Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-20 / 66. szám

( ELLENZÉK i 93 5 mérő lua 2(1. £ KiKl FS MEDOR Costin zenede-igazgatót rágalmazásért perelte be az állatorvos, aki novellája hősében magára ismert A székely főváros társadalmi szenzációja Taryit-Mures. (Az Ellenzék tudósítójától.) Costin Max Targumures-i zenede-igazgató óvek óta üres óráiban irodalommal is fog­lalkozik. Legújabb könyvéből azt olvasom, hogy előkelő bukaresti könyvkiadók kiadá­saiban a ..hegedűről és annak mestereiről1, Beethoven szimfóniájáról, Enescuról, a nagy román hegedűművészről és több hasonló ze­nei témáról jelentek meg munkái. A zencdc- ieuzgató, aki a* utóbbi időben lapszerkesztő­nek’is felcsapott, a helybeli hivatalos liberá­lispárti lapot szerkeszti, megirigyelte a hiva­talos irók sikereit és pár héttel ezelőtt, a Targumures-i városi nyomdában megjelen­tette humoros karcolatokból álló kötetét, amely ezt a furcsa rímet viseli: Négylábú sólymok! A műkedvelő iró első hosszabb lélekzetü munkája most a Targumures-i törvényszék bűn jel-kamrájában fekszik és érdekes iro­dalmi per anyagát képezi. Az írás, amelyért egy dühtől csepegő és 18 oldalra terjedő vádirat szerint Max Cos­tin zenedei igazgatónak lakolnia kell, egy hu­moros novejla, amelynek jelentéktelen cime: Kiki és Medor. Az állatorvos és felesége . . . A novellában röviden arról van szó, hogy az iró nemrégen uj ideálra bukkant. Ideálját azonban csak plátói alapon szereti, iroda­lomról vitatkozik vele és vigasztalja néha, mikor a szerencsétlen nő csúnya, hajlott liátn és műveletlen állatorvos-férjét halálra unja. Ez a novella magja . . . Ami a részleteket illeti, ezekben elmondja a szerző, hogy az állatorvos tulajdonképen boldogtalan és egész életében az is marad, mert ember, orvos kollegái lenézik. Emiatt, hogy magát többnek mutassa, fennhéjázó modorban kezeli az orvosokat, lebecsüli azok tudását és példán] feleségét, aki szerencsét­lenségére gyakran beteg, az állatoknál alkal­mazott természetes gyógymóddal kezeli. Leg­utóbb az asszonynak gyomorgörcsei voltak —- írja a szerző — ekkor az állatorvos férj, terpentinnel gargarizáltatta az asszonyt, aki­nek, akárcsak az állatoknál, fűvel kente be a hasát Az állatorvos felesége szintén boldogtalan, hogy csak „állatorvos“ felesége. Hogy ma­gát férjén megbosszulja, valahogy elsajátít néhány francia szót, mert férje nem képes idegen nyelvek elsajátítására és férje bosz- szantására a legelképesztőbb hibákkal, foly­ton franciául beszél szerzőnkkel, aki nem tudja visszafojtani mosolygását. A hölgy na­gyon érdeklődik a könyvek és az irók iránt is, de közben folyton összecseréli a szerzők es müveik elmeit. Ez azonban nem gátolja meg az igazi célt. Az intelligensnek látszó feleség nagyon imponál, a kevésbé müveit állatorvosnak. A novella általános tetszést keltett megje­lenése alkalmával, de nem telt el néhány nap és egyik helyi állatorvos rágalmazási perret támadta meg a szerzőt a 7 argiimures-i ügyészségen és a mii elkobzását kérte, mi­vel, hogy ő és felesége magukra ismernek o novella hőseiben. Az ügyészség nem koboz tatta el a könyvet, mivel erre a rendkívüli rendelkezésre nem látott megfelelő indokokat, az eljárás azon- I ban annak rendje és módja szerint megin­dult. Közben pedig az állatorvos, ekkor már a teljes nevet kiírva, mintegy 18 oldalas pamfletét juttatott el a város összes intellek- tuelljeihoz sokszorosítva, amelyben a zenedei igazgatót a legképtelenebb vádakkal illette. Mit mond a szerző? A nem mindennapi érdekességü perben fel­kerestük Max Costin igazgatót, az ominózus könyv szerzőjét, aki a következőket mon­dotta: Tény, tiogy az. illető orvos és felesége gyakran jártak házamba. Az is tagadhatat­lan, hogy az. állatorvos ur külseje nem meg­nyerő és hogy felesége franciául beszél. Mindez azonban a legcsekélyebb mértékben sem bizonyítja azt, mintha a novella hősei ők volnának. Az iró fantáziája csapongó és nern lehet tudni, hogy hol köt ki. fin termé­szetesen tiltakozom a vád ellen, mintha az állatorvost és feleségét akartam volna kigu- nyolni a nagy nyilvánosság előtt és túlzott érzékenységnek tulajdonítható, hogy az. ál­latorvos és felesége magukra ismertek a no­vella hőseiben. Közben már az első tárgyalás le is zajlott ebben az. ügyben a törvényszéken. A vádlot­tat Maurer Sighisoara-i ügyvéd képviselte, aki a tárgyalás elhalasztását kérte azon a cí­men, hogy védence, az ellene megjelentetett pamflet miatt viszontvádat emel rágalmazásért az állat­orvos ellen. A törvényszék el is rendelte a tárgyalás el­halasztását, annál inkább is, mert a követ­kező tárgyalásra Costin zenedei igazgató egész sereg bukaresti irót és Targumures-i toliforgatót nevezett be tanuknak, annak bi­zonyítására, hogy az iró képzeletét nem le­het korlátozni. Benczel Béla. FATH HARISNYA,KESZTYŰ BUDAPEST, IV. Ferenciek tere 2. szám BRÁVÓ M Istfratfe Hitesen sem minden esemen hlye a numerusoknak Wildermann ur 600 milliós pőre és Isirale Hitesen az ügyvédié. ,»Szerves kiegészítő részét képezik az alkotmánynak a kise Mi­ségi szerződések“ — szavalja jó honorárium reményében Vaidáék Buturesti-i főkolomposa BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A párisi nemzetközi vegyesbiróság előtt egy Wildermann nevű romániai alattvaló 600 millió lej erejéig pert indított Hugo Stinnes vállalata ellen, melynek érdekeltségeit ké­sőbb a „Pulp“ nevű angol társaság meg­vette. Ez a cég aztán pergátló kifogást emelt azon a cimen, hogy Wildermann „idegen“ s nincs állampolgársági joga Romániában. Így aztán a párisi bíróság az eljárást az állampolgársági kérdés tisztázásáig felfüg­gesztette. Nagy derültséget keltett most po­litikai körökben, hogy Wildermann most épp Istrate Micescut, a numerus valachicus Bucuresti-1 zászlóvivőjét bizta meg érdekei­nek védelmével. Wildermann jogtanácsosa a besszarábiai ISSSH Ujrendszerü repülőgépet szerkesztett egy erdélyi tanár ^ tffoíoplan“ helyből száll fel és a levegőben képes egy helyben lebegni CLUJ, (Az Ellenzék tudósítójától.. 1 A re- ’ pálőgép épités technikája óriási lépésekkel halad a tökéletesedés felé. Néhány évtized­del ezelőtt még száj tál va bámulták az em­berek a repülőgépnek nevezett kezdetleges ■ alkalmatosságot, amely néhány méterrel a íöld felett pár kilométerre tudott haladni. Ma már az sem meglepő, ha Willy Post, a hires amerikai repülő a sztratoszférában óránként 380 kilométeres sebességgel halad. A repülő­gép teljesítményének eddig ez a csúcspontja. De még hihetetlen fejlődésnek néz elébe az emberi észnek ez a csodája és talán el fog következni az az idő, amikor a bolygók kö­zött repülőgépek fogják átszelni a világmin­denség mérhetetlen távolságait. Fizikusok és mérnökök százai foglalkoz­nak a repülőgépek fejlesztésének gondolatá­val. Ezek közé tartozik Crisan Valér Aiud-i gimnáziumi tanár, aki most olyan ujrend­szerü repülőgépet talált fel, amely ha a gya- korlatban beválik, forradalmat fog jelenteni a repülés történetében. Crisan professzor re­pülőgépe uj alapon a forgási mozgást végző szárnyak elvén épült fel és minden nekifutás nélkül, helyből képes jelszállani, leszállóm és ugyancsak a leve­goben képes egy helyben huzamosabb ideig lebegni. Felszállásra és előhaladásra ugyanaz a szer­kezet szolgál és igy nincs szüksége kétféle szerkezetre. A sebessége határolt, amenv- nyiben az előirt gyorsaságnál jobban nem tud haladni, ellenben nagy a stabilitása és több elemet egymás után kapcsolva, repülő- vonat alakjában tud haladni. 100—120 kilo­méternél nagyobb sebességet csak fokozott szilárdságú anyag felhasználásával lehetne elérni, de ezzel sem lehet erősen növelni a sebességet. A gép elvileg kis modellben kiépítve, eddig is nagyszerű eredményeket ntutatott fel s előrelátható, hogy rendes j nagyságú teljes kidolgozásban, ami most van folyamatban, az előirt eredményeket csak fejleszteni lehet. Crisan Valér gimnáziumi tanár. Öccse, Crisan Pavel segítségével alkotta meg az ujrendszerü repülőgépet. Aiud-on már rég­óta figyelemmel kisérik a kiváló fizikus kísérleteit, amelyek olyan előrehaladott stá­diumba jutottak, hogy a legkomolyabb szak- értő körök figyelmét is felkeltette. Kiváló mérnökök nyilatkozata szerint a Crisan re­pülőgépe uj fejezetét fogja megnvitni a re­pülésnek, Chilia Noua nevii községhez fordult állam­polgársági engedély kiadása végett, mely azonban elutasította a kérelmet. Felebbezés folytán az Ismail-i törvényszékhez került az ügy, mely Wildermann kérelmét szintén nem találta teljesithelőnek. így jutott most az ügycsomó a semmitőszékhez, ahol Istrate Micescu nagy buzgósággal védte az „ide­gen“ Wildermann igazát az első bíróság íté­letével szemben. Rámutatott arra, hogy az első bíróság a kisebbségekre vonatkozó pá­risi egyezményt megsértette s határozata ellentétben áll az alkotmánnyal és az ál­lampolgársági törvénnyel. — Besszarábia lakói — érvelt Istrate Mi- cescu — 1918 április havában hozott csat­lakozási határozatukban (az ottani Alba- lulia) kikötötték, hogy tiszteletben kell tar­tani a kisebbségek jogait a jövőben s így Wildermann urnák is jogcime van erre. — Ezt a határozatot annak idején fenn­tartás nélkül ratifikáltuk s az alkotmány 135 szakasza kimondta, hogy a különböző tartományok csatlakozási nyilatkozatait úgy kell tekinteni, mintha az alkotmány szerves, kiegészítő részei lennének. Ezeket tehát semmiféle törvény meg nem változtathatja, miután alkotmány jellegével bírnak és ezzel rendelkeznek ezután is mindig a jövőben. A bíróságok tehát arra kötelesek, hogy ilyen szellemben ítélkezzenek és ilyen értelmet adjanak a törvényeknek. — Tisztelettel van szerencsém tehát kér­ni, méltóztassék megsemmisíteni az alsó bíróság sérelmes Ítéletét s Wildermann ur állampolgárságát elismerni. A Bucuresti-i lapok jelentése szerint a jelenlévő ügyvédek közül azok, akik nem osztják Vaida nézetét és nem hivei a nu­merus valachicus-nak, hangosan brávóztak, mikor Istrate Micescu beszédét befejezte. Egy milliomosról volt szó természetesen, de ez a beszéd a pénzt megérte. A semmitőszék március 2(Lán fog ítéletet hirdetni az ügyben. MÉCS LÁSZLÓ VERSEI LEPfltSE'áui. Üveglegenda ~ fűzve 132, kötve 198 Lei Hajnali harangszó „ 145, kötve 198 Lei Postán utánvéttel franco azonnal küldi Lepage. — Kéi+n Athenaeum jegyzéket. MIT IR A ROMÁN SA |TÓ Nyilt kártyával. Parlamcn tárizrau». Gazdasági érdekek. A névsor. Hitel. Románja-oltoz összeköttetés. ManoLscii­Strunga áthelyezése. LUPTA: Az agitációk alábbhagytak. Sértések­be, kihívásokba fúlnak, mely idegességnek nine, semmi köze a politikához. A bejelentett r/inpadi játék nem felel meg annak a szövegnek, amit majd eljátszanak a színen. Bizonyos lekötelc- zések és felkészülődések rejtőznek a háttérben, amin úgy látszik, már nem lehet változtatni. Nem telik cl sok idő addig, míg napvilágra kerül majd a színdarab igazi cime és tartalma is a maga egé­szében. A játékot majd nyilt kártyákkal kel! az­tán tovább vinni. DREPTATEA: Parlamenti ellenőrzés már alig létezik. Hogyan lehetne a jelenlegi körülmények között ezt az. ellenőrzést gyakorolni? Lehet még valami értelme a parlamentárizmusnak? A mi­niszterek nem jelentek meg a kamarában. Az elhangzott bejelentésekre, kérdésekre nem vála­szolnak, vagy későn és nagyon távolról érintik a feltett kérdéseket. Petre Andrei képviselő beiga­zolta, hogy 900 kérdés közül a képviselők csu­pán 104 esetben kaptak a miniszteri székből fele­letet. EXCELSIOR: A gazdasági érdekkel számolni kell. íme egy bizonyiték: — az olasz—abesszí­niái konfliktus, melynek hátterében a japán gya- potkercskeddcm húzódik meg, egyelőre észrevét­len. Japán veszi át ugyanis a világ gyapot-terme­lésének 35 százalékát szövőgyárai részére. A mult_ ban ezt Japán Indiából, Amerikából és Európá­ból vásárolta, mig most 2 millió 500 ezer hektár területet vett bérbe Etiópiában gyapottermelésre s szükségletének felét innen fogja beszerezni. Ez életkérdést jelen* Angliára nézve. A beavatottak jól tudják, hogy az olasz konfliktus tulajdonkép­pen innen eredt. Angol érdekek állnak az olasz törekvések hátterében. CURENTULi A lapok közölték azon pénzügyi tisztviselők névsorát, kiket a pénzügyminiszter fizetéselvonással megfenyített. A büntetések nyomban jogerőre emelkedtek, mert fegyelmi utón rótta ki ezeket Antonescu miniszter. Mi lesz azonban az adófizetők nevelésével. Ha már nyilvánosságra hozták a megbüntetett pénzügyi tisztviselők névsorát, helyes következtetés szerint most azok következnének, akik adót nem fi­zetnek. PREZENTUL: Néhány angol—spanyol társaság mult éld jelentését olvastuk Londonban. Ezek­ből a jelentésekből megállapítható az igazgatósá­gok pesszimizmusa azért, mert az angol, francia, belga gazdasági és pénzügyi körök „nem érdek­lődnek és figyelmen kívül hagyják vállalatainkat“'. Az eredmény: — a spanyol kivitel és behozatal oly csökkenése, mely nem áll arányban a világ­piac általános helyzetével. Azt lehetne mondani, hogy Románia helyzetét kivételes állapotok fenn tartása nem befolyásolja, mert akár érvényben vannak, akár nincsenek érvényben ezek, egyfor­mán nem kapunk külföldön hiteleket. Ez azon­ban nem állhat helyt. Kereskedelmi, politikai és lelki téren ugyanis mindig szükség van egy bizo­nyos minimális hitelre. ARGUS: Volpi di Misurata gróf nyilatkozatát hozza, aki a roRiái*—olasz forgalom fejlesztésé­vel kapcsolatba« a következőket mondta: — Op­timista vagyok s hiszek a kedvező fejlődésben. Ezért az a kötelességünk, hogy bizalommal vár­juk be azokat a problémákat, melyek holnap el­jönnek. A román—olasz összeköttetés közelebb hozatala már ebben a pillanatban időszerű lett. Ezért egy órával előbb próbáljuk megismerni eze­ket és készüljünk fel fejlesztésükre. TEMPO: Ha nincs alkalmas mód a zűrzavar elintézésére, egy mód mégis akadhat: — Manoles- cu-Strunga áthelyezése. Elismerjük, hogy jó gaz­da, elismerjük, hogy kitűnő politikus, de mégsem adhat a hivatal maga speciális tudást diktatúrára. Egyedüli megoldás tehát az áthelyezés lenne. Bár­hova, bármelyik tárca élére. Ha nem tud hasz­nálni, legalább ne legyen alkalma arra, hogy kárt tehessen. Mozgószinházak műsora: KEDD­CAPITOL: Amerika grandiózus filmalkotá­sa! „ELEGANCIA 1935“. A káprázat, pompa, csillogás szuperlativusza! Gyö­nyörű asszonyok, toalettek és felséges zene. Fősz. William Powell, Bette Davis. EDISON: 3, 5, 7, 9 órakor: I. LÁNYOK A VIHARBAN. Mélyen megható, izgalmas dráma. Fősz. Theodor Los, Ali Ghils, Karin Hardt, Helmuth Kisnka, Hans Goedecke. II. JOURNAL. Helyárak 7 és 10+3 lej. MUNKÁS-MOZGÓ: I. SZERELEM DALA. Főszerepben: Gustav Fröhlich és Renata Müller. II. A TILTOTT DAL. Főszerep­ben Don Jose Moica. Előadások 6 és 9 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents