Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1935-02-10 / 34. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMFRAR No. 141.161/193% ÄRA 5 mii»« ...mu Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatai és könyv osztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési 840 lej. — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, events Magyarországra: negyedévre ío, félévre 20, évente 4a többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több LVí. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM, VASÁRNAP 1935 FEBRUÁR 10,. Róma a légi egyezmény terjesztését Hja az olasz határokra is ——— ....————— „Nem korlátozott megegyezést ás nyílt tárgyalásokat“ — mondta Sir John Simon Parisban. — francia kormányválság fenyeget PARIS. (Az Ellenzék távirata.) Sir John Simon angol külügyminiszter tegnap a párisi angol kereskedelmi kamara bankettjén beszédet tartott, melyben kiterjeszkedelt az angol—francia megegyezésre is. Azt hisszük — mondta Sir John Simon, — hogy a világ békéje érdekében jó munkát végeztünk a mult heti londoni tárgyalásokon. Ezek a tárgyalások nem irányultak senki ellen, hanem az országok békés együttműködését akarták lehetővé tenni, az eredményes és békés munka érdekében. Nem korlátozott meg- agyzést akartunk létrehozni, hanem olyan megoldást, mely alapul szolgálhat az összes érdekeltek szabad és nyílt tárgyalásainak. Ha mindazok, akiket a közös munkára meghívtunk, velünk együtt hajlandók dolgozni, — végezte be kijelentését Sir John Simon — akkor 1935-ben az egymással szembeni bizalom politikája nagy lépéssel haladhat előre. !J)e nemcsak a politikai, hanem a gazdasági élet békéje és az ezzel járó gazdasági jólét is nagy lépésekkel haladhat előre a most következő évben, ha a Londonban megkezdett mii sikerrel jár. Amint beavatott diplomáciai körökből jelentik, az olasz kormány választolt a légügyi egyezmény kérdésében a londoni értekezletről hozzáintézclt inditván}rára. Ez a válasz, amint a Reuter távirati ügynökség jelenti, bi- | zongos föltételekkel elfogadta a francia— \ angol indítványt. A megvalósítás érdekében \ Grandi londoni olasz nagykövet újabb egyez- j menyiemet terjeszt elő az angol külügymi- ! nisztériumhoz. Az olaszok szerint a légügyi egyezménynek nem szabad tisztán a francia —olasz határra szorítkozni, hanem bele kell venni az egyezményben résztvevő a többi országok határainak védelmét is az esetleges 1légi támadással szemben. Londonban és Parisban azt hiszik, hogy az olasz kívánságnak úgy angol, mint francia részről eleget fognak i lenni. 11 ‘ A francia főváros érdeklődését tegnap a .fenyegető kormányválság kötötte le. Ez a 'kormányválság különben nem sokat változhatna a külpolitikai helyzeten, mert a kül- fügyi tárcát minden valószínűség szerint Laval tartaná meg a következő kormányban ;is. A kamara tegnapi szavazásánál az történt, hogy a kormányt eddig támogató radikális többség egy része u szocialistákkal együtt szavazott amellett a szocialista indítvány mellett, mely külön bizottság kiküldését kívánta a kormány takarékossági rendeletéinek ellenőrzésére. Flandin miniszterelnök a javaslat egyszerit levételét indítványozta a napirendről, amit a kamara csak 56 szótöbbséggel fogadott el. A többségi szavazatoknak ez a hirtelen zuhanása az eddigi nagy kormánytöbbségek után csakhamar a kormányválság légkörét támasztotta a politikai életben. A tőzsdén ennek megfelelően jelentősen estek az állampapírok. Flandin miniszterelnök tegnap nem vetette fel a bizalmi kérdést, annyira veszedelmesnek látszott a helyzet a kormányra. A parlament folyosóin mindamellett valószínűnek látszik, hogy a Flan- din-konnány átküzdi magát a nehéz helyzeten és a most következő diplomáciai tárgyalásokat is ez a kormány fogja vezetni. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Austen Chamberlain volt külügyminiszter, a locar- noi egyezség egyik, megalkotója beszédet mondott a küszöbön álló külpolitikai tárgyalásokról. Megállapította, hogy a londoni megegyezés szintén a locarnoi tárgyalások szellemében folyt le s a németekkel Anglia és Franciaország, mint minden tekintetben egyenlő felekkel akarnak tárgyalni. Nincs arról szó, hogy Németországot bekerítsék, csak általános megállapodást akarnak a béke érdekében létrehozni az összes hatalmak j BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A H- j berális párt tanácskozó termében fontos ülést i tartott a párt végrehajtó bizottsága. Az ülést Dinu Bratianu pártelnök nyitotta meg és kitért azokra a hírekre, melyek a közte és Tatarescu miniszterelnök között mutatkozó állítólagos ellentétekre vonatkoznak a Skoda- tárgyalások és a gazdasági kérdésekkel kapcsolatban. Dinu Bratianu kijelentette, hogy ezek a híresztelések nem felelnek meg a valóságnak. Teljes összhang jellemzi a kor- , mánypárt elnökének és Tatarescu miniszter- elnöknek munkáját s nincs felfogásuk között semmi néven nevezendő különbség az alapvető kérdésekben. Megállapította továbbá a pártelnök, hogy a Skoda-iigyön túl ez a helyzet áll fenn a gazdasági és pénzügyi kérdésekkel kapcsolatban is és ő állandó összeköttetést tartott fönn nemcsak a miniszterelnökkel, de az érdekelt tárcák vezetőivel is, hogy ezekkel a fontosabb kérdéseket megvitassa. Végül kitért a Banca Naţionala pénzügyi politikájára s hangsúlyozta, hogy az ő felfogását mindenBUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Goga lapja, a Tara Noastra, hosszú Cikkben foglalkozik a szlovenszkói román kisebbség helyzetével s megállapítja, hogy a vidéki „zsarnokok“ semmivé teszik a prágai kormány megértő politikáját, miután üldözik a román kisebbségeket. Szlo- venszkóban a következő községekben laknak románok nagyobb tömegben: Szia tina, Alsó- apsa, Középapsa s még néhány falu a mara- muresi határon. Ezeknek a községeknek lakossága bányászattal, legeltetéssel és erdőtermeléssel foglalkozott békében, a háború után azonban ruthén munkásokat fogadtak helyükbe. így aztán még a málékenyérre valót sem tudják megkeresni s mind nagyobb számmal jönnek át román területre Slatina felől, hol a csehek részéről egy Prosa Carel nevű vámtisztviselő üldözi őket, pedig azért jönnek, hogy élelmiszert vigyenek át maguknak. így karácsony előtt a vámfőnök több román embert levetkőztetett és ezek ingben voltak kénytelenek állni a hóban között. Ha azonban valamelyik állam visszautasítaná ezt a barátságos szellemben tett ajánlatot, akkor jogosultan nem is panasz - kodhatik az ellen, hogy elszigetelődik és hogy azok, akiknek indítványát visszautasította, ebből levonják a következtetést és védelmüket a rendelkezésükre álló minden eszközzel igyekeznek megszerezni. ben fedi az Állami Bank vezetőségének felfogása. Tatarescu miniszterelnök is jelen volt az ülésen. Dinu Bratianu pártelnök után nyomban felszólalt s annak megállapításait aláírta. Elismerte, hogy minden fontosabb kérdésben a pártelnök beleegyezésével rendelkezett és köszönetét mondott ezért a támogatásért Dinu Bratianunak. Dinu Bratianu ezután elismerését fejezte ki a miniszterelnöknek és a kormánynak, hogy nehéz helyzetekben meg tudták védeni az ország érdekeit. A liberális párt végrehajtó bizottsága ezután megvizsgálta azokat a kérdéseket, melyek a parlament elé kerülnek. Elhatározták, hogy mindenekelőtt a szövetkezeti törvény reformjára vonatkozó törvényt szavazzák meg, ez most a legfontosabb. Végül megerősítették az egyes megyei szervezetekben történt elnökválasztásokat. Eszerint: Neámtu- megyében Tatarescu, Argesmegyében Banes- cu, Muresmegyében Dandea, Romanestime- gyében Titeanu lettek pártelnökök. egész napon át, miközben elverték Őket azon indokból, hogy csempésznek, amit nem lehetett rájuk bizonyítani. — A legérdekesebb — írja a lap hogy nemcsak románok, de csehek is jönnek át a határon élelmiszerért. S inig a románoknak nem engedik meg, hogy öt kilónál több kukoricát és féLkilónál több húst vigyenek át, addig a csehek annyit szállíthatnak, amennyit akarnak. S még ily körülmények között is embertelenül bánnak a románokkal. A feljelentéseknek nincs semmi eredménye. Jatzkó András rutén jegyző megveri és csúfolja a románokat. A történtek miatt a maramuresi prefektus tanácsára jegyzőkönyvet írtak alá többen Sighetén. Mikor azonban Ilié Roza, a szlo- venszkói románok képviselője át akart utazni a határon, elvették tőle útlevelét. Mikor emiatt panaszkodott, azt a választ kapta, hogy ezt „igen helyesen tették1'. A Tara Noastra vizsgálatot követel az ügyben a szlovenszkói román kisebbség jogainak megvédésére, Két derék erdélyi ember távozott közülünk tegnap az örökkévalóságba. Kovács András, a város utolsó magyar főszámvevője, de az uj uralom idején is választott tanácsosa és a harmincezer lélekszámot meghaladó református egyházközség fő gondnoka, nem ül többé jellegzetes fejével ott minden közcélú összejövetel alkalmával a közönség soraiban. A legszebb, legértelmesebb, legképzettebb, legmunkásabb — közkatona-tipus. Állásért, elismerésért, kitüntetésért sohasem tülekedő, de minden ráosztott munkát becsülettel, kötelességtudással, kedvvel vállaló nemes magyar arcéi. Alig hallottuk a szavát, de munkás kezének nyoma ott maradt mindenütt, ahol a mindnyájunkért való munkának szakképzett, komoly munkásra volt szüksége. Nem a szónokló, a cselekvő magyarok közé tartozott. És az ilyen ember, aki csak dolgozik, mindig és mindenütt megbecsülést szerez nemcsak magának, de fajtestvéreinek is. Aki dolgozik, nem ér rá gyűlölködni, nem ér rá hecceket csinálni és aki nem gyűlöl, az nem gyülöltetik. Kovács András a számok, a kétszerkettő négy embere volt. Nem vitatkozott, csak számolt. Tényekkel, helyzetekkel, körülményekkel, emberekkel. Kisebbségi ember létére az uj városvezetésben kényes feladat elé állították. Neki kellett ellenőriznie régi szaktudással az uj emberek munkateljesítményét. És kérdezzük: hallott-e valaki róla, hogy ebben a kényes munkakörben valakivel összetűzései, nézeteltérései támadtak volna? Hailottunk-e zúgolódást személye és tevékenysége ellen többségi oldalról? Ugyebár senki semmit. Pedig mulasztást, elnézést, hanyagságot sem vethetett az ő szemére senki. A másik halottunk dr. Russu Octa- vian. így kell leírni: halottunk. Mert nem kizárólag a románság vesztesége ő, magasrangu román papok rokona és ivadéka. Mi magyarok is száz százalékosan becsültük és őszinte könnyeket hullatunk most ravatalára. Nem volt pedig „renegát“. Hü és szolgálatkész, becsületes és buzgó fia fajának és egyházának. De azontúl — ember, akinek' leikébe nemtelen és oktalan harag, gyü- lölség és bosszúvágy nem tudott gyökeret verni más embertársa ellen, csak azért, mert az illető más nemzet gyermeke, más szertartás szerint imádja Istenét. Rusu Octavianról román körökben, magyar körökben a legjobb vélemény, alakult ki mindenütt, ahol megfordult. Derék szász ügyfelétől hallottuk egyszer: szeretett volna kezet csókolni ennek az embernek, aki annyit, olyan derekasan, önzetlenül fáradozott érte. Románok, magyarok, szászok, zsidók: álljunk meg egy pillanatra ennél a két koporsónál. Ejtsük le a fejünket, szálljunk magunkba most, numerus vala- chicusok, nyelvvizsgák, „nemzeti“ munkavédelem s más nyelvi, szellemi és gazdasági tortúrák jelszavainak darázsként való röpködése idején. Gondolkozzunk fölötte: nem jobb volt élni és embernek lenni igy, ahogy ez a két nemes férfiú betöltötte nemzeti és emberi hivatását, igaz erdélyi emberként? Nem gyümölcs- hozóbb, nem áldottabb és áldásosabb a szeretet a gyűlölködésnél, az egymás torkának esésnél. Ez a két koporsó a maga hideg, fekete-ezüst valóságában jelkép a mi számunkra. Lakóik elmúlásukban is élő példakép maradnak előttünk. Béke poraikra és béke legyen velünk. liiniszterelnoic és páréelniilk ScülcsiSiaífsesí elégedíetíek egymással Oögi topja Sdjotűnl a szlOYcnszkOl ii§ciisci€i védelmiben Verés, csilsfig, üláOzts!
