Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-27 / 48. szám

p r I /, i v / L ; v t.. u t nur „ j äääamm A numerus... Kép a jövőből \ numerus valaehieusról írunk, beszelünk, már benne van a kö/.tudatban, úgy említjük nevét, mint régi ismerőst, de nem igen tud­juk elképzelni, hogy fest a fogalom, amikor ténnyé válik. Mint ahogy az ifjúság beszél háborúról, de nem tudja elképzelni a lövész - :u'ok borzalmait, az élő ember emlegeti a halált de nem képes érezni annak megmá­síthatatlan mozdulatlanságát, a gazdag idézi a nyomort, de nem fogja tel annak meg­döbbentő értelmét, az éhező álmodik lako­máról, de nem érzi izét a pazar ételek töme­gének. A numerus valachicus kivitele valahogy igv fog festeni: A praxis gyakorlásától eltiltott orvos éj­szakai álmát alussza hónapos szobájában. A hajdani orvosra semmi sem emlékeztet, mint néhány régi orvosi folyóirat, néhány mű­szer. amely már divatját multa s amelyet meg ócskavasnak sem tudott eladni az or­vos. Valaki kopog a szobája ajtaján, azután még hevesebben kopog, majd feltépi az aj­tót. Ismeretlen ember áll a küszöbön. “ — (Uram, a feleségem vajúdik. Elvérzik, laa nem segít valaki rajta. — Mit kivan tőlem? — kérdezi az orvos, akit eltiltottuk a gyakorlattól. —• Öltözzön fel és jöjjön el hozzánk. Az egész környéket felkutattam, sehol sem talá­lok orvost. Siessen, az isten szerelmére! — iNem tehetem — mondja az orvos. — Nem folytathatok praxist, nem segíthetek önön. — Tudom, hogy ön nőgyógyász volt vala­mikor. 'Emberi kötelessége segíteni. Elpusz­tul a feleségem és a gyermekem! Az orvos felkel az ágyból, magára veszi kopott ruháját, kalapot tesz a fejére és az ócska műszereket becsomagolja egy újság­papírba. Azután együtt kimennek a kapun. Az ismeretlen lakásában kifőzi a műszere­ket. Azután kezet mos és munkához lát. Az asszony halálos kínok között fetreng, arcát zöld foltok lepik el, a vérveszteség óriási, pillanatok alatt végezhet vele. Néhány pilla­nat múltán gyermeksirás hallatszik, az asz- szonv megpihen ten hátradől a párnán, el­csendesedik és lehunyja a szemét. Az orvos ismét becsomagolja az ócskavasat és haza­megy. Két nap múltán idézést kap az ügyészség­re. Felolvassák előtte a vádiratot, amely igy szól: — X. Y. volt orvost, akit a törvények ér­telmében eltiltottunk a gyakorlattól, vádol­juk íizért az illetéktelen beavatkozásért, amellyel az elmúlt éjszakán segédkezett egy szülésnél. X. Y. vád alá kerül, mert visszahozott a halálból egy asszonyt és életre segített egy csecsemőt...- Th. Zs. Piese a rcfo^crcs koldusról Véres szerelmi jelenei a bécsi külvárosban BÉCS. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Buchengasse 64. számú házba hívták tegnap a mentőket és ugyanakkor a rendőrség em­berei is megjelentek a helyszínen. Egy Kiás­ná nevű szabó lakásán eszméletlenül, két revolvcrgolyótól súlyo­san megsebesítve feküdt a földöu Peter Hantschill villamosvezető. A sebesültet elszállították a kórházba, ahol néhány pillanatra magához tért és különös történetét mesélte el sebesülésének. Elmond­ta, hogy öt óra tájban a Gellért-téren jött hazafelé. Egy koldus állította meg útjában, cigarettát és pénzt kért tőle. Ő ridegen el­utasította, majd hazament lakására, melyet barátnőjével együtt bérelt annak apjától, Kiásná szabótól. Lefeküdt a díványra és ol­vasott. Néhány perc múltán felnyílt az ajtó, a koldus jelent meg a küszöbön, revolvert rántott elő és két lövést adott le rá. A többire nem emlékszik. .Marié Klasnát is bekísérték a rendőrségre, aki szintén zava­ros és ellentmondó vallomást tett Házkuta­tásnál a szenesládában megtalálták a revol­vert, amelyből a lövések származtak. A rendőrség véleménye szerint a szerelmes pár között a katasztrófa előtt heves jelenet foly­hatott le, amelynek folyamán a felizgatott Marie Kiásná revolverrel rá­lőtt szerelmesére. Peter Hantschill azért találta ki a koldusról szóló mesét, hogy megmentse barátnőjét. A vizsgálat folyik a különös lövöldözés ügyé­ben. Sportember legelső olvasmánya Ellenzék. Hirtelen meghűlt a börtöncellában a bltresgif IM§ Flieh Lncáne gyermeke (Az Ellenzék tudósitójától.) Szombatról va­sárnapra virradó éjszaka az ügyészség fogháza hun hirtelen meghalt Flick Luca, a meg­gyilkolt rendőrkézbesitő özvegyének Bungnr- dean Victoriának hat hónapos gyermeke. Alig pár nappal ezelőtt adtunk hirt arról, hogy az ítélőtábla másodfokon is letárgyalta a bűn­ügyet és Avram Vasile 10 évi fegyházbüntetését helybenhagyta, inig a törvényszék által Bun­gardean Vietoriára kirótt 12 évi fegyházbün­tetés ügyében a napokban fognak dönteni. A hitvesgyilkos asszony a táblai tárgyalás­ra is magával vitte hathónapos gyermekét és a tárgyalás alatt olt a teremben, a vádlottak padján megszoptatta. A börtönben született csecsemő hirtelen haláláról a fogház igazga­tósága azonnal jelentést tett az ügyészségnek. Az első pillanatban ugyanis minden jel arra mutatott, hoyy a 12 évi (egyházra ítélt hitvesgyilkos anya maga ölte meg a börtöncellában gyermekét. A rejtélyes haláleset ügyében Ciugudeanu szolgálatos ügyész kezdte meg a vizsgálatot és ezzel egyidőben azonnal kihívták a fog­házba dr. Kernbach törvényszéki orvosszak­értőt is. Bungardean Victoria jujveszékelve. hangosan zokogott kislánya holtteste mellett a cellában, de mikor az ügyész elé vitték ki­hallgatásra, lecsöndesült és egykedvűen vá­laszolt a hozzá intézett kérdésekre. Vallomá­sában elmondta, hogy ö nem csinált sem­mit sem a gyermekkel. Másfél nappal ezelőtt a kislány hirtelen rosszullett és akkor volt is egy orvos a cellában, aki megvizsgálta. — A gyermek teste olyan volt, mint a tűz — mondja az anya. Dr. Hurges orvos heveny tüdőgyulladást állapított meg. A gyermek láza egyre emel­kedett és hajnali 4 órakor a börtönben szü­letett szerencsétlen kis pária a fogházoella priccsén kiszenvedett. Bungardean Victoria kihallgatása után az ügyészség elrendelte a hathónapos csecsemő holttestének felbonco­lását. Dr. Kernbach törvényszéki orvosszakértő ejtette meg tegnap a boncolást, amelynek eredményeként kétségtelenül megállapítást nyert, hogy a hathónapos kislány halálát hir­telen fellépett, heveny tüdőgyulladás idézte elő. A fogházban történt gyermekhaláleset ügyében ezzel le is zárult a vizsgálat s nz ügyészség a gyermek holttestének eltemeté­sére megadta az engedélyt. Akiket meginterjúvolunk... Riport az interjú-alany különböző szokásairól fajtáiról és arról, hogy mindenkivel lehet interjút csinálni, még azzal is, aki nem ad interjút (Az Ellenzék tudósítójától.) Kiket szok­tunk meginterjúvolni? Egy: városunkban szereplő hírességet. Kettő: városunkon át­utazó hírességet. Három: valakit, aki nem hires, de aki messzeföldön járt és olyan dolgokat mond el, amit eddig nem tudtunk. Például, hogy a perui indiánok azt hiszik, hogy a szamarak pontosan hatvan percen­ként ordítanak, tehát órára egyáltalán nincs szükségük — meg ilyesmit. Persze, meg lehet interjúvolni városunk­ban lakó hírességet is. de ehhez bizonyos alkalom kell! Mondjuk jubileum, vagy olyan esemény, amely a szóbanforgó nevezetes embert pillanatnyilag előtérbe állítja. Azután ott vannak fiatal és kezdő bará­taink, akik festenek, verset írnak, vagy ze­nét szereznek és néha-néha igy szólanak hoz­zánk csendesen: — Most jelent meg vidéken Sóhajok lako­mája címen egy verseskötetem. Egy kicsit igazán írhatnál rólam, legalább két sort. És ha megírjuk a két sort, hogy: X-nek, a tehetséges fiatal költőnek uj verseskötete jelent meg a napokban, amely satöbbi — a tehetséges fiatal költő másnap nem köszön s ha ennek okát kérdezzük tőle, felhúzott orral válaszolja. — Nem igy képzeltem igazán, hogy- két sorban elintézel, mint egy elgázolt kutyát. Miért nem kértél tőlem interjút? — Interjút? De miről? — Például arról, hogy hogy dolgozom, hogy mikor jelentem meg először. Minden­ről. így. De fiatal költő legalább biztosan és szívesen nyilatkozik. Akik nem adnak inter jút Mert vannak, akik nem nyilatkoznak. Az­tán vannak, akik nyilatkoznak, de nehezen, de olyan nehezen, hogy mig egy ilyen riport elkészül, a riporter legalább annyi energiát vészit, mint amennyit az általa meginterjú­volt alany hírneve nyom. Azután vannak — ó ezek a kedvesek, a jók, a könnyiisulyuak — akik szívesen és szerényen felelnek kérdéseinkre és ha fá­radtak, nem vallják be és ha legszívesebben a világ összes újságíróit összekötözve a ten­ger fenekén látnák (ahol őket ismerve, biz­tosan a cápákat és tengeri csillagokat inter­júvolnák) azt se vallják be, hanem felelnek, minden lehető és lehetetlen kérdésre. Szóval vegyük először azokat, akik nem adnak interjút. Ilyen Cochet, a világhírű ten- niszbajnok. Az, ha interjút kérnek tőle meccs közti szünetben, süketnek és némá­nak teteti magát Hogy meccs közti szüne­ten kívül milyen, azt nem tudjuk, mert jött, játszott és győzött és már itt sem volt. És hogy kínos gondossággal megszerkesztett francia kérdéseink mégsem maradtak válasz nélkül, az Cochet egy jó szokásának köszön­hető. Mert a nagy tenniszjátékos magával viszi mindenüvé a feleségét és Mma Cochet ..engem úgyse szoktak interjúvolni“ felkiál­tással szívesen felelt mindarra, amire kiván­csiak voltunk. Aki ad, de nehezen Nehezen ad interjút általában az itt átuta­zó, egy estén fellépő művész. Mert: mikor megérkezik, fáradt az utazástól. Koncert előtt nem lehet. Koncert alatt nem lehet. Koncert után nem lehet, mert akkor fáradt a koncerttől. És aztán elutazik. De menedzsere azért kiszorít számunkra egy-egy percet, csakis koncert előtt mégis (mert a megjelenendő cikk reklám a mű­vésznek), mikor a művész fáradt, ideges, türelmetlen és mi sajnáljuk nyúzni őt, de sajnál juk magunkat is, akik nyúzni vagyunk kénytelenek. Ilyenkor persze nem lehet a hires mű­vészre haragudni, ha kurta-furcsa felelete­ket ad. És nem szabad azt hinni róla, hogy lenéz minket, vagy hogy elbizakodott Mert szeretném látni azt az embert, aki halál- íáradtan, vonatzugással a fejében bűbájos mosollyal felelget arra, hogy hol született és kik a szülei és hol lakik. Gyerekek és művé­szek halálosan unják az ilyen kérdéseket. Nehezen ad interjút a tulszerény, szere­pelni nem szerető, csak a művészetének élő ember. Például Magaloff herceg, Szigeti Jó­zsef zongorakisérője. Itt csak a trükk ér valamit. Sikerült be- mutattatnom magam Szigeti kedves sógor­nőjének, aki viszont mint privát ismerősét mutatott be Magaloffnak. A bemutatkozás után a privát ismerős mindazt végigkérdezte a művésztől, amit ínterju-csináláskor kér­dezni szokott. Hol tanult? Ki volt az első tanára? Magaloff felelt mindenre szépen, aztán azt mondta: — .Mademoiselle kicsit furcsának találom, hogy önt ennyire érdeklik az én privát dol­gaim . .. — Monsieur — csaptam a homlokomra — elfelejtettem megmondani, hogy ujságiró va­gy0^ Áldott jó, aranyos fiú ez a Magaloff. És milyen borzasztó kiváncsinak tarthatott sze­gény! De Lew Borwick londoni üzletember is nagyon kedves volt, mert semmiképen nem akart interjút adni, mert ő nem hires és nem érdekes. Végül is egy kis cukrászdában ülve olyan sokat és szívesen beszélt, hogy alig győztem jegyezni. És akik adnak Az említett interjúra felszólitókon kívül szivesen keresik a népszerűséget a pályájuk kezdetén lévő lelkes, még el nem kényez­tetett fiatalok, mint Taras Mykisha. És lát­szólag szivesen nyilatkoznak pályájuk zenit­jén lévő, de természettől kedves és szerény hírességek, mint Vasa Prihoda, aki különben a legideálisabb interjú-alany és borzasztóan ritka jelenség. Van, aki összegyűjti a róla irt cikkeket, van, aki nem törődik velük. Van, aki udva­rias levélben köszöni meg, ha a róla irt cik­ket elküldöm neki. Ilyen például Földi Mihály és Pelle István. Aztán van olyan is, aki nem köszöni meg. Dehát az ember ebben a mesterségben az udvariatlanságokhoz is hozzászokik las­sacskán, Marton LJIL Mit hallgassunk meg: Péntek, március i. BUCUREŞTI. 20.05: Lemezek. 21.10: Filíiar mónikus hangverseny. — BUDAPEST. 13.05: Ra­dies Lajos és cigányzenekara. 14.30: Hangi eme. zck. 17.10: Diák-félóra. 18: II. Rákócz. ercnc főhadiszállást, Markó Árpád előadása. 18.35: Bertha szalonzenekar. 19.55: Hcrezeg Ferenc elő adása a kormányzóválasztás évfordulóján. 20.15: Beszélgetés a Milói Vénuszról és a Csongor és Tündéről. Kilián Zoltán előadása. Utána: „Milói Vénusz“ tartalmának és szereposztásának ismert: tése. 20.30: „A rnllói Vénusz“, Hubay Jenő egy felvonásos operájának közvetítése. Utána 22.15: Hirck. 22.40: „Csongor és Tünde“, Weiner Leó táncjátéka. 23.30: Időjárásjclcntés. 23.35: Bura Sándor és cigányzenekara. 24: Máthé Elek dr. angol nyelvű előadása. 1.05: Hírek. BECS. 21: Operaénekesek, mint operett és filménekcsek, lemezeken. — LONDON REG. 22.45: Rádióz.enekar szoprán, hegedű és orgoná­val. — MILANO. 22: Szimfónikus hangverseny. — OSLO. 21: Puccini: Pillangó kisasszony, ope­ra. — PRÁGA. 22.15: Rádiózenekar. Bach: III. brandenburgi verseny. — STOCKHOLM. 21.15: Mozart: C.dur szimfónia, dalok, Sztravinszkij: Tűzmadár szvit. — STRASSBURG. 23.10: Mo­zart: A színigazgató, 1 felvonásos opera. — VÁRSÖ. 21.15: Bach-hangverseny. Szombat, március 2. BUCUREŞTI. 13: Vízállásjelentés, lemezek. 13.45: Előadások hirei, könnyű lemezek. 14.15: Hírek. 14.40: Könnyű lemezek. 14.15: Hírek. 14.40: Könnyű lemezek. 18: Sibiceanu-zenekar- 19: Hírek. 19:55: 'Felolvasás. 20: Farsangi est közvetítése Bécsből. 21.30: Üzenetek. 2.1.50: Gadiu Anna és a rádiózenekar hangversenye. (Gounod, Bizet, Puccini-áriák.) 22.10: Szóra­koztató zene. 23: Hírek. 23.30: Szórakoztató le­mezek. — BUDAPEST. 7.45: Torna, lemezek. 11: Hírek. 11.20: Pulszky Amerikában, felolva­sás. 11.45: Mit nézzünk meg vasárnap? 12.xo: Nemzetközi vizjelzőszolgálat. 13: Déli harang­szó. 13.05: Ignáth Gyjila magyar nótákat énekel. 13.35: Hinek. 14: A Budapesti Koncert Zenekar játéka. Közben pontos időjelzés, időjárás- és víz­állásjelentés. 15.40: Hírek, élelmiszerárak. 17.1c: Harsányi Gizi előadása. 17.45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hírek. 18: Lányok órája. 19: Erőss—Takács szalon- és jazz-zenekara. 19.3c: Markó Károly művészete. Lyka Károly előadása. 20.05: Németby Ella énekel. (Kodály, Hubay’, Radnay, Goldmark, Dohnányi.) 20.45: Rádió a rádióról. 21.05: „A montmartrei ibolya“, Kálmán Imre operettje a szegedi Városi Színházból (Szűcs László, Major Kató felléptével.) 1.20: Szegedi Farkas Jóska és cigányzenekara muzsikál a szegedi Hági-étteremben. BECS. 20.20: Renard Roşită zongorázik. Paga­nini, Chopin, Stncuss-Godowszki.) 21: Srrauss József: „Római farsang“, opera. — BERO­MÜNSTER. 22.10: Farsangi est, jazz-zenekarral. — DEUTSCHLANDSENDER. 21.10: Farsangi est. — LONDON REG. 23.20: Leoncavallo: „Bajazzo“ cimü operája. *—< MILANO. .'S.05: Uninski Sándor zongoraművész. — PALERMO. 21.45: Opera-részletek. — RÓMA. 22: Operaköz­vetítés. — SOTTENS. 21.15: Rádíózenekar Wend énekesnővel. Rövid ideig! Bolti ár egyötödéért! Külföldi szépirodalom Klasszikus Regésiytár Ankar Larsen: A bö'csek kőve, 633 oldal 144 hüyett 8 » lej. Balzac: Betti néni, 453 oldal 162 helyett 33 lej. Björnson: Arne — So!- bakken SynDÖve, 215 oldal 123 helyett 30 lej. Dosztf j^vszkii: A nagyviros homályából, 296 oldal 195 helyett 33 lej. Edna Färber: Az úszó színház, 828 oldal 19S helyűt 30lej. Gu„Lelmo Ferrero: A harmadik Romi, két kö!et, k'^zel 1000 oldal 288 helvett 60 lej. Oc ave Feuiliet: Egy szegény ifjú története, 155 oldal 101 helyett 16 lej. M riam H rry: Kleopátra szerelmi élet?, 170 oldal 72 helyett 22 lej. Jos ph Ke sei: Szibériai éjszakák, 101 oldal 90 helyett 18 lej. Hans E. Kinek: A pan, 257 oldal 180 helyett 3 3 le'. Somer­set M u ham: A színe< fátyol, 254 oldal 144 h lyett 33 lej. Francois Maur ac: Sorsok, 219 oldal 87 helyett 22 lej. Gus'av Meyrink: A nyu ati ablak angyala, 354 oldal 130 he yett 28 lej. Mod rn költők. Kosztolányi Dez-ő mű­fordításai. 3 k tet egy égészvászonköté-ben, 706 oldal 612 helyett 240 lej. B udelaire, Verlaine, Lilie cron, Rilke, Browning, Shelley; olasz, skandináv, s/láv és keleti kö tő ; hiva­tott ír fif ordításai. Henr k Pontoppidan : Thora van Dákén, 2 2 oldal 108 helyett 25 lej. Paul R^-boix: Madame Du Barry szerelmi élete, 140 oldal 72 helyett 22 lej. Arthur Schnitz­er: Ut a s abadba, két köte‘, 417 oldal 205 hely tt 44 1 j. Tilayna: Utazás a szeretőm körül, 111 oldal 58 helyett 22 1 3. Tolsz4oj: Kozákok, 376 old 1 252 helyett 44 lej. Mark Twain: A titokzatos idegen, ;85 oldal 72 he. lyeT 22 1 j. Alfred De Vigny: Ci q-Mars ö szees1 üvése, 4°2 old, 1 216 helyett 22 lej. Hugh W Jpole: Harmer Jo n nünkősdi kirily- ság^a, 325 oldal 87 helyett 22 lej. — Most vegyen, mcrt csak február hónapban érvénye­sek* ez’k a rendkivüli árak! — Kaphatók az ELLENZÉK hönyvosztátyában Cluj, Pi3ţa Uairii. — Vidékre azonnal szállít­juk utánvéttel. — Kérje az olcsó akció teljes jegyzékét! WWWVWWWWWWSWWWiiWW** At ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok előbareosa.

Next

/
Thumbnails
Contents