Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-16 / 63. szám

ELLENZÉK 1935 március 15. > MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Pazarlás. Gazdagítás? A belga poltla. Közigazgatási reform. Egység. Adóbehaj­tás. Nemzeti érzés. a Négy akadályt kell leküzdenie külföldön vásárló kereskedőnek Nehézségek a külkereskedelem terén ARGUS: Az állam a legnagyobb fogyasztó, úgy közvetlen szükségletét tekintve, mint köz­vetve, a tisztviselőknek adott fizetések utján. Példát kell tehát szolgáltasson arra nézve, hogyan kell bánni ,a pénzzel. A pénz tekintélyének hiá­nyát okozza, ha az állam rosszul gazdálkodik be­vételével!. Ha az állam pazarló, utána igazodik aß ország lakossága. Ez a pazarlás akadályozza a költségvetés egyensúlyát. Több hasznosabb igényt ehetne kielégíteni a bevételből jó gazdálkodás mellett, anélkül, hogy továbbra is rossz, példát nyújtana. TEMPO: Ha kiszorítjuk a hivatalokból és a szabad pályákról a kisebbségeket, ezek az ipar es kereskedelem felé fognak tolulni, mert senki a vi­lágon nem élhet meg valami foglalkozás nélkül. Abból folyóan pedig, hogy megfosztjuk a diplo- imsokat az irodafcnntirtástó'l, gazdagabbá tcsz- süük majd azokat, akik a numerus valachicus al­kalmazása alapján eszközölt aránylagosság folytán megmaradnak. LUPTA: Annyit tudunk, hogy gazdasági té­nyezőink összeütközésbe kerültek pénzügyi ténye­zőinkkel s magával a jegybankkal. Pedig nem le­het egészséges pénzpolitika nélkül gazdasági fej­lődésről beszélni. így járt el Belgiumban Jaspor és Franqui, akik előbb egészséges pénzt terem­vettek és csak aztán állítottak fel gazdasági rend­szert. A következmények jók voltak. EPOCA: Nem volt és bizonyára nem is lesz olyan kormány, melynek ne legyen egy közigaz­gatási reformja. Megszoktuk már ezt. A lakosság legnagyobb részére közömbös és nincs haszon be­lőle, ha 3—5—7 részből áll, vagy az eddigi 700 paragrafus helyett csupán 40 paragrafust foglal magában a javaslat. A polgárok jól tudják, hogy megváltoztatják ezt azok, akik jönni fognak. TARA NO ASTRA: De amíg tartott a csalás, addig a nemzeti-parasztpárt nem szűnt meg hir­detni, hogy „nagy-párt“-nak hívják s „a paraszt­ság pártja.“ Mégis mi történt? Az a párt, mely­nek sikerült öt éven keresztül kormányozni az országot, most nem két-három részre szakad, ha­nem annyira, amennyi egyéni törekvéssel rendel­kezik egységének megmentésére. ADEVERUL: A pénzügyminiszter rendelete folytán a pénzügyigazgatóságok és adóhivatalok az adószedéshez kezdtek. A behajtás a potentá­tokkal szemben nehezen ment, mert a szigorú el­járás miatt áthelyeztették a becsületes hivatalno­kokat. Egyes városokban valóságos pártközi meg­egyezések keletkeztek orra, hogy megvédjék a helyi politikusokat. így aztán ezek — s maguk a pártfőnökök is >—\ nem vették tekintetbe a fel­szólításokat. Ezzel szemben az adóvégrehajtók megverték a dobot a kis házacskák előtt s elvet­ték a szerszámokat is, mely a megélhetéshez szük­séges. A pénzügyminiszter utasítást kell adjon alá­rendeltjeinek, hogy tapintatosabban végezzék a behajtást s maguk védjék meg az adózók életle­hetőségeit. Éneikül nem lesznek abban a helyzet­ben, hogy kifizethessék tartozásaikat. DREP TATÉ A: A falusiak demokráciájában benne van a nemzeti jelleg. Mikor látjuk, hogy a parlamentben nemzeti érdekeket hangoztatnak azok, akik szökésben voltak a háborúban, eszünk­be jut, hogy a nemzeti, érzésből semmit sem hagynak a falusinak, mert elkonfiskálják tőle ezek az urak. A falusi nem szereti azt hangoz­tatni: „Amig román vagyok, nem félek attól hogy meghalok.“ Sem a fényűző hazaiiságot: ,.A románnak tiz élete van keblében.“ A falusi, a földhöz van kötve, ezt szereti, mint Cosbuc mondja költeményében, midőn a katona meghal cs társának meghagyja: „Csókold meg a hazai földet helyettem,“ EHETETLEN OLCSÓ KÖNYV­VÁSÁR LEPAGE­nál, Cluj. — Sies?en, amig el nem fogy! Ady, Babits, Heltai, Ibsen, Karinthy, jack London, Maupassant, Móricz, R. Rolland, Zilahi, Zola, stb. stb. Gazdasági, techni­kai könyvek, a filozófia, művészettörténet, történelem, természettudomány, irodalom* tör:énét, stb. alapvető müvei. Minden 5, 10, 25, 30, 33, 40 és 50 lejes árakon LEPAGE-nál, Cluj. M njen be jLEPAGE- hoz, mert ilyen alkalom talán soha nem adódik. Kérjen ingyen jegyzéket. BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A külkereskedelem uj remije értelmében az esetben, ha egy kereskedő árut akar kül­földön vásárolni, behozatali engedélyre van szüksége és ezenfelül a Barna Nationalatól is átutalási engedélyt ki ll szerezzen. Aincny- iiyiben ezek az Írások kezében vannak, rendelést eszközölhet. A kereskedőnek azon­ban feltétlenül hitelre van szüksége, mert nyomban nem fizethet. Előbb ugyanis a be­érkezett árut el kell vámolni s csak 90 nap múlva nyer jogot arra, hogy a Banca Natio- nalától a vételár kifizetéséhez szükséges ide­gen valuta vételére engedélyt kérhessen. A behozatal tehát négy különböző akadályt kell leküzdjön (engedély, „transfervizum“, elvámolás és a külföldi valuta vételi jogá­nak megszerzése). Kérdés most már, hogy az erre szükséges 00 napig terjedő hitelt elérheti-e ma, amikor közel 10 milliárd lej­re rúgnak már a hátrálékos román kifize­tések. Ugyanilyen nehéz marad a helyzet az esetben is, ha ezt a hitelt valamelyik keres­kedő mégis elérte. Nem tudja ugyanis, ho­gyan és honnan fogja majd a szükséges ide­gen valutát beszerezni. A külkereskedelem uj rendje szerint a ki­vitellel foglalkozó cégek az általuk elért vé­telár 40. illetve 00 százalékával szabadon rendelkeznek s ezt a behozatallal foglalkozó kereskedőknek eladhatják. ÜEz az eset azon­ban csupán Palesztina. Sziria, Egyiptom s a skandináv államok valutájára vonatkozik, miután a többi államokkal clearing-egyez- ményeink vannak, ami annyit jelent, hogy kölcsönösen elszámolják a viteli, illetve el­állási árakat az egymás közti forgalomban. Káros az is. hogy a behozatali engedély csupán három hónapig érvényes, miután sok oly árut rendelnek, melyek három hónap alatt el sem készülhetnek. Meghalt a világ leghíresebb szakácsa, aki nem akart az angol király konyhafőnöke lenni EONiDON, március. Az angol lapok hosz- szu cikkekben parentálják el Escoffier Au- guste-t, a világ leghíresebb szakácsát, aki néhány nappal ezelőtt halt meg 88 éves ko­rában rivierai villájában. Escoffier életének nagyobb részét Londonban töltötte, mégsem tanult meg soha angolul, mert — ahogy sok­szor mondotta — attól tartott, ha jól beszél angolul, úgy angolosan fog főzni is, ettől pedig szakácsmüvészetének sikerét féltette. Escoffier, mint kukta, Nizzában kezdte konyhakarrierjét nagybátyjának vendéglőjé­ben. Innen rövidesen Parisba került, ké­sőbb harcolt az 1870-es német—francia há­borúban, ahol a poroszok fogságába esett, majd amikor a hadifogságból kiszabadult, Londonba ment, ahol a Savoy-hotel fősza­kácsa lett. Amikor Londonban felépült a vi­lághírű Carlton, annak lett konyhafőnőbe, ahol évi kétezer font fizetést kapott A nagy7 feltaláló Escoffier számtalan uj ételt talált fel. Egy egyszerű tojást száznegyvenhárom-féle mó­don tudott elkészíteni, a halakat pedig há­romszáz különböző recept szerint. A század forduló elején nem volt olyan koronás fő Európában, akinek számára Escoffier vala­milyen különleges ételt ne talált volna fel. Ő volt a Péche Mclba feltalálója is, amelyre egy hires operaénekesnő, Madame Melba in­spirálta, akit a Covent-Garden operában Lo­hengrin női főszerepében hallott énekelni. Escoffier királyok és császárok szakácsa volt, mégis mikor felajánlották neki az an­gol királyi udvar főszakácsi tisztségét, azt visszautasította azzal, hogy az angol királyi ház menüiben nem volt engedélyezve sok változatosság és igv ebben — a ránézve bár­mennyire megtisztelő tisztségben — nem tudta volna művészetét és találékonyságát kellőképen érvényesíteni. Escoffier hírét nemcsak receptjei és tanít­ványai őrzik, akik a világ minden részébe 1 eljutottak, ahol valamire való nemzetközi [ hirü hotel van, de azok az apró kis törté- j netek is, amelyek Escoffier franciás szelle­mességének bizonyítékai. Ezek közül valók az alábbi történetek is, amelyeket a londoni újságok Escoffier halála alkalmából elevení­tettek fel. Angliában csak VII. Edward király szerette a békacombot Néhány évvel a német—francia háború után történt, hogy Escoffiernek egy olyan vacsorát kellett készítenie, amelyen a német császár is résztvett. A császárnak annyira ízlett a vacsora, hogy annak végén maga elé kérette Escoffiert, akit nemcsak megdicsért a kitűnő ételekért, hanem megkérdezte tőle azt is, hogy mivel jutalmazza meg. — Fenség — mondotta a francia szárma­zású Escoffier — adja vissza nekünk Elzász- Lotharingiát. Egy másik alkalommal néhány előkelő francia szenátor számára készített vacsorát az európai hírű szakács. Vacsora közben a húsételnél az. égjük vendég megkérdezte Es- coffierl, hogy mi az étel neve. Beefsteak senateur — felelte a szakács. És miből készült ez? — kérdezte to­vább a kiváncsi vendég. —- Tekintettel arra, hogy a vendégek kö­zött több olyan ur is van, akinek már nincs foga. — csak egy kis darált marhahúsból — válaszolta mosolyogva Escoffier. Escoffier életének legnagyobb bánata az volt, hogy nem tudta népszerűsíteni a béka­combot Angliában. Egy újságírónak mesélte egyszer, bőgj- még abban az időben, amikor a Savoy-hotelnek volt a főszakácsa, egy este hétszáz személyes bankett menüjét kellett összeállítania. Ekkor, ki akarván használni a jó alkalmat a békacomb reklamirozására, elhatározta, hogj7 előételnek azt fog adni. Saját receptje szerint készítette el a hétszáz adag békacombot Escoffier és az uj ételt „Rózsanimfának“ keresztelte el. Az étel va­lamennyi vendégnek rendkívül Ízlett, bár az angolok nem tudták, hogy békacombot esz­nek. Néhány héttel később egy kisebb tár­saság vacsorázott a Savojrban, akik előétel­nek Rózsnnimfát rendeltek, amelynek híre kezdett már elterjedni Londonban. A társa­ságban egyik hölgy azonban rájött arra, hogy tulajdonképen békát esznek, mire vala­mennyien visszaküldték a ..Rózsanimfát“ és a békacomb azóta sem honosodott meg Ang­liában. VII. Edward király volt az egyetlen angol ember — mondogatta sokszor szo­morúan Escoffier — aki a békacombot sze­rette. ő valóban igazi gourmand voltl“ Aki még Eseoffiernúl Ls jobban tudott főzni Egy alkalommal egy hires amerikai mil­liomos tizenkét fogásos vacsorát rendelt meg (Monte Carloban Escoffiertől. Pénz nem szá­mított és a milliomos ki is kötötte, hogjr Escoffier úgy állítsa össze a menüt, hogy azon a világ legritkább, legfinomabb és leg­drágább ételei szerepeljenek. Escoffier össze is állította a menüt, amelyen mind a tizen­két fogás egy-egy újabb találmánya volt Az előétel egy speciálisan kocsonyázott hatal­mas lazac volt, ameljmek szemét valódi gyöngyök és brilliánsok helyettesítették. Escoffier még sem főzte meg sohasem ezt a fantasztikus vacsorát. Az előre bemutatott menü annjűra tetszett a milliomosnak, hogy megbízta Escoffiert, készítsen el neki egy tucat művészien díszített menükártyát „A vacsorát azonban nem kell megfőzni, — folytatta tovább a milliomos — mert csak a kártyákat fogom elküldeni barátaimnak Amerikába, hogy lássák, micsoda nagyszerű és különleges bankettet rendeztem én Monte Carloban“. Escoffier mindamellett nem bánta meg az amerikai milliomos szokatlan elha­tározását, mert a meg nem főzött vacsoráért is fejedelmi tiszteletdijban részesült. Bár Escoffiernek inkább kellett gazdag és változatos ételekről gondoskodni vendégei számára, alapjában véve a főzésben az egy­szerűséget szerette. Legnagyobb mester a legegyszerűbb ételekben volt Ez az egysze­rűség egyéniségének alaptulajdonsága volt Bármennyire is dicsérték őt, szinte napról- napra királyok, császárok és a világ leggaz­dagabb emberei, ő a dicséretekkel és kitün­tetésekkel nem sokat törődött. Amikor a leg­jobban dicsérték, szerényen rendszerint csak azt felelte: „A legjobb étel, amit valaha is főztem, feleannyira sem volt olyan Ízletes, mint az, amit feleségem szokott nekem főzni!“ A KÜLKERESKEDELEM szabályozásáról szóló legújabb (f. é. március 5-iki) rendelet preciz magyar fordítása kapható az Ellen­zék könyvosztályában. Ára 30, vidékre 40 lej. O/voil bizonyítvánnyal buji ki a garázda csendőr a felelősség alól CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A csendőr-brutalitások napjainkban minden­napos eseményszámba mennek. A székely­földön, a csendörközegek gyakori túlkapásai­ról az erdélyi sajtó gyakran számol lx-. A többségi napilapok a brutalitások egyes oko­zójául a rakoncátlanul viselkedő másodrendű állampolgárokat jelölik meg. Mintegy vigasz­talásul szolgál egy újabb hatósági túlkapás amelynek az áldozatai békés román nemze­tiségű állampolgárok. A mult év január havában a Nasaud me­gyei Domneşti községben párját ritkító csend- őrbrutalitás történt. A községben, mint csend őr szolgálatot teljesített Mirea Jordan, az ókirályságbefl Víasca megyei illetőségű egyén. Égy alkalommal a falu utcáján haladva, Gar­ni Gheorghe, Spuma Varvana és Hogi Flo- ricaval találkozott. Az előle illedelmesen ki­térő falusiakat megállította, rnajd hangos szitkokkal rájuk támadt. A falusiak igyekez­tek a csendőrt békés szándékukról meggyőzni és tovább irtdníiuk. A hatalmával visszaélő Mirea utánok röhant, hangos szitkokkal üt­legelni kezdte Careu Gheorghét. A társaságá­ban levő két aészony a csendőrt kérlelni kezdte. Mirea miután Careut alaposan hely­ben hagyta, á két védtelen asszonyra támadt. Mindhárman busz napon túl gyógyuló sérü­léseket szenvedték. Az erőszakoskodó és ha­talmával súlyosan visszaélő csendőr ellen fel­jelentést adtak he. Mivel hasonló ügyekben elsőfokon az ítélőtábla ítélkezik, a Domnesti-i csendőrbrutalitás a helybeli táblához került. A tegnapi tárgyaláson ugj’ a sértettek, mint a tanuk teljes számban jelentek meg, mig a vádlott csendőr, aki azóta már leszerelt, ha­tósági orvos által kiállított bizonyitvánnjral igazolta távolmaradását. A tábla az ügy tár- gyalását hivatalból kitűzendő időre halasz­totta el. Mozgószinliázak műsorai PÉNTEK: CAPITOL: Nincs előadás. EDISON: Nincs előadás. MUNKÁS-MOZGÓ: Nincs előadás. Orvosok, mérnökök! űjirsk! Minden magyar, nénrt, francia, angol folyóirat és könyv me rendelhető és elő­fizethető Lepagenál Cluj. A lapokat köz­vetlenül kapja a kiadótól. Kérjen ingyen jegyzéket Leoapetól, rluj. nflPIREÜB: Naptár: 1935 március 16., szombat Katolikus: Henriette. — Protestáns: Hen­riette. — Ortodox: Mart. Sab. — Izraelita: 11 Veadar 5696. Nyltvalevő könyvtárak muz?oi»*»Ví Tírpfr Fevr^Oet mnrxnxPKi délelőtt —■ Ftnorífiai murrum: déleidre <>—1-% IShstSa *—4.if- FME és Kéixir: cWeiócs ír—* l-ig. Ereklye Muzeum: délelőtt 9—z-í%. AS eyyetem népkönyvtár*: délután 3—9.^, Ma éjszaka a következő fvőyvitertirak: teljesítenek szolgálatot: Dr. Hintz, Piaţa Unirii, dr. Halász, Cazai Voda-tér, Flohr, Ferdinand király-ut, Diana, Iorga-utca. SoHi ár harmadáért-neöyedéért csak rövid ideig, alábbi szak­könyve 1 kerülnek kiárusításra: TECHNIKA, SZAKIRODALOM Ardos Frgyes népszerű technológiai é? !<ézi- ipari s akkönyvei: Az ékrővás 62 helyett 22 lej, Bati munkálatok és bőrd; mboritás S0 he­lyett 22 lej, Fab3 g'tések 62 helyett 22 lej, Fafaragások és fémdomboritás 90 helyett 22 lej, Ké ügyességi segéd munka latok 62 helyett 22 lej, Jalsoviczky Géza: A tűzgépek, vagyii a folyékony es gáznemű melegtartő anyagokkal 1 ajtott ö szes iels "égésű motorok szerkezete f's kezelése, két 1124 oldal 540 hely'tt ISO lej, Morva Rezső 1 özismert műszaki kézikönyvei: Csépi'gépek, 1E6 tidal, 80 helyett 18 lej, A vas és fé ek, 17 j ól lal, 80 hcly tt 18 lej. Villamosság a vya‘orlatban : I. Villamos csen­gők szerelése, 62 helvett 14 lej, III. Dinamók szerkezete, 80 helyett 18 la7, B irlaî B la: Tű zeléstan, 380 o'dal, 180 helye't 24 lej, Csia Ignác: Bányaméréstan, 220 oldal, 108 he! ett 40 lej, Réz Géza Bánya mű veléstan, 385 oldal, 108 helyett 24 lej. Kaphatók az „Ellenzék“ hönyvosztályábnn, Cluj, Piaţa Unirii, — Kérje az alkalmi vásár in V n - j' v ét-éh

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents