly.ni gyógynövényt ede.ctt fel ej;v tudós, amelynek kivonata io—iţ Vts Rvomor . bél- és epe bajokat rendkívül gyorsan meggyógyít. ’ gyógynövény kivonatát „Gastro D“-nek hiv- i.tk és a külföldi tudás professzorok csodás eredményeket értek el vele. mert e gyógyszer nemcsak csillapítótag Ivat, hanem a betegség okát sztin" teii meg s e .urai az egész emberi szervezetben a ’telet újjáéled es egy egészséges, normális állapot all be. A „Gastro D“ megszünteti a legnagyobb gyomor. és bélgörcsöket, gyomorégést, felfúvódást, •.vtájéki nyomásokat, makacs székrekedést, az ebből eredő fejfájást es szédülést, ideges állapotot, 1 marlanságot, továbbá a gyomor- és bélfekélyeket. A „Gastro D“.vd az emberiség egy olyan gyógy szerhez, jutott, umev sok esetben olyan betegségeket is meggyógyított, melyeket diagnastikálni sem tudtak. F gyógyszer képviseletét sikerült Császár Ernő bucuresti-i gyógyszerésznek (Calea Victoriei 124.) megszerezni. Ára ioy lej, vidékre utánvéttel is küldi, 20 lej költség felszámításával. GALLIA ■ rendelkezésünkre bocsdjija a Wqxzcnzacio/abb vaia/z léUáf BRAS.UV Pl AT. A LIBERTATE! 3. (SZABADSÁGIÉRT BÚZASÖR) o SIBIU G CLUJ STP.REGINA MARIA 34. 5TR.6EN. NECULCEA 2. (HELTAUERGASSE ) (RENNER PÁLOTA) ANYAG TI MISÜ ARA BUl.REGELE FERDINAND 7. ( PALACE) A hét világpolitikája Stresa A Nobel-dijas Pirandellonak van egy vi- ághirü színdarabja: ..Hal szerep keres egy ■/érzőt". A stresai értekezlet tanácskozásaink valami hasonló elnevezést lehetne adni. Itten: három patalom keres egy politikát. Keres és nem talál. S a sikertelen keresés izgalmai lidércityomás alatt tartják Európát. Mindenhol fölvetődik a kérdés, melyet csak a helyzet végzetes kiéleződése magyarázhat meg: lesz-e háború vagy nem lesz? Pedig éppen a három hatalom által keresett politikai útnak szívós hajszolása mutatja, hogy a hátborzongató alternatíva még nem időszerű. Nem is helyes, mert olyan légkört teremt, mely semmiképen sem előnyös nemzetközi tanácskozások számára. Az események dramatizálása néha alkalmas arra, hogy végzetes lépésektől tartsa vissza az érdekelteket, néha azonban éppen a szükséges józanság megrenditéséhez vezet. Remélni lehet, hogy ez a józanság a neriizetközi légkör feszültsége ellenére sem hiányzik a stresai tanácskozásokból. A tanácskozáson résztvevő államférfiak mindenike mérsékeltségről telt eddig bizonyságot a nemzetközi politikában. Mindenik tudja, amit Eden főpecsétőr informativ nemzetközi utazása alatt egyik pohárköszöntőjében mondott: „Vége azoknak az időknek, amikor a népek arra gondolhattak, hogy fejlődésüket és jólétüket háborúval segíthetik elő. A mai világban egyetlen nép sem építheti jólétét a másik nép romlására. Túlságosan egymáshoz vagyunk kötve mindannyian. hogy erre gondolni lehessen. Együtt állunk és együtt pusztulunk mindannyian. Ez a legnagyobb tanulság mindazok közölt, melyekhez a háború juttatott minket“. Mit hozhat Stresa? Mit hozhat a stresai értekezlet? Erre a kérdésre korai volna hivatalos jelentés kiadása előtt válaszolni. Sőt teljes biztonsággal talán a jelentés közzététele után sem lehet. Diplomáciai jelentések közismerten magas színvonalat foglalnak el a kendőzés művészetében. Csak azt lehet valamelyes bizonyossággal előre megmondani, hogy mit nem fog hozni a stresai tanácskozás. Bizonyosnak látszik, hogy nem hoz ultimátumot Németországgal szemben. És nem hoz olyan megállapodást, amely merész kalandokba döntené akár a három hatalomnak együttes, akár külön-külön az egyes résztvevőknek politikáját. Valószínűleg nem is annyira végső elhatározást, mint inkább kezdetet fog jelenteni újabb kísérlet felé, hogy Európát a béke megmentése érdekében összefogják. A vita csak akörül forog, hogy ez az összefogás megtörténhetik-e egyik-másik állam önkéntes vagy kénj^szerü elszigetelődésével, vagy pedig minden sikertelenség ellenére újabb kísérletre van szükség ennek az elszigetelődésnek kikerülésére. Mert az elszigetelés, vagy elszigetelődés politikája — a két fogalom közötti különbség másként-másként jelentkezik a vitában érdekelt hatalmak álláspontja szerint — képezi ma a legnagyobb veszedelmet. Az adott esetben Németország és vele együtt valósziniileg Lengyelország elszigeteléséről van szó. Százmilliós tömbről Európa szivében, amiről joggal állapítják meg az angolok, hogy belenyugodni még jogosult politikai ellenszenvek alapján sem egykönnyen lehet. Anglia politikája ezért olyan nemzetközi együttműködés megszervezésére irányul, mely továbbra is nyitva akarja tartani az ajtót az. elszigetelődött országok számára. A francia és olasz politika türelmetlenebb. Le akarja vonni a következtetést az eddigi sikertelenségekből s az elszigetelődött országok körül kialakított hatalmi koalícióval akarja ezeket rákényszeríteni ellenállásuk föladására. Ez a kényszerítés a feszült nemzetközi légkörben s a fegyverkezés mai állása mellett veszélyes dolog, bár távolról sem jelenti még az elkerülhetetlen katonai összeütközést. A legnagyobb veszedelmek A veszedelem egyrészt a francia—német ellentétben, másrészt a talán még mélyebb örvény által elválasztott Németország és Oroszország ellentétében van. Sir John Siszágot Oroszország kedvéért, mint Oroszországot Németország kedvéért. Nem mintha rokonszenvvel viseltetne akár a bolsevizmus, akár a nemzeti szocializmus iránt. De érzi, hogy ebben a pillanatban, mikor az európai háboru megakadályozásáról van szó, egyes országok belpolitikai megszervezése iránti rokonszenv, vagy ellenszenvnek nem lehet többé szerepe. A háboru a legnagyobb baj, mely mögött minden háttérbe szorul. És ebben a magatartásban nemcsak az angol közvéleménynek, hanem minden európai nép közvéleményének rokonszenvét érzi maga mögött az angol kormány. Lejárt a keresztes háborúk ideje Egyik népben sincs ma meg a legkisebb hajlamosság arra, hogy keresztes hadjáratot viseljen akár a bolsevizmus, akár a nemzetiszocializmus ellen. Az általános fáradtság, mini tehetetlenségi erő, sem megvetendő fegyver azok kezében, akik a háborús feszültség fokozása ellen küzdenek. Merész külpolitikai koncepciók fölvételeinek tragikuma, hogy a népek fáradságának ezzel az általános érzésével nem számítanak. Az angol államférfiak viszont tisztában vannak a lehetőségekkel és azt is tudják, hogy a mai SELECT MOZGÓ Gary Cooper és Morion Davies kiváló mtívészpár legújabb filme! A titokzatos !3-as Izgalmas kémfilm az amerikai háborúk idejéből. mon és Eden berlini látogatásakor Hitler leghatározottabban visszautasított minden olyan együttműködést, amelyben Szovjef- oroszország is szerepet vihet. Ellenkezőleg, a leghatározottabban hangoztatta, hogy Németország a bolsevizmus elleni küzdelem bástyájának tekinti magát. Addig ment, hogy antikommunista európai egységfront felállítását hozta javaslatba, amelyben Németország teljes erővel volna hajlandó résztvenni. Másrészt viszont Párisban merül föl gyakran a nemzetiszocialista-ellenes európai egységfront létrehozásának terve. A francia kormány nyíltan nem támogat ilyen terveket, de valahányszor kiélesedik a viszony Paris és Berlin között, bizonyos hajlandóságot mindig elárul rá. Anglia azonban leghatározottabban visszautasit minden ilyen alakulatot. Épp olyan kevéssé hajlandó föláldozni NémetorKövetkező műsor: \ gyermekkocsitól az utolsó ruhánkig mindent a HERCULES^-TOL kapunk Gyermek ruha, kötött- ru, divat kesztyű újdonságok megérkeztek HERCULES“ ^áruház, Caí, Regele Ferdinand 12. ,Takarékosság“ bevásádási freies! Hz élő Rendkívüli film, melynek főszereplője WA LTE R'CONOLLY jobb, mint JANNINGS, megren- ditőbb, mint HARRY BAER. viszonyok között Európa nem kockáztathatja egyetlen számottevő hatalomnak kizárását sem, ha ellenálló gátat akar epiteni a háborús fejlemények elé. Mert, ha az alternativa a közvetlen jövőre nem is állítható még úgy föl, hogy lesz-e háboru, vagy nem lesz háború, az európai külpolitika ma mégis elő- reláthatatlan veszedelmeket maga mögött rejtő válaszút előtt áll. Ha az események eddigi fejlődését továbbra is szabad útjára engedik, akkor a kísérteties erővel nekiindult katonai automatizmus aligha áll meg a katonai célok végső beteljesedése előtt. Akkor a fejlődés katonai szövetségeken keresztül valóban a háboru felé vezet. A másik rendelkezésre álló ut a Népszövetség, mely azonban csak akkor teljesítheti hivatását, ha nyilvánosság előtt hirdetett hivatásának valóban meg is felel. Harmadik ut, amint a helyzet jelenleg adódik, nem áll a Stresában tanácskozó nagyhatalmak rendelkezésére. Az a kérdés tehát, hogy föl lehet-e a Népszövetséget használni az utolsó hónapokban kialakult helyzet olyan rendezésére, mely közös megegyezés alapján gátat vethet a katonai automatizmus szabad tovafejlődésének. A kérdés nyitott és a stresai tanácskozásokra vár a kötelesség, hogy választ adjanak rá. Keresztező erők A megoldási lehetőséget erősen keresztezik azok a megállapodások, melyek Németországnak a kollektiv megoldásoktól való különállásával már előre számítanak. Az orosz —francia katonai megállapodás, melyet hasonló csehszlovák—orosz katonai megállapodás egészítene ki, — Prága és Páris között a katonai kapcsolatok már régebbi keletűek — nem teszi könnyűvé Anglia törekvéseit a béke biztosítására irányuló általános összefogás érdekében. Nem szabad azonban számításon kivid hagyni, hogy az orosz—francia kapcsolatok különös hangsúlyozása a diplomáciai sakkhuzásoknak ebben a pillanatban szintén sakkhuzás lehet, mely megfelelő más megoldás esetén nem végleges dolog. Laval francia külügyminiszterben láthatóan nincs sok hajlandóság arra, hogy a megfelelő európai hátvéd megteremtése nélkül szorosan kösse le magát Moszkvával szemben. Ez a törekvés Anglia diplomáciai lépéseinek széles teret nyújt a francia külpolitikában is. Viszont bizonyosnak látszik, hogy Londonban sem gondolnak többé Moszkva elejtésére a most következő diplomáciai alakulatokban. Ezért nem lehet szó a németek által ajánlott olyan légi megegyezésről, mely csak a nyugatra vonatkozik. Ez a megegyezés ugyanis szabad kezet nyújtana a német légi haderő számára kelet felé, ami azonnal szembeállítaná az oroszokat a nagy európai megoldási tervek minden lehetőségével. * Stresában három halalom keres egy politikát, amellyel megvédhetné a békét. Az értekezleten részt nem vevő országok kormányai lázas igyekezettel ugyanezt keresik. Keresik és szintén nem találják. Valami alapvető hiba lehet oka ennek a sikertelenségnek, mely a háborút követő békekötések óta a diplomácia minden erőfeszítését kiséri. Talán Deák Ferenc hires tanácsa segítene a rosszul be- gombolt mellényről, melyet csak olyasformán lehet helyesen begombolni, ha előbb a rosszul gombolt gombokat is teljesen kigomboljuk. —s. NEHÉZ SZÉKELÉSBEN SZENVEDŐK, akiknek gyakori fejfájás, mellnyomás, szívdobogás, gyomormüködési zavarok és különösen fájdalmas végbélbajok — mint aranyér, repedés, elő- esés, polipus, sipoly, szűkület >—( teszik az életet nehézzé, agyainak reggel és este negyed pohár természetes „FERENC JÓZSEF1 keserüvizet. Klinikai vezető orvosok igazolják, hogy a FERENC JÓZSEF viz műtétek előtti és utáni időszakokban is igén kedvelt, nagyértékü hashajtó. Mozgosziníiázak műsorai SZÓMBA T—VASÁRNAP : CAPITOL: MOSZKVAI ÉJSZAKÁK. Főszereplők: Harry Baur, Annabella és Richard Willm. Orosz zene, tánc és ének. EDISON: 3, 6, 9 órakor: I. ROME EXPRESS. Bűnügyi dráma Conrad Veidt-el. II. CSÓKATTASÉ. Vigoperett. Főszerepben Eggerth Mártha és Max Hansen. MUNKÁS-MOZGÓ: I. EMBERI BESTIÁK. Főszerepben: Lugosi Béla, Richard Arien és Leila Heynis. II. A FEHÉR MII- REG. Főszerepben: Gerda Maurus és Hans Albers. Előadások: szombaton 6 és 9, vasárnap 3, 6 és 9 órakor.
