Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-12 / 35. szám

LLLlíN Z fi K 1 ‘J j ó i 0 b r u á r l d. Meghosszabbitja-e az emberi életet a nehéz viz A ké r»ia uj, nagy fölfedezése: a nehéz hidrogén. — Huzl/ Imre dr. a nehéz viz orvosi jelentősegéről BUDAPEST, február. Az 19B-U évi kémiai Nobel-dijat 11. 1Toy amerikai vegyész nyerte el. akinek sikerüli olyan hidrogént előállítania, amelynek atomsulya nem egv. hanem kettő, tehát kétszerese a közönséges hidrogénnek. Ez. a felfedezés forradalmat je­lent az egész kémiai tudomány terén, mert az össze-- elemek közül csak a hidrogént tartották mind a mai napig egységesnek és ezért választották is az összes többi elemek mértékegységéül. A kémikusok feladata lesz most megállapítani, hogy ezeknek az uj hid­rogénatomoknak milyen tulajdonságaik van­nak és hogyan viselkednek különböző ve- gyületeikben. A hidrogén legáltalánosabb és legközönsé­gesebb vegvülete a viz. Ezért a tudósok első­sorban „a nehéz viz“-zel oxigén és az uj hidrogén vegyületével kísérleteznek. A kísér­letek óriási összegeket emésztenek fel, mert százezer hidrogén atom között csak egy ne­héz atom van. A legnagyobb vegyi gyár sem Ind belőle napi ötszáz gramnál többet ter­melni. Az ára is ennek megfelelően magas. Egy gramm nehéz viz magyar pénzre átszá­mítva, tizenkét pengőbe kerül. Az oslói egyetem orvostudományi fakul­tásának egyik professzora, Klaus Hansen eddigi kutatásaiból megállapította, hogy a nehéz víznek tiszta állapotban mérgező, hí­gított állapotban pedig bóditó hatása van. A professzor kísérletei alapján felvetette azt az elgondolást, hogy a nehéz víznek óriási jelentősége lehet az élettartam meghosszab­bításánál. Ugyanis állítólag a nehéz viz meg­lassítja a fejlődést, tehát konzerválja az em­beri szerveket s megakadályozza azoknak korai leromlását. Az első ember, aki nehéz vizet ivott Emberen most próbálták ki először a ne­héz viz hatását. Klaus Hansen professzor, a kutatások vezetője, maga vállalkozott a ve­szélyes kísérletre. Néhány napja orvospro­fesszor kollégái jelenlétében megivott tiz gram nehéz vizet. Á kísérletet nagy izgalom előzte meg. ami órákon át tartott a nehéz viz bevétele után is. A kísérlet nemcsak élet- veszélyes, de drága is volt, mert a korty víz legalább százhúsz pengőbe került Az egyetem professzorai a laboratóriumban, ahol Hansen professzor kipróbálta magán az új vegyület hatását, bevitették az összes mű­szereket, amelyekre esetleges mérgezésnél szükségük lehet. Ott volt a gyomorpumpa, hogy bármely pillanatban gyomormosást al­kalmazhassanak, az injekciós tűk már előre megtöltve az injekciós anyagokkal és az ösz- szes többi fontosabb műszer. Használatukra azonban nem került sor, a tiz gram nehéz viz nem mutatott semmi­lyen szemmel látható hatást Klaus Hanseu professzoron. A kémiai reakcióját másnap vizsgálták meg, amelynek az eredményét azonban még nem közölték sem a nagyközönséggel, sem a tu­dományos körökkel. A vizsgálatok minden valószínűség szerint még folynak. Annál is inkább, mert a kiszivárgott hirek szerint a professzor két hét alatt el akarja érni a száz áramot. Naponként lassacskán fokozza a ne­héz viz mennyiségét. Az úttörők sorsa Huzly Imre dr. főorvos, a fiatal kiváló magyar gyógyszerkutató, a következőket mondotta a nehéz hidrogénről és a nehéz vízről: —- Eddig minden elemről tudtuk és sike­rűit is bebizonyítanunk, hogy nem osztha­tatlan, csak a hidrogénnél nem boldogultunk a legutóbbi időkig. Az uj felfedezésnek kor­szakalkotó hatása lesz a kémiára, amelynek löbb lényeges alaptanát megdönti esetleg. De ezen törjék a kémikusok a fejüket. — Orvosi szempontból tekintve a nehéz 'izet, először is ki kell jelentenem, hogy mindaz, amit mondani tudok róla, csak fel­tevés, mert hiszen autentikus forrásból szár­mazó tudományos leírás még nem jelent meg róla. Az összes magyar kémikusokkal, fizikusokkal és gyógyszerkutató orvospro­fesszorokkal beszélgettem a kérdésről, de még egyikben sem alakult ki határozott kép a nagyjelentőségű felfedezésekről. Sőt, néze­tem szerint, még azok, akik a kutatásokat vezetik, sem mondhatják, hogy esetleges megállapításaik megdönthetetienek. Majd­nem minden elméleti megállapítás löbbé- kevésbé homályban való tapogatódzás, mert mindent csak hatásaiból ismerünk. A tudós legtöbbször nem látja a tárgyat, hanem an­ii ::k csak tükörképét. Ha a tükör torzít, akkor a tárgyat torznak látja. — Uj vegyület felfedezésénél a lelkiisme­retes orvos az első einberkisérleteket csak önmagán folytathatja. Száz és ezer vértanúja van már az orvostudománynak ily kutatá­sokból kifolyóan. Legutóbb a digitalis felfe­dezése a tudományos világ egyik igen érté­kes, fiatal tágját követelte áldozatául. Az ön­magán kísérletet végző orvos, amikor az első digitalis adagnak, amelyet bevett, semmilyen hatását nem érezte, megduplázta azt és igy folytatta, amig egy újabb fokozott adag egé­szen váratlanul halálát okozta. Kiderült ugyanis, hogy a digitális hatását bizonyos mennyiségig teljesen semlegesíti a szervezet, de ezen a mennyiségen felül a legkisebb dózis is rendkívül erős reakciót vált ki. A nehéz viz hatása a szervezetre- Igen nagy hősiességről lesz tanúságot Klaus Hansen professzor, amikor önmagán próbálja ki a nehéz viz hatását. Minthogy egyáltalán nem ismerjük s csak egészen ho­mályos hipotézisekkel dolgozunk, nagyon meglepő eredményekre számíthatunk. Nem beszélek most az életveszélyről, amellyel ez a kísérlet jár, hunem rá aknrok mutatni, milyen egyéb következménye lehet a hibás teóriának. — A professzor úgy képzeli el állítólag, hogy a nehéz víz meglassítja a szervezet fej­lődését és ezáltal meghosszabbítja az emberi életet. Ez egymaga igen valószínűnek is lát­szik, mert hiszen az embernek minden ben­ne végbemenő kémiai folyamathoz vízre van szüksége. Ha ezt a vizet részben nehéz víz­zel pótolják, ugv valószínűleg másként ala­kul a szervezetben állandóan végbemenő munka. Hogy gyorsabb, lassúbb, az egyes LELTÁBIKIÁRÜSITÁS Ezen árak mellett a legfinomabb cipőt vásárolhatja mmum I ■HUH III ■■IHIIIHIIIHilFilill—IHlllil lil ■ IIIP'IIHiUI I C1PÜÁRUHÁZÁ3A« C’ojj, Calea Megele Ferdinand Wo- 19 ninnmri trwk. ’aa&amuBv-wm&ssi. am szervek tökéletesebbek, egészségesebbek vagy betegebbek lesznek ezáltal, azt még nem tudjuk. De ha például a fejlődés lassításával meg tudjuk hosszabbítani az életet, ki lá­gyunk esetleg téve annak a veszélynek, hogy nemcsak a szervezetünk kopása lesz lassúbb, hanem a cselekedeteink és gondolkodásunk is. Ha tehát a harminc évi átlagos emberi életkori megduplázzuk vagy megháromszo­rozzuk, esetleg a meghosszabbított életűek kétszer-háromszor olyan lassan gondolkoz­nak és cselekszenek, mint egyébként, tehát az életből nem nyertek semmit sem. — A kérdéshez érdemlegesen, hozzászólni azonban csak akkor lehet, amikor az első vizsgálatok eredményét megkapjuk. (p- gy-) Hirtelen (acuí) gyomorronlásnétl óránként 2-2, szem SALVACIÖ gyorsan és bizlosan hat! Még meg sem kezdhették a kihallgatását, összeesett és meghalt. A segítségül hivott orvosok megállapították, hogy a kuthap. sztrichuint vett he és az erős méreg megtette a hatást A csendörségen most megállapították, hogv a gyilkos veszedelmes tolvaj volt s Turda- megye területén számtalan betörést követett el. Előzőleg többszőr volt már iegyházakban, a mérget vadőröktől szerezte, akik ragadozó vadállatok mérgezésére használták fel. Találtuk nála dinamitot is. úgy látszik, hogy mindenre el volt készülve. Turdáról a főügyész és a csendőrség pa­rancsnoka szállottak ki a helyszínére, hogy a vizsgálatot lefolytassák. A ludusi csendőr­ség udvarán két koporsó van. Egyikben a csendőr, másikba pedig a gyilkos van. A csendőr haláláról értesítettek Teleormanban lévő szüleit, akik a temetésen résztvesznek. A vizsgálat szerint a gyilkos Garson Zamfir zalatnai illetőségű rovottmultu betörő volt. Popescu csendőré rmeslert nagyon szerelték a községben és halálát mindenki sajnálja. Valószínűnek tartják, hogy a turdai megye­házán elkövetelt betörésnek is Garson volt a tettese. 13 szemet tartaímazö Kis tubus 30 szemet i&r.elmazó Üveg Lei 50-- Leí 150­Kapható a gyógyszertárakban és drogériákban. RuMóüldözes csend őrhalálial a ludusi szállodában. — Először a templomba akarl bejutni a gyilkos, aki három néven is szerepelt huszonnégy óra alatt. — Mércét ivott a k útban, de dinamitott is találtak nála Az Ellenzék tudósítójától. A turdamegyei Ludus nagyközségnek szombat óta véres szén 7ációja van. A község egyetlen szállodájában titokzatos idegen két revolverlövéssel agyon­lőtte a csendőrőrmestert és egy harmadik lö­véssel megsebesítette a csendőrkúplárt. A csendőrőrmester a helyszínen meghalt, a káp­lárt a jobb karjába kapott golyóval a turdai kórházba szállították. Pénteken este 9 óra körül a Főtéren cir­káló rendőrörszemnek feltűnt, hogy a róm. kát. templom előtt valaki többször egymás­után villanylámpával világit rá a templom bejárójára. Közelébe lopózva, jólöltözött fér­fit pillantott meg, aki ci templom ajtajának zseblámpájának fel­villanó fénye mellett a zár kinyitásáváI volt elfoglalva. A rendőr igazolásra szólította fel, mire az ismeretlen elfutott. A rendőr utána lőtt. az idegen visszafordult, többször ő is a rendőrre főtt s azután el­menekült. A falu néptelen utcáinak visszhangja volt a lövöldözésekre a felelet, de a lövések zajára felriadtak az emberek, rendőri készültség ku­tatta át a templom és a közeli utcák környé­két anélkül, hogy a rejtélyes emberre ráta­láltak volna, Ludusról reggel fél 7 órakor indult a Tur- dúra jövő autóbusz. Ennek utasai elmondot­ták, hogy mi történt az éjjel a községben. Leírták, milyen külsejű volt az elmenekült templombetörő s ekkor a soffőrnek eszébe jutott, hogy ő ezt az embert látta péntek este, ő hozta Turdáról a község szállodájába, Popa Stefannak mondotta magát és azt ál­lította, hogy magántisztviselő. Az autóbuszon volt egy ügyvéd is, aki a soffőr elbeszélését közölte a turdai csendőr­séggel, ahonnan pár perc múlva felhívták a ludusi csendőrséget s utasították az őrsöt, hogy a szállodába igazoltassák az idegent s ha kell tartóztassák is le. Popescu őrmester és Bradescu káplár az utasításra megjelentek a Weisz-féle szállodában és Popa Stefan iránt érdeklődtek. Itt azt a felvilágosítást kapták, hogy a vendég Zenkai Gheorglie néven jelentette be magát. A csendőrök bekopogtak a szobába, ahol az idegent még ágyban találták. Itt már azt mondta, hogy Sgoda Vasilenek hívják és erre a voltak ki- állitva igazolványai is. A csendőrőrmester felszólította, hogy öl­tözzék fel és kövesse őt az őrszobába. Az ide­gen lassan öltözködni kezdett s még a csend­őrök is segítettek neki, hogy gyorsabban menjen. Mikor már fel volt öltözve és bő­röndjét átkutatták, eszébe jutott az őrmester­nek, hogy az ágyát még nem kutatták át. Ez volt a veszte. Mikor ugyanis a csendőrőrmester az ágy felé lépett, az idegen a párna alól 12 lövetű revolvert kapott elő s azzal egy pillanat alatt három lövést adott le az őr­mesterre, akit az egyik golyó fején talált és élettelenül esett ossz«. A káplár nekiugrott, hogy leszerelje, de most ellene forditotta a revolvert és egymás után adta le a lövéseket. Két lövés csak hor­zsolta a káplárt, a harmadik azonban jobb kezébe fúródott és ez harcképtelenné tette. Most az idegen az ablaknak ugrott s öklével betörve, menekülni akart. A káplár épen maradt kezével fejbevágta, de nem tudta megakadályozni a menekülését. A gyilkos az utcán elkezdett rohanni s beszaladt dr. Pintea ügyvéd udvarába, majd látva, hogy nyomában vannak, beugrott az udvaron lévő kútba, amelyben nem volt mély a viz. Egy csendőr mászott utána, mire az idegen elővette zsebkését és most már a csendőrre támadt, de azután meggondolta a dolgot és kimászott a kutból, kezét, lábát megkötöz­ték és a esendőrségre vitték. Mit hallgassunk meg? Idő: keleturópai. Szerda, február 13. BUDAPEST, ii: Hirek. 11.2c: Fel-olvasás. 13.05: Hetényi-Heiddberg Albert—Buday Dénes Sebő Miklós triója. 14.30: Honvédzenekar. 18: Zenekari hangverseny, 21: Hanglemezek. 22: A rádió külügyi negyedórája. 22.20: Hubay Jenő dalai. Énekli: Báthy Anna. Zongorán kiséri a szer­ző. 24.0: Hirek. BECS. 18.05: Bach Mária osztrák zeneszerzőnő müveiből. 22.10: Schmidthauer Lajos zongorá­zik. 24: Beethoven: Kreutzer-szonáta. — BER­LIN. 17: Könnyű klasszikus müvek és bariton­dalok 21.45: Citera- és harmonikazene. 24.20: Ré­gebbi tánczene lemeZek-an. — MILANO. 20: Hírek idegen nyelveken. 21: Lemezek. — PRÁGA 18.30: Lemezek- 20.25: Fúvószenekar. 21.05: Az állat a kultuszokban és művészetben. 21.45: Moli. éré: Vígjáték Provaznik zenéjével. 23.15: Le­mezek. — RÓMA. 22: A bécsi Schubert-szövetség hangversenye az Augusteoból. — VARSÓ. 20.30: Klarinét-szóló. 22: Smidovicz zongoraművész Chopin .müveket játszik. Csütörtök február 14. BUDAPEST, ii: Hirek. 11.20: Felolvasás. 11.45: Előadás. 13.05: Hanglemezek. 13.30: Hí­rek. 17.10: Előadás. 18: Előadás. 18.35: Kárpát Zoltán dr. és P-aksy Jenő dr. magyar nótákat zongorázik. 20.10: Szinmüelőadás a Stúdióban. „Az ördög hegedűse.“ Hangjáték 2 részben. Irta: Barsi Ödön. 23.30: Az Operaház tagjaiból alakult zenekar. BÉCS. 19: Hova teszik a takarékok a berakott pénzt? 1925: Művészeti hirek. 21.40: Szimfóni- kusok Michalski szopránnal. 24.05: A Rosper hár­mas Dohnányi D-dur vonóshármasát jáitsza. — BERLIN. 18.30: Anders: C-dur vonósnégyes. 19.40: Tándemezek. 21.10: Jelenetek, riportok. 23: Fíir-ek. — MILANO. 17.05: Énekverseny. 20.2c: Hirek idegen nyelveken. 21: Lemezek. 21.45: Háromidvonásos szinmü. Utána tánczene. — PRÁGA. 21.15: Suk: A-moll zongoranégyes. 22: Bellini: I Montecchi e Capuletti, operarészie­tek. 23.15: Tánczene. — RÓMA. 21.45: Vígjá­ték. 23: Rádiózenekar Caporali zongoraművésszel. — VARSÓ. 19^15: A varsói vonósnégyes játéka. 21: Bar zongoraművésznő és V'ozniak tenor hang­versenye. 23.15: Tátaclemezek. 24.15: Tándeme. zek. Jéhsi Mór: A RANTEMB EM 86 lejes propaganda kiadásban az El­lenzék könyv-osztályában Cluj. Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Most rendeljen, mert csak néhány példány kapható már ebből az olcsó kiadásból.

Next

/
Thumbnails
Contents