Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-20 / 66. szám

mj íifimii ar«u sclenu* lön: Via ÖZVEGYI “ÄI SÄÄÄ1 Rendeste: LBBITSCH ERNŐ Levette napirendről cs zári számarány kér­déséi a SI&ísí-í ügyvédi kamara Faiszékkel mentek egymásnak az erdőmunkások a Bánságban Négy halott, negyven súlyos sebesült SIBIU. (Az Ellenzék tudósítójától.) Hu­szonnyolc román ügyvéd kérésére a numerus clauzus a Sibiu-i ügyvédkamara március 17-iki rendkívüli közgyűlésének napirendjére került. A kérdés természetesen megmozgatta a Sibiu és Tarnava-Mica megyére kiterjedő ka­mara ügyvédtársadalmát. Az egyes kisebb­ségi csoportok küiön-külön megtárgyalták a kérdést és egységes kisebbségi magatartás alakult ki a túlzó inditváng visszautasítására. A küzdelem érdekesnek Ígérkezett, az utol­só pillanatban azonban az előkészített nyi­latkozatok és beszédek feleslegesekké váltak. A román ügyvédek higgadtabb elemeinek úgy látszik sikerült meggyőzniük az indítványozó s többnyire ifjabb román ügyvédeket, hogy a numerus clauzus kérdése, mint kifejezetten politikai kérdés mégsem hozható az ügyvédi kamarák, mint kari testületek elé s igy dr, Luclah Böreia dékán a vita megnyitása he­lyett bejelentette a közgyűlésnek, hogy az indítványt beadó román ügyvédek a kérdés napirendre tűzésétől elálíottak. A kamara ezután oly értelmű határozatot hozott, hogy tiltakozik a kamara területére is tervbevett birói leépítések s a bíróságok dologi szükségleteinek túlzott csökkentése el­len. A kamara egyidejűleg megejtette a válasz- lást is. Dékán lett újból dr. Lucian Borcia; pro-dékán dr. Schian Miklós, a választmány­ba pedig két román, két magyar és két szás» tanácsost választottak be. Örvendetes ezek- ben az eredményekben a józan belátás feliil- kerekedése, de az egységes kisebbségi meg­mozdulás is eredményt könyvelhet el a maga javára. A példa minden esetre tanulságos és követésre méltó. AGY- ÉS SZIVÉRELMESZESEDÉSBEN SZEN­VEDŐKNEK megbecsülhetetlen szolgálatot rész az enyhe természetes „FERENC JÓZSEF“ kese­rűvé azáltal, hogy a tápcsatorna tartalmát kímé­letesen levezeti és az emésztőrendszer működését biztosan elősegíti. .4 tatonai szolgálati id© feszéllitfásss és a bev©- íioSás ellsaíászíása BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A parlamentben törvényjavaslatot nyújtottak be az ujoncozási törvény 33., 70. és 78. pa­ragrafusainak módosítására. Eszerint 27. életévük betöltéig évről-évre halasztást kap­nak a bevonulásra azok a besorozott ifjak, akiit igazolni tudják, hogy érre tanulmányaik befejezése céljából van szükségük. Az or­vosi, gyógyszerészi és állatorvosi hallgatók 29. életévig kérhetnek halasztást a bevonu­lásra. A szolgálati időt egy évre szállította le a tervezet azok részére, akik négy középis­kolát végeztek abban az esetben, ha az ifjak az előzetes katonai kiképzésben részesültek. A külföldi végzettségre nézve minden esetben a közoktatásügyi miniszter fog határozni. A kedvezmények iránti kérvényt minden év október 25-ig kell beadni. h series i€iiii€s2iese és hizlalása 248 szövegábráva!. A legterjedelmesebb és legalap sabb e tárgyra vonatkozó ma­gyar mü 568 lapos könyv ára 396 lej he­lyett most rövid ideig 99 Lei LEPAGE- nál, Cluj. Kérje az árlesz 11 tás teljes jegy­zékét Lepagetól, Cluj. OKVETLEN tekintse meg eredeti párisi és amerikai fűző modeiiieimaí RlDáY fŰZÖSláLON Budapest, IX., Ráday-utca « 1 szám. (Kalvin-tér sarok.) Egészségügyi haskötő specialitások különféle betegségek esetében. DORNER BÉLA: LUGOJ. (Az Ellenzék távirata.) A Lúgodtól nem messze lévő Aguri-sus- Severin községben tegnap véres összeütközés történt az erdőkitermetö mun­kások között. A községi bíró tulajdonát képező erdőrészlet kitermelésére ka­pott engedélyt. 130 községi kisgazda és 8 cigány végezte már hetek óta itt a favágást. Tegnap fizetőnap volt és a bíró kevesebbet akart fizetni a cigá­nyoknak, mint amennyi őket jogosan megillette volna. A cigányok méltat­lankodtak a biró eljárása ellen, a többi munkások azonban a bíró pártjára ál­lottak és megtámadták a cigányokat. A két tábor között elkeseredett vereke­dés fejlődött ki. Vadul vágták egymást fejszéikkel. A véres mészárlásnak négy hatottja és negyven súlyos sebesültje van. A vértől feldühödt munkáso­kat csak a helyszínre kivezényelt csendörcsapatok tudták nagynehezen meg­fékezni. SELECT- MOZGÓ STAR és BEAR ¥111-11 OLIVER! közkedvelt komikusok legújabb rendkívül jól sikerült v i g játé k a : Két órán keresztül nagyszerűen mulat mindenki, aki ezt a filmet végignézi! A Csíki Magáiijjavak ügyében bozotí törvény végrehajtására bizottságot alakított a kormány Dr. Avra'inescu Vaznl genii szakdelegátus nyilatkozata «82 Edenzéktnek & ^fagánjavak visszaadásáról BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az erdélyi magyarságnak egyik legfájóbb sé­relme volt a Csíki Magán javaknak a kor­mány részéről történt jogtalan kisajátítása. Ismeretes, hogy az elkobzott javak ügyét a genfi fórum itélőszéke elé vitte, ahol több, mint egy évtizeden keresztül foglalkoztatta a világparlament állandó döntőbíróságát. Az ügj^ről sokat irt, a világsajtó is, ám hosszú esztendők elkeseredett jogi csatározásai sem voltak képesek közmegelégedésre oldani meg ezt a fájó kérdést. Az 1932 szeptember 4-ikén De Valera miniszterelnök elnöklete alatt ösz- szeült népszövetségi tanácsülés elfogadta Sa- wada japán delegátusnak, a kiküldött Hár­mas Bizottság elnökének jelentését a Csiki Magánjavak ügyében, amely megállapította, hogy „a román kormány előnyös magatartá­sa lehetővé teszi a csiki székelyek jogos kí­vánságainak méltányos teljesítését“. A népszövetségi határozat szellemében a román királyi kormány 1934 nyarán tör­vényjavaslatot terjesztett a parlament elé, amely elismeri a genfi Népszövetség tanácsán el-. hangzott elnöki enunciáció érvényét. E törvény értelmében a Csiki Magánjavak körül régóta húzódó áldatlan pereskedés jog­alapja megszűnt, amely a román kormány* nak is határozott erkölcsi hasznot jelent, mert köztudomású, hogy a székelyek pana­szának a genfi fórumon történt minduntalan felbukkanása felkeltette a szélcelység iránt a világsajtó képviselőinek figyelmét, akik több mint tiz esztendőn keresztül, mint egyik legkirívóbb kisebbségi panaszt tálalták fel a nyugati közvéleménynek a székelyeket ért nagy sérelmet. Dr. Avramescu Vazul, a Csiki Magánjavak ügyének rendezésére kiküldött bizottság tag­jai, a birtokrendezési ügyek kiváló szakér­tője, aki Genfben is többször képviselte Ro­mániát a Csiki Magánjavak panaszainak tár­Í gyalásán, munkatársunk előtt következőleg ismertette a Csiki Magánjavak ügyének vég­leges rendezésére szolgáló állami intézkedé­sek lényegét: — A kormány által megszavaztatott tör­vény lényegében elismerti a kisajátított javakra a Magánjavak közbiztonságának igény- jogosultságát. A megváltozott viszonyok, elsősorban a vég­rehajtott földbirtokreform következtében bi­zonyos módosítások váltak szükségessé a Ma- gánjávak jövedelmének kezelése és fölhasz­nálása tekintetében. — Több, mint 32.000 kát. hold erdőséget minden feltétel nélkül közvetlen Csikvárme- gye tulajdonába juttat vissza az állam. A többi vagyontömegre vonatkozólag —, amely a végx-ehajtott földbirtokreform után fenn­maradt — úgy intézkedik a törvény, hogy abból a Magánjavak eredeti rendeltetését szolgáló ösztöndíjak, segélyek folyósításá­nak és egyben visszaállítja az 1897-iki alap­szabályok érvényét. Az egykori kórház és is­kolafenntartás költségei az állami költségve­tés keretében nyernek fedezetet. — A törvény végrehajtása céljából bizott­ság alakult, amelyben a földmivelésügyi mi­nisztérium erdészeti osztálya, a közoktatás- ügyi minisztérium és a Casa Scbalelor, va­lamint a nyugdíjasok és a volt tisztviselők igényeinek kielégítése céljából a nyugdíj­pénztár (Casa de Pensiuni) kiküldöttei fog­lalnak helyet és ők állapítják majd meg a végleges rendezés módozatait. — Ezzel tehát — fejezte be nagvfontos- ságu nyilatkozatát Románia genfi szakdele­gátusa — a Csiki Magánjavak sok port fel­kavart ügye lekerül a napirendről és hisz- szük: a kormány intézkedése, amelynek jog­orvoslást szolgáló céljait különben Pablo d'Ascarate, népszövetségi kiküldött sem von­ta kétségbe, végre helyreállítja a nyugalmat az egykori határőrvidék lakossága között. S. I. Álarcos raMök gsráiűáfKeflísá BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósi tójától.) A bukovinai Vijnita község közelében, a román-—lengyel határon lévő Chinova rutén faluban tizenegy fegyveres álarcos rabló ha­tolt be a görög keleti lelkész házába, hol borzasztó vérengzést rendeztek. A Drepta­tea jelentése szerint a lelkész feleségét és gyermekét megölték. A lelkésztől pénzt kö­veteltek s amikor ez szegénységét hangoz­tatta» egy fához kötötték, szénát hoztak az istállóból és azt lábai alatt meggyujlották. Midőn -a lelkész haldokolni kezdett, néhány lövést adtak le és igy megölték. A lengyel határőrök figyelmesek lettek a lövésekre, elűzték a rablókat, akik lengyel területen elmeneküllek. I Holtan találtak börtöné­ben a kommunista párt ■ téli aha ml Illákat sik­kasztó bolgár pénmml főUsziwiselőt SZÓFIA. (Az Ellenzék távirata.) Bejanoff pénzügyi főtisztviselöt letartóztatták, mert a kommunista párt céljaira á millió levát sik­kasztott s juttatott el a párthoz. A főtisztvi­selőt cellájában holtan találták. Még nem si­kerül megállapítani kétséget kizáróan, hogy öngyilkosságot követett-e cl. Vannak hírek is, hogy eltették láb alól, hogy ne közölhesse, hol keressek az elsikkasztott pénz még elő nem került háromnegyed részét. Egymillió levát ugyanis a rendőrségnek sikerült meg­találnia. Mükritika a vasárnapi színházi előadásról Ilyen címmel közöl az Oradead „Sza badság“ kitűnő meglátásokban bővelkedő cikket Vaida ottani előadásáról. Érde­mesnek tartjuk szószerinti közlésben ideiktatni a Szabadság érdekes cikkét. Vájjon nem azoknak van-e igazuk, akik azt mondják, hogy Vaida Sándor pendliző kirohanásait a kisebbségek ellen egyszerűen nem kellene tudomásulvennie a nyilvános­ságnak? Amint agyon lehet hallgatni egy művészi, irodalmi eseményt s amint a néma­ság eredményesebben „üti agyon“ bárki erő­feszítéseit, mint a leggyilkosabb kritika, — ugyanúgy talán a Vaida-mozgalom sem ver­ne fel oly sok port, ha vele legalább azok a lapok nem foglalkoznának, amelyek a nu­merus valachicus álláspontját nem helyeslik. Ezeket gondoltam tegnap, mielőtt a vá­rosi színházba mentem, hogy megtapasztal­jam azt a hatást, amit Vaida Sándor beszéde közönségéből kivált. Úgy képzeltem, hogy az efajta agitálások, mint a Vaida Sándoré, legalább is azokat fogják gyújtani, akik esz­méivel rokonszenveznek, Vártam valami di­namikus, magávalragadó szónoklatot, még az igazságot is lehengerelő frázisokat. Meg kell vallanom, nem kaptam meg ezt a „pre­mier “-hangulatot A közönség megtöltötte ugyan a színhá­zat de az arcokon, még a románokén sem a veleérzés, csak a kiváncsiskodás kifejezé­se ült. Olyasvalami, mintha azt mondanák:: — No nézzük, mit fecseg össze ez az öreg- ifjú? A széksorokban nagy számban foglaltak helyet a kisebbségek. Szép számban zsidók is, akiket érthetően érdekelt, mit beszél róluk e bohém, hangulatszárnyakon röpkö­dő hitlerista? Azt hiszem, Vaida Sándor nem vette észre a közönség proporcióját külön­ben felhasználta volna az arányszámkövele- lés igazolására: — íme, még itt a numerus valachicus elő­adásán sincsen meg az arány a románok javára. Igaz viszont, hogy ha zsidók s egyéb érdeklődő kisebbségek hiányoznak, a telt ház is elmarad. Vaida fáradt volt, legalább is fáradtnak látszott. Mondják, cukorbajos. Meglehet, hogy azzal a keserűséggel kívánja ellensú­lyozni édességtöbbletét, amit borsnak tör a kisebbség orra alá. Előadása, különösen a rivaldafényben, közelebb jár egy konferanszié, mint komoly politikai előadó stílusához. Viszont konfe­ransziénak nem elég érdekes. Legszellemesebb szójátékaként azt jegyez­tem meg, hogy a „generációt“ szembehelye­zi a „degenerációval“. Vagy évődött azon, hogy egy lap megirta róla, hogy egy ma­gyar kislányt odahaza az ő, Vaida nevérel szokták ijesztgetni szülei és a kislány ágy alá búvik, ha hallja, hogy Vaida jön. A szónok még ülve mondta el azt a mese- mese-mesketét a kislányról, Erzsikéről. S ak­kor hirtelen felállt székéről s a színpad elő­terébe jött. Humoros félelmetességbe borzol­ta magát: — most ittvan előttetek a Vaida- mumus. Ez tetszett, ezen nevettek. Félelmetes ugyan igy sem volt Vaida, de mulattató. Cuza bizonyára kothurnusosabban hatott vol­na s arra gondoltam, hogy ez az egész zsidó- és egyéb kisebbségellenes komédiajátszás a maga szereposztásában a drámai atyaszere­pet Cuzának, a Stoll Béla-féle komikus sze­repet pedig Vaidára ruházta, A színpad háttere a grafikonokkal, a fog­lalkozási ágak nemzeti-felekezeti arányszá­mait feltüntető oszlopokkal és színesre fes­tett gömbökkel úgy hatott, mint ha luftbal­lonokat eregetnének. Azon is jót mulattam, hogy amikor a címszereplő szónok valami nagyon hatásosat igyekezett mondani, zaftos. 5 ízes magyar szólásmondásokhoz folyamo­dott: — Biharország, — mondta magyarul. Vagy: — Csak a fejét, hogy meg ne sântul jón! Általában nem bántam meg, hogy elmen* tem. Tanulságos volt és megnyugtató. Nem. ez az ur csöppet sem Hitler, sem Gőring, sem Goebbels! Amikor előadás után kijöttem a friss, mo­solygós tavaszba és az életnek újjászülető és sem numerusokkal, sem kétórás konferálá- sokkal meg nem állítható ereje úszott a le­vegőben, akkor . , . akkor hirtelen el kel­lett kacagnom magamat. Egy kis suszterinas császkált keresztül a* í úttesten előttem s lektorokból énekelte a . divatost: „Nem félünk a farkastól, Nem félünk, hogy megkóstol.“ I T. G. 1 levélpapírok nagy válasz­! TéKBAN (Blockposta is) legolcsóbbsa ' oz Ellenzék könyv osztályában.

Next

/
Thumbnails
Contents