Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-27 / 48. szám

BCLENIéK 1938 február 27. £ M erőltetett adóbehajtással szemben sztrájkba! fentjegetűdznek a Slbtn-l kereskedők A második guliiesen váraflennl tróntól változtatott az iparkamara titkára azonban, bogy szó lehet róla, hu egységes Álláspontra helyezkednek a párfok ebben a kérdésben. ki akar lörni pártjának keretéből. \ itnba száll az ókirályságbeli balolilali paraszt pár­tiakkal Mihalacheval, Madgenruvul és Ha­lén val s kijelenti, hogy ö az „igazi'1 demok­rata, Fentartom indítványomat! szögezi le. Kívánom az arány megállapitasat min­den téren: — állami hivatalokban, mngán- vállalatoknál, kereskedelemben es iparban! Komán vállalatoknál is? . . . Nyilvánvaló, hogy a kisebbségi íőleg nagyipari vállalatok kerültek Vaida céltáb­láinak közepébe. \ közönség a színházat zsúfolásig megtöl­tötte és hosszasan ünnepelte az öreg politi­kust, aki egyszerre mindent megígért hallga­tóinak. — Mein Liebchen, was willst Du noch mehr? . . . Szivecském, akarhatsz még töb­bet? — gondolom, mikor félkettö után ki­sebbségi korgó gyomorral hazafelé ballagok magamban. (k. t.) AZ EGÉSZ VILÁGON jóformán csak két ország dicsekedhetik azzal, bogy a költségve­tése rendben van, illetőleg rendben lesz: Nor­végia és Románia. A kettő között azonban egy teljesen el nem enyészthetö különbség van, melyet az „illetőleg'1 szócska magyaráz. Norvégiában ugyanis a költségvetés egyen­súlyban van és ezért az állam a községek vállairól a saját vállára helyezi át a terheket. Romániában a költségvetés egyensúlyban fesz, mert a községek és polgárok nyakába újabb adónemek fognak zuhanni. — Egy pár ilyen adónemre mi is felhívjuk a pénzügy- miniszter figyelmét. Azt hallottuk, hogy egy derék tisztviselő több évi hűséges munkával és lelkiismeretes spekulációval szerzett vagyo­nából két és félmilliót nagylelkűen és jog­érvényesen visszaajándékozott az államnak. Ilyen adóalanyok még számosán vannak az országban, csak fel kell kutatni őket. Milyen csinos összeg gyűlne össze az igy visszaszer­zett milliócskákból. — A másik eshetőség a feketeszeszre utal, melyből a mult évben is két és félmilliárdot raktak zsebre. Ezeket a milliárdokat is helyes vágányra kellene terel­ni s akkor egyelőre még mindig nélkülözni lehetne a tervbevett uj adónemeket. * NAGY IGAZA VAN a Viitorulnak. hogy uj sajtótörvényre van szükség, mert bizony a mostani, legalább ahogy a gyakorlatban al­kalmazzák, nem sajtó —, hanem sújtó-tör­vény. Az is helyes intézkedés volna, hogy ké­születlen emberek ne töltsék meg a hasábo­kat üres szólamokkal, meg felforgató harso­nákkal. Csak az a kérdés, hogy mi lesz a rátermettség, az arravalóság kritériuma? —- Ha nem csalódunk, annak az óvóintézkedés­nek az éle, mely meg akarja akadályozni a meg nem engedett módon való gazdagodást, a kisebbségi sajtó ellen irányul. Ha szám- bavesszük, hogy hány napilapunk van, ezen nem is csodálkozhatunk. DALÁN NINCS a földkerekségen egyetlen napilap sem, mely ne emlékezne meg arról a világraszóló eseményről, hogy a walesi her­ceg az idén a tiroli Kitzbühelben telelt. Elő­reláthatólag nem tarthat számot ehhez ha­sonló érdekességre az a lür, hogy nekünk — másnemű elfoglaltságunk miatt — nem volt módunkban az elegáns herceggel egy helyen szórakozni. Annyit mégis elértünk, hogy Őfenségével kapcsolatban rólunk is szó esik s ezen a címen, ha egy kissé messziről is, de az ö környezetéhez tartozóknak tekinthetjük magunkat. Hiszen ma már a távolságok min­den vonalon kezdenek megszűnni, kivéve ta­lán azt az egyet, mely a különböző rangbe­lieket választja el egymástól. a ÜGY ÉRTESÜLÜNK, hogy Auboin pénz­ügyi szakértő búcsúja nagyon érzékeny volt. Még a könnyek sem hiányoztak. Sőt, ha le­het hinni a pletykának, még örömkönnyek is potyogtak, nyilvánvaló tévedésből. Azzal nem vagyunk tisztában, hogy Auboin tőlünk bú­csúzott, vagy a reménytől, de amint félhiva- lalos helyről megerősítik, utolsó, örökhagyó szavai ezek lettek volna: „— Mindig mondottam, hogy ne igyatok és mégis mindig — ittunk“. Szabó Dezső iif könyvei: A magyar irodalom sajátos arca — Korunk nőproblémája 35 lej. Mosolyok 35 lej. A kötél legendája 35 lej. Kaphatók az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii, Kérje a könyvszenzációk jegyzékét, SIBIU. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az állami adók behajlása az utóbbi napokban országszerte elképesztő mére­teket öltölt. A sibiui kereskedők február 21-én az adóbehajtást végző közegek­től erélyes felszólítást kaptak, hogy a hátrálékos és a március elsején esedékes adójukat haladéktalanul egyenlítsék ki. Az utasítás külön intézkedett arról is, hogy amennyiben az adófizetők a fel­szólításnak nem tennének eleget, úgy az árukészletüket minden további nél­kül rakják szekerekre és szállítsák be az adóhivatal raktárába. Az érdekelt kereskedők a sérelmes és bizonyos fokig jogtalan eljárással kap­csolatban a sibiui kereskedő tanács és a Kereskedelmi és Iparkamarához for­dultak. A kereskedő tanács és a Keres­kedelmi és Iparkamara küldöttséggel kereste fel Hurubeanu pénzügyi ins­pektort és tiltakozott a kíméletlen adó behajtás ellen. Az inspektor látva a kül­döttség határozott álláspontját, kijelen­tette, hogy semmi engedményt nem ad­hat, ellenben a már lefoglalt és szeke­rekre rakott árukészleteket, amennyi­ben az adóalanyok délutánig rendezik fizetési kötelezettségüket, nem szállít­tatja el. A Sibiu-i kereskedelmi élet vezetői miután értesült a küldöttség eredménytelen közben­járásáról, aznap délután 5 órára a Kereske­delmi és Iparkamara nagytermébe gyűlést hivtak össze. A zsúfolásig megtelt teremben Martin Miklós elnök éles bírálat alá vette az adóbehajtást végző közegek példátlanul túl­buzgó eljárását. Beszédében hangsúlyozta, hogy7 az adókivetés terén évrőLévre sulyo- sabbnál-sulyosabb megpróbáltatásoknak van­nak kiszolgáltatva az ország kereskedői. Az állam az ország állampolgárain akarja bevasalni a Skoda, Stevard, Kreuger és stb. vállalatokkal kötött szerződésekből eredő pénzügyi hiányokat. A felszólalások során a Kereskedelmi Ka­mara elnöke, dr. fíarbat kelt ki hevesen a pénzügyi szervek alaptalan és jogtalan el­járása ellen. Indítványozta, hogy a jövőben a vállalatok ne hitelezzenek az államnak és kizárólag csak készpénz el­lenében szállítsanak árucikket. DEVA. (Az Ellenzék tudósítójától.) Amint az Ellenzék annakidején megirta, a Deva-i törvényszék Popa Toader, Avram Stefan és Opreanu Petru Ormindea-i bányászokat élet­fogytiglani kényszermunkára Ítélte. Az elitél­tek mult év augusztusában a Discom gép­kocsijának vezetőjét meggyilkolták. A há­rom gyilkos Stefan Toader nevezetű Ormin­dea-i illetőségű bányaőr feljelentésére került csendőrkézre. Stefan a 'Brad-i „Mica“ bánya- társaság elhagyott aranybányáira ügyelt fel és többször észrevette, hogy a három férfi aranyat lopott, azonkívül a gyilkosok egyéb viselt dolgairól is volt tudomása. A gyilkos­ság elkövetése alkalmával aztán ő hívta fel a csendőrség figyelmét iPopa-ra, Stefan Av- ram-ra és Opreanu Petru-ra, akiket aztán rövidesen le is tartóztattak. A bűnügy kivizsgálása alkalmával Oprea­nu Petru és Stefan Avram elmondta a vizs­gálóbírónak, hogy 1934 június 2-án Stefan Toader bauyász- szal együtt megtámadták Pitar Ludovic főaknászt, akit súlyosan megvertek, meg­kötöztek és 13 ezer lejt tartalmazó pénz­tárcáját elrabolták. A rablásban résztvett a bányaőr Avram Ste­fan a Ioané nevezetű unokaöccse is. A vizsgálóbíró a vádlottak egybehangzó vallomása után úgy Stefan Toadert, mint unokaöccsét letartóztatta és ebben az ügy­ben is megindították az eljárást. Az ügyben a Deva-i törvényszék a tegnap­ra tűzte ki a főtárgyalást. Elsőnek Opreanu Petrut hallgatták ki, aki rendkívül szenzá­ciós vallomást tett, mely szerint a rablásban sem ő, sem Stefan Avram, sem pedig Stefan Toader bányaőr nem vett részt. Popa Toader felbiztatta őket, hogy vállalják magukra a rablótámadást, i hogy ezáltal bosszút álljanak Stefim Toa­Beszéde végén kijelentenie, hogy amennyi­ben a helyi pénzügyi szervek az ismételt til­takozás ellenére sem szüntetik be jogtalan eljárásukat, úgy félórán belül a kormánynál interveniálni fog. Amennyiben pedig a köz­benjárása eredménytelen maradna, úgy a Sibiu-i kereskedők általános sztrájk­ját fogja indítványozni, kockáztatva ezzel a Kereskedelmi és Iparkamaránál vállalt állását. A gyűlés egyhangú lelkesedéssel vette tu­domásul az elnök indítványát és felhatalmaz­ta az eredmény elérése érdekéljen az egysé­ges álláspontra helyezett mozgalom megindí­tását. Másnap dr. Barbat, a Kereskedelmi és Iparkamara és Martin Miklós a Kereskedők Tanácsának az elnöke újból felkeresték Hu­rubeanu pénzügyi inspektort, hogy tiltakozá­sukat fejezzék ki újból az adóbehajtás kímé­letlen módszerei ellen. Az inspektor a pénz­ügyminisztertől kapott utasításra hivatkozott és kijelentette, hogy a hátralékokat kíméletlenül behajtja. Dr. Barbat aznap délután újabb gyűlést hivott egybe, ahol szemben a megelőző napi kijelentésével megnyugtatta az egybegyült ke­reskedőket, hogy amennyiben eleget tesznek az állammal szemben fennálló adóhátralékaik kiegyenlítésének, úgy biztosítja őket. hogy mentesülnek attól, hogy árukészleteiket az adóhivatalok raktáraiba szállítsák. Dr. Barbat beszédét az előző napi erélyes fellépése után a: egybegyült kereskedők mély megütközéssel fogadták. Egyes kereskedők beszámoltak az adóbe­hajtást végző közegek erőszakoskodásáról. A felszólalások után dr. Barbat a Kereskedelmi Kamara elnöke a kedélyek megnyugtatására kijelentette, hogy amennyiben az adóbehaj­tást a következő napokban ugyanilyen mód­szerrel viszik keresztül, úgy hátra van még a védekezésük legradikálisabb formája, az ál­talános kereskedő sztrájk. A pénzügyminisz­terhez intézendő tiltakozó határozatnak vi­szont szerinte nincsen értelme, mert ezzel eredményt nem érnének el. Ismételten fel­szólítja a jelenlevőket, hogy bizonyítsák be mennyire nem tartoznak azon adófizetők közé. akik vonakodnak adófizetési kötelezett­ségeiknek eleget tenni. A gyűlés csalódottan vette tudomásul az elhangzottakat és határozott állásfoglalás nélkül oszlott szét. I deren, aki őket az igazságszolgáltatás ke­zére juttatta. A fegyházban megbánta a vizsgálóbiró előtt I tett kijelentését és most ezért változtatta meg a néhány hónappal ezelőtt tett vallo­mását. Opreanu Petru vallomását Stefan Avram is meger ősi tette. Az ártatlanul meghurcolt Stefan Toader bányaőr, aki ezideig négy hónapot töltött vizsgálati fogságban, szintén hangoztatta, hogy a „rablótámadásba“ a Discom gépgocsi vezetőjének gyilkosai bosszúból keverték bele. Pitar Ludovic főaknász, akit mult év jú­niusában kiraboltak és súlyosan megsebesí­tettek, a törvényszék előtt kijelentette, hogy a vádlottakban nem is­meri fel támadóit. Popa Toader beismerte, hogy ő biztatta fel két cinkostársát, hogy a „rablótámadás­ba“ a bányaőrt is belekeverve, Stefan Toa- deren bosszút álljanak. Tettét a fegyházban ő is megbánta. A tanuk kihallgatása után, akik bizonyí­tották, hogy Stefan Toader és unokaöccse mindig jómagaviseletii emberek voltak, az ügyész megtartotta vádbeszédét. Kérte a vádlottak megbüntetését. Dr. Bergfeld védő a bányaőr és unoka­öccse felmentését kérte. Rámutatott arra, hogy büntetett előéletű rablógyilkosok visz- szavont vallomása alapján a törvényszék nem Ítélheti el a vádlottakat. A perbeszédek elhangzása után a törvény­szék ítélethozatalra vonult vissza. A bíróság mind a négy vádlottat felmen­tette és elrendelte Stefan Toader és unoka­öccse szabndlábrahelyezését. Az ité.tet ellen az ügy ész felebbezett. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Adóbehajtás. Napóleon biztatása. Ma- nolescti-Strunga. Szövetkezeti csalások. A Balti.i urna. Középiskolák. Kereske­delmi attasék. Anyag-csökkentés. Egy. ségcaité«. DREPTATEA: Azt hisszük, óokkal jobb leit volna, ha a pénzügyigazgatók az. ismert behajtási módok helyett a kereskedőkkel a tartozások ki­fizetésére nézve megállapodnak, egyénenként tár­gyalva le az egyes ügyeket s nem kérték volna az utóbbi évek tartozásait egyszerre, ami „pénzt, vagy életet!“ jelent ma. fNREPTAREA: Bonaparte Napoleon nagy­szerű biztató jelszót talált katonái részére: „Minden katona ott hordja a marsallbotot borjú­jában!" — mondotta. Olyanok is elhitték ezt, akik még káplárok sem lehettek. így történik náiunk a nemzeti.parasztpárti tanítókkal. Azr hiszi mindegyik, hogy miniszterelnök lehet hol­napra. Miért Mihqfeche? — kérdik magukban. — Miért nem Vosilche, Petrache, vagy Mache? MIŞCAREA: Nem óhajtjuk Manolescu-Strunga minisztert a kormányból kiemelni. Ellenkezőleg: — az ipari, kereskedelmi s pénzügyi tárcákat ösz- szevonva, őt szeretnénk megbízni ennek vezeté­sével. Áttenné székhelyét valamelyik európai met­ropolisba’ s könnyebben köthetne egyezségeket az összes európa 01-szagokkal. NEAMUL ROMANESC: A parlamentben he­ves Antik folynak. Nem épp világosak. Aztán le­leplezések: — Egy szövetkezeti utazás Bucures- ti-be 40 ezer lej... Egy szövetkezeti falusi pap i millió kölcsönt vett fel,,. Fantasztikus csalások, melyek öt év alatt joo millió lejre emelkedtek. ADEVERUL: Egy ellenzéki képviselő bejelenti, hogy Fíiedcovski Balti-i járásbirót azzal vádolta meg Emil CatelH vármegyei prefektus, hogy az általános választások alkalmával a szavazó urnát feltörte s ezért 40 ezer lejt fogadott el tőle. Nem vizsgáljuk, kinek van ebben az ügyben igaza. Nein lehet azonban mindkét félnek egyformán igaza. Egyik 3 kettő közül bűnös kell legyen. Ennek dacára mindketten helyükön maradtak. PATRIA: Az utóbbi években többen szólaltak fel a középiskolák számának kérdésében. Sokat bezártak. Egyes iskolák nem a vidék igényeinek köszöhették létüket, de politikai közbenjárások­nak. Nem is volt abból kár, hogy bezárták. Mert akármit is teszünk, Románia nem lesz nemzeti, független, gazdag állam, csak uj szellem által, melyet kizárólag a nemzeti művelődés ad­hat. PREZENTUL: Senki nem mondja, hogy ne kössünk kereskedelmi egyezményeket azon or­szágokkal is, ahonnan semmit sem vásárolha­tunk s ahol semmit sem adhatunk el, mert leg­alább kereskedelmi-attasékat nevezhetünk ki. Ezt azonban csak oly feltétellel tegyük, hogy- leg­alább a lakomák és hivatalos fogadtatáshoz ért­senek s legyen az országnak pénze is erre a fényűzésre. ARGUS: A földmivelésügyi miniszter költség- vetését 502 millió lejről 45c millióra leszállítja. Honnan faragták le ezt az összeget? Az inspek­torok, kontroüorok, műszaki szakértők járandó­ságából, akik megtöltik a minisztériumot s taná­csot adnak arra, hogy- hogyan termeljünk pamu­tot akkor, amikor kukoricát sem tudunk? Nem! A leszállítás art vág-megrak ári tá sból történt. Mit jelent az anyag-megtakaritás a földmivelésügyi mi­nisztériumban? Válogatott vetőmagot, tenyész­állatot, felszerelést, tehát épp azt, amiből legtöb­bet volna jó adni a gazdáknak, hogy eleget te­hessenek a miniszter kívánságainak. VIITORUL: Az egységesítés megkezdődött. Igen rövid idő múlva ez a munka be is fog fe­jeződni. Mindnyájan tisztában kell legyünk az­zal, mit jelent az egyes hivatali szervek egysége­sítése a nemzet lelki egységének szempontjából. Mozgószinházak műsora : KEDD : CAPITOL: GYILKOSSÁG, VAGY ÖNGYIL­KOSSÁG? Bűnügyi film. Rendezte Ker­tész Mihály. Fősz. William Powell, Mary Astor. EDISON: 3, 5, 7 és 9 órakor három film. I. JOURNAL. II. HOLLYWOODI FO­GYÓKÚRA. III. VILÁGVÁROSI ÉJSZA­KÁK. Clive Brook-al. Helyárak: 7 és 10+3 lej. MUNKÁS-MOZGÓ: I. F. P. I. NEM VÁLA­SZOL. Fősz. Hans Albers és Paul Hart­mann. II. EXPRESS HÁZASSÁG. Fősz. Dolly Haas, Hans Riihmann és Verebes Ernő. Előadások 5 és fél és 9. HARSÁNY! ZSOLT: ECCE HOMO Munkácsy Mihály életének hatalmas regé­nye. A 3 kötet 930 oldalon jeleni meg. fűzve 297, egész vászonkötésben 495 lej az Ellen­zék kőnyvosztályában Cluj, Plata Unirii. Vi­dékre azonnal szállítjuk. Kérje a könyvszea- zációk jegyzékét. Bosszúból börtönbe iharfák futtatni felfeleniOiket a „Discom“ softer gyilkosai

Next

/
Thumbnails
Contents