Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-10 / 58. szám

1935 március 10. bliíbwze k 1 ho ZIOL'**VI DEZSŐ EMBER ÉS VILÁG A világ leghosszabb ebédje A kerékpáros fiú, aki a pótkocsi mögött knrikázoit — hogy hogy nem — meqbi1- len‘, fö fordult s a villamos a népivel együtt tovább von zoita eyy darabig. Szere nejére az ijedelmén kívül evyéb baja nem történt. Legföljebb annyi, ho-y összetörlek edem ed, melyekben az ebédet vitte valakinek. Az ételek kiloccsantak a két sin közé, végig- csöpögtek, elszőródtak az úttesten. Az a bizottság, amely hamarosan megjelent a hely színén, hogy tanulmányozza a sze­rencsétlenséget, egy hosszú, vékony p ros sávot vett észre, a paradicsomleves nyomát, aztán egy még hosszabb zöld csikót, a parajfőzelék nyomát, végül pedig egy meg­megszakadó sárga sávot, a daramorzsa ki­pontozott nyomát. Ez mint valami piros- zöld-sárga hadi térkép tájékoztatta őket. Ami az imént még időbeli jelenség volt, most térbelivé rögződött. Megmérték az ebédet Körülbelül 34 és fél méter hosszú volt. Csodálkozva álEp^odák meg, hogy ők, akik eddig már sok hosszú ebédet et­tek végig, ilyen hosszú ebédet még nem is láttak. Nyelvtan és lélektan Már régóta a dolgozószobámba akartam sietni. Éppen oda indiótam. De közben a folyosón valami könyvet hoztak nekem. Annak, aki átadta, ezt movd'am : „Hozza be majd a dolgozószobámba“. Hr lg esen beszélem? Nem. „Hozni* valamit nem le­het oda, ahol nem vagyok, oda csak „vinni* lehet. De én lélekben ekkor már a dolgo'ő- szobámbnn voltam, annyira kívántam oda menni, ott lenni, hogy jelenlétemet mintegy türelmetlenül előlegeztem magamnak. En­nélfogva mégis csak helyesen beszéltem. Háború és béke Soha, mióta világ a világ nem vitatkoz­tak ennyit a háborwól, mint a béke ez éveiben. Az emberiségnek a szörnyű vér­ontás után módja volna kissé aludni és pih°nni, de nem bir, lidérces álma van, föl-fölr ad, még ébren is rémeket iát. Nyil­ván ez a helyes. A lelkiismerete dolgozik. Svájcban sorozatosan jelennek mag azok a füzetek, mellekben írók. tudós h nyilat­koznak a béke akadályairól Vájjon micso­dák ezek? Boér, a norvég irő abban látja a baj főokát, hogy nincsenek általá­nosan elismert térvényt .bl iák s még min­dig nem tudtuk eldönteni közmegelége­désre, hogy mi a jó és mi a rossz. Mau- rois, a francia iró egy uj encyclopedia meg­alkotását sürgeti, melyben a rosszul fogal­mazott szavakat újra meghatározzuk es ez­zel lerlcázzuk azrkataz ürességeket, melye­ket eddig takartak. Aldous Huxley, az an­nál iró rámutat a vak gyűlölködésre, mely­ben most a népek szellemi gyönyörűségü­ket, kielégülésüket, erkölcsi önigazolásukat találják, de véleménye szerint ez' nem lehet máról-holnapra megszüniet-i. Hivatkozik arra, hogy mikor a vadak k zött iüzzel- vassal megakadályozták a kárhozatos ba­bon k terjedését és eltör'Lék kezdetleges, nekünk merőben érthetetlen és ostoba szo­kásaikat, akkor a törzsek hamarosan ehül­lőitek és kipusztultak. A babonák helyett inkább pótszerekre volna szükség, olyan módszerekre, melyekben a népek a bennük lakozó ösztönüket átszellemesithetik és kiél­hetik. Huizinga és Waelder Robert azt hiszi, csak az egyének belső, gyökeres megválto­zásában kereshető a mecoldás abban, hogy az emberek romboló vágya valami más vá­gyat és alkalmat kap, di a tömegőrület sommás elszigetelése, a s'.erilisátío magna nem lehetséges. Amint látjuk ezek az elő­kelő szellemek nem állnak elő holmi kész, gyakorlati tervekkel, csak távoli reménysé- 'gtkuel s egyáltalán nem hirdetik, h~gy an­gyalok és bárányok közöd élünk. Ez ter­mészetes is. Az iaazi békebarát, aki felelő- séne tudatában van, ftgnelmeztel a vesze­delemre, mint az a szülő, aki első i< ben engedi ki kisgyermekét az utcára és nem hiteti el vele azt, hogy a száguldozó gép­kocsiktól nem kell tartania. Aki másként cs hks'ik és kegyel tes szemforgató szóla­mokká! ítéli meg ezt a kérdést, az rosszabb a háború hiénáinál h, a- csak a béke ma­dár ;sza, aki a béke galambját a maga kis pecsenyééül akarja megsütni. A bölcs szava Ezt mondta: — Mielőtt nem róttam, nem akartam lenni és vagyok. Most pedig, hogy élek, nem aka­rok meghalni ős meg fogok halni. De. mi történhetik velem ? Ébben a pillanatban m g élek. Ez !,öbb a semminél, a legnagyobb jó. Aztán meghalok, öntudatom ! ilobhan s minthogy mind n' ezzel veszek észre, bizo- j nyára azt a semmit se veszem majd és're. I Az én ügyem mindenképen a legnagyobb ! rendben van. Telefon o Sakós&en! H ány hölgynek ez a vágya! A Román Telefon Társaság egy hónapon keresztül olyan kedvező feltételeket szab, amelyek könnyen megvalósíthatóvá teszik ezt az álmot. Ebben a hónapban nem keli felszerelésí alfeleiket fizetni ég oz, eJbőfizeléfei «Hájnak kavonta való fizetéséi is ki lehet kötni. Aki lefizet egy havi előfizetési dijat, azon­nal megkapja telefonját lakásán, irodájában, vagy üzleté­ben. Ezek a rendkívül kedvező feltételek azonban csakis egy hónapig maradnak érvényben. Használja ki a Román Telefon Társaság által nyújtott előnyöket legszebb és leg­praktikusabb óhaja megvalósítására: vezesse be a telefontl » Egy p, amely követésre érdemes Finn rohamunk népnyelvé gyűjtése Hakulinen Lauri finn tudós a Magyar Nyelvtudomány Társaság ülésén magyar nyplvü előadás tar1 ott a finn nyelvjárási szótár előmunkálatairól. Ez az előadás minket is érdekel, mert arra hivja fel fi­gyelmünket, hogy mi yen fonlos volna az érdé vj magyar m'pnvelv kincseinek össze­gyűjtésével is foglalkozni. A finn nyelvjárási szólár története — mondatta az előadd — még a mults'ázad he'venes éveibe nyulk vissza, amikor AblqvHt Ágoston volt a finn nyelv tanára Helsink’ben, de rendszeres gyűjtéssel csak a kilencvenes évek közepén került sor a néhány héttel ezelőtt meghalt Solälä Emil v lt minis^tertnrvezete szerint. Az volt aterv, hogy minden finn nyelvjárás eljes szókincsét egybegyüjt k. Ezért a finn Irodai i Társaság 1896-ban kiad a „A finn nvelv g üjtőszó- tárát“, amely több mint 600 lapon magá­ban foglalja az ö szes köznyelvi szavakat. HOTEL CONTINENTAL BUDAPEST VII. Dohány-utca 42-44. 160 szoba teljes komfort Elsőrangú családi szálló Egyágyas szobák 4 P-töl Kétágyas szobák 7 P-től Ezt aztán kezébe adták a gyűjtőknek* h indenikük elment a masa kerülMébe» sorra vette a szó ár szavait és megkérdezte az emberektől, melyiket ismerik, melyiket nem. Természetesen fö jegyezre azokat a szavakat is, amelyeket beszélgetés közben hallót és amelyek még nem szerepeltek a szótárban. Később uj tervezetet kellett készíteni, hogy az elsőuek hi mit kiküszöböljék, az uj tervezeL mindenek előtt elvetette az abcé rendben történő kérdezést, s helyébe az egv gondolat —, va^y tárgykörbe tar­tozó szók kutatását és gyűjtését helyezte. A jelentések rzemléltetésére fölhasználták a rajzot, a fényképezőgépet. így csatlako­zó t a népnyelvi gyűjtéshez a néprajz is. Hakulinen Lauri azon sajnálkozik, hogy nem ötven évvel korábban végezték e! ezt a munkát, mert a finn nyelvjárások az irodalmi és köznyelv befolyása alatt mos­tanra már igen sokat veszhetlek eredeti­ségükből. Az uj tervezet azt is megkívánta a gyűj­tőktől, hogy az egyes nyelvjárások hang-, alak-, jelentés- és mondattani finomságaira is figyelemmel legyenek. Ez a módszer azonban nagyon költséges volt. Le kellett mondeniok arról, hogy minden kerületben gyüi'őállomást állítsanak föl. Előbb százra g ndoltak, később meg kellett elégedniük huszonöttel. A gyűjtők rendes fizetést kapnak ~— ezért kiválasztásukra most nagyobb gon­dot fordíthatnak. Megtelepszenek egy-egy kerületben és három-négy évig nem moz­dulnak el onnan, mig az egész anyagot be nem szerezik. Ezek az általános gyűj­tők. Mások csak egy-egy sajátossá kör szókészletét gyűjtik a tárgvi ismeretekkel együtt a nagy gyüjtőállomások közti kerü­letről. De a gyűjtőknek nem csak megváloga- i tására fordítanak gondot, hanem képzé- zükre is. Szemináriumi gyakorlatokat ren­deznek finn nyelvészetet tanuló egyetemi­hallgatók számára a Helsinki egyetem fo­netikai intéz tének segítségével, hogy a nyelvtudományi és néprajzi tudományokat gyarapítsák. Nyarankint négyhetes nyelv- tudományi és népra zi kirándulásokat ren­deznek az ország különböző vidékeire szakavatott vezetés mellett. Ilyen tanul­mányi kirándulásokat az egyetemi hallgatók legtöbb egyesüielete is rendez és tetemes pénzt fordit nyelvjárási gyűjtés céljaira. Az egyetemi hallgatók még más módon is hozzájáruln k az anyag gyarapításához. Sokan szakdolgozatuk lexikális anyagát maguk gyűjtik ö sze a Szó ár Alapítvány ir nyitása mellett. Ez az anyag több mint tízezer megbízható szóadattal szaporította a gyűjtést. Még ennél is fontosabb az, hogy lelkes propagandának sikerült az egész nemzet érdeklődé ét fölébivszlenie és ezúton ki­alakult a Szótár Alapítvány önkéntes le­velezőinek hálózata. Az ország minden részében vannak ilyenek. Minden társa­dalmi réteg, minden fogl lkozási ág képvi­seletet nyert keiv eik között. Számuk 1200. Az önkéntes levelezők száma negyedéven­ként folyóiratott ad ki a Szó;ár Alapítvány gyűjtő címmel. S a le jobb és legszorgal­masabb gyűjtőket időnként jutalomban ré­szesíti. „Az önkéntes level z k működése az alapítvány vezetőségének véleménye szerint minden reményen f lül sikeresnek bizonyult.“ — mondja Hakulinen Lauri. Különösen a szavak földrajzi meghatáro­zásában tettek megbecsülhetetlen szolgála­tokat. Sok eddig ismeretlen vagy kiveszett­nek hitt szó, szólás, szokás a levelezők utján került a központi gyűjtőhelyre a nyelvjárások gazdag tárházából. Hogy a „gazdag tárház“ nem csak üres szólástorma, b zonyitja az, hogy az eddig elkészült tizenkét teljes szógyűjtemény kö­zött van olyan is, amely hatuanezernél több szócédulával dicsekedhetik. A gyűjtés — számításunk szerint — még eltarthat öt évig L csak azután foghatnak hozzá a szócikkek Írásához és utánna a nyomta­táshoz. óriási munka ez, de megbirkózik vele a tudomány az anyanyelv és a nem­zet szeretetének szentháromsága. Az előadót idézzük ismét: „A Szótár Alapítvány munkásai már eddig is csodá­lattal állapították meg, mennyivel gazda- gibb, változatosabb a finn nyelv alaki és jelentésbeii oldalát tekintve a nép száján, mint ahogy azt az eddigi szótári és iro­dalmi adatok alapján képzelhettük volna. Aligha lehet feltenni, hegy a finn népnyelv e tekintetben lényegesen másfele volna, mint más nyelvei élő nyelvjárásai“. Ezek a sorok nekü .k is szobinak. A mi nyelvjárásaink is gazdagabbak és változato­sabbak mint gondolnók, de a veszedelem, hogy ez a gazdagság és változatosság az irodalmi és köznyelv hatása alatt eltűnik, nálunk még nagyobb, a körülöttünk és közöttünk élő más nyelven beszélők miatt. Ám ha nincs is módunkban fizetett gyűj­tőkre bizni a munka dandárját, az egye­temi hallgatók és önkéntes levelezők ná­lunk is elvégezhetnék annak legalább egy részét. Bármilyen keveset végeznének a semminél jobb és több volna. Brüll Emánuel. ABBÁZIÁBAN meleg fengerfi guögufUrdöh a | RESIDENZ I penzióban mind a négy emelet :n kapná­tok. Idősebb uraknak és hölgyeknek, szivbajosoknak, asztmásoknak, valamint elmeszesedésből eredő betegségeknél na­gyon fontos, hogy a ReSl:l€ilZ nem fekszik magaslaton. Óriási előnye még, hogy az összes előirt diéták pontosan betarthatók. A ReSldeiiZ-ben minden kényelem és az összes modern konfort megtalálhatók: lift, központi vizfütas, 22 fokos meleg, tengerre néző napos, loggiás és erkéiyes szobák, kényelmes ágyakkal. A Residenz egészen *a ten­ger-parton fekszik és nem a tenger­I parttal szemben. - ElSŐ frdlegória. Kitűnő konyha. Folyó hideg és me mg viz a szobákban. Feltűnően olcsó penzió­árak. Bővebb információt nyújt EréíBIJi Béla gyógyszerész személyesen Buda­pesten, reggel fél 9-töl este fél 7-ig. — Diana patika, Károly körút 5.) Minden levélre válaszolunk és prospektust küldünk. Telefon : 31—6—19.

Next

/
Thumbnails
Contents