Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1935-02-12 / 35. szám
JmummummKmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmrnmmmmmmBBmimmammmmmmmmHmmmmmmmm Beáfen Gábor alakjai álliiotía eszményképül Makkal püspök a Berfklen-kollégiiisn emelvényéről az egész erdélyi magyarság elé ** iiiiilaWMBMiiomiiiiiiiaiiiBiiiMiiiMi iMiiiiaiii • gyakorlati kérdésre felelt meg az alfladá* utolsó réti*. „Egy kisebbségi nép csuk »űri tett kultúrát élhet, mert kevés a lehetősége” Szűk ideje és kevés tere van a saját lelki- művelésére, ezért kell a lehetőségeket jól kihasználnia. Ezt pedig csak úgy lehet, ha sűrítetten éljük a kultúrát. Meg kell keresni azt, ami nagy, a nagy értékeket kell megtartani, mert a nagyokban benne vannak a kisebbek îs. Az Ellenzék tudósítójától. Az ősi város magyarságának életében mindig ünnepi esemény dr. iMakkai Sándor református püspök látogatása. Olyan esemény ez, melyre heteken át készülnek, amelyről utólag is sokáig beszélnek és amelynek hatása beleépül az egész év munkájába. Amilyen szeretettel várják a püspököt, ugyamoíyan őrömmel jön le Ö is abba a városba, ahol valamikor a Beth- len-kollégiumban tanulmányait végezte és ahová igy gyermekkorának sok kedves emléke köti. Makkai püspök szerető gonddal foglalkozik mindig az aiudi református magyarság kérdéseivel s igy látogatásai alatt mindig módot talál rá, hogy megbeszéléseket folytasson az egyházközség és a kollégium vezetőivel és a különböző intézmények továbbfejlesztéséhez is segítséget, irányelveket adjon. A nagyközönség számára rejtve marad ugyan igy a püspök minden kérdésre felfigyelő munkája, de előadásai tömegeket mozgatnak meg és hatásuk alól senki sem vonhatja ki magát Az evangélium és a műveltség Míg tavaly a Református Férfiszövetség hívására jött le hozzánk Makkai püspök, az idén a Református Nőszövetség hívta meg három előadás tartására. Az első két, egymásba kapcsolódó előadást a Bethlen-kollé- girnn dísztermében tarotta meg a püspök folyó hó 8-án és 9-én Evangéliumi intelligencia és Az igazi műveltség címekkel. Felekezeti különbség nélkül gyűlt az egész magyar értelmiség február 8-án a (Bethlen- kollégiumba. A püspök délután 6 órakor kezdte előadását. Megállapította legelső sorban, hogy az evangélium és a műveltség viszonya gyakorlati kérdés, mert egész életünk magatartása függ tőle. ,.Miféle értelmet ad az evangélium a műveltségnek? Mi az értelme az Összekapcsolódásnak?“ — tette fel a kérdést és feleletében megmutatta azt, hogy a hit hogyan alakítja át az észt és tárja ki előtte az egész világot. „A hit megihleti az észt, amikor többet nem autonóm észről beszélünk, hanem szolgáról, kit a Krisztus szelleme vezet“. „A hit által átsugárzott ész az evangéliumi intelligencia“. Krisztus ítéletet hozott erre a világra, a látókat vakokká, a vakokat pedig látókká tette. Mert azok, akik látóknak hiszik magukat a saját erejükben bizva: vakok és nem tudják megoldani az élet titkait. Ezt mutatja a mi vilá- j gunkban például a kommunizmus. A gazdasági megoldás nem elég A következő részben a kommunizmus és az észre épített mai világrend alapvető hibájára és ezért feltétlen összeomlására világított rá a püspök metsző logikájú megállapításaival. „A kommunizmus kísérlet arra, hogy az észszerüség szerint berendezett emberi életet szervezzen“, mondta, de a lélek természete ellenkezik ezzel és ezért a szovjetben is mindegyre feltör a szeretet, a gyűlölet, a vallás, misztikára való vágy, amit meg akartak volna semmisíteni. „A kommunizmus gyökérhibája az, hogy csakis az emberből akarja megoldani az emberi élet kérdéseit“. „Az ember az egyetlen lény, amely saját magával nem lehet megelégedve sohasem, mert a feleletek életének kérdéseire nem benne vannak. A vallás gyökere éppen ebben a kínban van, amit az ember ezért a tökéletlenségért érez“. Azok a rendszerek tehát, amelyek ma gazdaságilag szeretnék megoldani az ember kérdéseit, „nem a valóságra épülő rendszerek, mert nem az ember természetéből indultak ki, hanem a dogmából és ahhoz akarják alakítani az embert“. Hogy ismerhetjük meg tehát a valóságot? I „A valóság tárgyilagos megismerése csak a hit által lehetséges“ — felelte a püspök, megállapítva, hogy ,,az anyagi világnak önmagában semmi értéke sincs“. „Krisztusnak a valóságról való Ítélete az a látás, mely ' által a valóságot megismerhetjük. Krisztus a leiek oldaláról nézve megmutatta, hogy mi mit ér“. OEz a látás a méltányosság és a j nagylelkűség parancsát hozza magával, ami- í ről megfeledkezett a keresztyén világ, mert elhitte, hogy» „a gazdasági élet a minden“. A léleknek pedig megerősítő és átalakító a hatalma, „az értékét mindenhez hozzá ragasztja“. A befejezésben a lelki ember nyugodt bol- j dogságáról beszélt a püspök. „A lelki ember I mindenüvé eljut az ösvényeken“, számára ! „az evangélium az anyagi gondokat magától értetődőleg megoldja“, hogy igy az ember a maga kérdéseivel állhasson szembe és csak lelki gondjai legyenek. A keresztyéni szeretet az egyetlen alap, amely az embert a teljes boldogsághoz juttathatja. Ezeknek a fejtegetéseknek gyakorlati és a mi életünkben megvalósítandó következményeit fejtette ki másnapi előadásában a püspök. Ez az előadás talán még inkább megragadta a közönséget és szükséges, hogy eszméi és parancsszavai az egész erdélyi magyarság füleibe jussanak, mert a kisebbségi élet követelményeit fejtette ki bennük részletesen. Talajdonképeni értékünk Az igazi műveltség természetét megvilágítva Makkai Sándor először az evangéliumi kultúra és a világi kultúra ellentétét mutatta ki. A kuliura alapvonala t. i. a tömeg, az evangélium pedig kizárólag az egyént nézi, „Minden egyéniség páratlan a világon. Ezért az evangéliumi kultúra lelki és egyéni kultúra“. „Az egyéneknek tömörülni kell, de mig a világi kultúra külső frontokat képez, az evangéliumi kultúra belső frontokat képez“. „Ha a lélek és az egyéniség fontos, akkor egy nemzet tulajdonképeni értéke a lelki műveltségben van ... Ha most a mi állapotunkat vesszük, a mi műveltségünk abban fog megmutatkozni, hogy milyen lelki minőséget mutatunk az élet különböző területein“. A kisebbség is természetesen beletartozik az ország jogrendjébe, de csak „olyan mértékben válik hasznos részévé az országnak, hogy ha saját értékeit kifejtheti“. A kisebbségi kultúra nem lehet más, mint lelki. „A kisebbségi helyzet adott alkalom arra, hogy az evangéliumi kultúrát megvalósítsuk“. Bethlen Gábor az eszmény-kép ,Mik a feladataink a részleteiben? Mi az a lelkiség, amit ki kell élnünk?“ Ezekre a kérdésekre felelt meg az előadás magva. „Ez nem lehet más, mint az örökké azonos magyar szellemiség kifejtése“. Ezután megmutatta, hogy a magyar lelkűiét és a magyar kultúra a különböző földrajzi sajátságok ellenére egységes. „A magyar közösségek hogy ! feledhetnek meg ennek a magyar léleknek? ţ Ha kibontják azt, ami az egész emberiség ( szempontjából érték“. Bethlen Gáborban lát- juk a legszebb példáját az igazi kultúrának \ egész életének módszerénél fogva. „Bethlen ; Gábor a legideálisabb és a legreálisabb ember volt“. Megtanít arra, hogy „a legmesszebb lévő célt szabad csak kitűzni“. Az egész magyar kulturkincs fejlesztésére kötelez. „Ha a kicsit, amit elértünk, mindig úgy nézzük, mint a nagynak a részét, akkor megmarad bennünk a lendület, ami tovább visz“. Nem szabad megfeledkeznünk a kicsiny feladatainkról, de a magyar lelkűiét egészéből kell néznünk őket. A számbavétel és a feladatok kijelölése következett azután ebben a kisebbségi életre nézve annyira fontos előadásban. „Hogy áll ma a magyar műveltség nálunk?“ Az objektív, szigorú számbavétel során szomorú eredményeket állapított meg a püspök. „A magyar műveltség tartalékából nagy értékek vesztek el“. Történelmi, irodalmi tradícióinkba, sőt a néplélek alkotásaiban mind szőkébb területre húzódnak sajátosságaink. „Az a veszedelem fenyeget, hogy elveszítjük sajátosságunkat“. „Az ilyen népnek pedig nincs értelme egy másik népre sem, mert barátkozni, együttműködni esak két erős embernek lehet, akik tisztelik egymást**. Nagy veszedelemmel állunk szemben; amely népnek saját lelkületében hiányok állanak be, az akkor nemcsak alászállott nép lesz, hanem általános emberi mivoltában értéktelenné lesz“. Minden nemzetnek egyénisége van, ami kötelez, ha elpusztul: űrt hagy maga után, vagy rothaszt és halálos levegőt terjeszt. Sűrített és minőségi kultúrát „Milyen kultúrát csinálhatunk mi? (Erre Up'tiiin-Mnztfó Szív a törvény előtt rendkívüli filmet mu*at be: megható film, főszerepben a közkedvelt: A SZEZON EGYIK LEGSZEBB FILME ! az anyai szeretet és önfe’áldozás- ról szóló mélyen Irene Dunne fii törttel a itotgftr kernâaiv&Kozâs SlBilM nMOltf Fából vaskarika: köztársasági diktátor tündöklése és bukása a demokratikus érzésű királlyá! szemben SZÓFIA, február hó. Az utolsó bulgár kormányválság előidéző okait és körülményeit még mindig nem ismerjük eléggé Európában. Hogy azonban a Georgieff-kormány nem azért bukott meg, amit a kormányválság okául adtak, hogy tudniillik a Népszövetség pénzügyi bizottságának egyik döntése Bulgária érdekeibe ütközik, az külföldön is mindenki előtt nyilvánvaló. Georgieff, aki szintén meg- lepetésszerüleg, majdnem puccsal került az ország élére, tulajdonképen csak árnyminiszterelnök volt, mögötte a kormányt az úgynevezett „Zveno“-csoporí vezére, Velcsev ezredes irányította korlátlanul. Georgieff a zvenoistáknak köszönte kormányrajutását és mindenben engedelmeskedett is a csoport vezére utasításainak. A Zveno-csoport, amely jórészt katonákból, de polgári intellektuellek- ből és politikusokból is áll, lényegileg demokrata csoportosulás, de szemben áll a parlamentarizmussal. Kíméletlen föllépésének köszönhető, hogy bizonyos fokig rendet teremtett a szétszakadozott bulgár parlamenti életben és szétverte a harminc pártcsoportot, ami tényleg lehetetlenné tett minden rendezett kormányzást és szabad teret engedett a macedón forradalmárok terrorjának. A köztársasági érzelműi diktátor A megbukott Georgieff miniszterelnök azonban félév előtti kormányralépésekor még annyira nem volt tisztában teendőivel, hogy a parlamentáris rendszer fennmaradását ígérte meg programbeszédében. Pár órával programbeszéde után azonban már kénytelen volt Velcsev ezredes parancsára az összes politikai pártokat feloszlatni. Velcsev ezredes viszont kibékíthetetlen ellenfele a monarchikus kormányformának is. Nem is csinált titkot belőle, hogy a köztársaság meg- győződéses hive. Ez annyira ment nála, hogy amint Szófiában beszélik, azon a napon, amikor a néhai Sándor jugoszláv király látogatásra a bulgár fővárosba érkezett, Velcsev nem borotválkozott, mert a tisztek fogadásánál borotválatlan arccal akart megjelenni a két uralkodó előtt. Ezt meg is tette, anélkül, hogy komolyabb következményei lettek volna rá a dolognak, mert Jugoszlávia legnagyobb rokonszenvvel nézte az általa irányított kormányt és mert Boris király ebben a pillanatban még nem látta alkalmasnak az időt arra, hogy felvegye a „zvenoistákkal“ a küzdelmet. A diplomata király Azóta elérkezett a király számára is ez az időpont. A Georgieff-kormány váratlanul megbukott, a „Zveno-csoport“ elveszítette minden befolyását és Velcsev ezredes hir szerint fogságba került. Némelyek szerint azonban Velcsev még mindig szabadlábon van, nem tartóztatták le, mert a király pártja pillanatnyilag nem is tartja őt veszélyesnek. A Georgieff-kormány félév előtti kinevezése és rövid idő előtti megbuktatása azonban bizonyságául szolgál annak, hogy Boris király milyen kitűnő diplomata, milyen felsőbbséges ügyességgel játsza szerepét a bulgár politikai viszonyok adta nehéz helyzetében. Georgieff kinevezésekor még nem vehette fel a küzdelmet az országban nagy népszerűségnek örvendő és a tisztek egy része fölött is rendelkező zvenoistákkal. Engedte tehát, hogy Velcsev ezredes emberei kormányra kerüljenek. De közben óvatosan tapogatózott n hadseregnél és más körökben, hogy kinek hűségére számíthat és hogy a királyság elég erősen gyökerezik-e a népben ahhoz, hogy a küzdelmet felvehesse. Kiderült, hogy a ma- gasrangu katonatisztek nem szívesen nézik Velcsev irányítását és hogy az alsóbb tisztek között sem támaszkodhatik többségre. Kiderült az is, hogy a zvenoistáknak a nép körében folytatott propagandája sem járt sikerrel és hogy a parasztságnak a nehéz viszonyok miatti elégedetlensége is a Georgieff- kormány ellen fordult. Hozzájárult ehhez, hogy a Georgieff-kormány által szétvert macedónoknak még mindig erős gyökereik vanHa a magyar lelkiség egészét nézzük, azt is meg kell mutatnunk, hogy mi vitte romlásba a nemzetet és igy az igazság erejével nevelhetünk. Azokat az alakokat kell kikeresnünk történelmünkből, akik mindig a keresztyén emberért lelkesedtek, A másik feladatunk az, hogy minőségi kultúrát műveljünk. Mert az igazi tudás csak az, amit lelki műveltségre építünk és amit embertárs:; javára használunk föl. Ha kultúránk : szűkült, de mérhetetlen lehetőségein! 'inak befelé. Az európai kultúra szelleméi is belül kell megőrizni, ha külsőleg talán nem is tehetjük. A kapcsolatot az igazi kultúrával megtaláljuk a Jézus Krisztus által. Általa látjuk meg az ember igazi lényegét, amelynek természete: „a környezettel ellentétben állani és dacolni, a rosszból jót csinálni“. Az igazi jellem igy tűnik ki, a rossz körülmények lesznek az erőpróbája. Ehhez adjon erőt nekünk a Jézus Krisztus, fejezte be nagy hatású előadását a püspök, mely után a megilletődéstől percekig alig tudott megmozdulni a közönség. Â harmadik nap Az előadás után szeretetvendégség volt a református otthonban, ahoi az asszonyokhoz intézett buzdító szavakat a püspök. Vasárnap délelőtt a püspök prédikált a református templomban. Utána a kollégium nevében Muzsnai László rektor, az egyházközség részéről Joós főgondnok intéztek hozzá üdvözlő szavakat, melyekre lélekbe markoló beszéddel válaszolt. Délután 6 órakor a Ref. Nőszövetség vallásos estélyén tartott előadást a püspök az uj szerétéiről a zsúfolásig megtelt templomban. A műsor többi számát a Biró Lajos esperes bibliamagyarázata, a Zay- zon Ilona éneke és Báthori (Margit szavalata képezték. nak a bulgár népben, ami szintén a Zveno- mozgalommal szemben érvényesült. Királyhü az uj kormány Boris király félévig engedte kormányozni a Georgieff-minisztériumot, de ezután elérkezettnek látta az időt, hogy megszabaduljon tőle. Az uj kormányban a volt minisztériumnak csak azok a tagjai vesznek részt, akiknek királyhüsége kétséget sem szenved: Zlatev, volt hadügyminiszter, mint miniszterelnök és Batalov külügyminiszter, aki megtartotta az előbbi kormányban viselt tárcáját. A kormányzás irányában különös változás nem történt. Egy alapvető változás azonban érvényesül. A bulgár királyság köztársasági kormánya helyett, most Boris király királyhü kormánya vette át az ország vezetését. A LAPOS TETŐK CÉLJA. ■— Miért építenek mostanában olyan sok lapos tetejű házat? — Hogy az adósságok biztosabban feküdjenek rajta. Jókai Wir müvei A jövő század regénye, három kötet, közel 1300 oldal 234 helyett 43. A három márványfej, három kötet, 465 oldal 152 helyett 36. A Kráó, 76 helyett 22. Álmodád, 26 helyett 12. Chinchilla herceg 26 helyett 12. Egy hirhedett kalandor, három kötet, 377 oldal 152 helyett 33. Enyém, tied, övé, négy kötet, 650 oldal 252 helyett 50. Görögtüz, két kötet, 350 oldal 101 helyett 22. Sirknalbum, 51 helyett 22. Szabadság a hó alatt, 2 kötet, közel 650 oldal 202 helyett 44. Tégy jót, "00 oldal 76 helyett 22. Jőkai-Breviárium, 305 oldal, finom fehér papíron 404 helyett 36 lej. Fenti rendkívüli olcsó árak csak február hónapban érvényesek. — Most vegyen az Ellenzék hönyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. — Vidékiek mo t rendeljenek, mert korlátolt mennyiség áll csak rendelkezésre Kérje a teljes árleszállítás jegyzékét.
