Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-02 / 51. szám

ELLENZÉK 1939 mirelui 2, MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Politika és iskola, fiatalok Szalámi ó pástétom. Orvosok. Maniu és Goga. ^84 rangosztály. Bratianu György és és Vakja. Érdekharc. CURENTUL: A politika az iskolák érdeké­ben tett minden erőfeszítést. meghiúsít. Ma baszna von az ittátok inegszstporitásának, ha ezek megfelelő iskolai eredménnyel néni járnak? Ha majd u tanító legnagyobb tekintély lesz a faluban, mikor majd nem játszanak vele a vá­lasztásokon, mikor az iskolalátogatás nem jelent majd politikai inspekciót, csupán a közoktatás érdekében végzett munka ellenőrzését, íkkor nem hiába költ majd az állam. Minden tanító kéri, hogy az iskolát függedenitSck a jxiLitiká­tól. Kérik, hogy tisztítsák meg a hívatlan ele­mektől soraikat. Ezt bizonyítják a gyűléseiken hozott határozatok. Ki ellenzi ezeket? A pártok ix>litikai érdeke, melyeknek tekintély nélküli iskolákra és megalázott tanítókra van szüksé­gük. ORDINEA; A kormányzás nehézsége köve'- teli, hogy fiatal elemek vezessék az államokat. Mussolini 42 éves volt, mikor uralomra került, Hitler 41 éyes korában vette át a hatalmat. Fituidin miniszterelnök 44, Schuschnigg kancellár 58 éves. Ezért jó előjelnek tekintettük Tatarescu megbízásosát és eddig nem látott eredményeket várunk tőle. EPOCA: A külügyminisztérium költségve­tésének megvizsgálásakor jó lesz egyes követsé­gekre figyelemmel lenni. Nincs szükség arra, hogy idegen valutában fizessük őket. Gépkocsi- általányt pedig csak azok a diplomaták kapja­nak, akik ezzel rendelkeznek és nem járnak vil­lamoson. Ezeknek bérleteit váltsanak. Ha úgy akarnak élni, mint otthon szalámival és tejjel, akkor ne számítsanak az állam terhére pástéto­mot. VIITORUL: A falusi orvosok száminak meg- i/a.pontira a világosság és bölcsesség szaporítá­st jelentené. Erre van elsősorban szükség. Egye­sek azt mondják, hogy az orvosszerek fontosab­bak s ez magát az orvost is feleslegessé teszi. Ez a felfogás téves. Szükséges ugyanis az irányí­tás, azaz orvos jelenléte. Az orvosság is fontos, az orvos azonban fontosabb, mert az egészség­ügyet vezeti és •» felesleges anyagpocsékol ást is megszüntetheti adott esetekben. TARA NO ASTRA: Egy Maniu-eLlenes front alakítása, minden ellenfelének összefogását jelen­tené az ő frontja ellen. A világ azonban tudja, hogy ilyesmi nem létezik a valóságban. Ma Ma­niu csak a múltat képviseli. .,Volt politikus", aki nem lehet senkinek már ellenfele. ARGUS: A hivatalok telve vannak előadók­kal és műszaki tanácsosokkal. Alig lehet mo­zogni tőlük. Most az állami hivatalok egyszerű­sítését tárgyalják. A kiküldött bizottság régtől tárgyal anélkül, hogy' A'alami eredményre jut­hatott volna. Nehéz lesz ez. Egyedül a földmű­velésügyi minisztériumban 284 rangosztályt ta­láltak. Mennyi tisztviselője lehet' ennek a mi­nisztériumnak, ha feltesszük, hogy több tisztvi- sriő működik minden osztályban’. LUPTA: Bratianu György' a nemzetiségi- arány bevezetésében egyetért Vaidavai. Ami mégis nyugtalanítja, az Veid a beszédének követ­kező részére vezethető vissza: „pártokon falül is érvényt szerzünk követelésünknek!“ Bratianu György erre megjegyzi: „A román elit elpusztí­tása után a pártok egyedüli keretet képeznek a nép követeléseinek kellő levezetésére. Megkísér­lik Gméc a pártok nélküli kormányzást? Miért nem mondja meg ezt világosan Vaida?... A pár­tok. romjain csak a diktatúrát lehet felépíteni. S igy felmerül a kérdés, ki akar felelőtlen helyzet­be kerülni? A román önérzet kell erre feleljem ADEVERUL: Lássunk tisztán. Ebben a pil­lanatban Romániának igen nagy fontosságot tű­it. j doni tanok nemzetközi téren. A francia és né­met diplomácia közötti guerilla-harc (állandó és regi vetélkedés) színhelye ma a Dambovita völ­gye. A külügyi politikát nem érzelmesség, ha­nem az érdekek irányítják. Kinek használna mai külpolitikai irányvonalunk megváltoztatása? Elsősorban a németeknek. Kimenekülne a Bart, hou, Títulescu, Benes és Litvinov által alkotott körből, mely megakadályozta a békereviziót és háborút. Mi hasznunk volna nekünk a Népszö­vetség épületének lerombolásából? A jelenlegi szerződések és egyezmények megszüntetéséből? Gazdasági haszon? A nagytőke központja Paris, Newyork és London marad 1935-ben. Németor­szág nem exportál pénzt s úgy él, mint Romá­nia — moratóriumból. Jókai Mór: ARANYEMBER 86 lefes propaganda kiadásban az Eh lenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Most rendeljen, mert csak néhány példány kapható már ebből az olcsó kiadásból. ? _____________ Nem a vallás, hanem a nemzetiség érdekli az iparügyi minisztert BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) j \i iparügyi minisztériumban megvizsgálták n vállalatok által beterjesztett kimutatásokat és megállapították, hogy ezek közül igen sok nem felel meg a hivatalos lapban meghirde­tett kivánalmaknak. A miniszter szerint egyes vállalatok szándékosan üresen hagyták a ki­töltésre szánt helyeket s igy nem tüntették fel azokat az adatokat, melyek a legfontosab­bak. így most újabb kimutatást kérnek a I vállalatoktól. A miniszter elrendelte, bogy az ipar ügyi inspektorok mayuk járjanak el és vegyenek részt a táblázatok kiállításában, melyben pontosan fel kell tüntetni az igaz­gatók számát, a vezető és alsó tisztviselőket, mestereket, végzett és végzettség nélküli mun­kásokat. Végül a miniszter rámutat arra, hogy a vallás nem érdekli s a vállalatok al­kalmazottaik nemzetiségéi kötelesek beve­zetni a kimutatásokba. Leszállítják a katonai szolgálati időt a falusiak részére A hadügyminiszter a katonai felmentések ellen BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) j A parlament közoktatásügyi és hadügyi bi- 1 zottságának tagjai közös ülést tartottak, me­lyen Paul Angelescu hadügyminiszter is résztvett és az ujoncozásra vonatkozó javas­latát részletesen megindokolta. Az utóbbi években — mondta a had­ügyminiszter — különböző törvényeket hoz­tak ipari és kereskedelmi téren s ezek kü­lönböző rendelkezéseket foglaltak maguk­ban a szolgálati idő megrövidítésére és a fel­mentésre vonatkozóan. Ezek az intézkedések azonban nem szerepelnek az ujoncozási tör- vényben. Paul Angelescu hadügyminiszter szerint 408 különféle oly iskolát jelölnek meg ezek a törvények, melyeknek elvégzése kedvez­ményeket ad a hadköteleseknek. A miniszter szerint még a kávéházi pikolók és a bor­bélytanulók is meg vannak emlitve ezekben a törvényekben. — Ezt a helyzetet nem lehet tovább fenn­tartani. miután folyó évben már a háború idején született újoncok kerülnek sorozásra s igy mintegy ötven százalékos létszámcsökkenésre kell számítani. A katonai technika mai fejlődése egyébként sem engedi meg a szolgálati idő leszállítását annyival is inkább, mert más országokban ennek emelésével foglalkoznak. Nem szabod feledni, hogy Romániának jelenleg 3500 ki­lométeres határvonala van, majdnem végig nyitott területen, ami csupán 1750 kilomé­tert tesz ki Franciaországban. Ezt a vonalat biztosítani kell — fejezte be előadását Ange- lescu hadügyminiszter és bejelentette, hogy törvénytervezetet dolgozott ki az ujoncozás­ra nézve és ezt a törvényhozás fclé terjeszti rövidesen. A hadügyminiszter kijelentette azt is, hogy leszállítást fog engedélyezni a falusiak hét elemi osztályt végzett gyermekeinek az uj törvényben. Hirtelen (acul) gyomorroníásnál óránként 2-2 szem SALVACID gyorsan és biztosan 1vat) 15 szemei tartalmazó Kis tubus Lel 50-- 50 szeme! tartalmazó Üveg Lei 150­Kaphaló a gyógyszertárakban és drogériákban. ü halott monarchia kísérteiéitől nem ijed meg a délszláv kormaiig Ml az oka az újra es útra fe’röpiíet« Habsburg restaurácös híreknek? BELGP.ÁD, február hó. A jugoszláv sajtó- j ban Schuschnigg kancellár és Berger Walde- negg külügyminiszter nyugateurópai utazása alkalmából még mindig erős aggodalmak I merülnek föl, hogy ez az utazás az ausztriai | Habsburg-restauráció tervét szolgálta. Ugv Schuschnigg, mint Berger Waldenegg több- izben is határozottan kijelentették, hogy ez a kérdés Ausztriára nem időszerű és Anglia és Franciaország külügyminiszterei is azt a vá­laszt adták a hozzájuk forduló kisantant-kö- veteknek, hogy a Habsburg-restaurációról az osztrák kormányférfiakkal folytatott tárgya­láson nem is volt szó. A kérdés mégis állandó támadás tárgya a kormányhoz közelálló la­pokban is, ami arra mutat, hogy ez a táma­dás nyilván a hivatalos külpolitika céljait szolgálja. Valószínűleg a nagyhatalmak attól való vonakodása képezi főokát a támadások­nak, hogy7 a tervezett dunai megállapodásban nem hajlandók Ausztriára kényszeríteni azt a kötelezettséget, hogy a Habsburg-restau­rációról egyszer s mindenkorra lemondjon. A kérdést Paris és London Ausztria bel- iigyének tekinti és megelégednek azzal, hogy Bécsben nem is kockáztathatják meg a Habs- burg-restaurációval járó suly'os következmé­nyeket. A kormányhoz közelálló Politika cimü lap ebből az alkalomból időszerűnek tartja, hogy ■lefties külügyminiszter egy régebbi fenye­gető kijelentését ujitsa föl. A lap megálla­pítja, hogy minden törekvés a Habsburg- trón restaurációjának sikertelenségére van kárhoztatva. Mégis helyes volna, ha Bécsben pontosan visszaemlékeznének Jefticsnek 1934 május 12-én ezzel a kérdéssel kapcsolatban tett kijelentésére, melyben a jugoszláv mi­niszter a Habsburg-trón visszaállításának le­hetősége ellen tiltakozott. .Teftics ebben a be- , szédben kijelentette, hogy minden komoly restaurációs kísérlet egészen súlyos következményekkel járna, amelyeknek folyamán vérontásra is kerül­hetne sor. Szerbia annak idején nem ijedt meg az élő és nagy osztrák—magyar monarchiától, an­nál kevésbé ijedne meg — irja fenyegető cikkében a Politika — a halott monarchia fatális kisértetétől. Mert nem szenved kétsé­get — végzi cikkét a belgrádi lap —, hogy Jeftics külügyminiszter múlt évi nyilatkoza­tát teljes erejében fönntartja most az a Jef­tics külügyminiszter, aki egyúttal a jugo­szláv kormánynak is feje. Március 5-én hirdetnek Ítéletet Kun Andor bünperében. A törvényszék IV. szekciójának hármas Ieneiu-tanácsa tegnap folytatta Kun Andor bünperében a főtárgyalást. Ezúttal sor került a perbeszédekre. Az ügyész tiz évig terjedő fegyházbüntetést kért Kun An­dor ellen, mig Tanasescu és Rosenberg szá­mára 5—5 évi fegyházbüntetést. Kun Andor ügyében kérte a btk. 99. cikkének alkalma­zását, tekintettel arra, hogy három olyan bűntettet követett el, amelyet a btk. és az 1930-as szesztörvény külön-külön 5—5 évig terjedő fegyházzal büntet és ebben az eset­ben a büntetést öt évvel lehet emelni. A védőügyvédek a vádlottak felmentését kér­ték. Mircea Gheorghescu bizonyítani próbál­ta, hogy Kun Andorral szemben a vádirat­ban foglalt egyik vád sem áll fenn, ezért szintén felmentést kért. A bíróság az ítélet kihirdetését március 5-re halasztotta. LEVÉLPAPÍROK NAGY VÁLASZ• TÉKBAN (Blockposta is) legolcsóbban az Ellenzék könyv osztályában* h Eladókisaiiak Conrad Vcidtnak volt egy fantasztikus filmje, talán az volt a cime, hogy Orlov ke­zei. Ebben a filmben a hires orosz zongora- művész vonatszerencsétlenség alkalmával el­veszti mindkét kezét. A zseniális orvospro­fesszor azonban különleges, a maga nemé­ben páratlan operációt hajt végre a művészen. A szerencsétlenség napján kivégzett rabló- gyilkosnak friss, még meleg kezeit beleplán­tálja a művész csuklóiba, úgy, ahogy a fákat beoltják tavasszal. Az operáció remekül si­kerül orvosi szempontból, meri a művész fi beleplántált kezeket épp úgy használja, mint a saját kezeit valamikor. Eppencsak zongo­rázni nem tud velük, mert megtudja az igazai és fél a saját kezeitől, Betteneies víziói és hallucinációi vannak (mivelhogy Conrad Veidt remekül tud filmen hallucinálni, vizionálni és rémületet kelteni), mig a vé­gén kiderül, hogy a rablógyilkos nem is volt rablógyilkos, mert ártatlanul akasztot­ták föl. Így Orlov boldogan zongorázik to­vább. — Micsoda szamárság — mondtuk a mozi­ból kijövet — micsoda borzasztó szamárság. Es most, pár évvel később komoly, nagy, külföldi lap, a Sunday Pictorial közöl cik­ket, komoly külföldi iró, W. .7. Passingham tollúból arról, hogy Európában, különösen Franciaországban, de Amerikában főleg, na­pirenden vannak az ilyen plántálási operá­ciók, amelyek Passingham szerint a legke­vésbé sem újak. Egyik francia sebész nem­régen apróhirdetés utján keresett paciense számára megfelelő kislábujjat. Kétszáz aján­latot kapott különböző országokból, végülis egy fiatal asszonynak sikerült eladnia az egyik lábujját. Nagyszerű üzletet csinált vele, ugyanis neki az egyik lábán hat ujja lévén, egy felesleges lábujja volt. Amerikai lapokban nem ritka az ilyen hir­detés: Száz dollárt fizetek szépformáju, egészsé­ges női mutatóujjért, beplántálási célra. Erre a hirdetésre két napon belül harminc­négy ajánlat érkezett 18—50 éves nőktől. Egy bostoni férfi eddig eladta a kisujját, az egyik nagy lábujját s az egyik fülét. Csa­ládos ember, akinek családja igazán nem mondhatja, hogy nem tett meg mindent éret­tük. Ha jelenet van odahaza, jogosan igy kiált fel bizonyosan: — Mit akartok! Két ujjamat adtam érte­tek és a Bessy stafinmgja talán nem a fü­lem árából való!? Egy fül ára ezer dollár. .4 bőr négyszög hüvely kje tiz dollár. Mert Amerika, mint mindenben, az élő cikkekben is rendes árfo­lyamokkal dolgozik. Különleges baleseteknél vagy kozmetikai operációknál van szükség erre az árura. Egy deformálódott fülű boxbajnokot operáltak nemrégen s ő maga választotta ki a nagy felvonulásból, hogy milyen fület akar. Se­hogy sem kapott kedvére valót, végülis meg­vett egy fület, de mielőtt viselni kezdte, a cimpájából levágatott egy darabot. Passingham száraz, statisztikaszerü cikkét olvasva, furcsa gondolatai támadnak az em­bernek. Sok szegény embert lát eladó újak­kal és fülekkel. És szinte hallja, amint a szerelmes férfi igy szól imádott jóhoz. — Uj tavasz. Kompiét akarsz? Egy vasam sincs. De imádlak, nem tudok nemet mon­dani . . . Megyek és megnyuzatom magam... ' _________(M. L.) Mozgószinházak műsora : PÉNTEK: CAPITOL: Premier. „REGINE". Egy diadal­mas szerelem története. Fősz. Luise Ull­rich, Adolf Wohlbrück, Olga Tsche- chowa. EDISON: Három film. I. RÉGI JÓ IDŐK. Csoda-operett. II. LEGÚJABB JOUR­NAL. IH. UJ MICKY MAUS. 3, 5, 7, 9 órakor. Helyárak 7 és 10+3 lej. MUNKÁS-MOZGÓ: EGY ÉJ VELENCÉBEN. Főszerepben: Gombaszögi Ella, Bállá Lici, Oscar Sima és Ludwig Stössel. Zene: Johann Strauss. Előadások: va­sárnap 3, 5, 7 és 9. Hétfőn, kedden 5, 7 és 9 órakor. Paul de Keisif Akik életünkért harcoltak Tizenkét természettudós és orvosbuvár re­gényes életrajza és felfedezéseik története. Alig van izgatóbb olvasmány, mint végigkí­sérni életünk nagy ellenségei: a betegségek elleni eredményes harcok történetét. Kruif lelkes, optimista könyve érdekesebb minden regénynél és detektiv-történetnél. Hófehér pa­píron, egészvászonkötésben 198 lej az Ellen­zék könyvosztályában, Cluj, P. Unirii. Vi­dékre azonnal szállitjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents