Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-20 / 66. szám

ELLENZÉK

t V J 0 mérd o» 20.

Ovasás

Vitának, akik a csillagokból olvasnak a hold és a nap járásából, mások mm' '' ;

mikor a római augmok, a madarak ropI« hói mások a tenyérből, sőt olyanok .s .«Kai nak. akik az Írásból olvasnak, de nem ami le van Írva. hanem egészen más . l' /ek a grafológusok. .Mindezek az olvasások a/ tie titkait akarják leleplezni, amelyeket az Isti jobbnak látott rejtve hagyni. A jovobc ^síelnének bekukucskálni, ha vékony ajlónyila- son is. Nem mentes ez alól a graiologus es « többi jellemolvasó sem, hiszen senki se menne hozzájuk, ha mondásukból nem következtethetne a jövendőre.

Erről folyt a beszéd egy társaságban. A fiatal orvos vitte a szót, aki több eves külföldi tanulmányai után nemrég tért haza az orvostudomány minden uj vívmányával teU

szerelve. . . . |

— Én az arcból olvasok — jelentette ki. j

— Ezt nem maga találta ki — nevetett egy fiatal hölgy. — Már az arcból is olvasnak régen, nem sokkal előbhrevaló tudomány a tenyérből olvasásnál.

— De én tudományos alapon teszem —

mondta nyugodtan és biztos {elsőbbsége tudatában az orvos. — Én nem a vonalokat, az arcvonásokat vizsgálom, ezek külsőségek, ezek nem érdekelnek. Én azzal foglalkozom , az arcon, ami nem látható. j

— Hát van valami nem látható is az arcon

— érdeklődtek a hölgyek. — No. mondja, erre már igazán kiváncsiak vagyunk. |

— Mindnyájan tapasztalhatták — kezdte az orvos és hátradőlt székében —, hogy első találkozásnál megnyerőnek találnak egy arcot. vagy visszataszítónak, ahogy mondani szokás, szimpatikusnak, vagy nem szimpatikusnak. A legérdekesebb az, hogy sok esetben az arc magában nagyon szép. a szépségről alkotott fogalmak szerint, amit az is hajlandó elismerni, aki unszimpatikusnak találta. Ez a szimpatikusnak vagy nem szim- j patikusnak találás már olvasás az arcról, ön- l tudatlanul. Utána tartózkodunk az illetőtől, j vagy közvetlenek vagyunk vele szemben, szó- i val tudjuk, miképen viselkedjünk vele szemben. De honnan ez a biztos állásfoglalás, amikor sok esetben sem életéről, sem jelleméről egyáltalán semmit sem tudunk, amit mondtam, most láttuk először?

Várakozóan nézett körül, a hölgyek feszült figyelemmel hallgatták. Hogyne, mikor a női hódításnak is alapjában véve ez a titka.

•—- No, ugye, nem tudják. Itt jön a tudomány, az én tudományom. Nehogy félreértsenek, nem én találtam ki, külföldön már sokan foglalkoznak vele. Komoly tudományos munkák jelenlek meg róla. Az arcnak, a tekintetnek kisugárzása van, amely nagyon hasonlít a rádióaktiv sugárzáshoz.

• — Ne mondja!

—- És ezeket a sugarakat, illetve a kisugárzás képét lefényképezték.

— Lefényképezték? Hihetetlen.

— Természetesen ezek a képek mindenhez hasonlítanak, csak emberi archoz nem. A lemezen sötét és világos foltok vannak, kisebb- n.ágy°bb csoportokban. Ezeknek a foltoknak a csoportosulását az egyéniség szabja meg, itt jön aztán a következtetési lehetőség. Megfigyelték, hogyr azok az emberek tetszenek egymásnak, akiknek foltjaik egyformán helyezkednek el a lemez egyik vagy másik sarlóiban, közepén, vagy bármilyen pontján.

— Tehát ezek a foltok szabják meg. hogy egyik ember tetszik-e a másiknak? — lázadozik egy nő, aki mostanig azt hitte, hogy csupán a szépség a döntő.

De, hogy lehet az, hogy sok esetben a léríi tetszik a nőnek, de a nő nem tetszik a férfinak, vagy fordítva? — kérdi a másik nő, aki még leány, tehát sokkal erősebben érinti az ügy. —- Mi lesz ilyenkor a szerelemfoltokkal?- Nekem is ez volt az első kérdésem az elmélet meghallgatása után. De egyszerű a magyarázat. Az ilyen esetben a foltok ugyan egyformán csoportosulnak a lemezen, de nem egyenlő nagyságúak. Szükség, hogy ezek a foltok pontosan egyforma elhelyezésűek és ugyanazon nagyságúak legyenek. És ez a szerelem — mosolygott.

— És a foltok állásán nem lehet segíteni.

— Sajnos, itt még nem lehet beavatkozást végezni. Még annyira nem haladtunk, hogy operációt lehessen végezni. De a kulcs már a kezünkben van és reméljenek. A közel jövőben talán már úgy fogunk segíteni a szivek vergődésén, mint most egy fogfájáson. Csoportosítjuk a foltokat kivánság szerint, azok szerelhetik egymást szívből és igazán, akik éppen akarják, vagy akikről a szülők, vagy nagynénik, nagybácsik akarják.

Az egyik lány megszeppen.

No, akkor sem fog könnyen menni, akkor sem lesz több boldogság, mint ma, nagy a gyanúm.

b- 9VA JAPAN domping

Munkaadó és munkás egy családot alkot Japánban

Három leje* órabérek a szövőiparban

(VII. közlemény.)

A muitkáskérdés

Ha Japán dumpingről esik szó, rendszerint a munkásprobléma dumpingjcllege tolul előtérbe. Az idézetek egész sorára szoktak hivatkozni annak igazolásara, hogy a iluni- pingnek mélyebb okai vannak, mint cppen csak ötletszerű intézkedések. Caprivi német kancellár annak idejében kijelentette, hogy ,,Németországnak vagy árut, vagy embereket kell exportálnia“; a ,,húsevő és a rizs- evő államok'’ harcáról szoktak beszélni sth. Tény az, hogy a japán munkás a világ legigénytelcnebb és legolcsóbb ipari munkása. amellett szívós, munkabíró és rendkívül tanulékony. iE tulajdonságok és képességek ilyetén találkozása szinte rejtélyesek, de lényeivel számolnia kell minden exportáló államnak és mindegyiknek, amely saját iparát meg akarja védeni.

A csodával határos azonban, hogy Japán a racionalizálásra áltért és áttérhetett, holott az olcsó munkabérek közismerten ellenkező hatást váltanak ki. Az Egyesült-Államok rákényszerült a racionalizálásra, vagyis egy óriási invesztíció árán keresztülvitt mechanizálásra. mert a bérek már elviselhetetlenekké váltak. Nagy. háborús és konjunkturális keresetek és olcsó hitelek elősegítették üzemeiknek ezt az elgépiesitését, mert a gépek amortizációja és a hitelek kamatjai sokkal kisebb összegre rúgtak, mint a munkabérek, amelyeket ezáltal megtakarítottak. Ford azidőtájt már 1 dollár minimális órabért fizetett. Ugyanakkor Németország csak harmadrészakkora béreket fizetett kh. 30—35 dollár-cent valutaértékben, de kb. 50 dollár-cent vásárló erejének megfelelő magasságban. Belgium reálbérei a németországiaknak is alig több mint felét tették ki. Belgiumban és hasonlóképcn Franciaországban tényleg nem is igen állott lie egy elgépiesitö tendencia, viszonl NémetI (kh. 105 lej), a nőké 1.20 yen körül (kh. j 1*2 lej) mozgott. Kiutal lányok havi keresete 5 7 yen (175 *245 lej) ‘27 napos nmnkaI idő mellett. 'Ezzel szemben a „.Statistisches I Jahrbuch für die Eisen- und Stahlindustrie“

11 liissehlorf) 1934 kiadása a német fémipari szakmunkás órabérét az 1032/33 évek állagában 87.5 márka-pfennigre, azaz 35 lejre és a teljes munkáslélszáin átlagáét (nőkről ill nem is igen lehel szó) 73.5 pfennigre, azaz *20.40 lejre teszi. Tekintettel arra, hogy a japán fém- és gépiparban az átlagos munkaidő 9 óra, az átlagos órakereset ott 11.67 lej, vagyis a németnek csak kh. 40%-a.

A fém és gépipar fizeti ma Japánban a legmagasabb béreket és alkalmazza a legkevesebb női munkaerőt. Ez felette jellemzi)! Ez, a/ a japán iparág, amely kvalitás- árul készít. Ennek folytán ez a világpiacon egyes kivételektől eltekintve, ina nem is versenyképes, mindamellett, hogy termelési prémiumokban is részesül.

Másképen áll azonban a helyzet például a textiliparban. Itt a férfiak átlagos keresete csak kb. fele akkora, mint a fémiparban és a nőké a férfiak keresetének a felét sem éri el. Alár pedig az alkalmazottaknak tul- nvomó része éppen nőkből áll. Ezek az 19*26- 1931 évekre vonatkozó adatokból merített összehasonlítások a yennek időközben és 1931 év végén újból bekövetkezett értékcsökkenése ellenére sem tolódtak el lényegesen, sőt 1934 elején a textiliparban fizetett bérek átlaga átszámítva 9 és fél órás munkaidő mellett óránként 2.86, a vas és fémiparban 11.50 lej (!) volt. De 2.86 lejes órabérekkel és az európai munkáséhoz hasonló munkateljesítménnyel a verseny tisztára a bér-dumping jellegét ölti magúra.

Munkás és munkaadó — egy család

Japán néprajzát, gazdasági életét és művészetét leiró könyvek egybehangzóan a

ország az egyre emelkedő bérektől és szociális terhektől való félelmében és hogy az Egyesült-Államokkal lépést tarthasson, viszont nem meglevő, már elért haszonból, hanem egy konjunkturális nyereség reményében és kölcsönpénzen ugyancsak megcsinálta a racionalizálását. Ez Németországban elsietett és túldimenzionált módszernek bizonyult, amely nagyon megbosszulta magát és nem kis mértékben járult hozzá a válság kitöréséhez. Itt szólhatunk azonban Japánnak e téren végzett kísérleteiről és azok okairól? Munkabéreik alacsony volta egyenesen ellene szólt a túlhajtott mecha- nizálásnak, mert a gépeknek amortizációja többe került, mint a gépek által megtakarított munkabérek. Munkások primitiv volta (Amerikában a munkásvándorlásra való hajlamosság) is rákényszeritheíik a munkaadót a technizálásra. Ezek az okok nem forogtak fenn Japánban, de volt egy körülmény, amely invitálólag hatolt a nagyiparra. iDoemming szerint a konjunkturális években a vállalatok nyereségátlaga a 70 százalékot megközelítette. Nyilván ennek a szokatlanul kedvező nyereségátlagnak gépekben való tartalékolása vette rá az iparosítás és terjeszkedés lendületében lévő japán ipart arra, hogy a racionalizálást parancsoló szükség nélkül és a rentabilitási számítás ellenére is keresztülvigye.

A munkabérek Japánban

Van azonban Japánnak a munkáskérdésben gyökerező másik óriási előnye is és ez a női munkaerők európai viszonyokhoz mérten szokatlan nagyarányú alkalmazása, amely 1929-ben 61 százalékot tett ki és az 50 százalék alá 1900 óta egyszer sem került. Elsősorban természetesen a textiliparban vannak a nők nagyobb (80 százalék) arányszámban alkalmazásban, de találhatók a fémiparban, a gépiparban, sőt a bányászatban is (18 százalék). Béreik a férfiakéhoz viszonyítva (Ledermann szerint)

1927- ben 39.4%

1928- ban 38.8°/o

1929- ben 37.5%

1930- ban 34.8%

1931- ben 33.1 %-ra rúgtak, tehát relative (de abszolút véve is) lefelé tendálnak. I. V . Reichert (Japans Eisen- u. Stahlindustrie) szerint a fémiparban 1932-ben a férfiak átlagos napi munkabére 3 yen körül

„családi élet“ nagy és szent összetartó kapcsait emlegetik, csakhogy Corazza és Doem- ming rasszista teóriákat, Kurt Glaser egy filozofikus élet-elvet, Tsuneyoshi Tsudzumi pedig tradicionális történeti és művészeti erőforrásokat szeretnének belőle levezetni. A gazdasági életet analizáló mai kutatások a családi rendszerben szinte kivétel nélkül a munkásoknak munkaadóikhoz való bensőséges ragaszkodó és odaadó viszonyát vélik felismerni. Még sem tudunk mi abban egyebet felfedezni, mint a munkásosztálynak egy vallási hagyományokból és szokásból vállalt önkéntes alárendeiődését, amelyet a japán munkaadók, mint fenti számadatokból látjuk, teljes mértékben a maguk javára kiaknáznak.

A háború utáni európai, Egyesült-Államokbeli, kanadai, ujzélandi, stb. törvényhozások habozás nélkül rásütötték a dumping jelleget mindama árukra, amelyek olyan országokban készülnek, amelyekben az 1919. évi washingtoni munkavédelmi egyezmény feltételeit nem respektálják. A japán úgynevezett „családi rendszer“ erre bőven szolgáltat okot, mert a törvényhozás teljesen rá- bizza ezen institúcióra, hogy e kényes kérdést a munkaadók saját kénye-kedve szerint oldja meg. Szociális terheket a japán gyáripar tehát úgyszólván nem ismer és korlátozások a munkaidő tartamára, a munkaszünetekre, ifjúmunkások korhatárát, a női munkások éjjeli munkáját illetőleg (ez utóbbinak hatálybalépését 15 évvel tolták ki) stb. nem gátolják őket a munkások kiaknázásában.

Mindezeket egybevetve, megállapíthatjuk, hogy a tuialacsony életstandardból folyó alacsony bérek és a szociális terhek hiánya a japán bérpolitikát a dumpingjelleg iskolapéldájává avatják. Ezekre célzott Oswald Spengler, mikor kimutatta, hogy a német ipar munkabérekben és szociális megterhelésekben 1924—29-ig 8.5 milliárd márkával fizette túl a megszolgált járulékokat.

Diamant Izsó.

PROTEKCIÓ.

— Nincs állás maguknál a fiam számára?

— Ért valamihez a fiú*

— Hiszen, ha értene, már régen magam mellé vettem volna az üzletbe.

Egész Európában grippe-járvány fordul elő, nem kiméi egyetlen or- szagot, a mienket sem. Ön is hajlamos e veszélyes betegségre.

Kétségbeesnie ennek dacára nem szabad, hiszen létezik Algocratine. ez a jó és biztos szer nátha és a

grippe minden más kisérő baja ellen.

Szabadlábra helyezték Láger Károlyi és társát

CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Több mint két héttel ezelőtt történt, hogy a szi- guranca irredentizmus vádjával letartóztatott egy Láger Károly nevű 23 éves fiatalembert. A letartóztatás egy cikk miatt történt, amelyet Láger Károly irt a mult év őszén egy erdélyi utazásával kapcsolatban „ősszel az Aranyösmentén...“ címmel. A cikk, mivel nem ütötte meg a kívánt mértéket, nyomtatásban sehol sem jelent meg, mindössze annyi történt, hogy nemrég állítólag a budapesti rádióban felolvasták. Néhány nap múlva a helybeli sziguranca Lágert letartóztatta és egy hétig tartó előzetes vizsgálat után átadta a VI. hadtest bíróságának. A katonai hatóságnál újabb vizsgálat következett. A hadbiró-ügyész számos kihallgatást eszközölt annak megállapítására, hogy a letartóztatott fiatalember kikkel érintkezett, kikkel állott közelebbi összeköttetésben és hogyan került be az Erdélyben sehol nem közölt cikke a rádióba.

Közben az ügy égjük mellékhajtásaként a sziguranca letartóztatott egy György Sándor nevű tisztviselőt is, aki az aghiresi szénbányánál teljesített szolgálatot. György Sándor ugv került gyanúba, hogy személyes ismeretségben állott Lágerrel s egy időben együtt lakott vele.

A megejtett kihallgatások eredményeként két nappal ezelőtt a hadbíróság mivel az ügyet nem látta hatáskörébe tartozónak, áttette a polgári ügyészséghez, ahol a vizsgálat lefolytatásával Jepure vizsgálóbírót bízták meg. Hétfőn délelőtt folyt le a vizsgálóbíró előtt Láger és György Sándor kihallgatása, amely közel két órán át tartott és annak eredményeként úgy Láger Károlyt, mint György Sándort azonnal szabadlábra helyezték. Déli 1 órakor mindketten elhagyták az ügyészség fogházát.

HIHETETLEN OLCSÓ KÖNYVVÁSÁR LEPAGEnál, Cluj. — Siessen, 2mig el nem fogy! Ady, Babits, Heltai, Ibsen, Karinthy, Jack London, Maupassant, Móricz, R. Rolland, Zilahi, Zola, stb. stb. Gazdasági, technikai könyvek, a filozófia, művészettörténet, történelem, természettudomány, irodalomtör! énét, stb. alapvető müvei. Minden 5, 10, 25, 30, 33, 40 és 50 lejes árakon LEPAGE-nál, Cluj. M njen be LEPAGE hoz, mert ilyen alkalom talán soha nem adódik. Kérjen ingyen jegyzéket.

A legnemesebb erdélyi bagyomán);

képviseli és szolgaija az Ellenzék*