Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-17 / 64. szám

BLLBN ZÚK

11t JO utárvtua 17.

Feteségképzö akadémiai eíméíeíben és gyakorlatiban

üresben feleségképző akadémia nyílt meg ír napokban. Részvételi díj: egy óra 30 garas, nyolc óra. azaz egy egész tanfolyam egységűm két schilling. .Íz akadémiai tananyag felöleli, miként viselkedjék a fiatalasszony újdonsült férjével gyengéd közeledésékor, kottyan rendezze be praktikusan uj otthonát, hogyan lehet kellemessé tenni fér jók eletet, hogyan ápolja a nő szellemi kapcsolatát férjével. akinek ne csak házvezetőnője, de lelki társa is legyen, hogy ossza be férje szabadidejét hasznosan és egyben kellemesen, milyen módon őrizheti meg férjé őrók szerelmét. stb.

[ két schilling ára tudománnyal felszerelt asszonyka, ha jó tanuló volt az akadémián, a házasságkötés után elismétli a leckéd: öntudatos. modern nő vagy. nem tudatlan (gyermek. Ne sírj, ne rémüldözz és ne légy tehetetlen báb férjed kezében, hanem társa az élet minden megnyilvánulásában, tehát a szerelemben is. És az első éjszakán azt mondja a férj:

— Azt hittem, mindenre én tanít lak meg majd. Azt reméltem, remegni fogsz és sírni...

A második héten, amikor elkészül a praktikusan berendezett otthon, igy szól a férj:

— Nem akarok praktikus lakást. Kényelmesen és jól akarom érezni magam az otthonomban.

Amikor hz asszony ebéd után csinos háziruhában leül férjével szemben és olvasmányairól beszél, hogy szellemi kapcsolatukat ápolja, a férj ősit és kezébe veszi az újságot.

— Jól van fiam, de most elolvasom, mi újság, a politikában.

Vasárnapra kirándulást terve: a: asszony, kellemes is. hasznos is. Hajnali felkelést tervez. hátizsákot, hegymászócipőt, szalonnasü- tést, levegőt, napsütést. A férj leinti:

— Nézd. drágám, egész heten dolgoztam, vasárnap délig szeretnék aludni, ebéd után pedig elmegyek römizni a klubba.

Amikor a lecke szerint, mint lelki társ jelentkezik az asszony, érdeklődik férje gondja. baja iránt, igy válaszol a férj:

— Ne törődj te az én dolgommal. Intézd csak a háztartás ügyeit, nekem avval segitsz legjobban, ha spórolsz.

Ks amikor jön az örök szerelem: hogy ugy-e mi összetartozunk, ómig élünk, ugy-e sohasem állhat közénk senki, ugy-e mindent mentettem, hogy megőrizzem szerelmedet az idők végtelenségéig, kifakad a férj:- Ugyan kérlek, ne légy szentimentális. A cm kívánhatod, hogy a házasságunk harmadik évében szerelmi vallomásokkal álljak

elő.

És amikor feltűnik a láthatáron az első s’is szőke nő és az asszony egész akadémiai tanulmányával ott áll tehetetlenül, sir és szemrehányást tesz. egyet ordít a férj:

— Menj vissza a mamádhoz, ha nem tetszik.

Mert valahogy úgy van, ahogy Heltai Jenő mondja: „Az életben az a szép, hogy min- 'h'nld úgy rontja el, ahogy akarja“. Ehhez igazán nincs szükség akadémiai előképzésre.

' kél schilling, tandiiat nem adják vissza a bécsi feleségképző akadémián, ahol felelősig nélkül részesítenek elméleti oktatásba^ ifjú hölgyeket. A dolog guakorlati részéért rendszerint nagyobb árat kell fizetni.

Th. Zs.

A KÜLKERESKEDELEM szabályozásáról szúlö legújabb (f. ú. március 5-iki) rendelet l>reeiz magyar fordítása kapható az Ellenek könyvosztályában. Ára 30, vidékre 40 lej.

olcsó könyvvásár LEPÂGEnál, Cluj. — Siessen, amíg el nem fogy! Ady, Babits, Heltai, Ibsen, Karinthy, Jack London, Maupassant, Móricz, R, Rolland, Zilahi, Zola, stb. stb. Gazdasági, technikai könyvek, a filozófia, művészettörténet, történelem, természettudomány, irodalom- túr énét, stb. alapvető müvei. Minden 5, 10, 25, 30, 33, 40 és 50 lejes árakon LEPAGE-nál, Cluj. M njen be LEPAGE- hoz, mert ilyen alkalom talán soha nem adódik. Kérjen ingyen jegyzéket.

Nagy húsvéti mintavásár

Kutya, Baromfi, Kisipari és Mezőgazdasági hiátlitűs

Bucureşti — Arena Coloseum, Bdl. Bratianu 2.

Április 1-1 öl—Május 1-ig.

Őfelsége II-ik Karoly király magas védnöksége alatt.

Jelentkezés és Információk: Bdl. Bratianu No. 2., Bucureşti.

A mäsüdih széhelif megye magyar párttá

csatlaftozíh a Sibiu l tagozat határozatához

Sfl. Gheorghe. (Az Ellenzék tudósítójától.) A magyar párt megyei csoportja vasárnap, folyó hó 10-én tartotta a megye székhelyén báró Szent kérész ty Béla képviselő vezetésével elnöki ülését.

Az elnöki tanács egyhangúlag elhatározta, hogy a Sibiu-i tagozat határozatához csatlakozik. E határozattal kapcsolatban kimondták, hogy

a polgárság sérelmeit ezután a megye parlamenterei esetenként fogják szóvá tenni a képviselőházban és a szenátusban.

Minden egyes esetben interpelláció formájában hívják fel a kormány figyelmét, hogy igy az illetékesek egységes képet alkothassanak a nép helyzetéről.

Tudomásul vette az elnöki tanács a Sít. Gheorghe-i ifjúsági csoport jelentését, melynek értelmében — mivel nem talál magának megfelelő munkakört — nem kíván, mint önálló ifjúsági csoport tovább létezni s kéri a párt egységébe való bekebelezését

A tavaszi kabát, kosztüm és ruha, gyapjú

D1VATOIDONSÁGOK MEGÉRKEZTEK

Reklám árak. Takarékosság 6 hónapra

CZILUER VINCZE

P. UNIRII

U

A JfiPÁN DOMPING

Nem a munkanélküliség csökkentese, de az ipar racionalizálása képesíti Japánt a termelés iclfokoiâsâra

(V. közlemény.)

A telephelytényezök. vagy nevezhetjük ezeket természeti adottságoknak is. minden- képen alkalmasak arra. hogy Japán területén európai értelemben vett nagyipar fejlődhessen ki. Bizonyos körülmények ezt parancsoló szükséggé is tették, amely elöl úgyszólván nem létezett kitérés, attól az időponttól fogva, amint Japán az óvilág civilizációjának útjára lépett. Japán átvette a civilizációval együtt annak átkozott hajtásait is, amelyek az óvilágot sokszor jellemzik: a tudást, amely végeredményben a háborús eszközök tökéletesítését szolgálja, a kollektivizmust. amelyet hadseregeik növelésére használnak ki, az ipart és a technikát, amely nagy öldöklő szerszámok készítésében éri el legnagyobb tökélyfokát és a gazdaságot, amelyet a háború előkészítése érdekében fejlesztenek, vagy a háborút, amelyet a gazdaság védelmének a jelszava alatt indítanak meg. Japán ezzel a lépésével az egymással versengő és az egymást ölő népek sorába lépett.

A hódítás a eél

i Japán dolgozó lakosságának 54.3 százaléka őstermelést üz, mégpedig meglehetősen kezdetleges módon. A lakosságnak ez a hányada nem képes elég élelmiszert produkálni az ország összlakossága részére és nem képes több embert a termelésbe beállítani. Sőt, valószínű, hogy ha a mezőgazdaságnak folyamatban lévő modernizálása és racionalizálása némi haladást fog felmutathatni, nem csupán a termelést fogják fokozni, hanem egyúttal az őstermelésben eddig lekötött. munkáskezeket részben számfelettivé fogják tenni. Ilyen számfeletli munkáskéz van már most. is tulbőven és még ma is nagyobb a szaporulat és a munkáskorba lépők száma, mint amennyit az ipar felszívni képes.

A Bureau International du Travail kimutatása szerint a gvári munkások száma 1934-ben 833,964 és

1930-ban 1,687.372

volt. Tekintettel arra, hogy ennek nagyobbik fele nő, bátran szembeállíthatjuk az évente munkáskorba lépők számát az ipar által felszívott munkások számával. Mig amazoknak száma ma évente félmillió körül jár, addig Japán ipara 16 év alatt csak kereken 850 munkást, azaz évente átlagban 53.000 munkást tudott újonnan beállítani. Ugyanakkor azonban megsokszorozta ipari termelését; csupán acéltermelését képes volt egyik évről a másikra, 1931-től 1932-ig megduplázni. Ennek a nyitja, hogy Japán gyermekcipőben járó iparát gyors lépésben racionalizálta. Ez a racionalizálási folyamat olyan gyors, hogy Ledermann szerint a textilipar egyes főágaiban országos átlagban 1929 1933-ig 30—40 százalékra rúgott, sőt

a bányaiparban 40 százalékot tett kL

>Ez a helyzet nyilvánvalóvá teszi, hogy

nem a munkások elhelyezése volt az alapprobléma, hanem az iparosítás maga,

Hogy mi volt a célja Japánnak, mikor a gyors iparosítás útjára lépett, arról pro és kontra talán még sok szó eshetnék, de hogy mi az eredménye, azt ma már világosan látjuk: a hóditó imperializmus!

Minden eszközzel

H. W. v. Doemmung következő adatai mutatják ezt az utat napnál is világosabban: a japán rézbehozatal 1933-ban az 1931-i behozatal 700 százalékára, a nickel és a nemes acél behozatala 300 százalékra, az ócskavas 250 százalékára emelkedett. De ezt igazolja az a módszer is, amely a japán hajóipar fejlesztését prémiumokkal elősegíti.

Aki jó alkalmat akar kiaknázni, aki idejében fait accompli-t akar teremteni az inter- naeionális politikája káoszában, annak résen kell lennie és gyorsan kell cselekednie.

Ezek az elgondolások és megismerések álltak a japán nagyipar bölcsőjénél és gyors fejlődésének utjain.

Ez iparosításhoz Japán, mint már említettük, nyersanyagait külföldről kénytelen importálni. Importjának 75—80 százaléka nyersanyag. Egyrészt tehát, hogy az importált nyersanyagokért áruval fizethessen, másrészt pedig, hogy iparát jobban foglalkoztathassa és termelését az export számára készülő áruk előállítása által racionalizálhassa, illetve olcsóbbithassa, de végül bizonyos politikai kapcsolatok érdekében is, olyan módszerekhez fordult, amelyekről nem lehet állítani, hogy az európai gazdaság előtt ismeretlenek, de amelyek mind többé-kevésbé a dumping ismérvét hordják magukon és amelyek ilyen halmozásban még aligha fordultak elő.

Ezek kategóriájába tartoznak:

a) az állami segélyek, prémiumok és hasonló támogatások;

b) a lecinciák szabad használata, az inter- nacionális kartellkötelezettségektől való

mentesség;

c) a gyengébb minőségű és a maradék- áruknak az exportpiacra vetése;

d) a munkáskérdés;

e) a valuta leértékelése.

Ezeket kívánjuk most eg3renként tüzetesebb vizsgálat tárgyává tenni.

Alimul segílyek, prémiumuk é hasonló Intézkedések

'A kivitelt előmozdító segélyek közvetle i folyósítások formájában nein játszanak n:n'<. szerepet. Sokkul nagyobb szerepet jót / > nak az angol merkantilista korszakra endé keztető, Cromwell által Angliában elsőizlc n meghonosított intézkedések, amelyet ja pán hujózást favorizálják és prémiumot ' i- zetnek a saját hajókkal lebonyolított szálli tások után. Ezek a segélyek már sokkal je lentékenyebbek és lejre átszámítva 1 mii liárdot is meghaladtak 1929-ben és bizonyára azóta sem mentek vissza. Kétségtelen hogy ez a hajózásnak juttatott segély a dumping jellegével bir, mert az exportáló japán cég ezáltal olcsóbb fuvarral kalkulálhat, mint a más hajókkal szállító idegen exportőrök.

A prémiumokról, amiket az állam fizetett iparának fejlesztése és főképen uj iparágai: bevezetése érdekében, szintén teljes mértékben dumping-jellegüek. 1926 óta a hajóépi tés céljaira felhasznált anyagok prémiái rudvasnál 24.66 yenre, hajólemeznél 31.50 yenre rúgtak, ami az akkori áraknak 33 százalékát tette ki. Az állami nyersvas pré- miák 15 százalékban voltak megállapítva;

uj iparvállalatok 15 évi teljes adómentességet élveznek;

régi hajók ócskavasra való összetörése és újakkal való pótlásánál tonnánként 45—54 yent pótoltak az államkasszából (az ár egy- harmadát).

Említettük már, hogy az állam nem egyszer maga vállalja az uj iparok bevezetésével járó kockázatot és akkor engedi át e vállalatokat magánkézbe, amikor azok gyermekbetegségeiken átestek. Ez is kisebbíti a magánvállalkozás kockázatát és a versenyre alkalmasabbakká teszi őket. Az állam nagy mértékben elősegíti a kartelleket és a fúziókat, sőt bizonyos exportőröket fúzióra késztet is, mert az „erős kéz“ sokkal hathatósabban léphet fel a versenytársakkal szemben, mint a szétforgácsolt erejű törpe cégek. A magas vámok, amelyek lehetővé teszik a a belföldi árak emelését, hogy ezen árdifferencián az exportra kerülő áruk árait minél mélyebbre lehessen lenyomni, azaz minél versenyképesebbé tenni, iskolapéldái az Európában különösen Németország által a vaspiacon meghonosított dumping-rendszer- nek, amely még Bismarck intézkedéseire vezethető vissza. Diamant Izsó.

ELHÁJASODÁSNÁL, KÖSZVÉNYNÉL ÉS CUKORBETEGSÉGNÉL, oxaluria és phosphara- ria képződésénél, hugysavas sók lerakódásánál a természeoes „FERENC JÓZSEF1 keserüviz javítja a gyomor és a belek működését s tartósan előmozdítja az emésztést. Több jeles orvos, az anyagcserebajok célszerűbb gyógymódja után kutatva, már a mult században megállapította, hogy a FERENC JÓZSEF vizkurával nagyon- szép eredményt lehet elérni.

4 numerus valachikus alapján az ügyvédek után most már az orvosok is tömörülnek

BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) A Bucuresti-i román orvosok egy része felhívást bocsátott ki, melyben az ügyvédek mozgalmához hasonlóan tömörülésre hivta fel az orvosokat. — Az előkészítő-bizottság tagjai: Marin Popes- cu, D. Grigorescu, Titu Ciuruleanu, Gh. Sarbulescu és Jancu Feneseanu orvosok programot dolgoztak ki a megindítandó szervezkedési munkálatokra vonatkozóan. Követelik az aránylagosság elvének bevezetését, épp úgy, mint a többi foglalkozási ágakban. Kívánják a háború után kiadott gyakorlati engedélyek felülvizsgálását s az orvosi szolgálat újjászervezését. Marin Popescu rámutatott arra, hogy 2710 körorvos van nz országban s ebből 1730 kisebbségi (?). Gh. Sarbulescu orvos az idegen egyetemek által kiadott orvosi diplomák honosítását kifogásolta. A numerus valachicus mozgalom kapcsán aztán több zsidóellenes felszólalás hangzott el. Gh. Ditescu orvos rámutatott arra, hogy nem tudóit kinevezéshez jutni, s zsidókat neveztek ki ugyanakkor a románok által kért he lyekre. Costache Dainta azt indítványozta, hogy „Keresztény román orvosok szövetsége“ elnevezés alatt indítsák el a szervező munkát, amit elfogadtak s végül üdvözlő táviratot küldtek Istraic Micescu ügyvédnek, ki az ügyvédek mozgalmát elindította.

Szilva-, ring'ó-, kajszi- és őszibaracké ík

kis helyet igényelnek és sokat teremnek, ezért az aima- és dió-t éephésekben mint köztes ültetvények mindig elhelyezhetők. — Kérjen árjegyzéket.

Ambrosi, Fischer é«? Társai Rt A:ud