Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1935-02-05 / 29. szám
£ KCCBWZlßR 7939 f éraár 9. MA KÜLÖNLEGES PREMIER! Az álarcos csoda Izgalmas kalandorfilm. — Főszerepekben: DICKEI MOORE a négyéves csőd igyermek, Leo Cartdo, Thelma Torid ,Uj ielaetöségek a Ounavölgyében Belliién István gról cikke a római egyezménnyel kapcsolatos kilátásokról MIT IR A ROMÁN SAJTÓ \ kormány átszcrvczcsc, erdélyi nu- gv.tr tanoncok, a magánhitel feljavítása, az utolsó „Herr Doktor“, Mihalachc megállapítása. DIMINEAŢA: Igen gyorsan oldották meg a kormány részleges átszervezését. Úgy látszik, mintha csoda történt volna. Nehezen lehet hinni azonban, hogy ezzel a kormány sorsa véglegesen el volna intézve. Tatarescu miniszterelnök és Dinit Bratianu mindent elkövettek, hogy a „tüzet“ eloltsák, ennek tulajdonitharó, hogy a liberális párt elnöke nem emelt akadályokat a kirobbant válság elsimítása elé. Lehetséges, hogy az uj állami költségvetést ez a kormány fogja tető alá hozni, miután azonban ennek legkésőbb március 31. napjáig meg kell történni, addig most már csupán rejtett kormányválsággal kel! számolnunk. UNIVERSUL: A magyar iparosok tanoncai- nak számát tárgyalja s erről a következő képet adja: Cluj: román 256, magyar 541, szász 13, zsidó 162, egyéb nemzetiségű 2. Huedin: román 19, magyar 45, zsidó 3. Turda: román 39, magyar 117. Lugoj: román 14, magyar 26. Bistrica: román 86, magyar 30, szász 63, zsidó 16. Na- saud: román 18, zsidó $. Dej: romáin 75, magyar 109, zsidó 43. Gherla: román 23, magyar 6, zsidó ii. Satu-More: román 1S9, magyar 260, szász 48, zsidó 9j. Baia-Marc: román 60, magyar 80, zsidó 2i, szász 5. Zalău: romín 21, magyar 63, zsidó i. Tasnad: román 22, magyar 45, zsidó 14. Cáréi: román j8, magyar j6, sváb 56, zsidó 18. Cchul-Silvaniei: román 1, magyar 9, zsidó 6. Simleul-Silvaniei: román i6, magyar 52, zsidó 5. Valea lui Mihai: román 10, magyar 24, zsidó 3. Jibou: román 17, magyar 30, zsidó 4. Sighet: román. 17, magyar 23, zsidó 55. Somcuta-Mare: romáin 18, magyar 10. Az „Universul“ igen szomorúnak tartja az eredményt, miután kimutatása szerint a tanoncok számának csupán egyhormad része román Erdélyben. ARGUS: A hitelviszonyok javításával kapcsolatban rámutat arra, mily nagy áldozatokat hoztak 1929-ben a román piac feljavítására. Az idegen adósságokból mintegy nyolcezermillió lejt kapott a Banca Naţionala, mely a rothadt váltótárcától karc szabadulni. Ez ugyanis a normális hitelviszonyok kifejlődését megakasztotta. Most, öt év múlva ismét nehéz helyzetben van a Banca Naţionala, melyből csak uj áldozatok árán lehet kiszabadítani. Váltótárcája ugyanis ismét beváltatlan maradt s az általa kihelyezett 18 és fél milliard lejből csupán 5 és fél milliárdot lehet egészségesnek tekinteni. A többi mezőgazda-tartozás, melyet az állam terhére Írtak. A Banca Naţionala felsegitésével lehetőséget kell teremteni arra, hogy 2 magánhitel viszonyok sürgősen feljavuljanak. CURENTUL: A háború előtt csupán egy polikus volt, kinek megadták a „Herr Doktor“ címet. Creange volt ez, aki később megelégedett azzal, hogy elhelyezkedett az állami sorsjáték hivatalában. Aztán többen mentek német egyetemekre, honnan visszatérve, felvették a „Herr Doktor“ címet. Ezeket a specialistákat aztán mind sürlibbín hallgatták meg s az országos gazdasági és pénzügyi helyzet ennek következtében állandó kísérletezések színtere volt. Slavescu az utolsó „Herr Doktor“ volt, aki segíteni szeretett volna nehéz helyzetünkben. PATRIA: A nemzeti-parasztpárt erdélyi hivatalosa Mihalache képét hozza első oldalán és a pártelnök kijelentéseinek fontosságát hangsúlyozza. Mihalache szerint ugyanis nincs ellentét a Pártvezérek felfogása között s ManAu azért nem jelent meg a pártvezetőség bukaresti ülésén, mert ebben hülésbő! támadt betegsége akadályozta. A Dimmer igy ind ja a székely lakosság adatait I argul-Sacuesc. (Az Ellenzék tudósitó jóitól) .; Dimineaţa című bukaresti napilap téves birt közöl a megyei lakosság adatairól. A < ikk szerint 155 ezer 531 a vármegye üsszla- ! ossága, melyből 135 ezer román. 10.907 magyar s a fennmaradó szám különoözö nemzetiségek. Ez a lakosság a Dimineaţa szerint vallási tekintetben következőképen oszlik meg: 60 ezer 915 görögkeleti, 75 ezer 019 református, 15 ezer római katolikus, 3 ezer 801 unitárius s a fennmaradó szám különböző valiásuak. A legutóbbi népszámlálásnak azonban más adatai vannak. Eszerint 148 ezer 078 a megye összlakossága, ebből 22 ezer 963 román, 1222 zsidó és 500 német. Magyar Tehát 123.343. Vallás szerint 60 ezer református, 49 ezer 659 római katolikus, 28 ezer 077 görögkeleti, 5 ezer 228 unitárius, 3 ezer 52 görög katolikus, 1222 zsidó s 765 evangélikus BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósitójától.) Nagy érdeklődést kel let t gróf Bethlen Istvánnak szenzációs cikke, amely a „Pesti Napló'1 szombati számában jelent meg „Uj lehetőségek a Duna völgyében“ címmel. Gróf Bethlen István, volt magyar miniszterelnök a cikkben megállapítja, hogy a római egyezmény végső célja egyrészt az, hogy biztosítsa az olasz—francia együttműködést, másrészt a magyar—kisantant és jugoszláv— olasz ellentétek megszüntetése. Magyarország mindenkor jóviszonyt akar fenntartani a szomszéd államokkal — írja gróf Bethlen István, azonban a római egyezménnyel kapcsolatban nyitva maradnak olyan kérdések, amelyek fölüli nem lehet napirendre térni. Le kell szögezni — mondja a cikk —, hogy Magyarországon nem lelkesednek túlságosan a római egyezményért. Azonban a kisantant sem üdvözölte kitörő örömmel ezt az egyezményt. Az egyezménnyel kapcsolatban gróf Bethlen kitér Németországra vonatkozóan is és leszögezi, hogy Németországnak csatlakozni kell a római egyezményhez. Magyarország aláírásával fogja bizonyítani, hogy a lassú haladásnak letettük az alapkövét — Írja Bethlen gróf —, annak azoníPOZSONY. (Az Ellenzék tudósi tójától.) Az ősi, patinás Pozsony az utóbbi időben sokat változott. A csehszlovák kormány, mely egy ideig azt remélte, hogy Pozsonyból nagy nemzetközi kikötőt csinálhat, egész sor modern stilusu magas házat építtetett ide, melyek mellé nagy cseh bankok fiókjainak épületei helyezkedtek el. Aki azonban a régi Pozsony kedves levegőjét, az álmodozásra késztető régi utcákat keresi, annak a modern épületekkel megváltoztatott nagy utcákról csak be kell térni egy- egy mellékutcára, vagy a barokk szépségében még mindig rendkivül csendes Feren- ciek-terére, ahol ma is valósággal árad az ódon szép városrészek hangulata. 'Az elzálogosítás körülményei De egy idő óta ezekben az utcákban is regényes szenzáció tartja ébren a pozsonyiak érdeklődését. Bécsből is tömegesen érkeztek a városba riporterek, hogy a szenzációt amennyire lehet hallgatag őrzőitől kikaparják. Egyik budapesti lapban ugyanis az a hir jelent meg, hogy Alfonz spanyol exkirály egy pozsonyi banknál elzálogosította a spanyol korona- ékszereket. Később oda módosult a hir, hogy a nagy- értékű gyémántokat Pozsonyból már Pross- nitzba vitték, ahol közkereseti társaság alakult a spanyol királynak kölcsön adott pénz előteremtésére és ahol állítólag valutacsempészés címén ennek a társaságnak egyik tagját le is tartóztatták. Majd arról szólott a hir, hogy a spanyol kormány is megmozdult a korona-ékszerek elzálogosításával kapcsolatban, sőt, hogykörözőlevelet is adtak volna ki ezért Alfonz király ellen. Mások leghatározottabban állították, hogy az ékszerek még mindig Pozsonyban vannak, egyik bank páncélszekrényében, vagy talán a városi zálogház páncélszekrényei- ben. Azt is tudták, hogy Weinstabel pozsonyi ékszerész becsülte föl az ékszereket, melyekért 400.000 csehkoronát fizettek ki Alfonz királynak. Az üzletet ugyané magyarázat szerint az ólublói várur felesége, Zamoyski grófné ütötte nyélbe, aki a spanyol királyi család tagja. Ólubló nincs nagyon messze Pozsonytól, a riporterek tehát autón rohantak ki a Zamoyski-kastélyba. Mit mond Zamoyski grófnő? Előbb azonban a valószinütlenül hangzó ban, hogy Magyarország is csatlakozzék az egyezményhez, feltétele az, hogy a kisantant államokban is meglegyen a béke teljes gondoláin. Ezeken a tárgyalásokon nem lesz szó a revízióról — és ezt a magyar közvéleménynek be kell látnia, hogy haszontalan kombinációk és hiti reménykedések ne átitassák. De Magyarország soha nem monthat le, eredeti és békés szándéka nemzeti céljairól — ezt viszont a kisnntantnnk kell belátnia. A tárgyalások elején tudni kell azt is, hogy az utódállamok kisebbségeinek boldogulása hogyan van biztosítva. Majd a magyar államforma kérdésére tér át n cikk és emlékezteti a magyar közvéleményt arra, hogy Károly király restaurálásának sikertelensége éppen a Bethlen-kor- inány ideje alatt történt. Magyarország államformái kérdésekben a jövőben meg akarja tartani a szabad kezet. Az államok között létrejövő be nem avatkozási szerződéseknek ez az egyik fontos célja. A cikk végén hangsúlyozza Bethlen, hogy a békeszerződéseket Magyarország tiszteletben óhajtja tartani, de elvárja,.hogy úgy a kisebbségek védelmére az egyenjogúság kérdésében hozolt határozatokat is tiszteletben tartsák azok, akiket ez illet. hir ügyében akartak fölvilágositást kapni, hogy valóban körözűlevelet adott-e ki a spanyol kormány Alfonz exkirály ellen? Felhívták tehát telefonon a bécsi spanyol követséget, ahol a körözőlevélről semmit sem tudnak. A pozsonyi rendőrség szintén nem tud semmit a dologról. Hogy azonban a korona-ékszerek Pozsonyban vannak-e vagy sem, arról senki sem hajlandó fölvilágositást adni. Illetékesek azt mondják, hogy nem tudnak róla. Az köztudomású, hogy Alfonz király már hónapokkal a Spanyolországból való menekülése előtt az Angol Bankban és svájci pénzintézetekben helyezte el vagyonát. Nagyértékü műkincseket is külföldre menekített, köztük Velasquez és Greco mestermüveit. A korona-ékszereket állítólag a királyné vitte magával. Ezeknek az értéke mintegy 150 millió svájci frankot tesz ki. A pozsonyi elzálogosításnál tehát, ha valóban megtörtént, az ékszereknek csak egy kis részéről lehet szó. A riporterek Ólublón otthon találják Zamoyrski grófnét, akit rövidesen kérdésekkel ostromolnak. A grófné kijelenti, hogy az egész hirből egy szó sem igaz. A koronaékszereknek különben csak egy részét vitte magával külföldre Alfonz király, azokat, melyeket joggal családja tulajdonának tekinthetett. A koronát, az országló pálcát és az almát, melyek az ország tulajdonát képezik, Madridban hagyta. Az is hazugság, hogy Alfonz exkirály utazásain magával szokta vinni a királyi jelvényeket. Légből- kapott szenzáció az egész hir, melyből egyetlen szó sem igaz. A hercegnő fér je, Zamoyski gróf még hozzáteszi, hogy Alfonz exkirály- nak nincs is szüksége pénzre, mert bármit is pletykálnak, a valóság az. hogy még mindig rendkivül gazdag. Ha egyéb nem, akkor leányának, Beatrice infánsnőnek rövid idő 1 előtt tartott, fényes római esküvője is bizo- j nyitja, hogy az exkirály még mindig királyi , ajándékokkal tud kedveskedni gyermekei- ; nek. Senki sem hisz a cáfolatnak A cáfolat határozottan hangzik, de Po- zonyban nem hisznek neki és foglalkozásuknak megfelelően a riporterek is kételkednek benne. Az elzálogosított korona- ékszerek Lire túlságos nagy szenzáció ahhoz, hogy ilyen könnyen lemondjanak róla. Egyik pozsonyi bankban , teljes biztossággal emlékeznek még rá, hogy pár hónap előtt mngu Zamoyski grófné jelent meg a hank helyiségében, hogy egy gyönyörű fejéket elzálogosítson. A bank akkor 500JMX) csehkoronát akart a diádéin elzálogosításával szemben kifizetni, de ezt Zamoyski grófné, leánynevén Izabella infánsnő, nem tartotta elegendőnek. Végül is pénzemberekből alakult egy csoport, amely nagyobb összeget fizetett ki a zálogba telt ékszerért. Teljesen bizonyosat azonban ebben a kérdésben sem lehet tudni. A beavatottak cáfolnak s ugyanakkor gyanús mosolygással rázzák a fejüket. Az ékszerekről egyikük sem tud. Annyi azonban bizonyos, hogy a pénzügyi hatóságok utasítást kaptak a dolog kivizsgálására és hogy a kérdésben hivatalos okiratokat váltottak Prága és Pozsony között. A régi pozsonyi utcákban teljes határozottsággal rebesgetik tovább, hogy a spanyol korona-ékszerek most is a városban vannak, mindenkinek van legalább egy ismerőse, aki saját szemével látta is azokat a kérdéses bank Ventura-utcai zálogházának páncélszekrényében. Az Ellenzék Diákmenza akciónkkal kapcsolatban újra és újra a magyar társadalom szívé* hez fordulunk. Felhívásunknak minden sorában erdélyi magyar egyetemi hall= gatóink sorsa zokog. Minden betűnk, amit leírunk, az ö szegénységüket tár* ja fel, a nyomorúságukat, a vergődésüket, azt a kétségbeejtő, szivet-lelket ölő küzdelmet, amelyet a jövőjükért folytatnak, a magyar ifjúság jövőjéért, amely legdrágább kincse, legféltettebb gondja volt a múltban is mindenkor Er- délv magyar társadalmának. Ma fokozottan súlyos a szegénysorsu . magyar tanulóifjúság helyzete. Azok= nak is, akik az egyetem első évén van- I nak, akik most indultak el és azoknak is, akik ott állanak utolsó vizsgájuk előtt, de nem tudnak tovább menni és a többieknek is mind, akik kínlódnak, vergődnek, éheznek, de nem kérnek senkitől — ezeknek az életbe most induló, összeszoritott, néma ajakkal szenvedő tanuló ifjúságunk nevében fordulunk ezúttal újólag a magyar társadalom szivéhez. Ha segélyakciónkhoz tehetségéhez képest mindenki hozzáíáruf, akkor nem nem kell féltenünk ifjúságunk jövőjét. Legutóbb az alábbi adományok érkeztek be, amelyeket köszönettel nyugtád zunk. Özv. Eperjessy Dénesné H. 1000 Imreh Lajos 100 Jolán emlékére 100 Haggibbor 30 Pálfiy lstvánné, Ludus. Virág- háthv Gyula koszorú megváltása címén 200 Dávid Ferenc Egylet 20 Magyar Zenekonzervatórium 20 Katolikus Kolping Legényegylet 20 Árvaleány Nevelő Otthon 100 Zsidó Nemzeti Szövetség 20 Eddigi gyűjtésűnk: 22693 GYAKRAN VISSZATÉRŐ SZÉKSZORULAS, rossz emésztés, vastagbélhurut, felfúvódás, oldalfájás, légzési zavar, szívdobogás, fejnyomás, fül- zugás, szédülés és lehangokság esetén a természetes „FERENC JÓZSEF“ keserüviz gyorsan megélénkíti a gyomor és a belek működését, az emésztést rendbehozza, megszabadítja az embert a kellemetlen érzésektől s tiszta fejet és nyugodt alválst teremt. Számos kiváló orvos a FERENC JÓZSEF vizet bélféregüzőkuráknál is igen jó eredménnyel alkalmazza. Mozgószinhá7ak műsora: HÉTFŐ: CAPITOL: A 33-AS KÉM. Izgalmas, nagyszerű rendezésű kémdráma. Fősz. Andre ■Luguet, Jean Murat, Camille Bert. EDISON: I. KAIRÓI ÉJSZAKA. Dráma. Főszerepben: Ramon Novarro, Myrna Loy, Reginald Denny. II. AMERIKAI LEÁNYOK. Fősz. Constance Bennett. Ben Lyon. MUNKÁS-MOZGÓ: A SZÍV MELÓDIÁJA. Fősz. Gustav Fröhlich, Hans Junkermann. Maria Paudler. II. SZERETTELEK. Fősz. Warner Baxter, Elissa Lan- di, Mimi Jordan. Hétfőn 5 és fél és 9. RÁ TH—VÉGH ISTVÁN: Magyar kuriózumok Ebben a könyvben együtt van minden, ami megdöbbentően érdekes, furcsa, megmagyarázhatatlan, szórakoztató. Csodák és furcsaságok, még étlapok is váltakoznak az asz- szonvbosszantó irodalom hírhedt termékeivel, égi jelek és szócsintani példatár egyformán elképesztik az olvasót. Ennek köszönheti a könyv, óriási sikerét. Sok illusztrációval, hófehér papíron 178 lej az Ellenzék könyvosztályban, Cluj Piaţa Unirii. Kérje ingyenes könyvjegyzéket. I III I I Ml— I TT i 0 veeytisztitcs Czinknél nen- I H ~ ,, I (frrrábk, cső/: iob'\ mini bárhol | Elzálogosiiotía-e Alfonz exkirály a spanyol koronaékszerekei ? Nemzetközi szenzáció ulán nyomoznak Pozsonyban az újságírók. — Mindenki futhxi véS valami bizonyosai
