Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1935-02-05 / 29. szám
ÁRA 3 LEJ TAXA POŞTALA PLATîTA IN NUMERAR No. I4i.i6t/ifi4 Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fi ókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. LV1- É V F O L Y A M, 2 9. S Z Á M. M A O VA R POLITIKA I NA Pi LA P ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente S4C lei. —- Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözetcel több-:».v--Tvr ...m :• ■ ™™’ KEDD MANIU GYULA MONDJA: m ülia-ls BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A nemzeti-parasztpárí. központi végrehajtó bizottsága most lárgyalja a párt uj programját, melj’be Vaida a numerus klauzust is fel akarta vétetni a kisebbségek oktatásával kapcsolatban. Vaidát ebben a kérdésben a párt előkészitő bizottsága dr. Lupu elnökletével egyszer már leszavazta. Ennek ellenére, kihasználva Lupu dr. távollétét, ismét szóba hozta most indítványát és síkra szállt amellett, hogy a kisebbségek csak arányszámuk szerint iratkozhassanak az állami iskolákba, Jelen volt a központi végrehajtó bizottság ülésén 'Maniu is, aki njmmban felszólalt és kimutatta, hogy nem lehet olyan indítványnak helyet adni, mely a kisebbségek üldözését jelenti. Maniu figyelmeztette Vaidát az Alba lulián hozott határozatokban foglalt kötelességekre és kijelentette, hogy nem hajlandó alapvető kérdésekben ezektől eltérni, irhcfflnh cl határozatoktól“ Maniu igen éles hangon szállt szembe Vai- dával, úgy látszik a kisebbségek védelmében tette meg az első lépést a vele való leszámolásra. — Vaida indítványa nem megoldás! — mondotta Maniu az ókirálysági parasztpárti vezérek általános helyeslése közben — s igy azt nem fogadhatom el, miután a kisebbségek teljes elszigetelésére vezethet! Ilyen megoldás nem felel meg a román lelkek békés szellemének. Maniu aztán rámutatott arra is, hogy nem lehet a megnagyobbított Romániába átültetni a régi szenvedéseket. — Adjatok segítséget a falusiak gyermekeinek és engedjétek, hogy összemérjék erejüket a kisebbségiekkel! — végezte Maniu beszédét. — Nem szabad kishitünek lenni s nem szabad félni attól, bogy gyermekeink alól maradhatnak a küzdelemben! Csupán annyit tartok megengedhetőnek, hogy az állami vállalatokban és hivatalokban előnyben részesítsük ifjúinkat. Vaida sértődötten válaszolt Maniu szavaira. —- Nem értek Maniuval egyet ebben a kérdésben! Mamiinak nincs igaza! — szögezte le röviden. Mihalache pártelnök zárta be az érdekes vitát. Kijelentette, hogy a román elem rosz- sznbb helyzetben van társadalmi és gazdasági téren, mint a kisebbségek. (?) Egyetért azonban Maniuval abban, hogy nem lehet üldözéssé változtatni a türelinetleuséget. Vaida ismét szót kért és bejelentette, hogy a pártkongresszuson meg fogja ismételni indítványát. A két erdélyi nemzetiparasztpárti vezér összecsapása tehát kétségkívül Maniu győzelmével végződött. Sok minden függött ettől. Az ellenzéki lapok azt is tudják, hogy Vaida felfogásának győzelme esetén kizárási indítványra készült a Maniu-csoporthoz tartozó politikusok ellen. MEGEGYEZTEK LONDONS MK h a Versailles! zeuch katonai Németország®! felszélISiék a Népszövetségbe való visszatérésre. — Légügws megegyezés kölcsönös Anglia és Franciaország között (Az Ellenzék tudósítójától.) A londoni francia—angol tárgyalások befejeződtek, még pedig francia és angol irányadó körök jelentése szerint, teljes eredménnyel. A két nagyhatalom újra olyan megállapodást hozott létre, mely szerintük rendezheti az európai nemzetközi helyzetet és, amint hivatalosan jelentik, a biztonság alapján megszervezheti a békét. Nem először jön létre Francia- ország és Anglia között ilyen irányú megállapodás, csakhogy e megállapodások eddig az európai béke komoly megszervezése szempontjából hatálytalanoknak bizonyultak. Ezúttal kétségtelenül bátrabb lépésről van szó, mert első eset, hogy a konszolidáció létrejötte érdekében o két győző hatalom a békeszerződés egyik, rájuk nézve előnyös és fontos pontjának hatályon kívül helyezését határozta el. A megegyezés lényege az, hogy Anglia és Franciaország Olaszországgal együtt javaslatot tesz Németországnak az iránt, hogy hatálytalanítják a versaillesi szerződés katonai vonatkozású Ötödik szakaszának rendelkezéseit, a Rajna-balpart katonai semlegességének, illetve demilitarizálásának biztosítását célzó kötelezettség kivételével. Ennek a szakasznak helyébe viszont olyan egyezményt tesznek, mely a fegyverkezések általános korlátozását valósitjta meg s amelyet ugyancsak a londoni megbeszélések szellemében mielőbb létrehoznak. A hatalmak ennek ellenében megismétlik a fegyverkezési egyenjogúságra vonatkozó 1932 decemberében tett öthatalmi nyilatkozatot is, amivel kapcsolatban fölszólítják Németországot a keleti és a dunai egyezményben való részvételre és a Gcnfbe való visszatérésre. A megegyezés további része egv angol—francia közös légi védelmi egyezmény, melyhez részvételre meghívják Belgiumot, Olaszországot és Németországot is. Az egyezményt azonban már a mostani megállapodástól fogva érvényben lévőnek tekintik Angliára és Franciaországra nézve akkor is, ha Németország a csatlakozás ellen döntene. Rómának és Brüsszelnek csatlakozását ugyanis Londonban már biztosra veszik, Befejező tanácskozás Londonban LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A Reuter ügynökség jelentése szerint az angol— francia államférfim eszmecsere szombaton a késő éjjeli órákig tartott. Közben Laval francia külügyminiszter eszmecserét folytatott Grandi clasz nagykövettel is. A tanácskozás, amint szombaton éjjel jelentették, teljes eredménnyel végződött. A hivatalos kommünikét azonban csak tegnap délután tették közzé, mert előbb közölték a többi érdekelt államokkal. Mussolinihez még szombaton éjszaka eljuttatták a londoni megegyezés teljes szövegét. Hir szerint úgy’ Londonból, mint Brüsszelből beleegyező válasz érkezett, Berlinből azonban a tárgyalásokról szóló jelentés közzétételéig még nem érkezett válasz. Laval tegnap vissza is utazott Párisba, mig Flandin miniszterelnök a hétvégi szünnapot egyik vidéki kastélyban töltötte, ahol Neville Chamberlain kincstári kancellárral pénzügyi kérdésekről tárgyalt. A francia miniszterelnök a mai napot is Londonban tölti pénzügyi kérdések elintézésére. Sir John Simon angol külügyminiszter tegnap rádióban számolt be az angol kormány megelégedéséről a Londonban létrejött megegyezés fölött. Ez a megegyezés szerinte alkalmas arra, hogy Európa számára a békét biztosítsa, különösen a légi megegyezés nagyjelentőségű dolog az angol külügyminiszter szerint Nyugateurópa békéje szempontjából. 1935 FEBRUÁR 5. LAVAL Hivatalos jelentés a megegyezésről A tegnap kiadott hivatalos jelentés a tárgyalások szivélyességéről szóló bevezető rész után következőképen hangzik: Az angol kormány örömmel vesz tudomást arról a megegyezésről, mely Franciaország és Olaszország között Rómában létrejött s amely a francia—olasz barátságot megpecsételi. Anglia kijelenti, hogy a maga részéről szintén azonnal tárgyalásokat kezd az osztrák függetlenség védelmére a római megegyezésben résztvevő többi államokkal abban az esetben, ha Ausztria függetlenségét valamilyen oldalról fenyegetnék. Teljes a megegyezés Anglia és Franciaország közúti arra nézve is, hogy sem Németország, sem más hatalom egyoldalulag nem változtathat a fegyverkezései számára nemzetközi szerződésekben előirt kötelezettségein. A két hatalom ugyanakkor teljes egyhangúsággal képviseli azt a véleményt, hogy a béke elősegítésére és megszervezésére leghelyesebb ut volna egy általános megállapodás, mely ebben a kérdésben jönne létre egyrészt Németország, másrészt a többi érdekelt hatalmak között. Ez az általános megállapodás az európai biztonság megszervezésére is szolgálna az összes érdekelt államok között lefolytatandó megbeszélések utján, Nyugateurópa számára az előbb említett lefolytatandó megbeszélések utján, Nyugateurópa számára a római megegyezés szellemében. Ugyanekkor az 1932 december 11-én öthatalmi nyilatkozat szövegével összhangban általános megegyezés jönne létre a fegyverkezések korlátozására, ami helyettesítené a versaillei szerződés 5. szakaszában Németország fegyverkezésének korlátozására vnnntknzá pontokat. FLANDIN A hivatalos jelentés megállapítja, hogy a londoni francia—angol értekezletnek ezek a határozatai mindenekelőtt a világ békéjének megszilárdítását célozzák és ki akarják küszöbölni azokat az okokat, melyek a további fegyverkezés előidézőiül szolgálhatnak. A jelentés hangsúlyozza a Népszövetség fontos szerepét a nemzetközi vitás kérdések megoldásában és indítványozza, hogy Németország, mint tevékeny népszövetségi tag foglalja el mielőbb a helyét Genfben. (Folytatása a 8. oldalon.)
