Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-08 / 32. szám

£ ELLENZÉK 7939 február 8. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ \vcrcscu támadása, t.lg.érasi házkutatás, munkanélküli diplomások, íiatal lányok eltűnése, a sigheti tanács, vállalatok ki­mutatása, erdősíti'., bibliai példa, a leg­nagyobb „Führer.“ ÎNDREPTAREA: Avxrcscu marsall lapja tá­madja a kormányt és Antoncscu péívzügynunisz- tert. A kormányválság folytán — irja a lap egy tájékozatlan politikus került a pénzügyek elére Antonescu személyében, ki o Larousse.pia. giummal kezdte pályafutását. Így Manolcscu. Strungával karöltve a liberális párt képtelen lesz ;t7. ország ügyeinek vezetésére. ROMANIA NOUA: A făgărasi nemzeti.pa. easztpárti tagozatot megakadályozzák működésé­ben. Lapját bizonytalan időre betiltották, nyomdá* ja és kiadóhivatala elé őrséget áLltottak. Mikor aztán uj lapot akartak indítani, házkutatást tar­tottak a pártszervezet helyiségeiben és Zagan szerkesztő lakásán. NEAMUL ROMANESC: Jorga lapja rámutat arra, hogy 3896 pályázó van 60 középiskolai taná. iá állásra. Ez a tény szomorú képét adia — irja a üap, — a munkanélküliségnek, anélkül, hogy leg. kisebb lehetőség lenne az orvoslásra. A politikai programok semmit sem foglalnak magukba erről a kérdésről. UNIVERSUL: Vezércikkben foglalkozik azzal, hogy a fiatal lányok eltűnése napirenden von. Brailában, Galatiban, Constantában, Cemovitiban és Bucurestiben az erről szóló hírek sűrűn követ- keznek egymásután. Legutóbb könnyes szemmel •állitott be egy szülő a szerkesztőségbe s elpana- szolta hogy eltűnt 14 éves leánya. Azt hiszi, hogy fi háttérben nemzetközi leánykcrcskedők dolgoz­nak. A lap rendőri közbelépést sürget üldözé­sükre. CURENTUL: Sigheten a városi tanácsválasz­tásra összeállított kormánylistán 28 jelölt helyén csupán 8 román szerepel, mig 20 kisebbségi: Szé­kely, Medveczky, Szőllősy, Schiller, Rózsi, Kövy, Kelemen, Fornwald, Pccka, Lengyel, Josovics, Kis- seínik, Klein, Kessner, Herskovics, Kahan, Perl, Frenkel, Davidovics, Mihályi Péterrel az élén. Az Ígéretek körén belül — jegyzi meg a lap — ha. zafias szerenádok hangzanak el, a valóságban pedig árulások történnek. ADEVERUL: A nemzeti munka védelmében szétküldött kérdő-iveivel foglalkozik, melybe tud­valevőleg az egyes államokban szokásos rovatokon felül egy uj rovatot is felvettek. Nemcsak azt kérdik, hogy román-e, vagy idegen az alkalma­zott, de azt is, hogy milyen eredetű. Mi célja van ennek a rovatnak? — kérdi a lap. — Meg akar valaki akadályozni egy román állampolgárt abban, hogy állást vállaljon saját országában, esetleg va­lamelyik rokonánál, csak azért, men más nem­zetiséghez tartozik, mint polgártársainak nagy ré­sze? Vannak sokan, akik nem is tudják eredetü­ket pontosan meghatározni, mert vegyes házas, ságból származnak. Mások meg el fogják utasítani azt, hogy- a kérdésre feleljenek. Az alkotmány világosan mondja, hogy nem lehet az állampolgá­rok között különbséget tenni. EPOCA: Az erdősítéssel foglalkozva, kimutat, ia, hogy 6 millió 525 ezer hektár erdeje van Ro­mániának s ez 22 százaléka az ország területének. Így egy hektár harmadrésze jut minden lélekre. Ez a szám kielégítő. Más szempontból keli azon­ban a kérdést vizsgálni. Románia területének 45 százaléka ugyanis termőföld. 22 százaléka erdő, 15 százaléka legelő, 2 százaléka szőlő és kert és 18 százaléka parlagon hever. Ezt » területet csak erdősítéssel lehet hasznositani. TARA NOASTRA: Goga lapja a régimódi po­litikusokkal foglalkozik s Mózes bölcs intézkedé­sét tartja követendőnek, ki az egyiptomi rabság után nem vezette népét nyomban a Kánaánba. Előbb negyven éven át bolyongtak a pusztában. Eközben mind kiöregedtek és elpusztultak azok, kik a rabság idején férfikorban voltak. Kanaánba az juthatott csak, kinek lelke újjászületett. Mózes maga sem élhetett az uj hazában. ADEVERUL: Bratianu György legutóbbi elő. adásával foglalkozik és megállapítja, hogy az ifju- iiberálisok vezére téved, mikor azt állítja, hogy szükség lehet néha arra is, mikép egyetlen em. bér vegye kezébe a hatalmat. A lap Basch Victor párisi ismert publicista megállapítását közli ez­zel kapcsolatban: „Nekünk, franciáknak volt a legtehetségesebb Führcrünk Bonaparte Napoleon személyében, mégis rosszul ment sorsunk. Felesle­ges tehát ezt ismét megpróbálni. Pápisí IDsivat nagy tavasai száma 20 loji Tartalma: Tavaszi prémes modellek. Egy­szerű és elegáns ruhák. Uj fehérneműk. Menyasszonyi ruhák. 12 oldal kézimunka. Ingyen kézimunkaivek. Finom hideg konyha. Beküldött receptek. Modern szépségápolás. Asszonyi intimitások. Vidékiek 25 lejt küld­jenek be pénzben, vagy postabélyegben. Kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Előfizetési árak: negyed évre 60 fél évre 120, egész évre 240 lei SetecÉ-M ozQóban ma, csütörtökön rendkívüli premier! Martira Eggerth csodás hangú énekesnő legragyogóbb alkotása, mely Therese Krones vi­lághírű bécsi énekesnő szerelmi regényét dol­gozza fel : 9 bécsi csalogány A többi szerepekben TeoLinp és Leo Schiez íh Iamandi és a rcviiiötileitcs liga Halálra licitéit a miniszteri ? — „Ha hell u| adatokat hozok nyilvánosságra" fíVCURESTI. (Az Ellenzék tudósító­jától.) A Viitorul Iamandi miniszter be­szédét közli, melyben az „Universul“ köré csoportosult liberális képviselők magatartását bírálta, kitérve az anlire- viziónista-liga munkájára. — Az nntirevizionista-ligát politikai bosszú eszközévé változtatták, hogy ha­zafias célok helyett az én „árulásomat“ hirdesse — jelentette ki Iamandi. — El­rendelték rágalmazóim, hogy gyűlése­ket tartsanak az ország minden megyé­jében és városában. Ezeket a gyűlése­ket azonban nem lehetett megtartani ér­deklődés hiányában. Nem akarta az or­szág. hogy összetévesszék azokkal, kik feláldozásomat, sőt halálomat követel­ték. Bucurestiben és Iasiban csak azok csatlakoztak a tüntetőkhöz, kik nem fe­lejtették el azt az időt. midőn a belügy­minisztériumban dolgoztam. — Nem lep meg, hogy az „Universul“ együtt halad Popescu Necesti képviselő­vel, ki államtitkár volt Duca kormá­nyában. Ha kell, majd több magyará­zattal szolgálhatok erre nézve. Kérdem azonban, maradhat-e tagja Popescu-Ne- cesti a liberális pártnak? Ebben a párt­ban ugyanis hagyományos fegyelem van s nem tűrtek meg soha kilengése­ket. Iamandi egyébként fegyelmi eljárás megindítását kérte az ügyben a liberális párt központjától. Bucureştii magyarok 111. A háború utár BUCUREŞTI, február. A háborút közvet­lenül megelőző időkben Bucurestiben szá­mos magyar élt. akiknek egy része a Szent Istvánnal társult Magyar Egyletbe és az e körül csoportosult polgári egyesületekbe tar­tozott: többnyire itt letelepedett magyar ipa­rosok, akik közül igen sok megtartotta a magyar állampolgárságát és elszenvedte a háború alatti internálást, másik része pedig az Osztrák-Magyar Egyesületbe, amely a hivatalos, konzuli és követség! körhöz tar­tozott és első sorban a volt monarchia egyes nagy vállalatait itt képviselő, vagy azok it­teni érdekeltségeit vezető férfiakat csopor­tosította. A háborút közvetlenül megelőző időkben meglehetősen nagy volt az itteni magyarok száma, hiszen például az egykor oly hatalmas Marmorosch-Blank Bank a Pesti Magvar Kereskedelmi Bank érdekkö­rébe tartozott, a budapesti Klotildnak itt volt a marasestii gyára, Bucurestiben és Galatiban magyar érdekeltséghez tartozó malmok voltak, a Magyar Bank affiliációja volt a Fehér Miklós kereskedelmi rt., amely képviselte a MÁV gépgyárat. A Diana sós- borszeszt már akkor is terjesztették és pedig magyarok Romániában, a METR kirendelt­ségei a román Duna minden kikötőjében működtek és Bucurestiben a főügynökség, a Kereskedelmi Muzeum levelezői egész sereg magyar vállalatot képviseltek és a többi nagy banknál, igy a Banca Comerciala Ro­mananal, a Román Hitelbanknál is több vezető állásban lévő magyar hivatalnok volt. Mindezek az Osztrák-Magyar Egyletnek vol­tak a tagjai, amelynek gyönyörű saját épü­lete volt, az a palota, amelyben előbb a Moulin Rouge mulató, ma pedig a szenátus van. Ezek a magyarok majdnem kivétel nélkül magyar állampolgárok maradtak és a háború alatt vagy elmenekültek Romániá­ból, vagy egy részük elszenvedte az inter- náltságot. De a háború után nagy részük visszatért Bucurestihe. A háború lezajlása után A háboni után természetesen teljesen megváltozott a bucureştii magyarság hely­zete. Mig azelőtt többé-kevésbé szívesen megtűrt idegenek voltak, ma már, Erdély révén, teljes jogú román állampolgárok, akik a fővárosban nem érzik idegennek magu­kat. Ha az Osztrák-Magyar Egylet nem is éledt fel többé és helyét csak jó későn és csak kis részben foglalta el a Pax-Klub, addig a Szent István, most már Amiciţia és a köréje csoportosult egyletek hamar magukhoz tértek és újra megkezdték mű­ködésüket. A kispolgár, az iparos, a régi bucureştii magyar volt az első, aki magá­hoz tért és folytatta életét ott, ahol el­hagyta 1916-ban. Ezzel szemben a háború előtti bucureştii intellektuel, aki nem fe­lejtette el az internálást és akinek vállala­tait többnyire nacionalizálták, erősen érez­te magyarsága hátrányait és igen sokan .voltak közöttük olyanok akik az első idő­i Bucurestiben ben, 1919—1923-ban nem szívesen beszél­tek magyarul, sőt legszivesebben letagad­ták, vagy elpalástolták magyar voltukat, hogy el ne veszítsék egzisztenciájukat. De évek múltán megindult az erdélyiek bevándorlása Bucurestihe. Es mig azelőtt főleg a kisiparosok telepedtek meg itt nagy számban, ma kisiparos nem igen jön Bucu- restíbe; az asztalosokat is kiszorították a bútorgyárak — igaz, hogy legnagyobbrészt erdélyi bútorgyárak — a kocsigyártók he­lyét a karosszériakészitö nagyüzemek fog­lalták el, a cipészek a cipőgyárak versenye miatt nem tudnak megélni. Emiatt aztán kisiparos letelepedéséről, önálló mesterek­nek Bucurestihe jövéséről nem igen halla­ni. De annál több gyári munkás és cseléd, szolga került a fővárosba. Számuk állan­dóan szaporodik és ma már szinte kivétel nélkül erdélyi székely cselédeket találunk Bucurestiben. Más részről napról-napra szaporodik az intellektuelek száma. A nagy beolvasztó kemence A központosítás Romániában is teljes. Minden Bucurestiben összpontosul, mindent végső fokon Bucurestiben és csakis Bueu- resliben lehet elintézni. Először a nagy gyárak kezdtek kirendeltségeket alapítani Bucurestiben, azután mind többen áttették központinkat ide, velük együtt jöttek azután az ügyvédek és a bucureştii intelligens ma­gyarság szaporodásával az orvosok is. Nem túlzás az, hogy ma Budapest után Bucureşti a legnagyobb magyar város; Erdélyből foly­tonosan özőnlik ide a bevándorló magyar, ami azonban inkább a románság szempont­jából, mint a magyarságéból örvendetes, mert az ide bevándorló és itt letelepedő ma­gyarok, éppen úgy, mint a háború előtt, ma­gyarságukat igen hamar elvesztik. A magán- tisztviselő román kollégák közé kerül, az orvos, ügyvéd román klientúrára is támasz­kodik, az egyetlen magyar elemi iskolába igen sok szülő azért nem küldi gyermekét, mert az messze van, vagy pedig, mert a mai időkben nyelvekre akarja tanítani és inkább a francia, német, angol vagy román iskolába küldi, a gyermekek román gyermekekkel kerülnek össze és bizony az a nemzedék, amely ma nő fel. ha még tud is — hibásan — magyarul beszélni, írni már egyáltalán nem tud és magam láttam egy színtiszta ma­gyar család első elemista kisfiának első le­velét, amelynek megszólítása igy festett: „Chedves Laici baci!'1 értsd: Kedves Lajcsi bácsi! Még kedvezőtlenebb a magyarság szem­pontjából az a helyzet, amikor vegyes házas­ságokról van szó. Akár az apa, akár az anya nem magyar, a gyermek kivétel nélkül el­veszti magyarságát. Internacionális lesz; a románon kívül megtanul németül, fran­ciául, angolul — de a magyar kultúra, a magyarság szempontjából elveszett. Az egy­házak közül is csak a református egyház azfc amelynek erősen magyar a jellege és amely a magyar kultúra érdekében és a református vallás érdekében igen nagy erő­feszítéseket lesz. A katolikus magyarságnak csak a „Barátiéi“ plébánián van magyai papja, akinek a működését azonban az egy­ház fejei erősen megnehezítik, ha magyar akciókról van szó. Újabban a magyar lute ránusok is megszervezkedlek. Magyar zsidó hitközség is csak egészen rövid ideje műkö­dik Bucurestiben, de ennek nincs saját pap­ja és ugyancsak nem jöhet tekintetbe ma­gyar szempontból. Miért nem élhet meg u magyar színház? Éppen ez az elidegenedés, amely azonban nem elrománosodás, hanem a Közelkeleten annyira jellemző „internacionalizálódás“ tesz minden magyar akciót Bucurestiben szinte lehetetlenné. A Koós Find ? kör, az Amiciţia néhány rendezésén Kívül sem ma­gyar színház, sem magyar lap, ha Bucureşti- re alapoz, megélni nem tud. Magyar lapok, magyar könyvek nem nagyon fogynak Bucu- retiben, különösen, ha figyelembe vesszük az itt élő magyarok számát. Ez az átala­kulási folyamat Bucurestiben igen gyorsan pereg le és nem kell prófétai képesség ahhoz, hogy megjósoljuk: ahogy nem talál­juk a háború előtt az „ősbucurestii ma­gyarok“ leszármazottait a magyarság kö­zött úgy fognak lassan-lassan beolvadni a háború után itt letelepedett magyarok le­származottai is. Ezt a természetes procesz- szust, amelyet az ember alkalmazkodó ké­pessége szül, nem lehet megakadályozni. Kinél hamarább, kinél későbben áll be, de elöbb-ulóbb szinle matematikai bizonyos­sággal beáll. Hozzájárul ehhez a főiskolák hatása is és ma már alig találni még szé­kely fiatalembert is, aki román középisko­la és román egyetem után hibátlanul tudna magyarul. A bucureştii magyarság politikai szem­pontból sem játszik szerepet. Választások­nál „quantité negligeable“, a magyar párt itteni tagozata is gyenge és a református egyház körül csoportosul. Talán Bucurestiben él Budapest után a legtöbb magyar — de a magyarság szem­pontjából ezek a magyarok alig jelentenek valamit. Ez a bucureştii magyarság bü tükre. Br. Kovács Jenő. Mozgószinházak műsora: CSÜTÖRTÖK CAPITOL: A CSATA. Claude Farrére örök- I becsű regénye után. Fősz. Charles Bo­yer, Annabella, Inkisinoff. Rendezte; Farkas Miklós. EDISON: Monumentális dráma. Fősz. Paul Hartmann, Atilla Hörbiger, Oily v. Flint. II. TEKAS-I KALANDOR. Fősze­repben Tom Mix. MUNKÁS-MOZGÓ: I. SZERETTELEK. Fő­szerepben: Warner Baxter és Elisa Landi. II. FOX-FOLIS. A legújabb re- vüfilm. Előadások 5 és fél és 9 órakor. Egyötöd úron Mikszáth Kálmán miivei Mikszáth klasszikussá vált regényei és elbeszélései: Beszterce ostroma, 300 o. 202 helyett 44 Club és folyosó, közei 230 0. 202 h. 36 Fekete kakas, — 280 o. 202 helyett 36 Kisértet Lublón, 220 0. 202 helyett 36 Mikor a mécses már csak pislog, 320. 0. 202 helyett 36 Szelistyei asszonyok, 350 old. 20 ” h. 44 Tőviskes látogatóban, .-.90 o. 202 h. 44 Uj Zrinyiász, — 260 0. 202 helyett 28 Világit estea szent­jánosbogár is, — 265 o. 202 helyett 36 Csak február hónapban tart ez a hallat­lan olcsó árleszállítás az „EllenzékM kiinyvoszlá'yúban, Cluj, Piaţi Unirii. Vidékiek azonnal rendelje­nek, mert később nem 3esz. — Kérje a teljes rleszál’itás részletes jegyzékét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents