Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)
1935-03-19 / 65. szám
BLLBNIÉK 193 6 mi re Iu* 19. Megalakult a szociáldemokrata pár* helyi csoportjának magyar tagozata Magyar és román szocialisták erélyes állásfoglalása a numerus valachícus ellen CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) A helybeli szociáldemokrata párt tegnap délelőtt Epitömunkás-Otthonban népes gyűlést tartott, a inelven határozatilag kimondottak a -Gluj-i szociáldemokrata párt magyar tagozatának a megalakítását. Kapner Annin mint korelnök nyitotta meg a gyűlést, majd dr. Döntsék Géza emelkedett szólásra és a romániai szociáldemokrata part világháború utáni küzdelmét vázolta. A nemzeti sovinizmus mámorában tévelygő politikusok demokráciaellenes programjáról beszélve kijelentette, hogy nem lehetnek első és másodosztályú állampolgárok. Fizikai és szellemi munkásokat hetek, hónapok és évek alatt tökéletes nyelvolsajátitásra nem lehet kötelezni. Az eddigi követelt becsületes emberi munka helyett manapság faji eredetet követelnek. A kisebbségi munkások és hivatalnokok elbocsátása utján — mondotta — a munkanélküliség problémáját nem lehet megoldani. Hivatkozott a romániai szociáldemokrata párt 1927-ben hozott határozatára. amely szerint a párt követeli a kisebbségi nyelvek törvény előtti egyenjogúságát. Vz állam fizetett tisztviselői a pártpontok eleimében kötelesek a nyelvi kisebbségek nyelvét tökéletesen bírni. Végül a szociáldemokrata párt magyar nyelvű szekciójának a fontosságáról beszélt. A következő szónok Kandel Ignác volt, aki a Vaida-féle numerus valachicus-ról beszélt. Numerus valaehicust nem ismerünk mondotta. — A Vaida népbolonditó eszméi nem egyebek, ha numerusról beszélünk, niint numerus mortuális. Az a Vaida, aki :i világháború előtt a kisebbségi jogok harcosa volt. ,< * Í ?lr 7 «.O "«.* >>»> • s. !, y ahhoz hasonló soviniszta politikusok eszméinek behódolnak. lEzután a tisztikar összeállítására megkezdődön a szavazás. Szavazás alatt Jumanca, az erdélyi szociáldemokrata párt szenátora magyar nyelven beszélt. — A numerus antidemokratikus voltával kezdi beszédét. A kormányok kisebbségi politikáját Ítéli el. BERLIN (március). A német egyházpolitikai harc, mely az utóbbi időben külső látszat szerint lecsendesedett, a nyugodt felszín alatt változatlanul folyik tovább. Müller birodalmi püspök és a német evangélikus egyház lelkészeinek túlnyomó nagy része között még mindig nincsen béke. A régi evangélikus tanokat képviselő hitvalló egyház hívei minden alkalmat felhasználnak, hogy álláspontjukat Müller püspökkel szemben teljes erővel hangoztassák. Iiir szerint újabban tízezer lelkész aláírásával tiltakozó iratot juttattak hozzá, melyben a „német keresztényi irányzatot halálos veszedelemnek mondják az egyházra nézve, mert nem a Szentirás istenét imádja, hanem olyan istent, mely eredetét a vérből és fajból nyeri. A dolgozó tömegek a Vaida felhívására csak nemmel válaszolhatnak. A mi harcunk nem eggéni érdekek hajszolása, hanem a jogcggenlőségen nln/mln demokrácia. A felállítandó nyelvszekciók nem egymás ellen, hanem közös erővel kell harcoljanak :iz ország demokratizmusáért. A gyűlés végén :i korelnök hirdette ki a szavazás eredményét. Eszerint a vezetőség a következő párttagokból került ki: Dr. Deutsek Géza, Oltean Péter, Szilágyi Lajos, Bruder Ferenc, Kiss Ernő, Soós László, Örmény Károly. Póttag: Kilin Sándor, Kovács Jakab. Felügyelő bizottság: Rirós István, Jakab Ferenc, Egyed Gyula. A névsor felolvasása után percekig tartó óváció- ban részesítették a megjelent tagok az uj veA Berliner Tageblatt jelentése szeriéit Hamburg három legnagyobb templomában a hívek tüntető gyűlésre jöttek össze a hitvalló egyház mellett. A legnépesebb összejövetelt, a Michaelis templomban Tügel tartományi püspök hivatalos nyilatkozattal nyitotta meg. A püspök kijelentette, hogy eddig fegyverszünet volt az evangélikus egyház és azok között, akik a „német hit'1 tanait hirdetik. Az utóbbiak azonban ma már olyan szélsőségesen támadják a kereszténységet, hogy a békét kívánó evangélikus egyház is kénytelen fölvenni velük a harcot. Az egyház — mondta a püspök — minden őszinte hitet tisztel. Ennek a tiszteletnek is megvannak azonban a határai és nem mehet túl azon a ponton, ahol a keresztyén elveket gyalázzák. A hosszú étel titka /otöséget. A közgyűlés egy óra után ért véget. 4z egyházpolitikai harcban nincs légy Yerszünel Németországban Korai házasság, sok gyerek, kevés hús, sok tejnemü, sok mozgás a szabadban. — Egy kis jó bor nem ári. — irni-olvasni nem szükséges az ország dolgozó tömegeit akarja egymással szembe állítani. A tetszéssel fogadott beszéd után Kiss Ernő a sovinizmus kitermelte izmusokról beszélt. Brúder Ferenc szintén a numerus valachi- eust veszi bonckés alá. Vaida numerus valachicusa nem akar egyebet, mint a kisebbségi munkás szájából kivenni a kenyeret és a többségi munkáséba tenni. A demokrácia nem ismer első és másodrendű állampolgárokat. Ennek a megszűnte- lésére javasolta az intenzív propaganda kiépítése céljából a közös alapon dolgozó anya- tyelvi szekciók megalapítását. Székely Já- :os határozati javaslatban kéri azoknak a pártból való eltávolítását, akik a Vaida, vagy szesKmi ügyvedek BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Vz Ufov-i ügyvédi kamarába bejegyzett iigy- édek közül többen elhatározták, hogy mozgalmat indítanak az úgynevezett „clauzis- lák“ agitációjának ellensúlyozása végett, akik faji kérdésekkel foglalkoznak az ügyvédi nyomor valódi gazdasági okai helyett. Az anti-clauzisták1' nem akarják a kari össze- lartást kivihetetlen célokért feláldozni. Tegnap ülést tartottak és a következő felhívást bocsátották ki az ügyvédi kar tagjaihoz: Az Ilfov-i kamara „anti-claüzista“ csoportja Traian Alexandrescu volt dékán elnökletével ülést tartott és az utóbbi időben 1 rőre kapott ..numerus clausus“ mozgalommal szemben megállapítja, hogy: az ügyvédek mai nehéz helyzetét az áltaá ml tanácsnok: J Minden árut 1 szakOzleffieii vásároljon. Kárpitos anyagokat is! Boskovics Testvérek kárpitos kellékek szaküzlete Ciuj, Strada Regina Maria No. 15. SZÓFIA (március). Bulgária a Matuzsálemek hazája. Az utolsó népszámlálás teljes eredményét még nem ismerik, de az eddig nyilvánosságra került adatok is bizonyítják, hogy a bulgár parasztnép a legmagasabb születési arányszámot éri el az európai népek között és talán az egész világon a legtöbb hosszú életii embere van. Bulgáriában van aránylag a legtöbb száz év fölötti ember. Eddigi statisztikák szerint minden 160 bulgárra legalább egy ember esik. aki túlhaladta a századik életévét. A legfelsőbb segítése a tetsző lános gazdasági leromlás okozta; az ügyvédeknek csupán igen kicsiny része folytat gyakorlatot, a többség annyit sem tud keresni, amennyi sajátmaga és családjának eltartását biztosítja; a „numerus clauzus“ csak arra jó, hogy megtörje az összetartást abban a harcban, amit a kari érdekek védelme parancsol; a helyzeten csak oly összefogással lehet javítani, melyben minden ügyvéd tevékeny részt vesz nemzetiségi különbség nélkül; az összefogást csak „szindikátusba“ való tömörüléssel lehet elérni, mely munkamegosztással és a kereset megosztásával járna; a szegény ügyvédeket a kamarai taksafizetés alól s az adófizetés kötelezettsége alól is fel kell menteni. Az uj szövetségbe való belépést Traian Alexandrescu elnökkel (Bucureşti, str. Cometei 47.) kell közölni. Ugyanakkor egy másik „anti-clauzista“ szövetség is alakult a jobboldali szélsőséges mozgalom ellensúlyozására s „a régi tradíciók, a rend és törvényesség oltalmazására“. Ebben a szövetségben a következő Bucu- resti-i nevesebb ügyvédek vesznek részt: Emil Ottulescu, C. Panaitescu, Radu Ro- setti, George Petrovici, C. Xeni, Al. Ottulescu, Anibal Teodorescu, ,N. Stanescu, M. Chelmegeanu, C. Stoicescu, M. Romniecea- nu, E. Negruzzi, C. Stoianovici, H. Azna- vorian, C. Simionescu, Dem. Pascu, Traian Radulescu, C. Crasan, T. Dragos, B. Para- schivescu, M. Antóniádé, C. Balescu, K. Ma- nakide, C. Ghiritescu és V. Tatarasanu. bulgár egészségügyi hatóság most közzéteszi azokat az adatokat is, melyeket a hossza életii emberek életmódjáról összegyűjtött. Bulgária száz éven felüli lakosai — mondja a jelentés — mindannyian parasztok, egyetlen városi ember sincsen köztük. Leg- i többjük hegyvidéken lakik. Még pedig olyan helyeken, ahol aránylag nehéz az élet és a föld termőképessége is szegényes. A Matuzsálemek túlnyomó nagy része 20-ik és 25-ik életéve között házasodott, | egy sines köztük, aki 35-ik életéve után | házasodott volna Mindannyiuknak népes családja van. Átlag 7—8 gyermekük született, ami még a gyermekáldás terén elöljáró Bulgáriában is magas átlagszám. Gyermekeik legtöbbje is magas életkort ért el, sok van már köztük, akik szintén a nyolcvan és századik év között vannak. Orvosi statisztikusok ebből arra következtetnek, hogy az öröklésnek is része lehet a hosszuéletiiségben. Műveltség terén a bulgár Matuzsálemek meglehetős rosszul állanak. Csak minden tizenharmadik tud köztük írni és olvasni, ezek is meglehetős tökéletlenül. A kimutatás egy fontos statisztikai adata mindenesetre meg fogja nyerni a husevés ellenfeleinek tetszését. A bulgár Matuzsálemek 95 százaléka teljesen vegetáriánus. Csak két százalék eszik közülük rendszeresen húst, három százalékuk szintén csak nagy ritkán jut húshoz. Viszont nem antialkoholisták. Nyolcvan százalékuk szereti a bort és elég bőségesen is iszik. Csak húsz százalékuk tartózkodik a szeszes italoktól. Túlnyomó nagy részük nem dohányzik. Több köztük a nő, mint a férfi. Érdekes azonban, hogy ez is változik. A keresztény Matuzsálemek között több a férfi, mint a no, viszont a mohamedán és zsidó Matuzsálemek majdnem mindany- nyian nők, csak egyetlen férfi akad közöttük. A legtöbb száz éves, vagy száz évét betöltött ember foglalkozására nézve juhász. Egyedül élnek a hegyekben, majdnem kizárólag tejjel, sajttal és joghurttal táplálkoznak és télen-nyáron szabadban alusznak. (Ruhájuk a báránybőrsuba, melyet télen- nyáron használnak. Olyan életviszonyok között élnek tehát, amelyeket a kulturor- szágok egészségügyi vezetősége nem a legjobbnak mondana. Úgy látszik azonban, hogy Bulgáriában még uj tapasztalatokat szerezhet a modern egészségtan. szericzkcünek a zárt számarányt elutasító miféléi is Ml'l IKAROMaNÖAíí Gazdasági tanácsok. Politika és idó- szedes. Szerzetes-élet. Spekulációk. VI gyázatl... Angolok. ARGUS: Az eredmény egyenlő a zéróval, gazdasági takácsok, melyek megmaradtak, in kább Akadémiának fejelnek meg, melycknu munkája nem érdekli a tömegeket. Joseph Barthelemy francia tanár szerint ezek csak r: kodásra szánt sinek, hová azokat az ügyeket tolják, melyek senkit nem érdekelnek (például: a naptáregyesités), vagy amelyektől a kormányok szabadulni akarnak. így tapasztaltuk ezt magunk is. Egy gazdasági legfőbb tanácsot állítottunk fel 1919-ben, mely néhány ülés után beszüntette működését. Aztán uj tanács felálli- tása következett 1929-ben, mely meg sem alakulhatott a kellő időben. Végül az 1932-iki törvény következett, mely igen jó eredményeket mutathatott volna fel. Miért nem hajtják végre az erre vonatkozó rendelkezéseket? EPOCA: M ic-« nem bánnak Bucurest.bcn a nagy adósokkal úgy, mint másutt? Politikára akadunk ezen a téren s ebbe ütközött maga An- tonescu pénzügyminiszter is anélkül, hogy ezt akarta volna. A pénzügyminiszter ugyanis be-" ismerte, hogy a behajtások felfüggesztését kér ték tőle azokban a megyékben, ahol részleges választások lesznek, mire kijelentette, hogy inkább ne legyenek választások, de nem hajlandó visszavonni a behajtás szigorú szorgalmazására kiadott rendelet eket. Antonescu tehát nyíltan leszögezte, hogy a választás és az adószedés nem férnek meg egymás mellett. ADEVÉRÜL: Az ellenzéknek módja van ahhoz, hogy kedve szerint beszéljen. A kormány nem teheti ezt. A kormánypárt vezetői maguk között arról Keséinek, hogy csak kivételes rendszabályokkal lehet megmenteni a román demokrata államot. Úgy látják, hogy minden engedékenység, gyöngcség jele és a szélsőségesek malmára hajtaná a vizet. Nem tudják azonban ezt igy megmondani a parlmentben. Bár ez a körülmény a kormánypárt bizonyos részét kellemetlenül érinti, mégis megmaradt valami vérükben abból a régi fegyelemből, mikor a pártban szerzetesként éltek. Azt mondják tehát az ellenzéki szónokoknak: — A sok beszéd megváltoztathatja esetleg véleményünket, de sohasem változtathatja meg szavazatainkat! VIITORUL: Riasztó hírekkel nyomják le a lej árfolyamát a fekete-börzén s százmii a ókkal károsítják igy meg az áüamvagyont. Ezzel párhuzamosan aztán áremelkedésre spekulálnak az' értéktőzsdén jegyzett részvényekkel s igy újabb százmilliós károkat okoznak. Majd akkor, amikor zsebükben van a nyereség, megfordítják a fegyvert. A lej árfolyamát viszik fel s részvényárakat szorítunk % s ismét keresnek. Kihasználják a kontingentálast s emelik az árakat. Taksa-emelésekkel srófolják fel az élelmiszerek árát. Nem veszik 'tekintetbe, hogy minden fillérrel mélyebbre ássák sírjukat. A bűnösöknek nincs joguk sem a kereskedelem szabadságáról, sem az ipar fe segítéséről beszélni. Az ő mozgalmuk a büntető törvénykönyv rendelkezéseibe ütközik. LUPTA: A mai nehéz helyzetben, midőn a válság miatt a legkisebb áremelkedés is millió kis gazdálkodás mérlegét boríthatja fel, az államnak az a kötelessége, hogy nagyon gondoljon meg minden teheremer!ést s vegye tekintetbe ennek társadalmi téren várható következményeit. S ha már felmerül a fokozás terve, az illetékes pénzügyi hatóságoknak az a kötelességük, hogy óvják meg a fogyasztókat a kihasználástól. Ne a fogyasztók erejét nézzék, hanem első sorban azokra legyenek tekintettel, akik uj offenzivát indíthatnak a piac ellen. PREZENTUL: Az angol font helyzetéből meg kell állapítani, hogy nem ajánlatos a pénz árfolyamához nyúlni gazdasági előnyök reményében s főleg a kivitelből előáll1 ló bevétel fokozása végett. Az angol font árfolyamának esése nem buzdíthat sokra bennünket, ha tekintetbe vesz- szük az Anglia és Románia közötti különbséget. Az angoloknak türelmük volt és meg cud- ták őrizni a belföldi áraikat, mélyek csak az utóbbi időben emelkedtek. Aztán az angol politikusok ki tudnak tartani elvük mellett akkor is, ha veszélyeztetik népszerűségüket. PETRÁNYI FERENC : Virág- is dlsztaíésztt LEPAGE-nál, Cluj 160 szövegképpel, 357 lap. A szerző a m. kir. kertészeti tanintézet rendes tanára. Ez a könyve most jelent meg és teljesen a mai viszonyoknak és Ízlésnek megfelelően irta meg. Müvét kezdők is használhatják. Ára 264 lej. Kérjen teljes jegyzéket LEPAGE-tóI, Cluj. — Vidékre postán utánvéttel.
