Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-08 / 32. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.161/191» ÄRA 3 LEJ Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivata] és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. LVí, ÉVFOLYAM, 3 2. SZÁM. MAGYAR POLITIKA! NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS PÉNTEK Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. —r- Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több 1935 FEBRUÁR 8. Váratlanul megfordult a In... ,————— Mihalaebe eél la: — a keeska is és a Is megmarad. «— Mines wégie^es — Tiíea ismének tárgyalását elhalasztották BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A aemzeti-parasztpárt központi végrehajtó bi­zottságának legutóbbi ülésén váratlanul meg­fordult a kocka. Egyes lapok másértelmü híradásával szemben kimondták, hogy Tiíea távollétiben nem lehet az ügyet letárgyalni s a határozatho­zatalt február 23. napjára halasztották, miután Tilea ezidőszerint Londonban van s Angliából csak akkor tér vissza. A párt ve­zető tagjai úgy tudják, hogy a végső tárgya­láson Vaida is személyesen fel fog szólalni 1 Tilea mellett. Megállapítják, hogy nemcsak „Tilea-ügye ** van a pártnak, de ezenkívül sokkal terhesebb „Vaida-üggyel" is kell számolni, mert az esetben, \ ha Tileat kizárják, Vaida is követni fog­ja őt* „Preferenciái!*“ vám- szSvel$e£ge alíMlfaSí 0 Kis-1 antant gazdasági szSfetsegét1 BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósító, fától.) Az Argus értesülése szerint a kis- antant gazdasági értekezlete a napok­ban ülést tart Prágában, mely „prefe- reneiális‘‘ alapon s a legtöbb kölcsönös kedvezmény szem előtt tartásával vám- szovetséget fog a három érdekelt ország között létesíteni. A tárgyalásokon Benes cseh külügyminiszter maga fog elnö­kölni. Nem iogadía, el a szenátus Mkonescu lemondását BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A szenátus ülésén határozatot hoztak, mely szerint nem fogadták el Mirones- cu lemondását mandátumáról. A volt miniszterelnök ugyanis otthagyta a nemzeti-parasztpártot és ennek követ­keztében lemondó nyilatkozatot küldött a szenátus elnökségének. A határozattal kapcsolatban a szenátorok nagy ünnep­lésben részesítették Mironescut. SzabNieivewi szellemű, at parit! mentei aharnak összehozol Jugo­szláviában LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A Reu­ter távirati iroda jelenti Belgrádbó), hogy a jugoszláv régemtanács feloszlatta a parla­mentet s május ötödikére irta ki az uj vá­lasztásokat. A parlament junius 3-án fog összeülni. A feloszlatás azért következett be, mert a törvényhozó testület már nem képvi­seli az orézág közhangulatát és érdekeit. A parlamenti vezérek nem értenek egyet Jef- tics kormányának célkitűzéseivel. A követke­ző választások szabadelvűbb szellemben fog­nak lefolyni s kísérlet fog történni abban az irányban, hogy a, passzivitásban levő ellen­zéki pártokat is rábírják a válaszásokban való részvéteire. Mihalache célja tehát az, hogy módot ke­ressen úgy Vaidának, mint Maniunak meg­tartására. A helyzet igen nehéz. Kiderült, hogy a parasztpártiak között Vaidának is sok a barátja s a lapok arról Írnak, hogy Tileat , csak „dorgálásba" fogják részesíteni. A mai nap Vaida helyzetét erősítette meg Maniuval szemben. A pártvezetőség ugyanis a maramuresi és a bánsági tagozatokban fel­merült vitákban Vaida híveinek adott igazat és a Maniu­pártiak előterjesztéseit elutasította. Vaida megerősödve, tovább folytatja ta­nácskozásait Bucurestiben barátaival. A meg­beszéléseken Angelescu volt bankkormányzó, Hatieganu. Voicu Niteseu, Joaniiescu, Manu lelkész vettek részt. Eddig még semmi nem szivárgott ki a tanácskozások eredményéről. Annyi bizonyos, hogy Vaida csendre intette híveit és kérte, hogy bizalommal várják be. a párt határozatát. A nemzeti-parasztpártnak vezetősége hiva­talos jelentést adott ki munkájáról. Eszerint a bánsági Vaida-pártiak teljes elégtételt kap­tak s uj választásokat írnak ki a helgi tagozat végrehajtó bizottságának megválasztására. , A maramuresi és a bánsági Maniu-pártiak előterjesztését elutasítják és megerősitik a Vaida elnöklete alatt hozott határozatokat. A lapok hirei szerint az volt a cél, hogy Mihalache mindkét tábort megnyugtassa. Elhalasztották a „chemaristákM Tilea-ünnepségét A nemzet ipa rasztpárti ifjúság lakomát akart rendezni Tilea ünneplésére. A „chema- risták‘‘ vezetősége azonban elhalasztotta ezt s úgy határozott, hogy bevárja, míg Tilea e hó végén visszatér Londonból, PfiilsiiliSlcl teres ostroma ego angol ggârvâros polgármesteri üSíiüia ellen LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Sheffleidben tegnap véres összetűzés történt a munkanélküliek és a rendőrség között. A többezer munkanélküli tegnap megjelent a pol­gármesteri hivatal előtt, hogy tiltakozzanak a munkanélküli segély kiosztásának módja ellen. A tüntetők bizottságot választottak, hogy óhajukat a polgármesternek eiőierjesz- szék. Afölötti fölháborodásukbart, hogy a polgármester nem volt hajlandó fogadni a küldöttséget, kőzáport zúdítottak a városházára és bezúzták összes ablakait. A tüntető tömeg ellen erős rendőresapatot vezényeltek ki. A rendőrök széíoszlásra szólították fel a tömeget, mely azonban megtagadta az engedelmességet és szembeszállt a rendőrökkel. Véres összetűzés keletkezett, melynek során több rendőr és a tüntetők közül sokan meg­sebesültek. Csak újabb megerősített rcndőrcsapat tudta a tüntetőket széjjelverni. ffalapáccsaf werfe aswon szomszédiéi a rádió uiság miatt BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Egy asztalos munkás tegnap a Calea Victoriei 170. számú ház padlásán holt­testet talált, amelynek feje kalapáccsal volt összezúzva. A különös leletről érte­sítette a rendőrséget és a nyomozás meg­állapította, hogy az áldozatot Nedelcu Negreanak hívják és a gyilkos nem más, mint szomszédja, Marin Paulescu csiz­madiamester. A gyilkost letartóztatták. Beismerte, hogy ő tette el lábalól Nedel- cut. Állítása szerint összeveszett az áldo­zattal egy rádióujság fölött és eközben ütötte le. A hullát azután elszállította a 170. számú ház padlására és ott rejtette el azt. Vörösre festenék Parisban a városok szobrait PÁR1S. (Az Ellenzék távirata.) A mult év február 6-íkai véres tüntetések évfordulója alkalmából a kommunisták a Concorde-téren a városok szobrait miniummal vörösre festették. Egy tettest letartóztattak. A szobrokat még nem sikerült teljesen lemosni a festéktől. Egész napon át erős karhatalom állott ké­szenlétben a Concorde-téren, az Invalidusok dómja körül s a Szajna-part több pontján. A Champs Elyséen és a Concorde-téren két elszigetelt csoportosulóisi kí­sérlettől eltekintve, a nap nyugodtan telt el. A két próbálkozást az erős karhata- lom gyorsan likvidálta. A Notre Dame székesegyházban tartott gyászünnep­ségen egy királypárti fiatalember Flandin közelébe férkőzött s hangosan szidal­mazni kezdte^ a miniszterelnököt: — Semmi keresni valója nincs itten, ön is a gyilkosok közé tartozik. A fiatalembert letartóztatták. Amikor Flandin távozott, a royalisták a szé­kesegyház előtt tüntettek ellene, de azután szétzavarták őket.. ESEMÉNYEK A KÜLPOLITIKÁBAN Az angol—francia megegyezésben foglalt Európa-rendezési terv fölött tovább folynak a külügyminisztériumok közötti tárgyalások. Legfőbb kérdés természetesen az, hogy a né­met birodalmi kormány milyen választ fog adni a hozzájuttatott fölhívásra. Ez a válasz nagy vonásaiban állítólag már készen is áll és Chester berlini angol nagykövet útban van vele London felé. A válasz tartalmából azon­ban egyelőre még semmi sem szivárgott ki a nyilvánosság elé. Diplomáciai körök úgy tud­ják, hogy a német válasz utat nyit a megin­duló tárgyalásoknak, de sem határozott igent, sem határozott nemet a londoni indítványok­kal szemben még nem foglal magában. Ke­rülő utón azonban kizárja a franciák és oro­szok által inditványozott keleti-paktum bele­foglalását a létrehozandó egyezménybe azzal, hogy előre kijelenti, hogy nem csatlakozha- tik olyan megállapodáshoz, amelyben Szov- jetoroszország is résztuesz. Berlinben azt hiszik, hogy Sir John Simon angol külügyminiszter rövidesen a német fő­városba is ellátogat és személyesen veszi fel a német államférfiakkal a tárgyalások fona­lát. Ezt német részről bizonyára már tekin­tély; okokból is szükségesnek tartják, miután a most kötendő egyezmény érdekében Ró­mában, Londonban és Párisban már tanács­kozások folytak a vezető hatalmak államfér- fiai között. Berlinben elismerik, hogy ezúttal nem állították Németországot befejezett té­nyek elé, viszont szükségesnek tartják, hogy ez a változott helyzet külsőleg is kifejezésre jusson. A nap eseményeihez tartozik, hogy a lon­doni megegyezéssel kapcsolatban Olaszország a legyőzött országokkal szembeni engedmé­nyek általánosítását kívánja. Rómában leg­határozottabban ragaszkodnak hozzá, hogy ezek az engedmények, köztük a fegyverkezési 1 egyenjogúság is, nemcsak Németországra, ha- I nem Ausztria és Magyarországra is kiterjed­jenek. Belgrádban tegnap egész váratlanul fölosz­latták a szkupstinát. A feloszlatás oka, hogy Jeftics miniszterelnök, aki az eddigi diktató­rikus kormányzattal szemben szabadabb lég­kört akar teremteni, ebben a törekvésében ál­landó akadályokba ütközik a parlamenti többség részéről, melyet főleg Uzonovics volt miniszterelnök irányit. Ez a parlamenti több­ség a diktatúra bevezetése után oktrojált vá­lasztójog alapjan jött létre, tisztán ennek kö­szönheti létét és egyáltalán nem kifejezője az ország közvéleményének. Jeftics miniszterel­nök most a neki nem engedelmeskedő több­ség eilen fordítja az oktrojált választójogot és kétségtelenül olyan parlamenti többséget fog behozni, melyben a mai parlamenti több­ségnek alig lesz nyoma. A jugoszláviai kép­viselőválasztás eredménye ugyanis a mai helyzetben tisztán a kormány akaratától függ. A korlátozások annyira kiterjedtek, annyi akadályt foglalnak magában, hogy szabad választásról alig lehet szó. Jeftics miniszterel­nök mindamellett szeretné bevinni a szkups- tinába azokat az ellenzéki pártokat, koztak a horvátokat is, melyek a diktatúrával szemben a teljes passzivitás álláspontjára helyezked­tek. Nem lehet azonban még tudni, hogy ez a törekvése sikerrel fog-e járni vagy sem. Párisban tegnap jelentéktelen tüntetések voltak a mult év február 6-i véres forrongás évfordulója alkalmából. A helyzet azóta vál­tozott. Flandin miniszterelnök, aki erélyes kézzel kormányozza Franciaországot, teljes ura a helyzetnek. A szélső jobboldali pártok, melyek itt-ott tüntetést kíséreltek meg, nem képeznek komoly erőt, a szélső bal szintén folyton vészit erejéből. A mult évihez ha­sonló tüntetésekre a francia parlament előtt, I harsak a Stavisky-ügyhöz hasonló botrányok váratlanul újra nem pattannak ki, egyhamar nem kerül a sor.

Next

/
Thumbnails
Contents