Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-02 / 27. szám

KZKBTiZâK summ If 3* február 2. a székely fehérnépek őrangyalával Bethlen Mária grófnő elmondja milyen nagy utat járt be három év alatt az erdélyi népművészettel SElEcE a moszkvai lány MOZCÚ rendkívül izgalmas film bemutatását. — Főszerepekben: ■i folytatja: Kay Francis, Ri c c a r do Cortez, Warner Oland. TOR DA, január. Bethlen Maria grófnő­ről van s/ú, arról a Bethlen Máriáról, aki öógv év óta járja Erdély, az ó-királysag cs Magyarország nagyobb városait a szé- kelvség népművészeti remekeivel, ugv eny­hítve ezáltal nyolc megye Ínséges népén, mint puha, anyai kéz. szenvedő gyermekén. Parányi kerti házacskájában fogad a gróf­nő. Bár lépésnyi torockói ebédlője, lakályos, célszerű lakószobája fonott karosszékeivel, szoba hosszúságú könyv polcaival, metszetei­vel, rajzaival lélegzik, beszél nemesen. 1931 tavaszán kezdtem beszélgetni a népművészetek körüli szándékomról — foglalja össze kérésemre a grófnő röviden négy évi munkásságának történetéi. És mi­ntán mindenki a legnagyobb lelkesedéssel buzdított tervem keresztülvitelére, mindjárt hozzá is fogtam a szükséges dolgok beindí­tásához. Kissé elgondolkozik, aztán mosolyogva folytatja: — Bizony sejtelmem sem volt akkor ar­ról. hogy a munkáknak micsoda szakadatlan láncolatába lépek be, ami itthon töltött nap­jaimban is állandóan foglalkoztat, a kiállí­tások előmunkálatait képező levelezésekkel, megrendelésekkel és bevásárlásokkal. Negyvenhárom állomás — Melyek voltak a kiállítás első állomá­sai? — kérdezem. — 1931-ben Kolozsváron állítottunk ki először, onnan Budapestre mentünk áru­mintavásárra, majd következtek sorjába: Pécs, Kaposvár, Czegléd. Marosvásárhely, Arad, Sárospatak, Miskolc, Debrecen. Te­mesvár. 1932-ben Torda, Budapest, Székes- fehérvár, Szombathely, Sopron, Győr, Ko­lozsvár, Nagyvárad, Nagykároly, Szatmár, Nagybánya, Budapest. És sorolja tovább folyékonyan egy szusz­ra. hogy az ember az elképzelésébe is bele­szédül. 1933-ban Déva. Békéscsaba. Hódmezővá- sárhey, Szeged. Budapest, Gödöllői zsembori, Szeben, Brassó, Segesvár, Medgyes, Buda­pest. 1934-ben Torda, Arad, Budapest, Kecs­kemét. Szolnok, Debrecen. Bukarest, Plo­eşti, Budapest, karácsonyi vásár a Corvin áruházban. Erre születni kellett Nem egészen négy év alatt 43 kiállítás. Hogy leheteti ezt női fizikummal és ideg­zettel lebonyolítani? — tűnődöm magamban, hozzá adva még negyedszázadon át itthon folytatott hősies küzdelmét a közjóért. Ez csaknem a lehetetlenséggel határos. Mert Bethlen Mária nélkül nem képzelhető itt el semmiféle társadalmi megmozdulás; ő itt a magyar közéleti vérkeringés lüktető szive. S csak aki ismeri a kisváros társadalmi éle­tének körülményeit, tudhatja, hogy külön­féle egyletek sokféle társadalmi rétegét ösz- szefogni tudni, a jótékonyság szolgálatában foglalkoztatni, annak minden kicsinyessé­gén, szeszélyén, féltékenységén felette állni évtizedeken keresztül a legkisebb zökkenés nélkül, a szűkre szabott keretekben életre­való terveket kiagyalni, azt csorbítatlanul megvalósítani s lankadatlanul sikerre vinni, az felér egy országkormányzás tudományá­val. Ehhez nem elég grófnőnek lenni, sőt nem elég nagylelkűen és kifinomultan egész embernek sem lenni. Az izzó fajszeretet sem elég, mindezek tetejében még szükséges az, ami a legritkább: vezérül kell születni. Nyúlánk, izmos alakja, acélos tekintete, nyílt homloka, energikus álla, végtelenül Növényvédelem és Kertészet januári számának tartalma: Gomba előfor­dulása körte gyümölcsén. Faroncsok a kert­ben. Alma szedés utáni foltosodása. Bor- derités sikertelenségének okai. Esőviznyeres permet készítéséhez. Ciánozás legolcsóbb módja. Időjárás. Tanácsadó. Csillagos piros renet. Kő a kertben. Néhány ismert és isme­retlen szőlőfajta. Forgassunk-e gyümölcsfa alá? Hogyan valósíthatjuk meg leggyorsab­ban az egységes gyümölcstermesztést? Sző­lészet. Gyümölcs-, Zöldség-, Virágkertészet. Színes díjtalan miimelléklet. Egyes szám ára 40.—, vidékre a pénz vagy postabélyeg be­küldése ellenében 45.— lejért küldi a romá­niai főbizományos: Ellenzék könyvosztálya Kolozsvár, Főtér. Előfizetési árak: negyed­évre 100, félévre 200, egész évre 400 lej. Öt lej bélyeg beküldése ellenében készséggel küldjük az 1934 novemberi számot mutat- v ányszámként. nemes vonásai, külső jelekkel is igazolják mindezeket az adottságokat. —- Anyagilag kifizeti-«' magát legalább ez uz óriási áldozat? — kérdezem merengé­semből felocsúdva. — Nem panns/.kodhatom, egyetlen kiállí­tásunkkal sem vallottunk kudarcot. Kielégítő mérleg — Es az erkölcsi eredmények mérli'ge? — Mindenben kielégítő. A vásárló közön­ség ízlése hovatovább fejlettebb és ugyan­ilyen arányban válik értékesebbé a falusiak munkája: a szép, pontos munka méltány­lása rendkívüli módon ösztönzi őkel kifo­gástalan dolgok előállítására. — Es okoz-e grófnénak e vállalkozás a rettentő robot niellett lelki gyönyörűséget? — Elniondbatlanul nagyot. Az, hogy segí­teni tudok olykor a szegény falusiakon, mindenért kárpótol. Másért mért is tenném? Meggyanúsítanak ugyan, hogy személyes ha­szonért — de ezt csak magának mondom, jegyzi meg, azonban én, utólagos bocsánata reményében mégis helyénvalónak látom ide iktatni — de hát ez nem áll. Ezt a munkát borravalónyi 1—2 százalék haszonért nem lehet végezni. Kár is volna miatta feláldoz­nom azt az előnyt, amit ebbeli független­ségein a dolgok üzleti lebonyolításánál nyújt. Ha meg olyan hasznot tartanék meg magamnak, ami a munkámmal arányban vau. akkor mi maradna a falusiaknak? Gon­KOLOZSVÂR. (Az Ellenzék tudósítójától.) Egyik vegyes lakosságú, marosszéki község földbirtokosa igen érdekes adatokat mond falujáról. Mintegy HKK) lelke és 240 füstölgő háza van az illető falunak. A lakosság há­romnegyed része magyar, negyede pedig ro­mán. És nincs Erdélynek felekezete, mely ne képviseltetné itt magát, bár csak három temploma van a falunak. A falu anyagi helyzete Egy lélekre alig esik egy hold terület a falu határából és az is olyan sovány, hogy a legjobban termő évek alig tudnak elég ke­nyeret adni az embereknek. Ritka gazdánál történik meg, hogy az újbúza óbuzával ke­veredik a szüszékban. Köves, hegyes a határ, úgyhogy gyakran megesik, hogy a vetőmagot is alig adja vissza a föld. Pedig más kereseti forrás nem kinálkozik a faluban. Éppen ez a nehéz helyzet késztette aztán az embereket arra, hogy forduljanak a bankokhoz segít­ségért, aminek az lett a következménye, hogy a konverzió életbelépése előtt a falunak mint­egy kétmillió lej adóssága volt. A fennálló tartozás ma is több, mint félmillió. Hogy ez az adósság mikor törlődik és miből, azt egy­előre nehéz megmondani. Amire mégis van pénz Hogy mégis van némi pénzmag a faluban, arról a kocsmáros és a trafikos vallomása tanúskodik. Mert aránylag meglehetős tekin­télyes összeget hordanak a zsidónak pálinká­ért és dohányért az emberek. Az elmúlt év­ben 150.000 lejre füstöltek el dohányt és közel 100.000 lej értékű pálinkával öblögették tor­kukat a falu lakói. Ha azt nézzük, hogy ezt a tetemes, negyedmilliónyi összeget minden nagyobb erőfeszítés nélkül, dohányra és sze­szes italokra elő tudta teremteni a falu, ak­kor hibát kell keresnünk életében, hisz e két árucikk két évi megtagadásával szaba­dulni tudna a falu jelenlegi adósságától. Kivándorlás A község szegényes határára való tekintet­tel a falu férfiúinak tekintélyes része, külö­nösen a fiatalabb rendűek, idegenbe kerestek megélhetési lehetőséget. Amíg a marosmenti fűrésztelepek üzemben voltak, nagyrészük ottan dolgozott, de ahogy leálltak a deszka- gyárak, távolabbi munkaalkalmak után kel­lett nézniök. És mint hajdanában Budapest felé, most Bukarest irányába vették Htjaikat. Ma az 1000 lelket számláló vegyes lakosságú községből G0 ember szolgál Bukarestben, ma­gyarok, románok, nők, férfiak vegyesen. De nem az az egyetlen város, ahová a kényszer menekülni készteti az embereket. Plqesti, Ga­bie, Braila vonja magához a kenyeret kereső j dohain is ínér, hogy átadom ezl a jól jöve- delmező állást friss erőknek, fiatalabbaknak, de sokoldalú és energikus rábeszéléseknek engedve tavaszra niég tervbevettem az 6- királyság és a Dunántúl nagyobb városai­nak felkeresését. A dolgoknak lelke van És amikor újra és újra sátort üt, hogy piacot teremtsen a székelység megtestesült tündérszép álmainak, tudnivaló, hogy annak nem csak szociális jelentősége van, hanem a székely nép művészetéért kifejtett örök- érdemű apostoloskodás. Az ö buzgolkodásá- ra kerültek elő tulipános ládák mélyéből, egérrákta rajzokból, öreg nénikék emlékei­ből régi félrtídobott, feledésre s pusztulásra ítélt, u székely lelket, észjárást legjellem­zőbben kifejezésre juttató minták, hogy megkezdjék téritő útjukat a sajátos székely művészet nemesítésére. Mert az a szabály minden igazi művészetnek áthághatatlan szükségessége, mely szerint értékét, népsze­rűségét. zamatát, lelkét csakis főldjéhez- kötöttségével és nemzedékek hosszú sorával érheti el. Kiállításainak minden darabja azt követeli, hogy ezt érezzük az idegeinkben s a csontjainkban is. És annak a megértését, hogy csak annak a művészetnek van lelke, ami visszatért a nép kifejezési modorához. Mert a mindennapi életnek ezek a kis virá­gai — még ha kezdetlegesek és naivak is — betöltik a lakást illattal, jámborsággal és vidámsággal. Egyszóval lelkűk van, vonzó, meleg lelkűk, drága finom izük. N. Gombos Mária. székely kivándorlókat. Évekig tartózkodnak idegenben. És mégis alig tudnak némi pénzt gyűjteni maguknak. Gyakran végleg odavesz­nek. Jobb esetben elhagyott erővel, beteget» térnek haza a szolgaságból. Egyke Az uj esztendő néhány év óta mindig szo­morúsággal kezdődik egyes templomjárók számára. És ezt a szomorúságot a pap éb­reszti fel a hívekben. Az anyakönyvéből fájdalmasan jósol. A halálozások száma jó- néhány év óta túlhaladja a születésekét Mintha meddővé vált volna a fiatal anyák méhe. Pedig nem. Gyilkos kezek öldököl­nek itt, elannyira, hogy már egy gyermek sem kell. Délelőtt még szomorkodva, aggo­dalmaskodva szekereznek be a városba, vive magukkal azt a kicsi pénzt, amit férjük nagy nehezen Összefáradozott és délután már könnyebbülten térnek vissza, áldva a megváltó orvost, ki addig megmosta kezét a gyilkolás után. Kenyérért — fajt, íelekezetet Nem ritka eset a napi események króni­kájában, hogy a mindennapi kenyérért egész múltját meg kell tagadnia az embernek, ftt az egyszerű községi ievélkihordóról van szó, ki csak úgy maradhatott meg ebben a cse- I kély jövedelmet jelentő alkalmazásban, ha I megtagadja faját, elhagyja felekezetét. A I szerencsétlen postás eleget tett a hatóság j követelményének. Atvedlett. Rövid időn be­lül felesége és két gyermeke is követni fog­ják. Ezek a sorok csak a falu legfelszineseb- ben fekvő jelenségeit mutatják, de nagyjá­ban Marosszék igen sok faluján« állanak és nem szólnak azokról a titkos erőkről, me­lyek napról-napra kusza szálakként fonód­nak a kiválogatott faluk testére. szí. Mozgószínházak műsora: PÉNTEK : CAPITOL: A SZIGET. A titkos diplomácia kulisszatitkai. Fősz. Brigitte Helm, Willy Fritsch, Otto Tressler. A fény, pompa és elegancia filmjei EDISON: I. KAIRÓI ÉJSZAKA. Dráma. Fő­szerepben: Ramon Novarro, Myrna Loy, Reginald Denny. II. AMERIKAI LEÁ­NYOK. Fősz. Constance Bennett. Ben Lyon. MUNKÁS-MOZGÓ: A SZÍV MELÓDIÁJA. Főszerepben: Gustav Fröhlich. Hans .lunkermann és Maria Paudler. II. SZE­RETTELEK. Főszerepben Warner Bax­ter, Elisa Landi és Mimi Jordan. Elő­adások ő és fél és 9 órakor. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ CURENTUL: „Lefejezett nemzet“ ómen i latkozik a román elemek védelmével. Az ügyvé­dek szövetségével kapódat osan nagyon helyt volt Cuz-a felszólalása az idegen elemektől való megtisztítás érdekében. Az ügyvédek mostariig tétováztak abban, hogy erőteljesen követeljék-e a diákkérdés sürgős és parancsoló megoldását és a társadalmi elit kiválasztását a román elem számarányának biztosítása által az ügyvédi ka­marában. Ma az ügyvédi kamarában kell ezt meg­tenni, holnap az. ©rvosszövetségben, holnipután a mérnökök egyesületében és igy tovább. Elejétől végig. Ennek a vonalnak a másik végén a nem­zeti munkavédelemről szóló törvény áll. Ha nem szervezkedünk ma és ha nem kezdjük meg az ethniki megmentés munkáját, hamarább fejetlen nemzetté válunk, mint ahogy hinni lehetne. Vagy ami még rosszabb, olyan nemzetté leszünk, ame­lyet jövevény gyarmatosok vezetnek. DIMINEAŢA: A kormánynak valószinüleg si­kerül az uj kereskedelmi politika által előidézett nehézségeken átvergődni. Hírek szerint már meg is találta a külkereskedelem kérdésének átmeneti megoldását, amelyet ha nem is tesznek magukévá az összes illetékes tényezők, de politikai elnézés­ből megtűrik. A kormány egységes tervvel jele­nik meg ebben a tekintetben a királyi palotában tartandó értekezleten. A költségvetés kérdése ad okot jogos aggodalmakra és a Tatarescu és Dinu Brat ian u közötti ellentét, amely napról-napra hangsúlyozottabbá válik. UNIVERSUL: Mit lehet tenni a falusi lakos­ság érdekében, amelyről mindenki tudja, hogy nem olyan állapotban van, amilyenben lennie kellene. Bizonyos, hogy' felvirágoztatás hosszú időt venne igénybe és az is bizonyos, hogy a föld­mi velő tömegek nem kapják meg boldogulásukat a pártprogramok terveiben, mit pl. a paraszti! km ban» amely csak a gyakorlati és határozott megoldás hiánya következtében születhetne meg. A falusi életbe több világosság, egészség, jobb közigazga­tás és gazdálkodás kell. ADEVERUL: Armand Calinescu felszólalása, amelyben kérdőre vonta a miniszterelnököt, el­fogadható-e, hogy a megyefőnököket nyíltan párt- politikai ügynökökké változtassák át, sokkal na­gyobb jelentőségű, minthogy C9ak Dinu Bnarianut, vagy a liberális pártot érintené. Magában foglal­ja az egész kormányzási tevékenységet, beleértve az uj Románia közigazgatásának történetét. Ha elérhetnők azt, hogy a megyefőnökök a köz­igazgatás emberei legyenek és ne a pártokéi, egy olyan kezdeményezés, mint a Dinu Bratianué, nyilvánvalóan lehetetlenné válna. A megyefőnökök politikamentessége régi vágya az országnak. Számtalan idevonatkozó gondolat röppent szét már a háború dőttől kezdődőleg. Nemrégen az elmozdithatatlanság elvét hozták be a prefektu­sokra vonatkozólag, de nem látjuk, hogy lehet megvalósítani ezt a javaslatot. Politikai és társa­dalmi helyzetünk nem alkalmas még ilyen mélyre vágó újításra. PATRIA: Néhány nap óta állandó mozgalom tapasztalható Erdély egész területén, a nemzeti paraszt párt harcosai közül kizárt tagok állandó jövés-menése. A rohamot bevezető puskatüz meg is kezdődött. Néhány nap óta úgy a Romania Noua, mint ai Vestul vicclap a leghevesebb tá­madó cikkeket közlik Vaida ellen. De szóba áll- hatunk-e ezekkel az emberekkel, okik miután mél­tatlanokká lettek arra, hogy tovább a pártban maradjanak, erőszakkal próbálnak belépni a ki- gunyolt szentségbe? Mit akar a kizártak tömörü­lése? A cigánykodást akarja az erdélyi közélet alapjává tenni most, az egyesülés után 15 évvel? Megbotránkozásunk egész Erdély megbotránko­zása. VIITORUL: A nemsokára kibocsájtandó uj pénzek előnyeit ismerteti. Nem lesznek olyan ne­hezek, mint a jelenlegiek, nem lehet olyan köny- nyen hamisítani őket és nem ennyire összetéveszt­hetők. A közönség ízlésének jobban megfelel, mert nem feketedik meg olyan hamar, mint a mosta­niak, amelyekben csak 50 százalék ezüst van, mert az újakban 73—83 százalék lesz. Ami a pénzduzzasztást illeti, ma 207 pénzdarab esik az ország egy lakósára, míg a szomszédos államok­ban ez az arány jóval kevesebb. Jókai Mór: ARANYEMBER 86 lejes propaganda kiadásban az El= tenzék könyvosztályában, Kolozsvár— Főtér. Vidékre azonnal szállítjuk. Most rendeljen, mert csak néhány példány kapható már ebből az olcsó kiadásból. Ez a fafu a mi faiunk? Fu1ó vázlat Marosmegye egyik falujáról. — Emberek a pénz­telenség, alkohol, egyke, elvándorlás, hiltagndás örvényében

Next

/
Thumbnails
Contents