Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-16 / 63. szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal, tv Fiókkiaaó hivatal és i szám. — Telefonszám: 109. zomda: Clu), Str. I. G. Duca No. 8. tönyvosztály: Piaţa Unirii 9. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési 840 lej. — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre zio, félévre 4*3, évest* Magyarországra: negyedévre 10, félévre Z3, évente ţai többi külföldi államokba csak a portókúlöabazettd '.£>* LVí. ÉVFOLYAM, ó3. SZÁM. SZOMBAT 1935 MÁRCIUS 16. „Fekete terrorral dolgozik a pártközpont“ és az elnök „vak és hazug Topoloveni-i tanító“  kél „Paifia“ harca egymás ellen. Ke serii düh vei folyik a harc Vaida elmozdítása mfalí. mm A „szpurkál“ elemek ellen híreiéi harcol Haliegants A *¥Í5ssga. mindig szerencsejáték. A jeles szaktu­dóst játszva lehet megbuktatni tudomá­nyából, a polihisztort pedig az általános tanultság firtatása esetén. Kipécézett részlet-kérdésekkel vagy célzat vitatásá­val. Sőt puszta „igy akarómmal“ is. Ez az ítélet minden indokolás nélkül hangzik el. Ezért csak jóindulatú s megértő em­bernek volna szabad vizsgáztatni s a vizsga pontos anyagának szigorú bizto­sításával. Egyébként a vizsga emberte­len fegyver lesz főbenjáró érdekek le­fejezésére. Beszélhetnénk a legutóbbi nyelvvizsgák tarthatatlan elveiről és ke­gyetlen kalandjairól. Sok ellenmondás ■ ról és következetlenségről. A kamará­ban előadták, miként bukott meg a tiszt­viselő. aki jeles román—magyar szak­szótárt szerkesztett, miként nyomtak el írásban és szóban tökéletesen beszélő tanárokat, holott állami iskolák ünne­pélyein a tökéletes szónoklásokra hasz Hálhatták fel őket. Most utólag a lelki ösmeret is kezd ébredezni s a kész jóin­dulat bátorságra kapni. Most, amikor a kenyérpusztitó vizsgák szégyelni való körülményei napvilágra kerülnek, pró­bálják menteni emberség! érdekből a menthetőt. Megyénk minapában rende­zett ,.pótvizsgáin“, amikor a közigazga­tás részéről megjelent elnök az anyag keretén túlmenő kérdéseket akart föl­tenni, nyilván felesleg szigorból, a két állami tanár élénken tiltakozott és meg mentette a láthatóan törekvő jelölteket, ítt-ott felülkerekedik az igazság és jó­akarat a már bukottakkal szemben is. Egy szomszédos kis városkában az el­buktatott, de kifogástalanul tudó és mesterien dolgozó tisztviselő elbocsátá­sát a városi tanács szavazással akadá­lyozta meg, legalább egyelőre. Az egyik marosmenti megyeszékhelyen a városi tanács igyekszik megakadályozni négy kipróbált emberének a fegyelmi bizott­ság elé állítását. Mintha most már a nemzeti munka- védelem törvényének a végrehajtásával kapcsolatban is utat törne némi jobb be­látás. Ügy látszik szükséges ez, amíg kel­letlen külső beavatkozás nem történik, vagy a belső ellenmondás komor követ­kezményei nem kerülnek fölszinre. A kereskedelem és iparügyi miniszter a nagy vállalatok vezetőit megbeszélésre hívta s ezen remélhetőleg méltányosabb eljárást fognak találni, mint aminőt ed­dig terveztek. A miniszter egyébként a a, sajtónak is nyilatkozott s enyhébb módszert pengetett a végzetes kísérletről. Csak a méltányosság alkalmazását kí­vánja, mert az állam az uj tanult ele­met nem tudja elhelyezni. Mindenek előtt az idegen elemek fölváltásáról vol­na sző és egy olyan megoldásról, amely román állampolgár meglevő kenyerét nem veszi el, de a kenyértelennek alkal­mazást ad. Nyers cserével nem akarnak virágzó üzemeket tönkretenni nemzetisé­gi túlzásért, hiszen cél, hogy minden vállalkozás a lehető legjobb állapotba jusson. Nem kidobásról, hanem elhelye- zésről van szó és ebben a kisebbségi fia­talság jogát is szivén akarják viselni. Két ségtelen, ennek az enyhítő és egyeztető álláspontnak is van súlyos hibája: köny- nyen megtörténhetik, hogy a felesleges munkaerők fölvételét fogja követelni a „szelid nyomás" és ez anyagi bajt okoz­hat. De a hang és a szellem mindamel­lett kevésbé zoTd már és elhajlás a va- lachizmus végzetes és végletes elveitől. Ezt szintén bizakodva jegyezzük föl és fordítsuk jarvunkra. CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Ügyes kis rikkancstól tudtam meg a nagy titkot: •— Nagyon fáj Vaidának az, hogy Buteanu ott­hagyta és Patria néven lapot indított a nem- zeti-parasztpárt ortodox központjának védel­mére. A fájdalom átragadt a kisfiú jó szivé­re, akiben csak úgy viharzik a „tine minte!“ — ez pedig nagy harcot jelent mindig Er­délyben. — Da Domnul Vaîda nu îasa! ... De majd Vaida ur nem engedi! — mondja a kis rikkancs hűségesen s ezért a ragaszko­dásért egy hatos borravalót is megérdemelne, ha volna e célra felesleg, annyira támadott és irigyelt kisebbségi szemben. — Tegnap este Buteanu egyik lapelárusi- tójukat jól elverték — folytatja a rik­kancs. — Maid lehúzták a nadrágját! — folytatja nevetve. Nem lesz belőle semmi! — állapítja meg aztán meggyőződéssel —, mert csak a „Patria No 1.“ s Vaida fog győz­ni a küzdelemben. — S hol van a „Patria No. 2." székhelye? — kérdem. — A Goga-utcában, arra ni! — felel is ke­resztbe teszi karjait és kétfelé int kezével. — Patria No. 1! . . . — ordítja teli to­rokból. — Patria domnului Buteanu! . . . hangzik vele szemben. Üzletnek ez se rossz. Magam is mind a kettőt megveszem. Mit ír Buteanu? Buteanu nem sokat beszél. Egyelőre in­kább —- tesz. Elment a szerkesztőségbe és az Írógépeket, meg az iratokat összecsomagolta ! és elvitte. — De nem fogok a végtelenségig hallgat­ni! — jelenti be olvasóközönségének. Az volt a legnagyobb baj, hogy nem akar­ta Maniut megsérteni. Azt Idvánták tőle, hogy kicsinyítse Maniu erejét és azt írja ün­neplésével kapcsolatban róla, hogy a parasz­tokat „sonkával és szalámival“ "édesgette a népgyülésre. Arról még nem beszél Buteanu, mi igaz abból a vádból, hogy ő tulajdonképen min* lent Vaidának köszönhet, aki őt valósággal nevelte,  másik oldalon Vaidáék nagyon támadnak a másik oldalon és nem beszélnek Buteanuhoz hasonló hang­fogóval. — Vaidát pofonütötte a párt vezetősége és arcunkba szökik a vér emiatt — írja a Pat­ria No. 1. vezetőhelyen. Ugyanakkor megál­lapítja azt is, hogy Mihnlache és a pártelnök­ség nem jogosult dönteni az erdélyi tagozat elnöki székére vonatkozóan, miután ez kizá­rólag erre a tagozatra tartozik, mely Vaidát annak idején az elnöki székbe emelte. „Fekete terror“ — nevezik a párt központ­jának eljárását Vaidával szemben. „Terroris­ták csoportjának“ — nevezik az elnökséget és Mihalacheról azt mondják, hogy „vak és hazug tanító Topolovenibiól, az ókirályság­ból!“ 0 — Ugatnak a farkasok és örmények! — kiáltotta Fersiganu dr. az erdélyi tagozat al- elnöke. — Majd lehengereljük őket! — biztat Ha- riton Moldovan ügyvéd, a Chemarea Roma­nilor cimü lap főszerkesztője. — Mert Vaida személye olyan, mint egy tank, mind lehen­gereli azokat,, akik eladták a „strain“-nek ré­szére. '— Azt hiszik azok az urak, hogy az ország nem ismeri őket? — kérdi Moldovan. — Ha megkérded, mi volt, vagy mi most az apjuk, azt felelik egyszerűen, hogy — „demokrata". Mert szégyeli megmondani, hogy görög vagy más volt az istenadta. Ilyen emberekkel nem lehet munkához látni sohasem! ... A „stra- in“-ek nem engednek. Mozgósitotlak és jól fi­zetett fejszéket vettek. Milliókat kockáztat­nak (?) ... Ezután Manu lelkész és Hatieganu beszél­nek ilyen értelemben. Bizony — zsidóznak Hatieganu különösen harcias, 1 '■ 4 mi jelenlegi harcunk testvéreim — mondja — sokkal borzalmasanb, mint a régi harc 1918-ban. Akkor ugyanis az idegenek ellen küzdöttünk, most azonban azok ellen A Rador távirati iroda jelentése szerint j Mironescu meleghangú levelet intézett Vai- | dához. A volt miniszterelnök *—- ki egyéb­ként sohasem volt „parasztpárti“ — csak nemrég lépett ki a nernzeti-parasztpártból s most úgy látszik, nagyszerű alkalmat talált arra, hogy bemutassa váltóját s Mihalachen és társain üssön egyet. — Arra kérlek — írja Vaidának — en­gedd meg, hogy legnagyobb rokonszenvem- nek adjak kifejezést, Több évtizeden át harcoltál az ország területének megnagyob- bitásáért és most uj harcba kezdtél, mely alkalmas arra. hogy az országot románná tegye. Megérdemlőd, hogy körülvegyünk és tiszteljünk azokért az áldozatokért, melye­ket a románság érdekében hoztál, ami ne­künk legszentebb. Nagyon meglep, hogy egy „demokrácia“ megtiltotta neked, mikép másként gondolkozz, mint ők előírják. Mi­után mindig a gondolatszabadságnak vol­tam hive, legnagyobb hódolatomat fejezem ki azzal a határozottsággal szemben, mellyel az általad elindított mozgalmat véded. Akik két párt között eveznek A nemzeti-parasztpártban beállott kétség­bevonhatatlan szakadás nehéz helyzet elé állította azokat, kik jelentős politikai for­dulat esetén nem akarnak a jövendő kor­mány szekeréről lemaradni. Nincs borzasz­tóbb ennél. Visszaemlékezni a kereszlutra... Mert a politika?... Hogy is mondják ezt a Capsaban Bucuresti-ben?... „Aztán haját tép­heti az örökös jelölt és fejét ülheti a falba azért, mert a jobboldal helyett, balra ment“. így tehát ma is vannak még, akik még „remélnek“... A puskaporos helyzet dacára még mindig hisznek a kibékülésben. A Rador távirati iroda jelentése szerint Gafencu volt alminiszter felhívást intézett Mihalache pártelnökhöz következőképen: — A nemzeti-parasztpárt elnökségének határozata veszélyezteti a párt jövő kilátá­sait és pusztulással fenyegeti a felhalmozott erőket. Ez a tudat fájdalommal tölti el azok szivét, akik szeretik és tisztelik Vaida nemes kell felvenni a harcot, akik eladnak a „stra- in“-eknek. — Harcot kell folytassunk a csalók, zsi­dók, pogángok, bulgárok, örmények és más „szpurkál“ elemek ellen, melyek itt élnek közelünkben. Meg kell tisztítsuk az országot! Élelre-halálra szóló küzdelem ez! S ez tet­szik nekem ! . . . S ezek a szavak a Patria No. 1.-ben sem voltak kifésülve, mint a mult Ízben, Vaidá­nak Cluj-on tartott beszédében, mikor égig érő fekete oszlopok voltak felrajzolva a ki­mutatásokra a színpad hátterében. A Patria No. 1 jelentéséből egyelőre azt kell megállapítani, hogy Vaida nem veszi tudomásai a nemzeti- parasztpárt végrehajtóbizottságának dön­tését s eltökélt szándéka, hogy a pártban marad híveivel. Ha ugyan mára meg nem változik a helyzet, Mert Hatieganu azt is kijelentette, hogy ma ismét összeülnek és szenzációs bejelentése­ket tesz híveinek, személyét és múltját s akik őt elnökségei idején szolgálták. Arra kérjük tehát az el­nök urat, hivja össze ismét az intézőbizott­ságot és védjék meg a párt egységét, miután ezt kérik a tömegek. Cicio-Pop emlékünne­pélyén magam voltam az, aki rámutattam arra a tanításra, hogy igyekezzünk saját ma­gunkat és egymást meggyőzni abban a mun­kában, melyben a nemzeti egység tükröző­dik vissza. Jusson eszébe elnök urnák, hogy beszédem után milyen melegen szorított ke­zet velem ,.. Lapu külföldre utazik Lapzártakor kapott teiefonjelentés szerint iLupu dr. ma Parisba és onnan Londonba utazik. (Felmerül tehát a végső kérdés: —- Vájjon Lupu dr. úgy megy el, mini aki dolgát már jól elvégezte? (k. i.) Romám—olasz kereske­delmi tárgyalások BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Ugo di Sola Bucuresti-i olasz követ Ró mába utazott. A Curentul jelentése sze­rint, utazása a román-olasz clearing egyezmény tervével áll összeköttetésben, Hadiszer-rendelés Franciaországban BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.’) A hadügyminiszter törvényjavaslatot nyújtott be a kamarába a francia Hot chkiss-müvekkel kötött gépfegyver és /nunició-szállitási szerződés ratifikálá­sa végett Er&llftckel kap falda a — gondolat- szabadsdd nettben

Next

/
Thumbnails
Contents