Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-10 / 34. szám

BEZBfftWW 7939 t'hrair 10. MITIR A ROMÁN SAJTÓ Románok Jugoszláviában. Nem volt következetes Auboin. A Curentul a ki­sebbségek védelmében. Hitler vagy Sta­lin? Négvmillárdos csökkentés, ltratianu Gvörgs is akarna, l'ilea és Mirto lako­mája. A londoni futás. VIITORUL: A kormány félhivatalosa boldo­gan számol be arról hogy Románia és Dclszlávia között iskolai egyezmény jött létre, melyet már aláirtok. A megállapodás most március elsejém lép életbe. A szerbiai románoknak román iskolájuk lesz. — írja a lap —, ott lakó román tanítókkal, özek hiányában Romániából fogunk tanító sze­mélyzetet küldeiu. 33 helyiségben So román taní­tó fog ott tanítana. A román szekciókat állama román kisebbségi elemi iskolákká alakítják at, melyek mellett román iskoláién tartó bizottság fog működni. TARA NO ASTRA: Goga lapja felteszi a kér­dést: — Miért panaszkodik Auboin francia pénz­ügyi szakértő amiatt, hogy évek során át nem hallgatták meg tanácsát? Ha így volt, nnért nem adta be mar régem lemondását? Miért engedte, hogy három éven át összesen köze] ic milliárd legyen az állami háztartás hiánya? CURENTUL: A bolgárok ellen panaszkodik, mert rosszul bánnak a román kisebbséggel. Az üldözés és verés — irjai a lap >— napirenden t annak. Ganceff granicsár kapitány azzal vádol­ta a román lakosokat, hogy egymásközt románul beszélnek. Leszidták és megpofozták őket s meg­tiltották, hogy románul beszéljenek. ,,közönséges cigány nyelvnek“ tüntetve fel anyanyelvűket. PREZENTUL: Kezdetben vak az ige. És mi­után Schacht hirdette, az emberek meghallgat­ták. „Ha nem kapunk aranyat kölcsön, nincs mi­ből fizessünk jóvátételt“ — mondta. Az ameri­kaiak meghallgatták s pénzt adtak. Mikor aztán befagyott a hitel, Schacht így szólt: „Nincs ára­múink, tehát nem tudunk fizetni!“ És nem fize­tett. Aztán ismét az amerikaiakhoz fordult: ,,A kereskedelmi adósságok szentek, nem olyanok, mint a háborús tartozások. Ha nem fogadtok el árut pénz helyett, letétbe helyezem az esedékes részleteket a német állami banknál márkában!“ Az amerikaiaknak nem kellett áru és elfogadták a német márkát. Végül Hitler jött és Schacht igy beszél: „Nem fizethetek, mert ha fizetek, Hitler megy és Sztálin jön helyébe!“ Az amerikaiak erre meggondolták a dolgot: „Jobb Hitler, mint Sztálin“ — válaszolták és elfogadták a Schacht által előirt feltételeket. NEAMUL ROMANESC: Jorga lapja szerint egészen bizonyos, hogy Auboin jelentése folytán 4 milliárddal csökkentik az állami költségvetés kiadási tételeit. MIŞCAREA: Gheorghe Bratianu bejelenti; hogy 6 és pártja is e numerus-klauzus híve. Hivatko­zik a párt programjára: A városok és ai határszé­len lévő területek románoskását kell keresni a (külföldön élő románok letelepítésével. Aránylagos alapon kell elhelyezni a közigazgatásban és vál­lalatoknál. Az arány legyen irányadó a középis­kolákban és az egyetemen, mi által a román elem felsőbbségét biztosítjuk. EPOCA: Filipescu lapja rámutat a< nemzeti. jvarasztpártban dúló harcokra és „anarchiának“ nevezi ezt. A párt végrehajtó bizottsága Tilea és Mirto bűneivel foglalkozik. Ugyanakkor — írja a lap — lakomát akarnak rendezni tiszteletükre a párt tagjai s ezen hir szerint Vaada is személye­sen fog megjelenni. íme, annak a pártnak belső helyzete, mely rendet akar teremteni az ország­ban. ROMANIA NOUA: ,,Alri szelet vet, vihart arat“... címmel a sibiui nemzeti-parasztpárti tago­zat helyzetével foglalkozik s közli a Tilea ellen Sibiuból érkezett nyilatkozatokat, melyek biza­lommal vannak eltelve Mihalache pártelnökkel szemben s elítélik Bratu, Stoichitia, Popa, Radu és Geleriu régi párttagok kizárását. Tilea londoni futása — írja a lap — igy meg van indokolva. BÖLÖNI GYÖRGY: AZ IGAZI .ADY. Hatal­mas irodalmi siker kiséri Bölöni uj kötetét, mely teljesen ismeretlen részleteket tár fel az olvasó előtt, Ady életéből. Rengeteg kitűnő fényképmelléklettel 240 lejért kapható az El­lenzék könyvosztályában, Kolozsvár—Főtér. Vidékre azonnal szállítjuk. SELECT MOZGÓ £ BECSI CSALOGÁNY (31*1 HR röílP/m a csodás hangú művésznő karrierjének legjobb muiiicu fjlme> me,y jhereZE KRONIS világhírű legújabb szenzációs filmé: bécsi énekesnő szerelmi regényét mutatja be. A lié< világpolitikája ff láthatatlan vendégen a sor Aft Az európai külpolitika újjászervezésével vannak elfoglalva hetek óta a nemzetközi po­litika vezetői. A tárgyalásokon a nagyhatal­mak közül csak egyetlen nagyhatalom hiány­zott, holott éppen ez a nagyhatalom játszott láthatatlan vendégképen mindig legnagyobb szerepet a tárgyalások asztalánál. Németor­szágról volt állandóan szó. Arról, hogy a há­ború utáni európai helyzetben semmiképen elhelyezkedni nem tudó német birodalmat hogyan lehetne a nagyhatalmak közti együtt­működés terére úgy visszavezetni, hogy a legfontosabb német követeléseket is kielégít­sék és a németek nagy riválisának, Francia- országnak aggodalmaiba se ütközzenek bele. A Londonban tárgyaló franciák és angolok azt hiszik, hogy megtalálták erre az utat. Né­metország, melynek a tárgyalásokba való be­kapcsolódásába ezen a héten már szintén sor került, még nem adott határozott választ, hogy egyezik-e a véleménye a londoni tár­gyaló felekkel. Egyszerű beleegyezés ez a válasz aligha lesz. Amint a német külügyek vezetéséhez közelálló egyik nagy német lap irja, „olyan gyökeres újjászületésről van szó, amely nem is történhetik meg nagy szülési fájdalmak és komoly veszélyek nélkül“. Légi egyezmény — katonai szö­vetség A franciák azonban már hazavittek Lon­donból egy rájuk nézve rendkívül fontos eredményt. Sikerült az angolokat rávenni ar­ra, hogy kötelezettséget vállaljanak katonai segítségadásra abban az esetben, ha a fran­cia határokat támadás érné. Eddig ilyesmire az angolok még a locarnoi szerződésben sein vállaltak kötelezettséget. Itten is csak arról volt szó, hogy támadás esetén a teendők kér­désében a két ország azonnal érintkezésbe lép, szóval csak úgynevezett konzultatív kö­telezettségről. Most azután a Londonban lét­rejött légügyi egyezmény Anglia azonnali se­gítségét biztosítja a franciáknak minden légi támadás esetén és minthogy a mai háború szinte bizonyosan légi támadással indul meg, az angol kötelezettségvállalás egyet jelent minden lehető támadás elleni katonai támo­gatással. A franciáknak viszont vállalniok kellett ezzel szemben az angol álláspontot, mely a katonai egyenjogúság elismerését kí­vánja a németek részére is. És ezt az elis­merést a versaillei szerződés fontos pontjai- j nak módosításával kell megadniok, ami fran- I cia részről már elvi szempontból is súlyos en- ‘ gedményt jelent. Az angoloknak ezután az j engedmény után csak „szinkronizálni“ kel­lett az idöponti játékot, mely afölött forog fönn, hogy előbb lépjen-e be Németország a 1 Népszövetségbe és csak azután ismerjék el katonai egyenjogúságát, vagy a katonai egyenjogúság elismerése történjék meg a né­met népszövetségi belépés előtt. Angol rész­ről megtalálták a kiegyenlítő formulát, ame­lyet most elfogadásra ajánlottak fel a néme­teknek is. Ezzel egyidejűleg az angol közvé­lemény legtekintélyesebb sajtóorgánumában, a Timesban Lord Lothian, aki a békeszerző­dések idején Lloyd George ugyanazt a szere­pet játszta, amelyet Franciaországban Tar- dieu játszott Clemenceau mellett, olyan elfo­gulatlansággal mutatta be honfitársainak az egymással szembenálló Franciaország és Né­metország álláspontjait, amilyen objektivi­tásra jó pillanataikban csak angol politika vezető egyéniségei képesek. A béke kilátásai Lord Lothian közvetlenül a londoni tárgya­lások előtt Berlinben járt, ahol a német köz­életnek majdnem minden fontosabb vezér- egyéniségével beszélt. Tárgyalt Hitlerrel és 1935. cii Tavaszi Lipcsei Fiitifavásár Mezdefe március m 3-án! t xi összes nemi!:! vasútvonaladon 60 %-os Kedvezmény Az összes felvi ágositások beszerezhetők ü LÍ“CSel Pííü2a- Vúsároh Vásári Hivatalától Lipcse (Németország) vagy a lipcsei mintavásárok éri élyi tiszt le beli képviseletétől ­az erdSiyi német Kereskedelmi üreiríumoü szövetségétől EraSöY, Alsó Vlla-utca 1. Telei, nszám 377. — és a fiókképviselettel: IÍŐ!ir Linii UanKIgazga'Ó Cful, Caiea ictoriei 3. szám alatt és a Sióiul bérnél Keresheti*!!ml Grémium Si' iu. S’rada Regina Maria 11. szám a lat1» ­tárgyalt a Reichswer vezetőivel is. Es tárgya­lásai eredményeképen most azt „meri hang­súlyozni, hogy az európai béke kilátásai a valóságban jóval nagyobbak, mint ahogy azt sokan gondolják“. Álláspontja igazolására le­festi cikkében a franciák és a németek mai helyzetét és mesteri vonásokkal rajzolja meg azt a veszedelmet, mely Európát, anélkül, hogy valamelyik ország népe vagy vezetői ezt kívánnák, ma is eg\rik mipról a másikra háborúba sodorhatja. Francia álláspont A francia diplomácia — mondja Lord Lothian — tizenöt év óta egyébbel sem fog­lalkozik, mint a biztonság kérdésével. Ezt a kérdést, mely Európának ma legnagyobb kér­dése, csak úgy lehet megérteni, ha az utolsó világháborút is u németek és franciák között századok óta folyó párbajok egyikének te­kintjük, mely végeredményben nem a fran­ciák javára dőlt el. Kiderült ugyanis ■— ugyanúgy, mint 1870-ben, — hogy a franciák nem tudják megvédeni területüket a németek betörésétől, bár ezúttal az oroszok is segít­ségükre állottak. Hogy legyűrjék a némete­ket, ahhoz a brit birodalomnak, Olaszor­szágnak és az Egyesült-Államoknak segítsé­gére volt szükségük. Ez a tapasztalat, vala­mint az, hogy Németország lakossága ma is ötven százalékkal nagyobb, mint a franciáé, amihez a német birodalom erősebb ipari fejlettségét is hozzávehetjük, Párisban teljes joggal azt a meggyőződést kelti, hogy a fegy­verkezési egyenjogúság lényegileg súlyos egyenlőtlenséget jelent Franciaország rovásá­ra és a majdnem biztos vereséget egy újabb német—francia háború esetén. Ezért ragasz­kodnak a franciák ahhoz, bőgj' a fegyverke­zési egyenjogúságot csak a biztonság ellené­ben, Franciaország mai területi helyzetét ga­rantáló kötelezettségek vállalásával szemben adják meg. Ezt a biztonságot pedig a franciák csak vagy egy nagy kollektiv európai béke- rendszerben, vagy megfelelő szövetségek kiala­kulásában tudják megtalálni. Utoljára Bar- thou utasította vissza 1934 április 17-én a német egyenjogúság tervét és bármennyire súlyos dolog is volt ez a visszautasítás, fran­cia szempontból az 1870-es és 1914-es német betörés után föltétlenül megérthető. Német álláspont A német helyzet — folytatja fejtegetéseit Lord Lothian — teljesen más. Németország természetesen visszautasítja a nékeszerződés alapjába helyezett vádat, hogy a háború előidézéséért egyedül ő a felelős. Ebben a kérdésben különböző véleményeket lehet el­foglalni, de aki a háborút megelőző okira­tokat tanulmányozta, nem zűrkózhatik el Lord Lothian szerint a megállapitás elől. hogy a katasztrófának okát egy olyan „kor- rektivum“ hiányában kell elsősorban keresni, amilyen ma például a Népszövetség, amely módját ejthette volna, hogy az európai anarchiában is föltartóztassa az események katasztrofális fejlődését. De bárhogj^ is tör­tént, Németország elvesztette a háborút. A versaillesi szerződés nagy területeket szakí­tott le róla, súlyos pénzügyi jóvátételre kény- szeritette és legnehezebben viselt következ­ményképen arra kényszeritette a birodalmi németeket, hogy valósággal katonai védelem nélkül álljanak ezután szemben a többi ha­talmakkal. 1918 óta Németország véde­lemnélkülisége szolgáltatja Franciaország biztonságát. A németek tehát első sorban is ettől az egyenlőtlenségtől akarnak szabadul­ni. Főkövetelésük a katonai egyenjogúság, amelynek eddigi megtagadása tette elsősor­ban lehetővé a nemzeti szocializmus német- országi győzelmét. Németország nem fogad­hatta el, hogy a nagy európai problémákat s a saját sorsát érintő kérdéseket is állandóan olyan hatalmi értekezleteken tárgyalják, amelyeken „orra előtt bezárták az ajtót“. Amig azonban a lefegyverezettség helyzeté­ben maradt, változásra nem is gondolhatott. Most saját kezdeményezéséből, a veszedel­mekkel nem törődve, változtatott ezen a hely­zeten. A többi érdekelt nagyhatalomnak pe­dig döntenie kell afölött, hogy megtalálják a Németország visszavezetésének módját az egyenrangú európai nagyhatalmak együtte­sébe. Ami nélkül nincs megoldá Mert cnélkül a mai európai válságban nincs megoldás. S a megoldás lehetetlenségé nek igazolására Lord Lothian föleleveniti a világháborút közvetlenül megelőző eseménye két. Miért vezetett háborúhoz egyetlen hónap alatt az 1914 nyarán kitört válság? kérdi az előkelő angol publicista. Azért, mert a politikai időszámítással szemben a katonai időszámítás került előtérbe. A Szerbiához intézett osztrák ultimátumot Ausztria Ma­gyarország hadseregének részleges mozgási tásával támogatták. Alig kezdődött meg ez a mozgósítás, mikor az orosz vezérkar főnöke már a cárhoz szaladt és kijelentette hogy Oroszország biztonsága szintén a hadsereg azonnali mozgósítását kívánja, különben az osztrákok komoly ellenállás nélkül bevonul­hatnak Varsóba. Es alig kezdődött el az orosz, mozgósítás, mikor már a német vezérkar ostromolta a császárt a német hadsereg azon­nali mozgósításáért, rnert enélkül Németország szerintük a Franciaország és Oroszország ál­tal alkotott diótörőbe kerül, mely ellenállha­tatlanul összeroppantja a birodalmat. A né­met mozgósítást pedig szinte egyidejűleg nyomon követte a francia mozgósítás. S ami­kor már nrindenik hadsereg mozgósitó- dott — nincs kormány, amely ilyenkor szem­be merne szállni a vezérkari főnökséggel — a német hadvezetőség azt mondta, hogy au­gusztus elsejéig be kell vonulnia Belgiumba, mert csak igy tudja megsemmisíteni a fran­ciákat, mielőtt az oroszok szintén bevonulná­nak Berlinbe. A katonai időszámítás ellen A katonai időszámítás volt tehát az, mely Európát egy különösen veszedelmes feszült­ség pillanatában valósággal belelökte a hábo­rúba. Ez a veszedelem azonban ma még na­gyobb, mint 191U-bcn, mert a légi támadás esetén az államfőnek már nem is napok, vagy órák, hanem percek alatt kell döntenie. Európa vezetőinek kötelessége tehát, hogy a katonai megoldások háttérbe szorításával mindenekelőtt a politikai megoldásokat keres- sák. Ez a megoldás pedig csak a: egyezkedés utján lehetséges, abban a formában, hogy a német egyenjogúsági követeléseket a francia biztonsági követeléssel valamiképen kiegyez­tessék. A feladat eddig a kör négyszögesítésé­nek tetszett, de komoly igyekezettel mégis megoldható. Lord Lothian, aki az angol kormánykörök­höz is közel áll, azt indítványozza, hogy ha máskép nem lehet, tiz évre szóló politikai megoldást keressenek. A londoni francia—an­gol megegyezés egyelőre tulment ezen a in­dítványon. A franciák és angolok az olaszok segítségével nagy kollektiv európai megoldá­son fáradoznak, mely azonban csak akkor lesz valóban sikeres, ha többé nem törekszik arra, hogy az európai népek között a háború által keltett egyenlőtlenséget továbbra is meg­merevítse. —s. AKI FRISS ÉS EGÉSZSÉGES AKAR LENNI és el akarja kerüli», hogy kemény legyen a szé­ke, emésztése meg legyen zavarva, folyton fáj­jon a feje és bőre tele legyen minden pattanás­sal, az igy ék hetenként egyszer.kétszer reggeli- zés előtt egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ keserű viíet. Közkórházakban végzett orvosi megfigyelések szerint a FERENC JÓZSEF viz gyorson, biztosan és igen enyhén hat s ezért kiváltkép a gyomor-, bél-, vese- és epehólyag­betegek használják szívesen. Mozgószinházak műsora : SZÓMBAT—VA SÁRNAP : CAPITOL: A CSATA. Claude Farrére örök­becsű regénye után. Fősz. Charles Bo­yer, Annabella. Inkisinoff. Rendezte: Farkas Miklós. EDISON: I. AlLAGUT. Monumentális dráma. Fősz. Paul Hartmann. Atilla Hörbiger, Oily v. Flint. II. TEXASI KALANDOR. Főszerepben Tom Mix. MUNKÁS-MOZGÓ: I. FRIDERICA. Főszerep­ben: Mady Christians, Hans Heinz Bollmann, Otto Waldburg, Ida Wüst és Paul Hörbiger. II. CAVALCADA. Fősz. Clive Brook és Diana Wynyard. Előadások: Vasárnap 3, 6 és 9, hétfő 5 és fél és 9 órakor. Bársony llézsl világsikerei után vissza­járta színpadra. Naponta az Én és a ftfsccsém kettős címszerepében a budapesti Főffárosi (toereffczinliátáai Egységes, erős olvasótábor segíti diadalra az Ellenzék célkitűzéseit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents