Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-27 / 48. szám

193$ február 27. 3 A CUKOR ÉS A KORBÁCS 0íős tanácsban tárgyalta te az Ítélőtábla Szeműmre! Jenő sajtóperét Ä negyedik főlárgyalás kéi különvéleménnyel meghozott ítélet után. — Román képviselő másfélórás védőbeszéde a magyar újságíró ártatlansága mellett. — „A büntetlen előélet sí gyilkost is el kell ítélni“ — mondja as ügyész Az Ellenzék tudósítójától. A birósági riporterek — akik rendszerint véres gyilkossági bűnügyek, vagy legjobb esetben egy-egy kényesebb válóper tár­gyalása iránt tanúsítanak élénk érdek­lődést, — a sajtóperekben általában csak mint xnásodrangu „riportanyagot“ keze­lik. Érthető, hogy sajtóper tárgyalása a maga megszokott medrében rendesen szürke, unalmas, nincsenek izgalmas ta­núkihallgatásai, meglepő fordulatai. Az ujságiró a legtöbb esetben megelégszik n felmentő, vagy a marasztaló ítélet re­gisztrálásával. És hétfő délben mégis zsúfolásig megelt az ítélőtábla III. szek­ciójának tárgyalóterme. A birósági ri­porter, aki kötelességszerüen minden tárgyalóterembe „betéved'* néhány percre, nem tudta otthagyni a tárgya­lást, amely úgy a vád, mint a védelem szempontjából egyike volt az utóbbi idők legérdekesebb, legjellegzetesebb sajtópereinek. ­* Sajtóper másodfokon. Balasiu taná­csos elnökletével kiegészített ötös táblai tanács foglal helyet az emelvényen. A vád képviseletében ott van dr. flea fő­ügyész, A védők asztalánál dr. Miilea Aurel ügyvéd, országgyűlési képviselő cs dr. Szeghő Imre. A vádlottak pad­ján Szentimrei Jenő hírlapíró, az Ellen­zék felelős szerkesztője. A padsorokban a helybeli kisebbségi és román lapok munkatársai. A vád szerint Szentimrei Jenő 1933 november 8-án az Estilapban irt „Fe­lejtsük el“ című vezércikkével államel­lenes izgatást követett el. Jellemző, em­lítésre méltó mozzanata ennek a sajtó­pernek, hogy azzal ugv a törvényszék, mint a tábla tanácsának kétszer kellett foglalkoznia a bíróság tagjai között fel­merült véleményeltérés miatt. A vádirat a Marzescu rendtörvénynek izgatásra vonatkozó szakaszát olvasta rá a vád­lóira. A sajtóper másodszori le tárgyalá­sa után a törvényszék háromhavi elzá­rásra és politikai jogainak három évi felfüggesztésére ítélte Szentimrei Jenőt Az Ítélet ellen felebbez ugv a védelem, mint a vád. Az ügy felkerül a tábla elé. lit újabb véleményeltérés a bírák kö­zölt, mig végül eljut az ügy az ötös ta­nács elé. A cukor és a korbács: osztrák módszer Tehát: Sajtóper negyedik tárgyalása másodfokon. A bíráknak egy vezércikk­ről kell eldönteniük: izgatott-e a publi- ciszta a maga vezércikkbe öntött gondo­lataival az állam ellen, vagy sem. Miután a főügyész a hármas tanács előtt már kifejtette álláspontját a vád képvisele­tében, ezúttal az első szót a védelemnek en­gedte át. Miilea Aurel dr. emelkedett első­nek szólásra és szélesen felépített, minden momentumot éles megvilágításba helyező, meggyőző erejű védőbeszédet mondott. Ez a beszéd már azért is kiemelkedik a sajtó­perekben elhangzott védői érvelések közül, mert ezúttal történt első ízben, hogy ilyen jelentékeny közéleti súlyú többségi ügyvéd képviseletet vállalt kisebbségi magyar újság­író vádhaióségHag súlyosan kifogásolt igazá­nak védelmében. A közel másfél órán át tartó beszédben alkalma nyílt ezúttal a több­ségi kamarai képviselőnek is, hogy vélemé­nyét a kisebbségi kérdés kezeléséről az igaz­ságszolgáltatás magas fóruma előtt kifejtse. Szavainak meggyőző erejét még egy érdekes véletlen is fokozta. Annak a királyi bankett­nek, mely a katedrális felszentelése után az Automobil Clubban zajlott le s amelyen a Vaida polémiákat kihívó pohárköszöntője elhangzott, véletlenül éppen Miilea dr. volt az egyik főrendezője cs igy fültanuja annak a Valda-beszédnek is, melyre három nap múlva villámcsapásként következett be a Vaida-kormány lemondása. A többségében ókirálysági birákból álló tanács előtt szükségesnek, tartotta ismertetni mindenekelőtt azokat a politikai előzménye­ket, melyek a vád tárgyává tett cikk kitéte­leit annak szerzőjéből kiváltották. Ezen a területen osztrák kormányzati módszerek hol egymás ellen játszották ki, hol egymás terhére részesítették előnyökben az együtt­élő nemzeteket. Osztrák módszer volt az is, hogy az udvar bizalmi körébe vonta egykor az erdélyi románságot s mikor az emlékeze­tes memorandummal a trón elé járultak, magyar bíróságok kezére adta a memoran­dum aláíróit Ez az áldatlan és kétszínű politikai módszer, mely egyik kezében cu­korral, másikban korbáccsal akarta idomí­tani a monarchia népeit, ez ásta meg tulaj­donképen a monarchia sirját és ennek a se­gítségével jutottak később diadalra a memo- randisták törekvései. — Ha ebből nem akar tanulni Nagyromá­nia kormánya és igazságszolgáltatása, már­pedig a jelek azt mutatják, hogy nem tanul, mert egy túlbuzgó ügyész üzemszerűen gyártja az államellenesség vádját az ittélő kisebbségi újságírók ellen — akkor ítéljék el a vádlottat, aki kifogásolt cikkében éppen erre az elhibázott módszerre figyelmeztette, ennek alkalmazásától óvta Románia akkori mini szterelnökét. Más idők más módszereket kívánnak ;— 'Ma mások az idők, táblabiró uraim, ma más módszerekre van szükség. Nem le­het egyik kézben sorozatos paktumkütések- kel a kisebbségek orra elé cukrot tartani, hogy hatalomrajntás után megsuhogtassák fölöttük az idomító ostort. Felolvassa ezután a Patria egykorú számá­ból Vaida miniszterelnök vitába vont pohár­köszöntőjét, mert — úgymond — ennek is­merete nélkül a bíróság nem hozhat tárgyi­lagos ítéletet. Felolvassa utána a vád tárgyá­vá tett cikket, hogy kimutassa annak a Marzeseu-törvény paragrafusaiban körülírt izgatással homlokegyenest ellenkező, az együttélő népek férfias egymásratalálásának útjait megmutató célzatát. Hiszen az egész cikk arra utal, hogy az itt együttélő népek egymás erényeit és hibáit megismerve s azo­kat józanul mérlegre helyezve igyekezzenek megtalálni azokat az érintkezési pontokat, melyekről közös akarattal és közös erővel naggyá és széppé tehetik szülőföldjüket, mert megteremtik rajta az egyetértés össz­hangját, amelyről Vaida is megemlékezett pohárköszön tőjében. Cikkíró csak azt kí­vánta, hogy takarítsák el az útból előbb azo­kat az idejétmúlt kormányzati módszereket, melyek a mindkét részről annyira áhított összhang kialakulását késleltetik. Ne legye­nek túlbuzgó ügyészek, akik minden bokor­ban irredentát szimatolnak és az erősebb fél ne az idomitók módszereivel, hanem a gyöngébb értékeinek megbecsülésével igye­kezzék gyakorolni politikai hatalmát. Rátért ezután a védő arra, hogy a vádlott egész egyéniségével és tizenhat éves kisebb­ségi múltjában kifejtett újságírói tevékeny­ségével ellene mond még a feltevésnek is, hogy államellenes izgatásra törekednék. Fel­hozza ennek bizonyítására az erdélyi román­ság előtt a külföldi sajtóból is jólismert munkásságát, mellyel éppen a Románia és Magyarország közötti gazdasági és lelki kö­zeledés kiépítésén dolgozott, nagynevű mun­katársával, Krenner Miklóssal. Felolvassa ebben a tárgyban a budapesti Magyar Hír­lapban irt vezércikkét, mely Krenner „hid- verési“ mozgalmát kívánta megismertetni a határokon tuli közvéleménnyel. Mint román és miut ember... Itt érdekes vitája keletkezik az elnökkel, aki arra kéri Milleát, hogy felolvasásokkal ne nyújtsa védőbeszédét. — Bocsánatot kérek az elnök úrtól —• csattant fel á védő — ha a törvényszék előtt annak az ügyész urnák joga van órák hosz- szat visszaélni a bíróság türelmével, talán nem lehet hibájául felróni a védelemnek, ha minden érvet Igyekszik kimeríteni védence érdekében. Majd emelt hangon így folytatta: — Itt egy félreértés következtében három hónapra elitéit ember ül önök előtt. Nekem ezt a félreértést eloszlatnom nem csupán védői kötelességem. Én mint román és mint ember is vállalom ezt a védelmet minden erőmmel. Elhihetik nekem, hogy nem ten­ném ezt, ha nem volnék teljes mértékben meggyőződve védencem ártatlanságáról. Azzal a vádponttal szemben, mely azt igyekszik kimutatni, hogy a vádlott a román igazságszolgáltatás tekintélyén igyekezett cikkével csorbát ejteni, másik Budapesten megjelent cikkét mutatja fel, mely „Vannak bírák Romániában“ címmel a teljes elisme­rés hangján emlékezik meg egyes ügyészi túlbuzgóságokkal szemben a román bíróság tiszteletreméltó elfogulatlanságáról. Ennek a bíróságnak — úgymond — kötelessége he­lyesbíteni az elsőfokú bíróság tévedésen ala­puló ítéletét s ezért egyhangú felmentést kér. 134 vád, 134 felmentés Miilea dr. szavai után Szeghő dr. még rö­vid néhány szót kér, hogy kimutassa, meny­nyire indokoltak a cikk vád tárgyává tett kitételei. Egyik tekintélyes Cluj-i hírlapíró ellen 134 esetben emelt vádat az ügyészség és a különböző bírói fórumokon ezt a hír­lapírót mind a 184 »cetben felmentették. Világot bizonyíték az arra, hogy egyet ügyé* szék vádemeléseinél a kellő jogi megalapoz zottság hiányzik. Ami pedig a cukor és a korbács esetét illeti, egy alkalommal maga Vaida hangoztatott egy küldöttség előtt ilyen hasonlatokra okot szolgáltató elveket. Elnök ezt sietett kétségbevonni azzal, hogy talán Szeghő dr., mint nem született román, ezt félreérthette. ílea dr. főügyész éles replikában vála­szolt Miilea dr. érveire. Politikai hatáskeltés­nek igyekezett beállítani a védőnek a külön­böző paktumokra történt hivatkozásait. Va­lakit szerinte előélete és korábbi működése sem mentesíthet a büntetés alól, hiszen a kifogástalan előéletű gyilkost is el kell ítél­ni. Téves — úgymond — a védőnek az a fel­fogása, hogy egy újságcikk nem forgathatja fel az ország konszolidációját s hogy Romá­nia „csak nem fél egy ártatlan újságcikk­től“. Romániának nem félelmi okokból, de éppen ereje tudatában élnie kell a megtor­lással minden olyan esetben, ahol csirájában jelentkezik az államfelforgató szándék. Az ítélet helybenhagyását kéri. Vádlott nem kíván élni az utolsó szó jo­gával. Miilea dr. azonban ironikus hangon jelenti ki, hogy ha az ügyész az ő érveit politikai természetük miatt elvetendőknek tartja, szívesen vállalja a jogi természetű vitát is. Kimutatja, kezében a Marzeseu-tör­vény megfelelő szakaszaival, hogy azokból egyetlenegy sem alkalmazható a vád tárgyá­vá tett újságcikkre. Bűncselekmény hiányá­ban kéri védence felmenéisét Elnök az ülést bezárja és az ítélet kihir­detését március hó 4-re tűzi ki. g. a. Fejszével ve nagyanyját a 14 évet unoka CHISINAU. (Az Ellenzék távirata.) Tegnap a Mária királyné-utca 50. szám alatt borzalmas gyilkosság történt. Eftimiev Ioana 70 éves öreg asszonyt meg­gyilkolva találták lakásán. Fejét fejszecsapásokkal majdnem szétzúzták. Pénz- szekrénye ki volt nyitva, ékszerei és készpénze hiányoztak. A rendőrség azt hi­szi, hogy a gyilkosságot Wladimir Srungar nevii 1U éves unokája követe el, aki már rég rosszutra tért. A gyerekei a rendőrség jól ismerte, lopásért többszőr volt elitélve, legutóbb pedig egy jaoitótelepre internálták, ahonnan megszökött. A rendőrség nyomozást indított a gyilkos kézrekeritésére. tm Manio Salvei csak Milialaclaeval ülnek Se egy asztalhoz BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A Si- biu-i nemzetiparasztpárti tagozat kongresz- szusát március 5. napjára hívta össze Vaida a párt erdéljn vezetősége nevében. Ezzel kapcsolatban Maniu Sibiu-i hívei kijelentet­ték, hogy csak az esetben hajlandók részt- venni a tanácskozásokban, ha maga Miha- lache pártelnök személyesen jön le az ülés levezetésére. A Curentul jelentése szerint Ma­il áveii fegyveres few- naives meglő ííiadoáá egy granicsár járőrt ilraila-megyében BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Braila-i granicsár parancsnokságra jelentés érkezett arról, hogy Chiseani községben egy granicsár járőrt a falusiak megtámadtak. A katonák és Falusiak között tűzharc fejlődött ki. Az összetűzés oka az volt, hogy a járőr egy fával megrakott szekeret az utón feltar­tóztatott s megállapította, hogy a fát az ál­lami erdőből lopták. A járőr a falusiakat le akarta igazoltatni, ezek azonban el akartak menekülni. Ebben a pillanatban mintegy- 50 revolverrel és karabéllyal felfegyverzett fa­lusi vonult ki az erdőből. Körülvették a ka­tonákat s felszólították, hogy engedjék meg a lopott fa elvitelét. A katonák a fenyegetés­re, szorult helyzetükben lövésekkel feleltek, majd a szekérre ültek és elhajtattak. Az Or­dinea c. lap jelentése szerint úgy a katonák, mint a falusiak több lövést adtak le eközben. Egyetlen granicsár sem sebesült meg. A csendőrséget bízták meg a vizsgálat levezeté­sével. HvCi ? A S Pl R I N 0' niu hivei azt akarják, hogy Mihalache a helyszínen döntőbíróként határozzon a két csoport között keletkezett vitában. A lap sze­rint Mihalache nem foglalt el még határozott álláspontot az ügyben. A Vaida által elismert tagozat egyébként meleghangú átiratot kül­dött Tileanak azzal, hogy továbbra is biza­lommal vannak eltelve iránta és számítanak' további jóindulata támogatására. Oltsé népszerű könyvek mindenki számára! Gonda Béla: Jú modor — jő társaság, 232 ol­dal 80 helyett 29 lej. — A fiatal lány otthon, 174 oldal 80 helyett 20 lej. James E. W.— Endrei Zalán: Angol-magyar szótár, 440 oldal 202 helyett 50 1 j. Szegedy János: A Ievób írás nűv^szete, 224 oldal 72 helyett 18 lej. Schack Béla: A kér skedelmi üzletvitel, 64tí oldal, 49 I éppel és 6 színes melléklettel 570 heiyett SO lej. Az üzlaiszervezés, levelezés, könywit 1 alapfogalmai, A magyar humor, négy kötet, egyben 44 helyett 13 lej. Earin-hy Frigyes, Tábor Kornél, ' Szomaházy István, S pulusz és többek humoreszkjei, tréfái, vidám jelenetei. Turfhumor — 47 uj eset 38 helyett 12 lej. Nagy Imre: B les Rabi a melFny- zsebben 18 helyett 6 lej. Nagyimra: Móricka viccek 15 helyett 5 l°j. Strém István: Hipno- t zmtis, 20 helyett 8 1 j. D;’. Pfeiff r Zsig- uiond : H pnozis és szurgesztió, 20 hely tt 6 lej. — A fent közölt árak csak február hó­napban érvényesek! Most vegyen, amíg a kész­let tart az ELLENZÉK könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. — Vidékre azonnal szállí­tunk ulánvétt-1. Kérje az olcsó árleszállítás teljes jegyzékét. A legnemesebb erdélyi hagyományt képviseli és szolgálja az Ellenzék.

Next

/
Thumbnails
Contents