Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)
1935-03-20 / 66. szám
mj íifimii ar«u sclenu* lön: Via ÖZVEGYI “ÄI SÄÄÄ1 Rendeste: LBBITSCH ERNŐ Levette napirendről cs zári számarány kérdéséi a SI&ísí-í ügyvédi kamara Faiszékkel mentek egymásnak az erdőmunkások a Bánságban Négy halott, negyven súlyos sebesült SIBIU. (Az Ellenzék tudósítójától.) Huszonnyolc román ügyvéd kérésére a numerus clauzus a Sibiu-i ügyvédkamara március 17-iki rendkívüli közgyűlésének napirendjére került. A kérdés természetesen megmozgatta a Sibiu és Tarnava-Mica megyére kiterjedő kamara ügyvédtársadalmát. Az egyes kisebbségi csoportok küiön-külön megtárgyalták a kérdést és egységes kisebbségi magatartás alakult ki a túlzó inditváng visszautasítására. A küzdelem érdekesnek Ígérkezett, az utolsó pillanatban azonban az előkészített nyilatkozatok és beszédek feleslegesekké váltak. A román ügyvédek higgadtabb elemeinek úgy látszik sikerült meggyőzniük az indítványozó s többnyire ifjabb román ügyvédeket, hogy a numerus clauzus kérdése, mint kifejezetten politikai kérdés mégsem hozható az ügyvédi kamarák, mint kari testületek elé s igy dr, Luclah Böreia dékán a vita megnyitása helyett bejelentette a közgyűlésnek, hogy az indítványt beadó román ügyvédek a kérdés napirendre tűzésétől elálíottak. A kamara ezután oly értelmű határozatot hozott, hogy tiltakozik a kamara területére is tervbevett birói leépítések s a bíróságok dologi szükségleteinek túlzott csökkentése ellen. A kamara egyidejűleg megejtette a válasz- lást is. Dékán lett újból dr. Lucian Borcia; pro-dékán dr. Schian Miklós, a választmányba pedig két román, két magyar és két szás» tanácsost választottak be. Örvendetes ezek- ben az eredményekben a józan belátás feliil- kerekedése, de az egységes kisebbségi megmozdulás is eredményt könyvelhet el a maga javára. A példa minden esetre tanulságos és követésre méltó. AGY- ÉS SZIVÉRELMESZESEDÉSBEN SZENVEDŐKNEK megbecsülhetetlen szolgálatot rész az enyhe természetes „FERENC JÓZSEF“ keserűvé azáltal, hogy a tápcsatorna tartalmát kíméletesen levezeti és az emésztőrendszer működését biztosan elősegíti. .4 tatonai szolgálati id© feszéllitfásss és a bev©- íioSás ellsaíászíása BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A parlamentben törvényjavaslatot nyújtottak be az ujoncozási törvény 33., 70. és 78. paragrafusainak módosítására. Eszerint 27. életévük betöltéig évről-évre halasztást kapnak a bevonulásra azok a besorozott ifjak, akiit igazolni tudják, hogy érre tanulmányaik befejezése céljából van szükségük. Az orvosi, gyógyszerészi és állatorvosi hallgatók 29. életévig kérhetnek halasztást a bevonulásra. A szolgálati időt egy évre szállította le a tervezet azok részére, akik négy középiskolát végeztek abban az esetben, ha az ifjak az előzetes katonai kiképzésben részesültek. A külföldi végzettségre nézve minden esetben a közoktatásügyi miniszter fog határozni. A kedvezmények iránti kérvényt minden év október 25-ig kell beadni. h series i€iiii€s2iese és hizlalása 248 szövegábráva!. A legterjedelmesebb és legalap sabb e tárgyra vonatkozó magyar mü 568 lapos könyv ára 396 lej helyett most rövid ideig 99 Lei LEPAGE- nál, Cluj. Kérje az árlesz 11 tás teljes jegyzékét Lepagetól, Cluj. OKVETLEN tekintse meg eredeti párisi és amerikai fűző modeiiieimaí RlDáY fŰZÖSláLON Budapest, IX., Ráday-utca « 1 szám. (Kalvin-tér sarok.) Egészségügyi haskötő specialitások különféle betegségek esetében. DORNER BÉLA: LUGOJ. (Az Ellenzék távirata.) A Lúgodtól nem messze lévő Aguri-sus- Severin községben tegnap véres összeütközés történt az erdőkitermetö munkások között. A községi bíró tulajdonát képező erdőrészlet kitermelésére kapott engedélyt. 130 községi kisgazda és 8 cigány végezte már hetek óta itt a favágást. Tegnap fizetőnap volt és a bíró kevesebbet akart fizetni a cigányoknak, mint amennyi őket jogosan megillette volna. A cigányok méltatlankodtak a biró eljárása ellen, a többi munkások azonban a bíró pártjára állottak és megtámadták a cigányokat. A két tábor között elkeseredett verekedés fejlődött ki. Vadul vágták egymást fejszéikkel. A véres mészárlásnak négy hatottja és negyven súlyos sebesültje van. A vértől feldühödt munkásokat csak a helyszínre kivezényelt csendörcsapatok tudták nagynehezen megfékezni. SELECT- MOZGÓ STAR és BEAR ¥111-11 OLIVER! közkedvelt komikusok legújabb rendkívül jól sikerült v i g játé k a : Két órán keresztül nagyszerűen mulat mindenki, aki ezt a filmet végignézi! A Csíki Magáiijjavak ügyében bozotí törvény végrehajtására bizottságot alakított a kormány Dr. Avra'inescu Vaznl genii szakdelegátus nyilatkozata «82 Edenzéktnek & ^fagánjavak visszaadásáról BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az erdélyi magyarságnak egyik legfájóbb sérelme volt a Csíki Magán javaknak a kormány részéről történt jogtalan kisajátítása. Ismeretes, hogy az elkobzott javak ügyét a genfi fórum itélőszéke elé vitte, ahol több, mint egy évtizeden keresztül foglalkoztatta a világparlament állandó döntőbíróságát. Az ügj^ről sokat irt, a világsajtó is, ám hosszú esztendők elkeseredett jogi csatározásai sem voltak képesek közmegelégedésre oldani meg ezt a fájó kérdést. Az 1932 szeptember 4-ikén De Valera miniszterelnök elnöklete alatt ösz- szeült népszövetségi tanácsülés elfogadta Sa- wada japán delegátusnak, a kiküldött Hármas Bizottság elnökének jelentését a Csiki Magánjavak ügyében, amely megállapította, hogy „a román kormány előnyös magatartása lehetővé teszi a csiki székelyek jogos kívánságainak méltányos teljesítését“. A népszövetségi határozat szellemében a román királyi kormány 1934 nyarán törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, amely elismeri a genfi Népszövetség tanácsán el-. hangzott elnöki enunciáció érvényét. E törvény értelmében a Csiki Magánjavak körül régóta húzódó áldatlan pereskedés jogalapja megszűnt, amely a román kormány* nak is határozott erkölcsi hasznot jelent, mert köztudomású, hogy a székelyek panaszának a genfi fórumon történt minduntalan felbukkanása felkeltette a szélcelység iránt a világsajtó képviselőinek figyelmét, akik több mint tiz esztendőn keresztül, mint egyik legkirívóbb kisebbségi panaszt tálalták fel a nyugati közvéleménynek a székelyeket ért nagy sérelmet. Dr. Avramescu Vazul, a Csiki Magánjavak ügyének rendezésére kiküldött bizottság tagjai, a birtokrendezési ügyek kiváló szakértője, aki Genfben is többször képviselte Romániát a Csiki Magánjavak panaszainak tárÍ gyalásán, munkatársunk előtt következőleg ismertette a Csiki Magánjavak ügyének végleges rendezésére szolgáló állami intézkedések lényegét: — A kormány által megszavaztatott törvény lényegében elismerti a kisajátított javakra a Magánjavak közbiztonságának igény- jogosultságát. A megváltozott viszonyok, elsősorban a végrehajtott földbirtokreform következtében bizonyos módosítások váltak szükségessé a Ma- gánjávak jövedelmének kezelése és fölhasználása tekintetében. — Több, mint 32.000 kát. hold erdőséget minden feltétel nélkül közvetlen Csikvárme- gye tulajdonába juttat vissza az állam. A többi vagyontömegre vonatkozólag —, amely a végx-ehajtott földbirtokreform után fennmaradt — úgy intézkedik a törvény, hogy abból a Magánjavak eredeti rendeltetését szolgáló ösztöndíjak, segélyek folyósításának és egyben visszaállítja az 1897-iki alapszabályok érvényét. Az egykori kórház és iskolafenntartás költségei az állami költségvetés keretében nyernek fedezetet. — A törvény végrehajtása céljából bizottság alakult, amelyben a földmivelésügyi minisztérium erdészeti osztálya, a közoktatás- ügyi minisztérium és a Casa Scbalelor, valamint a nyugdíjasok és a volt tisztviselők igényeinek kielégítése céljából a nyugdíjpénztár (Casa de Pensiuni) kiküldöttei foglalnak helyet és ők állapítják majd meg a végleges rendezés módozatait. — Ezzel tehát — fejezte be nagvfontos- ságu nyilatkozatát Románia genfi szakdelegátusa — a Csiki Magánjavak sok port felkavart ügye lekerül a napirendről és hisz- szük: a kormány intézkedése, amelynek jogorvoslást szolgáló céljait különben Pablo d'Ascarate, népszövetségi kiküldött sem vonta kétségbe, végre helyreállítja a nyugalmat az egykori határőrvidék lakossága között. S. I. Álarcos raMök gsráiűáfKeflísá BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósi tójától.) A bukovinai Vijnita község közelében, a román-—lengyel határon lévő Chinova rutén faluban tizenegy fegyveres álarcos rabló hatolt be a görög keleti lelkész házába, hol borzasztó vérengzést rendeztek. A Dreptatea jelentése szerint a lelkész feleségét és gyermekét megölték. A lelkésztől pénzt követeltek s amikor ez szegénységét hangoztatta» egy fához kötötték, szénát hoztak az istállóból és azt lábai alatt meggyujlották. Midőn -a lelkész haldokolni kezdett, néhány lövést adtak le és igy megölték. A lengyel határőrök figyelmesek lettek a lövésekre, elűzték a rablókat, akik lengyel területen elmeneküllek. I Holtan találtak börtönében a kommunista párt ■ téli aha ml Illákat sikkasztó bolgár pénmml főUsziwiselőt SZÓFIA. (Az Ellenzék távirata.) Bejanoff pénzügyi főtisztviselöt letartóztatták, mert a kommunista párt céljaira á millió levát sikkasztott s juttatott el a párthoz. A főtisztviselőt cellájában holtan találták. Még nem sikerül megállapítani kétséget kizáróan, hogy öngyilkosságot követett-e cl. Vannak hírek is, hogy eltették láb alól, hogy ne közölhesse, hol keressek az elsikkasztott pénz még elő nem került háromnegyed részét. Egymillió levát ugyanis a rendőrségnek sikerült megtalálnia. Mükritika a vasárnapi színházi előadásról Ilyen címmel közöl az Oradead „Sza badság“ kitűnő meglátásokban bővelkedő cikket Vaida ottani előadásáról. Érdemesnek tartjuk szószerinti közlésben ideiktatni a Szabadság érdekes cikkét. Vájjon nem azoknak van-e igazuk, akik azt mondják, hogy Vaida Sándor pendliző kirohanásait a kisebbségek ellen egyszerűen nem kellene tudomásulvennie a nyilvánosságnak? Amint agyon lehet hallgatni egy művészi, irodalmi eseményt s amint a némaság eredményesebben „üti agyon“ bárki erőfeszítéseit, mint a leggyilkosabb kritika, — ugyanúgy talán a Vaida-mozgalom sem verne fel oly sok port, ha vele legalább azok a lapok nem foglalkoznának, amelyek a numerus valachicus álláspontját nem helyeslik. Ezeket gondoltam tegnap, mielőtt a városi színházba mentem, hogy megtapasztaljam azt a hatást, amit Vaida Sándor beszéde közönségéből kivált. Úgy képzeltem, hogy az efajta agitálások, mint a Vaida Sándoré, legalább is azokat fogják gyújtani, akik eszméivel rokonszenveznek, Vártam valami dinamikus, magávalragadó szónoklatot, még az igazságot is lehengerelő frázisokat. Meg kell vallanom, nem kaptam meg ezt a „premier “-hangulatot A közönség megtöltötte ugyan a színházat de az arcokon, még a románokén sem a veleérzés, csak a kiváncsiskodás kifejezése ült. Olyasvalami, mintha azt mondanák:: — No nézzük, mit fecseg össze ez az öreg- ifjú? A széksorokban nagy számban foglaltak helyet a kisebbségek. Szép számban zsidók is, akiket érthetően érdekelt, mit beszél róluk e bohém, hangulatszárnyakon röpködő hitlerista? Azt hiszem, Vaida Sándor nem vette észre a közönség proporcióját különben felhasználta volna az arányszámkövele- lés igazolására: — íme, még itt a numerus valachicus előadásán sincsen meg az arány a románok javára. Igaz viszont, hogy ha zsidók s egyéb érdeklődő kisebbségek hiányoznak, a telt ház is elmarad. Vaida fáradt volt, legalább is fáradtnak látszott. Mondják, cukorbajos. Meglehet, hogy azzal a keserűséggel kívánja ellensúlyozni édességtöbbletét, amit borsnak tör a kisebbség orra alá. Előadása, különösen a rivaldafényben, közelebb jár egy konferanszié, mint komoly politikai előadó stílusához. Viszont konferansziénak nem elég érdekes. Legszellemesebb szójátékaként azt jegyeztem meg, hogy a „generációt“ szembehelyezi a „degenerációval“. Vagy évődött azon, hogy egy lap megirta róla, hogy egy magyar kislányt odahaza az ő, Vaida nevérel szokták ijesztgetni szülei és a kislány ágy alá búvik, ha hallja, hogy Vaida jön. A szónok még ülve mondta el azt a mese- mese-mesketét a kislányról, Erzsikéről. S akkor hirtelen felállt székéről s a színpad előterébe jött. Humoros félelmetességbe borzolta magát: — most ittvan előttetek a Vaida- mumus. Ez tetszett, ezen nevettek. Félelmetes ugyan igy sem volt Vaida, de mulattató. Cuza bizonyára kothurnusosabban hatott volna s arra gondoltam, hogy ez az egész zsidó- és egyéb kisebbségellenes komédiajátszás a maga szereposztásában a drámai atyaszerepet Cuzának, a Stoll Béla-féle komikus szerepet pedig Vaidára ruházta, A színpad háttere a grafikonokkal, a foglalkozási ágak nemzeti-felekezeti arányszámait feltüntető oszlopokkal és színesre festett gömbökkel úgy hatott, mint ha luftballonokat eregetnének. Azon is jót mulattam, hogy amikor a címszereplő szónok valami nagyon hatásosat igyekezett mondani, zaftos. 5 ízes magyar szólásmondásokhoz folyamodott: — Biharország, — mondta magyarul. Vagy: — Csak a fejét, hogy meg ne sântul jón! Általában nem bántam meg, hogy elmen* tem. Tanulságos volt és megnyugtató. Nem. ez az ur csöppet sem Hitler, sem Gőring, sem Goebbels! Amikor előadás után kijöttem a friss, mosolygós tavaszba és az életnek újjászülető és sem numerusokkal, sem kétórás konferálá- sokkal meg nem állítható ereje úszott a levegőben, akkor . , . akkor hirtelen el kellett kacagnom magamat. Egy kis suszterinas császkált keresztül a* í úttesten előttem s lektorokból énekelte a . divatost: „Nem félünk a farkastól, Nem félünk, hogy megkóstol.“ I T. G. 1 levélpapírok nagy válasz! TéKBAN (Blockposta is) legolcsóbbsa ' oz Ellenzék könyv osztályában.
