Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-19 / 65. szám

19S3 »iref&ff If. A magyar parlamenti csoport együttes kihall­gatáson jelent meg a miniszterelnöknél CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A ma­gyar párt parlamenti csoportja, mint ismere­tes, a kisebbségekre nehezedő újabb nyomá­sok következtében több memorandumot adott át a kormánynak és kérték a miniszterelnö­köt, adjon alkalmat arra, hogy a magyarság sérelmeit személyes megbeszélések során tár­hassák fel. Ez a megbeszélés szombaton történt meg. A magyar párt képviselői és szenátorai szom­baton hosszas megbeszélést folytattak a mi­niszterelnökkel. A parlamenterek öt emlék­iratot nyújtottak át és azoknak sürgős elin­tézését kérték. Az emlékiratok átnyujtása után Bethlen György gróf pártelnök kérte a miniszterelnököt, hogy Ígéretéhez hiven az összes többi kisebbségi problémákat is vegye tárgyalás alá. A miniszterelnök figyelemmel hallgatta meg az előadókat és közölte, hogy a magyar párt megbizottaival közelebbről olyan tár­gyalást hoz össze, amelyen résztvehetnek a kormány szakminiszterei is. Erre a tárgya­lásra azonban csak a parlamenti ülésszak berekesztése után kerülhet sor, addig is azon­ban egyes panaszokat, mint például a felso­rolt csendőri brutalitásokat, saját hatáskö­rében fogja orvosolni. A magyar párt parlamenti tagjai által át­adott memorandumok a kővetkezőkre vo­natkoznak: 1. A tisztviselők problémája, a nyelvvizs- ! gák, elbocsátások és a nyugdíj összes kérdé­sei, külön-külön megtárgyalva a vasutasokat és postásokat, kiknek helyzetére a hadsereg gyakorol befolyást. A közigazgatási, birósági és egyéb állami magyar tisztviselők helyzete, valamint a felekezeti tanerőké, akiknek fize­téséhez egy fillérrel sem járul hozzá az ál­lam, 2. A nemzeti munkavédelemről szóló tör­vény életbeléptetésével előállott helyzet, amely körül mesterségesen előkészített szán­dékos kétértelműség észlelhető. 3. Az adókivetés és adóbehajtás körüli egyenlőtlenségek, visszaélések és kíméletlen­ségek, 4. A csendőrség bánásmódja elleni pana­szok. 5. A tizennégy százalékos iskola-adóból való részesedés kérdése, fel panaszolva, hogy a magyar kisebbségi iskolák sem az állam­tól, sem a községi adó révén a megyétől, vagy községtől semmiféle néven nevezendő hozzájárulást nem kapnak. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a minisz­terelnöknek átadott emlékiratok között egyik sem teszi szóvá a községek és városok ki­sebbségi elnevezésének használatát a sajtó­ban, ami a nyelvhasználat szabadságának egyik legsúlyosabb sérelme. I SI€r€ü£sCÍÜéSí €s Síirfwa mt& BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Constinescu egészségügyi miniszter tör­vénytervezetet nyújtott be a kamarába a sze­rencsejátékok és kártyajáték megrendszabá- lyozására. A javaslat szerint ezután szeren­csejátéknak csupán a munka- és egészségügyi miniszter engedélye alapján lehet helye. Ká- véházakban, vendéglőkben, nyilvános helyen, búcsúk alkalmával szigorúan tilos mindenfaj­és néme’ szövegű a 10 éve megjelenő HERMES vasú i menetrendkor!}^ Uj ára: 40 lei! Kis zsebmenefrend Î6 lel! HÉTFŐ: I i CAPITOL: Amerika grandiózus filmalkotá­sa! „ELEGANCIA 1935“. A káprázat, P°niPa. csillogás szuperlativusza! Gyö­nyörű asszonyok, toalettek és felséges zene. Fősz. William Powell, Bette Davis. EDISON: 3, 5, 7, 9 órakor: I. LÁNYOK A VIHARBAN. Mélyen megható, izgalmas dráma. Fősz. Theodor Los, Ali Ghils, Karin Hardt, Helmuth Kisnka, Hans Goedecke. II. JOURNAL. Helyárak 7 és 10-j—3 lej. MUNKÁS-MOZGÓ: I, A TILTOTT DAL. Fő­szerepben: Don Jose Moica, Conchita Montenegro és Mona Maris, II. ÜZLET AZ ÜZLET, Vígjáték, BZZBNZMK ta szerencsejáték, ha ezt pénzben jálszák. Épp Így tilos a játék, minden gépi erővel működő készülékkel. Ezek alól a szabályok | alól csupán Sinaia, Mamaia, Constanta, Efo­rie, Carmen Sylva, Baile-Herculane, Sovata, Slanicu] Moldova és Dornavatra vannak ki­véve. Ezeken a helyeken a munkaügyi és egészségügyi miniszter engedélyével tovább folyhat a játék a kijelölt helyiségekben, me­lyek ezért határozott összeget fizetnek éven­te. Ez az összeg a nyilvántartott bevételhez fog igazodni a jövőben. Minden más enge­délyt megsemmisítenek a törvény kihirdeté­sével. Törvényhatóságu városokban azonban engedélyt fognak adni kártyajátékra tovább­ra is egyesületeknek, melyek ezért 100—500 ezer lejt fizetnek. A kártya után egészség- ügyi célokra még külön 100 lej taksát szed­nek majd csomagonként. DDEIIfELD kanadai ezüstrókái, pelerinjei a leg­szebbek. Az eredeti párisi mo­dellek után készült kabát, kosztüm és ruhakülönleges­ségeim nagy választék­ban állanak a Hölgyek rendelkezésére. Látogassanak meg és meggy őzöm Önöket, hogy szabott áraim a legolcsóbbak ! BREITFELD Budapest IV., Vácz!~uica 14. szám. Vaida még mindig nem vallott szint Oradea-n „elméletről**, Bucur esti-ben „mozgalom fái“ beszélnek BUCUREŞTI. (Az Eli nzék tudósítójától.) Országos érdeklődés előzte meg Vaida Ora­dea-n hirdetett tegnapi beszédét. Azt hitték általában, hogy most már nem taktikázik többet a volt miniszterelnök, felveszi a Lupu dr. által eldobott kesztyűt, nyíltan zászlót bont és bejelenti uj pártjának meg­alapítását az ország közönségének. Hivata­los jelentés szerint azonban az Oradea-i be­széd csupán „akadémiai“ jelleget viselt ma­gán és Vaida egy milliméterrel sem ment előre. „Nem vagyok lázitó“ Már első szavaiban is érezni lehetett a gyengeségét, midőn köszönetét mondott az Oradea-i „Atheneul Roman“ nevű közmüve- lődésügyi egyesület vezetőségének azért, hogy rendelkezésére bocsátották a gyűlésre szolgáló helyiséget s igy arra igyekezett, gaik Romániában. Akkords azt kértük, amit ma: aránylagosságot minden téren. Csöndes rezignáció Ezzel a tárgyilagosság alapját elhagyta beszédében. Rámutatott arra, hogy az utód­államokban sehol sincsen olyan jó dolguk a kisebbségeknek, mint Romániában. Beszé­de végén érvelésének gyöngesége mégis győ­zött benne. — Nem sokra fogunk menni a numerus valaehicus-sal — ismerte be — de legalább „precedenst“, példát mutattunk arra, ho­gyan kell eljárnunk a jövőben. — Az öregek adjanak helyet a fiatalok­nak! Vigyék a fiatalságot előre azon az utón, hogy ők holnap az ország vezetői le­hessenek! — ezzel fejezte be előadását. Ezután bankett volt a Casa Naţionala­IfltÉDIA /OiÉAl PÁRIZSI cég HAJFESTÉK-íe a vi’ág leejtőkéletesebh készítménye. Minden drogériában és jobb nőifodrás:nál kapható. hogy beszéde politikai jellegét lecsökkentse. ' Vaida aztán rámutatott arra, hogy nem lázitó s nem foglalkozik iázitással. Egész életében csak az igazságot védte. —• A mai Romániában minden lehetséges —- mondta elkeseredve — csak egyet nem lehet tenni: védeni a románok jogait. Aztán ismét a Cluj-ról jól ismert bánsági adatokat teregette ki, ami azt bizonyítja, hogy nem mélyítette ki tanulmányát a ki­sebbségek országos helyzetére vonatkozóan. A franciák nyugodtak lehetnek... Vaida ezután az ókirályságbeliek által vá­gott sebet igyekezett eltakarni. Rámutatott arra, hogy csak „teóriádról van szó vég­eredményben s ez nem jelenti azt, hogy ő Hitler barátja és Franciaország ellensége lenne egy személyben. — Hát tudnánk mi Franciaország külpoli­tikájával ellentétes politikát folytatni? — kérdezte, aztán hozzátette: — Nem! Soha! Mi Franciaország társai vagyunk s örökké hálásak vagyunk azért, mert mellénk állt a legnehezebb időkben. Nemcsak nyilvánosan, gyűléseken, de ma­gántársaságban sem tenném azt, hogy ezt az érzelmet megsértsem. Aztán Németországról beszélt: — Németország konszolidációja még nincs egészen befejezve — állapította meg s abból a célból, hogy Franciaországot megnyug­tassa, ismét rámutatott arra, mikép a fran­ciák voltak azok, akik megsegítették Romá­niát a nehéz percekben. — Épp ezért — folytatta — kiáltsuk tehát nyugat felé, Budapest feje felett Pá- risba: Éljen Franciaország! És viselkedjünk úgy, hogy igyekezzünk a franciák példáit követni. A többiek Vaida azonban arra is ügyelt, hogy tak­tikázása semmi kívánni valót ne hagyjon maga után és ezért frenetikus taps után ki­jelentette, hogy Hitler és Mussolini is nagy országépitők és nemzetük nagy vezetőit kell tisztelni mindkettőben. — Palesztina? — fordult egyet váratla­nul, aztán kifejtette, hogy ott nem numerus nullus van az idegenek részére. Tehát? ... A választ csak beledobta a levegőbe s nem adta meg. — Alba-Iulia?... Még jó, hogy végül, a legvégén erről is megemlékezett Erdélyben. — Elismerem, hogy aláírtam az Alba- Iulia-n hozott határozatokat, de ezt úgy én, mint „kollégáim“ nem abban a hiszemben tettük, hogy a románoknak ne legyenek, jó­ban, majd Vaida visszavonult s hosszabb tanácskozásokat folytatott híveivel. Mégis jobbfelé igyekeznek A Vaida-csoport hivatalosa, a „Patria spe­ciala“, vagy „Patria No. I.“ büszkén hivat­kozik legutóbbi számában arra, mit ir Vaida mozgalmáról a Porunca Vremii cimü Bucu- resti-i antiszemita lap. — Vaida ismét felvette a nemzeti mártír és a nemzeti hős mentéjét és minden áldo­zatra kész a nemzeti célkitűzések szolgála­tában — hangoztatja a Patria ezzel kap­csolatban. Tehát mégis csak valami jobboldali össze­fogás készül a háttérben. Ezt igazolja a Porunca Vremii című köz­ismert lap bejelentése is: — E napokban már látható jelei lesznek a nagy összefogásnak. Vaida már összeköt­tetést keresett Cluj-i irányadó jobboldali kö­rökkel olyan célból, hogy blokkot hozzon létre programjának kiviteléhez. A Vaida- csoport a megállapodások sorát fogja nyél­beütni, hogy magához kapcsolja azokat a nemzetiparasztpárti politikusokat, akik nem hajlandók Mihalachet követni. Vádak Lupu dr. ellen A Patria No. I. jelentése szerint kizárási indítványt terjesztettek elő Făgăras-ban a Lupuhoz közel álló nemzetiparasztpárti po­litikusok ellen. A lap hire szerint egyébként Lupu dr. 140 ezer lejt vett fel a pártkasz- szából oly célra, hogy Londonba mehessen s ott a zsidókkal összeköttetést keressen a romániai zsidóvédelem ellátására. A Patria No. I. szerint Lupu dr. nemzetközi frontot akar most létesíteni a numerus valachicus ellen. HA FÁJ A FEJE ÉS SZÉDÜL, ha celtsé^et, bélizgalmat, gyomorégést, vértódulást. szorongást vagy szívdobogást érez, igyák minél előbb valódi „FERENC JÓZSEF' keserüvizet, mere ez a gyo­mor és a belek működését előmozdítja, az epeki- váksztást fokozza, az anyagcserét megélénkíti és a vérkeringést felfrissíti. Gyomor- és bél hajók szakorvosai igazolják, hogy a FERENC JÓZSEF viz remek természetalkotta hashajtó, mely mél­tán megérdemli a legmelegebb ajánlást. ANGOL HIDEGVÉR. — Mary, most torkig vagyok. Elmegyek és soha az életben nem jövők vissza hoz- zád. — Helyes, Edgár, de ha mész kifelé, szólj a szakácsnőnek, hogy egy terítékkel kevesebb kell ezentúl az asztalra. Pigiltiüeiía anyósára és feleségére a házat — fiz hónapi toghâz ORADEA. (Az Ellenzék tudósítójától.) Szombaton tárgyalta az itteni tábla első szekciója Kiss Joachim feghenici kovács gyujtogatási perét, amelynek eredmé­nyeként 10 hónapi börtönre Ítélte a vád­lottat. Az ügynek igen érdekes előzményei voltak. Kiss Joachim kovács hosszú ide­ig nagy egyetértésben élt feleségével, amikor azonban egy szép napon az asz szony otthagyta és hazament a szülei­hez. Kiss utána ment a feleségének, akit arra kért, hogy térjen vissza. Az asz- szony azonban hajthatatlan maradt. Egy nyári délután a kovács újra meg­kísérelte a lehetetlent, elment anyósa házába, ahol az anyós és a felesége vol­tak s újból kérlelte, hogy jöjjön vissza hozzá. Az anyós nem nyitott ajtót a ve- jének s a beszélgetés az ablakon keresz­tül folyt le. Amikor Kiss azt látta, hogy, útja ismét eredménytelen, rátörte a két aszonyra az ajtót és elm akarta rabolni a feleségét. Az asszony azonban kiugrott az abla­kon és a szomszédokhoz menekült. Kiss Joachim azonban ekkor sem njmgodott meg, hanem bosszút eskü­dött. Megvárta, amig leszállt az este s amikor már koromsötét éjszaka lett, csóvát dugott anyósa házának fedele alá és a csóvát meggyujtotta. Az égő csóvától tüzet fogott Gálék háza s az anyós és leánya egy szál ingben menekültek az égő házból, amely porig leégett. Kisst még az éjszaka elfogták ás bíróság elé állították. Az oradeai törvényszék nyolc hónapi börtönre ítélte a szerelmes kovácsot, aki belenyugodott az Ítéletbe, azonban az ügyész megfelebbezte a törvényszék Íté­letét. így került az ügy szombaton az ítélőtábla elé, amely megváltoztatta a törvényszék Ítéletét és Kiss Joachimot 10 havi börtönre ítélte. Mivel sem az ügyész, sem pedig Kiss Joachim nem felebbezett, az Ítélet jog­erőssé vált s Kiss meg is kezdte bünte­tése leülését.

Next

/
Thumbnails
Contents