Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)
1935-03-31 / 76. szám
t: L L a is * A a i93i méretűt jé. Bőd Péter falujában már Pa gyógyították a veszettséget Bajka Zsigmond a „ftfsruzsíó“. — Egyetlen egy ember sem :alt meg a kezelés következtében. — Zsiga bá tudománya 1 KKNA'lTl. DIO SUS. (Az Ellenzék tudósi tójától.) A nap melege erősen veri a löl ö. kel s a föld fagya is lassan engedni ke/.- .lőtt és mintha apró zöld szemek kukucskálnának ki az avar közül, a zsenge iii mar kitetszik alóla. Öreg székelyek sütkéreznek sánc szélén. Bajke Zsiga után tudakozódom. akiről még gyermek koromban hallóiul .hogy ..kuruzsló' s állítólag a veszett kutyától megmarl embereket ki tudja gyógyítani. Otl lakik ne — a Bartók igazgató ur. ií| háza mellett való utcában, a második iáz. Indulni akarok arra felé. de elém ugranak a kérdések. Tám salami baj van? — kérdezik egyszerre többen is. Baj van éppen elég, de most nem veszett embert kell gyógyítani. — Met az egyebet nem igen tud- de azt ( sztán érti. engem is ő orvosolt meg — mondja az egyik. Sokat gyógyitott-e ki? —• érdeklődöm. A bizony, sokat és elkezdik sorolni. . . — És hogy csinálja? — kíváncsiskodom tovább. — Azt má csak ö tudja. Megnézte a nyelvem alját s egv pálinkás pohárral valami barna orvosságot adott bé. ö úgy mondja neki. hogy „dühüs-kávé“. De, ha azt akarja megtudni az úr. hogy a miből van, akkor hiába is megyen, met azt nem mondja meg senkinek. Asszondják, hogy valami szebeni orvos fődet s pénzt igéit, hogy árujja el. de még annak se akarja megmondani. Bajka Zsigmond, a kuruzsló Rozoga, tornácos székely ház. A hagyományos fekete macskát sem látom sehol. Igazi .szegényember háza. A kapu előtt négy-öt ünneplő ruhás egérrágta bajuszu székely. Ez ugv-e a Bajka Zsigmond háza? — Ez, de itt van ő is — mulat az egyik egy foghijjas, feketébe öltözött, jelentéktelen arcú öregre. Zsiga bácsi, ha ideje van. egy kicsit beszélgetni szeretnék magával. — Azt lehel — mondja a székely. S betessékel az udvarra. Nehezen indul a társalgás, az öreg makacsul hallgat. Valahogy olyan formán érzem magam, mint Tamási Áron falumentői. — Nem tudok semmit, nem gyógyítottam senkit — jelenti visszautasitón. — De nenene Zsiga bácsi, falujabeliektől hallottam: Bartók igazgató úrtól. Rákossy Dávidtól, meg a városban özv. Török Sán- ilornétól, hogy maga gyógyította meg őket citálom az előbb hallott neveket. De az öreg, mintha fogadást tett volna, erre sem szól semmit. — Osztán még azt is hallottam, hogy egy ojdulai ember, akit maga kezelt, meghalt volna — vágom ki hirtelenében. — A mán nem igaz — veti ki a szót önérzetesen. S hogy elszólta magát, lassan mégis csak 'elenged, mint a föld és beszélni kezd. — Gyógyítottam, de már három esztendeje nem gyógyítok. Met most három esztendeje valaki feladott, az ügyészségre s ieám jöttek a csendőrök s bevitték Szen- 'íyőrre, mert azt mondták, hogy varázsló vagyok. Én ott bebizonyítottam az ügyész ur előtt, hogy nem vagyok kuruzsló s hogy igaziban gyógyítok. S az is bébizonyosodott, hogy ingyen orvosoltam mindenkit, Írásra i' ' ették s tizenöt nap után haza eresztettek, igen megszenvedtem a tudományomért és azóta mindenkit az orvoshoz küdök. Met úgy mondták, hogy csak diplomával lehet gyógyítani. Öregasszony jön be, első pillantásra látni, hogy súlyos idegsokkja van. — A feleségem — vág az öreg szemével a társa felé. — Akkor kapta ezt a betegséget. Tizenöt napig, arnig oda voltam, minden áldott éccaka ide jöttek a csendőrök, hogy mondja meg, miből csinálom az orvosságot. Ő sem mondta meg. de én se, pedig eleget faggatlak. Azt ne is mondja el senkinek, mert nagy ára van ennek a tudománynak, de mégis, hogy jött rá Zsiga bácsi erre az orvosságra? Apámtól tanultain Nem is hinném máskép, mert ahogy nézem ezt az embert és hallgatom a szavát, nem hinném el neki, hogy ő a feltaláló, annál együgyühbnek látom. — Apám is mástól tanulta, egy léefalau-i ^orvostól. Zsiga bú itt falusi tudósembert. gyógykovácsul éri. meri lecfulnun meg ma sincs orvos, nemhogy lmlvan-hetvcn evvel ezelőtt lelt volna állatorvos.) A marsai csordát üsszerágla volt a vésziül kutya s azl orvosolta a lécfalaui ember s akkor tanulta az. apám. Fiatal korában tanulta s 76 éves koráig gyógyított embert s állatot. Rajka Zsigmond az apja halála után kezdte a gyógyítási s már ö is harminc év óta csinálja. Pasteur 1880-ban kezd kísérletezni a veszettséggel s a kilencszázas években tökéletesíti találmányai Hügyes Endre. Világhírnévre tesznek szert. Pasteurt mini az emberiség egyik legnagyobb jótevőjét emlegetik és a léelalaui emberről, vagy annak ki tudja hányadik elődjéről, ki tud valamit. Akárcsak a székely balladák költőit, ki ismeri, pedig a legreme- kebb irodalmi alkotások. Ezek a népi lélek névtelen hősei, akik egy pillanatra felvillannak. hogv örök sötétség boruljon reájuk. Kiket gyógyított meg Rajka Zsigmond Az öreg nagyon belejön a beszédbe, rengeteg esetet sorol fel. Mind ellenőrizhető» esetek, de annyi a név, hogy már szín ţinem is tudom megjegyezni ükéi: Nagy Oláh Péter két fia. Vnjcsáné két leánya, a macsai Renkő százados juhai és tehenei. Bueuresti-i emberek, Ciuc-i. Odorheiu-i emberek, a vármegye szinte minden falujából valaki és Zakariás dr. leánya. Azután hallottam a faluban szavahihető emberektől hogy Zakariás dr.. aki körorvos volt itt a faluban, feltétlen hitt a Zsiga bú tudományában. Egy alkalommal, mikor leányát és két más egyént ínegbara- pott a veszett kutya, leányát saját felelősségére az öreggel gyógyitiutta, mig a másik kettőt — a kutya fejével együtt felvitték a budapesti Pasteur-intézetbe, ahol kétségen kívül megállapítást nyert a kutya veszettsége. A legérdekesebb eset Harminc éves prakszisából a legérdekesebbet mondja: — Met az ügy van. aki kiugatta magát a mán a kerten túl van, azon már csak az Isten segít. Akit már elővett a veszettség. A HUGYSAV VESZÉLYT JELENT! Miéri Î A vár állandőón koring szervezőiünkben ét efldtja a szerveket az életfontos anyagokkal. A tüdőkből az oxygónt. a tápszerekből pedig a kivont tápnedvot. A vér elősegíti továbbá a mérges anyagoknak a szervezetből való eltávolítását. ami az izzadás, a vizelet és a széklet utján történik. Feladata, amint látjuk, nagyon fontos. Szükséges tehát, hogy a vér állandóan tiszta és bőséges legyen. Sajnos azonban a felnőttek 70/f,-anak a vére túl van terhelve húgysawal, úgyhogy ezen egyéneknek a vérük ahelyett, hogy az egészség forrása volna, a betegségek eredőjévé válik. A húgysavat képződésének arányában azonnal el kell távolítani szervezetünkből. Hires francia és külföldi professzorok számos munkájukkal bebizonyították, hogy az URODONÄL a legtökéletesebb húgyiav-eltavolitó szer. Lancereaux tanár, az orvosi akadémia volt elnöke, továbbá Pouchet, Légerot, E. Faivro, Charvet és Guard munkájukban megemlítik és ajánlják az URODONÁL-t. Világhíres orvosok Írják elő ezen gyógyszert és rendszeres kúrát tartanak vele. Befejezésképpen meg kell még említenünk Hérard egyetemi tanárt, az orvosi akadémia volt elnökét, aki előírja és saját maga is használja ezen gyógyszert „El kell ismernünk t«hí rangú húgysav-oldó szer. lihinumnál ?" hogy az URODONÁL első- — 37-szer hatékonyabb a Doktor FLEURY » rennes-i orvosi egyetem gyógyariyag osztályának tanárja. Az URODONÁL eltávolítja a húgysavat, az ureát, a purintesteket és a mérgeket, miáltal megakadályozza a reumák, a köszvény, a vesekövek, a főfájások, az ischiás, az uramia, az arterioskle- rosis, a neuralgiák és az elhájasodás kifejlődését és megőrzi fiatalságunkat. arra én már nem lettem a kezein, de mégis egyszer megpróbáltam. Éppen négy Turia-i ember vót nálam, akiket megorvosoltam, mikor szekéren hozzák Mike Antal kiesebbik fiát Turiáról, de már el volt nyúlva a szekér derekában.- Ezt mán későn hozták, mondom, ezen már nem lehet segíteni. De a négy falubelije addig kérlelt, hogy csinálja meg Zsiga bácsi, niel. ha valami baj lesz. megfogadjuk, hogy nem áruljuk el. hogy maga hozzá nyult. Ha nem próbálja meg, akkor biztosan meghal, de ha megorvosolja, hátha megél. — Reá szántani magam, elővettem a bicskámat s eret vágtam a nyelve alatt, de semmi sem jött ki belőle. Bevágtam félig a nyelvét s akkor cseppent ki egynéhány megalvadt. fekete vér. mint a posztó. Béadtam az orvosságot neki s jobban lett Most egy olyan legény lehet, mint az urfi, akkor olyan tizenöt esztendős legénveeske lehetett. Kuruzslásért — 4000 korona Egy esetben mégis ült az öreg Bajka. még magyar éra alatt. 4000 koronáért. A 1 uria-i körorvos parasztnak öltözve beállított hozzá. És amikor meg akarta nézni a nyelvét. — ebből az orvos is megtudta volna, hogy kurnzsló-e, vagy pedig érti a dolgát — felfedte inkognitójál s ..kuruzslásért4' feljelentette u hatóságoknál. Négyezer koronára büntették, a felsőbb bíróság azonban keltőre szállította le a bírságot. De mivel ezt sem tudta kifizetni, hat hónapig be volt zárva. •Az orvosság minemüségéről nem akar nyilatkozni. — Nem por, nem is folyadék. — De Zsiga bácsi földműves ember, mindig van legalább egy karcolás a kezén, nem fél, ha nyilt sebét kezel, hogy megfertőzi magát? — Nem én, met ott az orvosság s utána mindig lemosom vele. — Szóval folyadék — állapítom meg. Hogy az orvosságot miből csinálja, még talán harapófogóval sem lehetne kivenni belőle. A falusiak mondják, hogy sokszor látták, a hegy alatt az oldalon, amint valamit szedegetett. de hogy mit, azt csak ő tudja. A kérdés gazdasági oldala —- Nem adom el, magammal viszem — mondja szinte sértődötten. Pedig, ha beválik, kincset érő találmányról van szó. Egyszerű, fájdalommentes dolog. S ami talán riasztó benne, a népi kezelés primitívsége, ezt valószínű nagyon könv- nyen ki lehet küszöbölni. Próbálom meggyőzni; a gyermekről beszélek, akinek pénzt kell hagyni; emberiségről, hírnévről. Arra gondolok, hogy illetékes klinikák próbálnák ki a szert. S közben a Sibiu-i szász orvos iránt tudakozódom, akit a falusiak említettek. De erről is hallgat, mint a sir. Pedig úgy hallottam, tizenkét hold földet ígértek magának. Tizenötöt — ereszti ki a fogai között. Zsiga bú fél — a kutyától Egyik fiatal orvos barátom, aki kétkedve hallgatta elbeszélésem, húszezer lejt ajánlt fel az öregnek, ha jelenleg nála megfigyelés alatt lévő kutyán a Zsiga bá kezelése után nem tör ki a veszettség. Megtettem neki az ajánlatot, de az öreg kereken kijelentette: — Kutyát nem gyógyítok. Adják a sintérnek, vagy lőjjék agyon. — De Zsiga bácsi, ez más, csak a tudományát mutatja meg rajta s húszezer lejt kap. 1 — Éppen azért nem. Kutyát sohase gyógyítottam s a kutyán szőr van s nem látom meg mind a sebeket — okoskodik tovább. — Juhon, marhán éppen elég van —- gondolom, de nem szólok semmit. S mintha kitalálta volna, hogy mire gondolok, újabb érvet mond: — Kutyát nem gyógyítottam és nem is gyógyítok, akármennyit is adjanak. Nekem fő a becsületem. Képek a faluból Cernatu a tudósok megállapitása szerint ősrégi bulgár telep. „Cérna“ bulgár nyelven feketét jelent. Talán a hegyekből a völgyre lopózkodó árnyék miatt adták ezt a nevet. Hogy a székelyek mikor álltak meg a begyek alatt, nem lehet biztosan tudni. Ma azonban a falu alsó és felső része — az ősi jogokra visszaemlékező — református és katolikus székely. Az alsó részen van még kb. száz görög keleti. Valószinü, hogy ősi bulgár hagyaték. Ma románoknak mondják őket. És nem tudnak máskép, csak magyarul. A papjuk is — a valamikori református lelkész, Csutak — magyarul prédikál a templomban. Azonban érdekes, az anyakönyvekben Cocis és Doei-k szerepelnek. De Ciutac lelkész ezenkívül tudományos munkát is végez, a „Neamul Nostru“ kiadásában könyvet ir a Székelyföld görög keleti székely-románjairól. Az utón csiripelő gyermeksereg jön velem szembe és ..bună ziua“-val köszöntenek. Állami iskolába járnak. Felekezeti iskola nincs a faluban, két évvel a változás után bezárták. Magyar szekció sincsen, habár magyar tanerők is vannak mind a két iskolánál. Csak a vallást tanulják magyarul, de újabban tanítói felügyelet mellett. Pusziit az egyke A falu felekezeti megosztódása meglepő változást mutat. Ezelőtt hatvan évvel hároin- ezernyoleszázan felül volt a református hívek száma, ma 3200 felé van. De azért mégsem fogyott a magyarság száma — hatvan év óta egy helyben áll — mert a szegényebb sorsú katolikusok egyensúlyban tartják a régi mérleget. Mig hatvan évvel ezelőtt csak 300 katolikus volt, ma 900-an vannak. Kifelé azonban nem tud a falu szaporodást felmutatni. És félni lehet, a vége mégis csak az lesz, hogy kérlelhetetlenül fogyni fog a szám. Mert sok kézen hamarább oszlik a kicsi birtok s egynéhány generáció után földnélküliek lesznek a katolikusok, mig a birtokukat növelő reformátusok gyermekek hiányában pusztulnak ki. S a föld, akiért olyan rettenetesen kiizködik a székely -— egyiké sem lesz. Laczkó László dr. Elkésett panasz, késői bánat. Semmi hasznunk sincs belőle. Előzőleg VASÚTI KEDVEZMÉNY BUCUREVTIDE Jä ÁPRILIS 1-TOL MÁJUS HO I-1G! vizűm a kiállítás irodájában KUTYA, BAROMFI, KISIPARI ÉS MEZÖOAZDASiOI KIÁLLÍTÁS ? Bucureşti, „ARENA COLOSEUM“ Búid. Bratianu No. 2. Tizenhilencezer ui (aniföra volna szükség BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától. I A közoktatásügyi minisztériumban az elemi iskolai oktatás adatainak összeállításán dolgoznak. A beérkezett adatok szerint — egyetlen megye (Mehedinţi) kivételével •— 3 millió 115 ezer iskolaköteles gyerek van az országban. Ebből 2 millió 303 ezer van beiratkozva, a valóságban azonban csupán 1 millió 775 ezer látogatja az iskolákat. A közoktatásügyi miniszter véleménye szerint még 19 ezer uj tanítóra volna szükség, ha az iskola- köteles gyermekek számát vesszük, tekintetbe.
