Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-19 / 65. szám

ELLENZÉK 1 y d 6 ni árt lua / V. Az erdélyi írók mögül megszólal — a lektoruk! Beszélgetés dr. Braun Róberttel, a legnagyobb buda- pesti könyvkiadócég bírálójával BUDAPEST, március hó. A nagy könyv­kiadóba/. a Vadász-utcában van, itt a máso­dik emeleten adminisztrálják az erdélyi iro­dalom mugvarországi életét. Először egy nagy terem, tele portrékkal, Jókai, Mikszáth. Mo­ra, akiket e könyvkiadócég kiadott Eonzei- vativ ház. Mégis itt jelent meg például l le - ining^vay .,Búcsú a legyvereklöl Művészet legyen, de azért ne legyen rende- 'jzetellenes. Körülbelül ez az elve ennek a „patrícius" cégnek. Vagy ne tegyen művészet, de gyökere és népszerűsége legyen a család­ban, a nemzetben, a hitben, a régi, nagy ro­mantikában. Erdős Hellénnek is ez a kiadója. Most friss, ügyes fej áll az élen. Lantos Kálmán, aki többek között Markovira Ro- (íjont is megadminisztrálla. A lektorátusban pedig Henry George magyarországi fordítója: dr. Braun Róbert. Különleges, linóm egyé­niség. Az erdélyi Helikon íróinak az otthona ez a hosszú, sárga épület. Hátrakanyarodom egy kisebb szobába, ahol most készül az ismert Lexikon pótkö­tete. A szoba tele minden másféle lexikonnal, némettel, angollal, magyarral. Ezt azoknak jegyzem meg, akiknek számára csoda a lexi­kon. Valóság, egyik kapcsolódik a másikba. Az újat persze újonnan írják. Egy évtized múlva már az is forrásmunka. először inog kell halniuk és aztán majd itt feldolgozzák őket. Visszatérünk beszélgetésünkhöz es dr. Uraim Hoheri elmondja, hogy az erdélyi irok ujahh müveiben nem akar neveket emlí­teni miként a publicisztikában is: kezde­nek jobban számolni a realitásokkal. Mi van készülőben? Milyen uj erdélyi könyv jelenik meg? Nyirö .lözsel'töl hozunk ki egy uj re­gényt, enne ,.Az én falum“ . . . Közben eszembejul. hogy voll Nyirönek a B. 11. ka­rácsonyi számában egy novellája, hát jobban Maupassant se tudta volna megírni. Kijön belőle a székely parasztnak az a sajátságos figurája . . ., de nem az a mesterséges, be­állított . . . túljár a tanult ember eszén... mondom, kitűnő, elhihető. Aztán Szántó Györgynek jelenik meg az ,,Aranyágacska'' e. regénye. Hatalmas fantáziájú iró ez, úgy mozog a XIII. századbeli Velencében...! -- Egy kisasszony jön be: kéretik a doktor urat. I Kis megszakítás, aztán már csuk röviden annyit mond, hogy Románia felé a magyar exportcikkek közölt első helyen tudja mi áll? a könyv! Mi van Csehszlovákia, Jugoszlávia ma­gyar Íróival? Miért nem fedezi fel azokat is ez a nagy kiadócég? Idáig nem bukkant fel sem Csehszlová­kiából, sem Jugoszláviából olyan iró, akinek nagyobb sikere lett volna. Azonfelül kultúr­történeti szempontból Erdélynek olyan elő­nyei vannak, mini az, hogy másfclszázadon keresztül a fellegvára volt a magyarságnak, amivel szemben sajnos, nem állíthat sem­mit Szlovcnszkó és a Vajdaság sem. Kél elő­feltétele van kiadásuknak: legyenek megfe­lelő Íróik és olyan szervezkedési tehetségeik, mint amilyenek Erdélyben vannak. Rögtön felhívjuk dr. Braun Róbert figyel­mét néhány kitűnő emberre mindkét ország­részben. Valóban: rajtuk is múlik, hogy na­gyobb nyilvánosságot kapjanak, legalább is addig a határig, ameddig mondanivalókban el lehet menni. Van azután még egy módja a megnyilat­kozásnak: hallgatni. Nem kevésbé becses és nem kevésbé beszédes. (b—y.) A J r PAN DOMP1NG Kartellen kívül, a legsiiáíiyahb minőségből készül a fapán áru (VI. közleménu.) Miért nem ir valaki regényt Bu= curestiröl ?! Azt kérdezzük először dr. Braun Róbert­tól: miben látják az erdélyi irodalom külön­legességét, sikerét. — Romániában az íróból kisebbségi hely­zeténél fogva nagyobb erővel törnek ki a mondanivalók. Ez előnnyel jár annyiban, hogy az iró Tárgyi és érzelmi megnyilatkozásának ská­lája sokkal nagyobb, mint a magyarországi iróé. Ellenben megvan az a talán nem na­gyon jelentékeny hátránya, hogy az erdélyi regényekben nemcsak az iró bősei, hanem maguk az irók is sokszor olyan kifejezése­ket használnak, amelyektől a magyarországi irót nemcsak egyszerűen a rendészeti szem- oontok, hanem az elfogadott társalgási mo­dor is visszatartja. Kiemelném azt. hogy az erdélyi irók ennek nincsenek tudatában, nem veszik észre . . . Ezek a helyzeti okok a kérdésre. De azután ott vannak a személyi okok: egy kitűnő garnitúra van Erdélyben... tehetségeknek véletlenektől függő olyan so­rozata ... — bár ezt nem tartom véletlen­nek. T. i. az irodalom azok közé az egészen ritka terréniumok közé tartozik, ahol nincs numerus clauzusz, ahol a verseny teljesen szabad. Mig .Magyarországon a tehetség ér­vényesülésének aránylag sokkal nagyobb te­rülete van, addig az Erdélyben összeszűkül. — Erdélyből és Erdélyről mi érdekli leg­inkább az egyetemes magyar közönséget? Mi­lyen tapasztalatokra tettek szert a könyvek kiadása és eladása során? — Aránylag elenyésző rész az erdélyi iro­dalomból az — feleli dr. Braun Róbert —, amely tárgyánál fogva előnyt biztosit neki a magyar irodalomban. Az egyetlen talán: a specifikus székely nyelv, de ez nem különös érdem, mert ha egy göcseji (zalamegyei) tehetség az ottani dia­lektust irná meg, épDolyan érdekesnek ta­lálnánk. Mint deziderátumot annyit mondha­tok: n közönséget jobban érdekli, ha az erdélyi iró a jelenről, mintha a múltról ir. Es hogy az erdélyi irók nem Írnak a jelen­ről, annak okát abban látom, hogy nincs nagyvárosi életük és igy a modern regény lehetőségei sokkal korlátozottabbak szá­mukra. De hát, miért nem ir valaki Bukarestről! Általában úgy látom — és ezt nem csak az írókra értem — nem ismerik eléggé a regátol. A legnagyobb magyar exportcikk: a könyv Megemlítjük, hogy Erdélyben van egy je­lentős Írói csoport, amely valóságos, nagyon is égetően jelenkori szellemben dolgozik, vá­rosi és falusi témákban egyaránt. — Az az egy tény — válaszolja dr. Braun Róbert —, hogy én nem tudok ezekről, azt bizonyítja, hogy itt a terjesztésben valami hiba van. Nem nyilatkozhatom róluk, miután nem olvastam tőlük. Ha tehetségesek és ha baloldaliságuk nem ütközik bele a rendészet­be, akkor semmi akadálya nincs, hogy itt ki­adjuk őket. Egy hölgy jön be, a lexikonnál segédkezik. A C-betüs címszóval van valami baj, még nem nézte át senki „Csehszlovákiát“. Finom, tudományos jelenség ez is, arca csupa intel­ligencia, már nem egészen fiatal. Mind, mind, akik itt megfordulnak, időtlenül mérő mu­tatók, nem zakatoló percmutatók, a perceket, az életet mások szállítják, azok nincsenek itt, Japánt nem kötik azok a magánjogi es nemzetközi gazdasági egyezmények, ame­lyek például bizonyos mértékig az európai vasszindikátus országait (Németország, Fran­ciaország, Belgium, Luxemburg) az interna- cionális sinkartell (amelynek tagjai előb­bieken kivid Anglia és U. S. A. is) stb. egy­más között, azaz szabad mozgásukban kö­tik és amelyeknek költségei e szindikátus­ban lévőket terhelik, de az előnyöknek ta­lán nagyobbikát éppen a kívülállók élve­zik. Ezért formulázta meg egy bölcs gyáros egyszer imigy álláspontját a kartell-kérdés- ben: ...Tó, ha van kartell és még jobb ilyen­kor a kartellen kívül maradni“. Ennek szembeszökő példáját szolgáltatja a nem­zetközi villanyégö (izzólámpa) kartell. Ez a kartell igen nagy áldozatokat hozott és hoz azért, hogy újabb gyárak, komoly alapítá­sok a meglévők létéi ne veszélyeztessék. Kétségtelen, hogy ez a szabad versenynek egy a fogyasztók kihasználására alapított módszere és a kartell-rendszernek kinövése. Viszont tény, hogy Japán semmiben sem érzi ehhez kötött­nek magát és úgy elárasztotta az Egyesüli- Államokat, ez iparnak egyik főhelyét, izzó­lámpákkal, hogy az a vámot 20 százalék­ról 30 százalékra emelte (ad valorem), majd antidumping vámokat léptetett életbe, hogy ez iparágát megment­se. Hasonló a helyzet a müselyem piacán is és azokban a gyártmányokban, ahol egy- egy szabadalom ingyen zsákmányként kí­nálkozik. ' Gyengébb minőségű és maradék- áruknak export-piacra vetése A gyengébb minőségű áruk esélyeit a vi­lágpiacon nem ismerték fel mindig s a szál­lításoknál szinte világszerte az angol keres­kedelmi etikát állították oda mintaképül. Ford zseniális találmánya volt. hogy kisebb értékű autóit a „közönség szolgálásának“ jeligéje alatt propagálta és terjesztette a reklám összes rendelkezésére álló amerikai eszközeivel. Ha Japán ebben is tanulékony tanítványnak bizonyult és ideáljának azt tűzte ki, hogy áruit (értsd: tömegcikkeit) a kuli életszintjére szállítsa le, az egyértel­mű azzal, hogy a minőséget is megfelelően leszállítja. Közismert tény (amit már emlí­tettünk), hogy az angol anyaország nem használhatja az indiai gyapotot silányabb minősége miatt. Ennek az indiai gyapot­nak Japán a legnagyobb vásárlója. Ahol az áruk kvalitása nem a nyersanyagon múlik pusztán, ott a gyártási processzus felületessége, túl­hajtott gyors tempója, a gyári felszerelés ki nem elégítő volta, az akkord rendszer­nek túlhajtott alkalmazása, a munkások hiányos kiképzése, a női munkának be­állítása a férfimunka rovására és hasonló okok is nagy szerepet játszanak. Ezek azok a módszerek, amelyek a minő­ség rovására olcsóbbitják a termelést. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Japán ezek mellett a tömegtermelést olcsóbbitó egyéb módszereket is ismeri és alkalmazza. Vagy­is olcsóbban termel, mert a legjobb, leg­célszerűbb, legracionálisabb termelési mó­dokat honosította meg, amit semmiképen sem lehet dumpjngnek nevezni, de silá­nyabb minőségű áruval árasztja el a vilá­got, hogy az olcsóbb áru könnyebb befér­kőzés! lehetőségeit kiaknázza. A kuli élet- szintjére való hivatkozás nélkül is alkalmas a válság nyomán beállott nagy elszegénye­dés idejében olcsóbb árukkal egy-egy piac meghódítására törekedni és tényleg láthat­juk, hogy még az európai, kényesebb igé­nyű piac is olykor-olykor behódol az olcsó kerékpároknak, gummitömlőknek, sport­cipőknek, zsebóráknak, stb. Az anyag silányabb, félgyártmányok­ban nagyobb a megtakarítás Az óvilágban is nem egyszer történt, hogy nagy maradéktételeket, divatjamúlt textil­árukat a technikai haladás által kiszorított árucikkeket nagy árleszállítással vetették a piacra, még pedig legszívesebben az export­piacra, hogy az saját országuk vámvédett határain belül az árakat no rontsa le. Ez az angol Ashley által ..dumping from weak- ness“-nek. gyöngeségből eredő dumping-nek nevezett módszer éppen úgy honos Japán­ban, mint a „dumping from strength“, az erőből származó dumping. .A különbség csak az, hogy az iparosítási folyamat elsiet­tetett gyors tempója kevésbé ment azoktól a zökkenőktől, amelyekbe a régi iparorszá­gok mégis csak ritkábban esnek bele. Japánnál nagy szerepet játszanak e téren a rosszul sikerült áruk is. amelyeket másutt értéktelen ballasztképen a tengerbe szoktak dobni, azaz megsemmisítenék. Egy jelleg­zetes példát hozhatunk fel a japán áru mi­nőségének jellemzésére, Ledermann nyo­mán: Egy angol jelentés foglalkozik a japán gummitalpu vászoncipő dumpingáraival és megállapítja, hogy 10 tucat 39-es számú, úgynevezett „közepestől jó minőségig“ ne­vezett kivitelben nyersanyagban 28.817 yenbe (kb. 1015 lejbe) munkabérekben 8.160 yenbe (kb. 285 lejbe) összesen: 36.977 yenbe (kb. 1300 lejbe) kerül. Ledermann ebből azt a következte­tést vonja le, hogy ilyenformán ez árral dumping nélkül is érvényesül. A helyes kon­klúzió azonban nem ez. Ha a munkabér ilyen elenyésző csekély szerepet játszik csak a vászoncipők árában, ez a cipő még há­romszorta nagyobb munkabérnél sem lehet veszélyes az ugyancsak dumpinggel dolgozó európai ilyennemii exportiparra. Vagy elismerjük tehát, hogy a felhasznált anyag olcsóbb voltában, vagyis rosszabb minőségében van a titok rejtve, vagy fe­lületes volt az angol jelentés, mikor nem elemezte meg a nyersgummiból készült kész- guniminak és a vászonnak termelési költsé­geit is anyag, munkabér és egyéb kiadások szerint. Mi úgy véljük, hogy az anyag is silányabb és azonfelül a félgyártmányban is nagy bérmegtakarítások vannak elrejtve. Hiszen nyilvánvaló, hogy a gummi árát lé­nyegesen olcsóbbitani lehet, ha több ként, kaolint vagy krétát keverünk a minőség ro­vására a nyersgummihoz. Főképen minőségi okokra vezethető visz- sza, hogy Japán összkivitelének csak 7 szá­zalékát tudta az utolsó évek átlagában az európai piacra vetni és ezt is legnagyobb­részt a speciálisan japán exportcikkekben, selyemben és selyemáruban, amelynek vi­lágszükségletéi tudvalévőén kétharmad rész­ben Japán látja el. Az Egyesült-Államok esetétől eltekintve, amelyeknek beviteli cik­kei közül a selyem 80 százalékkal szerepel, Japán tipikusan az elszegényedett és függő­ségbe került országok szállítója és azoké, akik csak nyersanyaggal képesek iparcik­kekért fizetni Diamant Lísú. Zsarolás, vagy pénzhamisitás? Beaharja mártani a vádlott a feljelentőt CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) Erde kés zsarolási ügyel tárgyalt a helybeli Un vényszék. A vádlott Bál József rnvnttimiitu fiatalember volt, akit azzal vádoltak, bog. Fekete János hfelybcli lakost több alkalom mai nagyobb összeg erejéig meg akarta zsa rolni. Pál József kihallgatása során elmondta, hogy évekkel ezelőtt több barátjával, köztük Fekete Jánossal is, elhatározták, hogy pénzt fognak hamisítani. Megegyeztek, hogy abban az esetben, ha üzelinükro rájönnek és vala melyiküket elfogják, bűntársaikat nem adják ki. A pénzhamisítást megkezdték és üzletük szép virágzásnak indult. Pál József azonban nem sokáig «élvezhette a hamis pénzen szer­zett örömöket, mert elfogták és a törvény­szék súlyosan elitélte. Amint a börtönből ki­szabadult, Fekete Jánost arra kérte, hogy szenvedéseinek jutalmazására adja vissza ne­ki azt a váltót, amelyre évekkel ezelőtt pénzt vett fel tőle. Egyéb bűnt nem követett el és kérte a felmentését. Fekete János tagadta, hogy bármi része is lett volna a pénzharnisitási ügyben. Pál József — állítása szerint — a legszemensze- dettebb hazugságokat találta ki, hogy tőle pénzt csikarjon -ki. A két főszereplő kihallgatás után több ta­nú kihallgatására került sor. Többen súlyosan a vádlott ellen vallottak, mire Pál József hangos orditozáaba tört ki: — Mindnyájan hazug disznók vagytok! Fe­kete is részes volt a pénzhamisításban! — Hallgasson! — Kiáltott rá Ciugureanu ügyész. Az ügyész kérésére fegyőrt rendeltek a vádlott mellé, mire aztán a vádlott leesen- desedett. A védelmet ellátó dr. Zamfir Saragea ké­résére a törvényszék a főtárgyalást április 1-én folytatja, amikor több újabb tanút fog­nak kihallgatni. A per iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Vagy Pál Józsefet Ítélik el zsarolás vagy pedig a feljelentő Fekete Jánost pénz­hamisitás miatt. SOLTÉSZ JÓZSEF: Családi- és weekeod-h ézak Anyagismertetés, építkezések végrehajtása, modern »pitőanyagok, tervrajzok, költségvetések, stb. Ára 8t) fej. RERICH BÉLA: Kerfes ház Hogyan építsünk kertes házat és hogyan rendezzük be házi kertünket? Számtalan kislakásos családi kertes ház terve, 46 szöveg közötti ábrával. Ára 99 lej. Kapható és postán is megrendelhető F 17 D A /3l7-nál- 1 Kérjen teljes fLtelfí r\ vTJ-Ii Cluj. I szakjegvzéket. LEVÉLPAPÍROK NAGY VÁLASZ• TÉKBAN (Blockposta is> legolcsobbaa az Ellenzék könyv osztályában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents