Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)
1935-03-17 / 64. szám
ELLFNZ*K 193$ atircla• 17. in AZ o| f píiiefeh fífld.a Bucureşti (Az Ellenzék tudósftój tói.) Az uj pénzügyi javaslatok között szerepel az a tervezet is, mely az 1934. évi augusztus hó 1..napja utón emelt épületek adóját („taxa statistica ) 1 szásalékról 3 százalékra emeli. Az Adeverul szerint pénzügyi és erkölcsi oldala van ennek a Uerdesnek. Az államnak pénzre van szüksége, tehát forrásokat keres ennek fedezésére. Az adófizetők azonban a valóságban nem a tulajdonosok, hanem a bérlök lesznek. A kormány szembekerült az. eddig követett politikával, mely a bércsökkentést eredményezte. Vájjon ez a cellar Valóban meg akarja drágítani a lakásokat ? Van azonban erkölcsi oldal i is ennek a kérdésnek. Mikor hiány volt lakásokban, az állam minden kedvezményt megadott, hogy megkönnyítse a befektetéseket. A n ztulajdonosok tehát arra az álláspontra helyezkedtek, hogy mindig érvényben maradnak ezek a kedvezmények. Ha nem is volt kifejezett kötelességvállal s erre nézve, erkölcsi téren mégis bizonyos fokú lekötöttségről lehet beszélni. A kormány most megváltoztatta az előbb követett politikáját és azokat a jogokat, melyeket a háztulajdonosok szereztek, Ez nein helyes. Módot kell találni arra, hogy a kincstár is tartsa tiszteletben azokat a/, erkölcsi kötelességeket, melyek döntő szerepet játszottak az építésekben. A Kaíalep ittas sugár A halálos sugarak korában élünk. Ezek egyike, mely nem okoz halált, a „kataleptikus sugár11. <ét francia fiz kus végzett kísérleteket vele, De Christmas Edmond és Valdemar. Hatása amn a kábuláson alapszik, amit egy hirtelen és nagyon erős fény gyakorol emb rre és állatra egyaránt. \kiről először készítettek fellobbanó magnézium í.ny mellett fénykép elvétéit, az emlékszik, ho;y .léhány pillanatig semmit s:m látott utána. Afent- nevezett íiz.kusok azonban 50.000 gyei gya erősségű fénnyel d lgoztak, amit egy parabolikus lencse fókuszában helyeztek e. Percekig tartó megva- kulást, kábultságot éltek el 6 kni.-es távolságra lévő embereknél. Az írisz hirtelen rettenetesen összerántódik és a szervezet megmerevedett (kataleptikus) állapotba jut. E sugarak fontosságát nem kell magyarázni. Békében pl. csempészek ellen, háborúban pl. a támadó repülőgépek pilótáinak ártalmatlanná tételére, vagy egy lővészárok védelmében stb. nagy szolgálatokat tehet. De hogyan kapunk ilyen erős fényt? A villamos iv- lámpa, nyomás alatt, m2 kent, 1C0.000 gyertyafényt adha‘. 300 amper mellett, ha az ivláinpát egy 2 méter átmérőjű parabolikus refle tor fókuszában helyezzül el, 2 mill árd gyertyafényt adhat. Képzelhetjük, micsoda hatása lehet ennek a fénynek az ember látóidegeire. NAGY TAVASZI KÖNYVKIÁRUSIT.4S AZ ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN! Bolti ár egyötödéért kitűnő könyvek (regények, gazdasági, teelinikai, ipari szakkönyvek, irodalomtörténet, történelem, stb.) nagy választékban. Kérje az árleszállítás teljes jegyzékét. MŰSZAKI VILÁG Az elektronmikroszkóp A mikroszkópia fejlődéstörténetében uj kor szakot nyit meg nz elektronmikroszkóp. A nagyítás növelése a közönséges mikroszk póknál nem csak gyakorlati nehézségbe ütközik, hanem a növelésnek elméleti hatásai is vannak, ami a fényrezgések mibenlétében gyökerezik. Pár évtizeddel ezelőtt sikerült ugyan e nehézségeken valamivel segíteni az ultramikroszkóp alkalmazásával, de még ezek az eredmények sem voltak kielégitőek. Az elektronmikroszkóp alapvető elemei közül sok már régóta ismert volt. Em ékezetesek azok a kísérletek, melyeknél egyrészt, légritkított, két elektróddal ellátott Crookes-csőben magasfeszültségű egyenáram hatása következtében a katod láthatatlan egyenes vonalban terjedő, sugárzásokat bocsájt ki, melyek láthatóvá tételére íluoren- káló anyagok használhatók, ezek ugyanis a ka- todsugárzás érte helyeken élénk színben világítanak mindaddig, mig a sugárzás ráesik. A katod által kibocsátott sugárzás, a katodsugarak, lényegileg elektronsugárzás, vagyis a katodot felületére merőleges irányban, negativ elemi töltésrészecskék hagyják el. Ennek a láthatatlan elektronsugárzásnak az iránya változtatható mágneses- és elektromos-terek hatása alatt. Ha ugyanis a sugárzás terjedési sí jára merőlegesen hat az elektromágneses-tér, akkor a sugárzás eltéríthető az eredeti irányból. Erre szolgált a Braun-cső, melynek egyik alkalmazása lett azután az elektronmikroszkóp. Alig egy évtizede, hogy felismerték, hogy az elektronsugárzás mágneses- és elektromos-terek hatása következtében épp úgy összetartó nyalábbá hozható össze, mint ahogy gyűjtő lencsékkel a fénysugarakat is össze lehet gyűjteni egy korvergens fénynyalábbá. Az elektronmikroszkóp ezt a lehetőséget használja fel nagyítási célokra, i a katod által kibocsátott láthatatlan elektronsugárzást egy mágneses- vagy elektromos-teren vezeti keresztül s a sugarak ezután egy foszforesz- káló ernyőre, vagy egy fényképző lemezre esnek. Ha egy az elektronsugárzás számára áthatolhatatlan vagy csak részben áthatolható tárgy van e sugárzás útjában, akkor az vagy te’jesen vagy csak részben elnyeli a sugarakat s így a íoszfo- reszkáló ernyőn vagy a fényképező lemezen megjelenik a tárgy képe. Nem direkt hatásról van tehát szó, hanem csak a katodsugarak más hatásai folytán lesz az látható. Minthogy a készülék vaknumban van, az ernyőt vagy a lemezt a készülcken kívül kell elhelyezni. A gyűjtő lencse gyanánt ható mágneses-tér rövid gyanánt mágneses tekercs szolgál, esetleg használatos tubb ilyen tekercs is, ezáltal sikerült a közönséges mikroszkóp nagyítását felülmúló nagyításokat is elérni s a kapott kép.k kontraszt-dusabbak, mint a közönséges mikroszkópnál. A nagvilás elérheti az atomok méreteit, tehát a közönséges mikroszkóp nagyításánál elméletileg 10-szer, esetleg 1000-szer, gyakorlatilag egyelőre 1 -szer nagyobb lehet. A tárgyak leképzésére több módszer is alkalmazható, lehet a tárgyat a rajta áthaladó, vagy a róla visszaverődő sugarakkal is leképezni. Az elektromos-tér különleges felépítésű, a sugárzás terjedési irányára merő'egesen elhelyezett elektródokkal állítható elő ; ez az elektród-rendszer a sugárnyaláb útjában át van fúrva és a lemezei különböző feszültségre feltöltve. Ezáltal elérhető, hogy az elektrodrendszer mint lencse működik s a nagyítás a mai kísérleti stádiumban is az lOOO-szeresnél nagyobb. Újabban egyesítik az elektromos és mágneses elektronlencséket a közönséges fénytani lencserendszerekkel s valószínűleg még szép eredményeket fognak elérni az egyesitett módszerrel. Az elektronmikroszkóp alkalmazása ma még kissé szűk keretek között mozog, tekintve, hogy a kutatások még aránylag nem régen indultak meg. Ilyen készülékekkel végezték az elektronsugárzást kibocsátó és a katodsugarakat elnyelő felületek vizsgálatait, mint pld.: az izzásban levő fémek kristálytani vizsgálatát, a hangosfilm felvevőgép csöveinek és a távolbalátó-készülékek csöveinek vizsgálatát, a katodságár-osziskográfok és Coolidge-csövek bizonyos alkatrészeinek felülvizsgálását, stb. A készülékek fejlődésével lassanként az elektronmikroszkóp is be fog válni a technikai-kutatások módszerei közé, különösen a fémek szerkezetének és tulajdonságainak alaposabb megismerésére, ami az idevonatkozó tudományos és műszaki ismereteket sok uj és lényeges adattal fegja gazdagítani. L—r. GjíKiDiriomás amfl i minder; országul bsvcliMellen erödde «rohlt Londonból jelentik: Tesla Miklós,a világhírű 77 éves feltaláló kijelentette, hogy korszakalkotó találmányt fejezett be, amely egyszer s mindenkorra lehetetlenné tesz minden háborút és áthatolhatatlan védőfallal vehet körül bármely országot. Felfedezésének s?m mi köze sincs az ugyneve ett halálsugarak hoz. Készüléke nagymennyiségű atomot löv ki, amelyek segítségével sokezer lóerőnyi erömennyi8éget lehet majdnem tét zés szerinti távolságra kisugározni. Ez a haj'zálníl vékonyabb erőkéve megsemmisít mindent, amit útjában talál. E y-egy Tesla-féle telep leg lább 300 —400 kilométer hosszú erőfalat vetíthet, amelyen sem hadsereg'-k, sem repülőgépek nem hatolhatna'« át, úgyhogy megfelelő számú telepek építése utén bármely országot gombnyomással bevehetetlen acéleröddé lehetne átvarázsolni. Tesla meggyőződése szedni legké'őbb egy évszá adón belül minden ország ilyen telepekkel fogja saját területét megtámadhatatlanná tenni. ÜVEQTÉGLA! A iondo ii ép tészeti kiállitáso bemutatták a legujibb üvegtéglát, mel/bő telesen üvegből lés. ült lakóh zat lehet építeni. Az üreges üvegtéga teljesen törh.telen, a jelenleg: épit tégláknál kétszer erősebb. Oldalainak vastagsága egy centiméter. Anyagába hullámos mintát prései ek, úgyhogy a fénysugarakat átbocsátja és mégsem átlátszó. Szakértők állítása szerint az üveg. öl épített házak akasai épp olyan világosak lesznek, mint az utca és falai áíbocsátják az eg.szségre oly fontos ibolyá :tuli sugarakat. Az uj anyag egészen uj építészeti hatásodat tesz lehetővé. UJTIPUSU MOZDONYOKAT és vagonokat ép'tenek az 1 gyesült Áramokban. A levegő ellenál sáiak minél hathatós bb legyőzése c-1 iából a mozd ny k:ugró alkatrészeit lehetőleg eltüntetik, vagy p dig bádoglapokkal fedik be. Az uj mozdonynak még kéménye sem lesz. A kísérletek során meg llapi ották, hogy az uj tipusu mozdony a levegő ellenállását 30 százalékkal csökkenti és a mozdonyok teljesítőképességét 12 százalékkal növeli. Ugyanilyen, úgynevezett «erody n mikus tipusu vasúti kocsit épit egy amerikai vasúttársaság. Mindegyik kocsi súlya egy harmaddal könny.bb, mint a jelenleg használt vasúti kocsiké, noha a le íető legnagyobb f ényeimet nyújtja az utasoknak. Az első tizen t ilyen tipusu vasúti kocsi nemsokára elkészül. Ugyanez a társaság e?y aerodynamikus tipusu „Zeppelin-vas- utat“ is ipittet Szabó D?zso ui könyvei: A magyar irodalom sajátos arca — Korunk nöproblémája 35 lej. Mosolyok 35 lej. A kötél legendája 35 lej. Kaphatók az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Kérje a könyvszenzációk jegyzékét. GYULAI PÁL iH TÖRTÉNETI regény m IRTA : BÁRÓ KEMÉNY ZS1GMOND S3-IK KÖZLEMÉNY A pap és a kéjencz, a kereszt és a kard fia sötét arczczal, szótlanul mentek az utczán s lépének a zárda küszöbére. A bezárt cellában suttogva folyt értekezéseik iránt elég felvilágosítást nyújt Alfonsónak még az nap Tiefenbach grófhoz intézett második levele, melynek szövegét viszont kihagyások nélkül közöljük. ..Nagyméltóságú gróf, udvari tanácsos Ur! Vérem annyira 1‘orr, agyam úgy szédelg egy rendkívüli szándék miatt, mely minden terveinket szétrombolhatta volna s csak az isteni gondviselés különös kegyelméből lön általam fölfedezve, s remélem meggátolva, — szivem annyira dobog most is a kiüthető uj bonyodalmak miatti aggodalmak közt, hogy em erőm, sem türelmem nincs, e titkos merény kö- ülményein kívül egyébről tudósítani nagyméltóságodat. Később talán kiegészítem e hézagot, mely az erdélyi viszonyokról ígért értesítéseimben támad: de most. másra nem gondolhatok, mint e szörnyű szándékra. Hallgasson ki kegvelmességed s ítéljen ügyeinket. -- nem feledve, hogy közleményem tárgyához egyházi helyzetemből folyó viszony juttatott s hogy dy titoknak elterjedése rám és nagyméltóságodra homályt borítana. Ma reggel épen isteni szolgálatra készültem, mi- c!f>n. Ger"ety diák, kit nagyméltóságod figyelmébe különösen ajánlottam, belép czellamba. Hozzá szoktam e csodálatos ember megjelenéséhez mindig valami felötlőt vagy reménytelent csatolni; mert ámbár ügyetlen külsővel bir, szellemében véget- íen ruganyosság s erély rejlik. Aztán csaknem megfoghatatlanul minden véletlen nemével a magnesi vonzerőnek tapad hozzá, hogy általa nyilvánuljon először és használtassék föl. Ügyünknek nálánál czélszerübb segéde nincs, s mégis néha aggálylyal tekintek rá, sőt vannak per- ezek, melyekben felsőséget látszik gyakorolni kedélyemen, és hámész tekintete fölfüggeszti eszméim iá fását J Midőn czellamba nyitott, bősz sejtelem rohant meg. noha arczán inkább kíváncsiság, mint aggály ült — Rossz hirt hozott ugy-e? — kérdem mohón. — Szent Atyám! — szóla a diák szokott különcz modorával, — mennyit törték fejőket a bölcsek, hogy tovább ne menjek, csak Pithagoras óta. Ha az olajat, mely mellett virrasztónak, Chaldeától Magyarországig különböző helyeken, mind egy csomóba önthetnők, oly nagy tenger válnék, mekkora az özönvíz volt, sőt félő, hogy az új Noé ez áradatban úszván bárkájával soha még az Araráthegy tetejére se köthetne ki, s mégis — szent Atyám! ki hinné, mily keveset nyertünk a bölcsek mélységes vizsgálódásai nyomán a gyakorlati élet számára? Mert mit gyümölcsöz a tudomány, ha emberismeretre nem vezet, mit használ, ha én különböző üvegekkel felfegyverkezve a teli holdon, bár mint ámítson fényes tányérával, sötét foltokra találok, melyek, mint egy titkos terv homálya bo- ronganak; mig aztán legfürkészőbb szemeimmel is Kendi ur hideg, méla arczán, vagy Kovasolczky zárt, ravasz vonalain semmit kihalászni nem tudok veszélyes czélzataikból? — Ér-e igy valamit a bölcseség szent atyám! kérem, ér-e valamit? Mindjárt vevém észre, hogy az én emberem oly rejtélyre akadt, melynek nyitját bámitó gyakorlottságával is meglelnie nem sikerült. Kérdezék, tudakoltam tőle mindent sürgetőn s egy sejtelmes döbbe- néssel. Ö Bombastus Paracelsus de Hohenheimot, s annak bizonyos könyvét, melyet — ha jól emlékszem — Archidoxis magicának nevezett, keményen lehordotta azért, mert ez az ujjaknak bűv erejéről több helyt emlékezik ugyan, s világosan mondja, hogy egy bölcs tanár alkalmas volna, úgy használni még a szemeiben rejlő mágnes szikrákat is valakinek idegrendszere izgatására, hogy az lelke legmélyebb titkait elragadtatása közt megváltaná: azonban e felséges találmányt sehol annyira érthetőn nem terjeszti elő, hogy most, midőn nagy szükség volna rá, Kendi és Kovasolczky urakon gyakorlatba lehessen venni, noha tán ily igézet a hazát mentené meg. E ezélzat után még inkább növekedtek ujságvá- gyam és aggodalmaim. Komolyan figyelmeztetém tehát Gergely diákot hosszas tétovázás nélkül közleni velem, mit e férfiak körül észre vön. ö végre kisüté, hogy junius hó elsőjén titkos kormány gyűlés volt azon teremben, hová csak a fejedelem szobáin át lehet hallgatózás végett különböző hágcsókon és falrejtélyeken jutni. Ha tehát az ember az ülésezése óráját előre is tudta volna, egyedül ő fensége hírével és engedelmével figyelhetett volna. De e kényes alkalom is nem lön használható; mert mint gyaníthatni, maga a fejedelem sem értesült a gyűlés tartásáról. Erősen megdöbbentem e tudósításra, s hogyan is ne? miután mostanig titkos gyüiés csak a külföldi hatalmakkal való nagy alkudozások végett történt, midőn még a kormánytanács minden tagjait sem tanácsos az előleges értekezések részleteibe avatni. A diák elősorolta azon neveket is, kik meg nem hivatának, láthatja szent atyám! szóla, hogy senki részt nem vett, kinek ifjú felesége van. Már mit csináljunk? Oly okos és vén matrónák, mint Kendiné vagy Gálfiné bizony nem hízelegnek ki férjeiktől eg}* körömbegynyi vallomást is, s következőleg minden viszonyaim a komornákkal jelen esetben hasztalanok. Én buzditám őt emyedetlen fürkészetre, s alig várván, hogy távozzék, tüstént a fejedelmi udvarba siettem, hogy legalább uralkodómmal tudassam e tényt, ha a közrend nagy botrányára tőle is eltitkol- tatott volna. Soha sem szerettem, midőn korán reggel az elfogadó termekben lelém ő fenségét, mert ez többnyire annak volt jele, hogy izgékony képzelődése valami kedvencz szerep eljátszására bírta, s dorbézolni akar mint nagy Sándor, mértékletes lenni mint Cyrus, ékesen beszélni, mint Perikies. Örömmel nyitottam tehát hoszzu során a szobáknak mindig belebb, mig végre a háló-terem melletti kis cabinet ajtóját a komornyik föitárá. Ö fensége bágyadtan ült egy karmazsin boritéku ottomanon. Úgy látszék, lelki küzdelmek fárasztották el, mert előtte szent Ágoston munkái pompás ívkiadásban hevertek, s keze a háznépével sokszor meg- hasonló szent Dávid egyik zsoltárán nyugvék. — Oh Absolon, Absolon! téged nemződ megsiratott, pedig bűnös valál! ... Erős a családi viszonyok bilincse s a vér vízzé soha nem válozhatik! — E sóhaj repült el ajkain, mig mélán forditá hozzám szemeit s fejével intett, hogy mellé üljek. Én átlátám, hogy a fenséges személy, noha tán színészi modorából egy adag áiérzés gyanítható, mely, mint a festett tűz, hűn van színezve, de nem melegít: csakugyan egészben tekintvén a kegyesebb hangulatok behatásai közt áll. Óvakodtam tehát olyat mondani, mely uj eszmék által más lendületet adhatna kedélyének s a társalgásban inkább csak szenvedőleg vettem részt. (Folytatjuk.)
