Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-21 / 43. szám

e ' eZLBNZăK memmmmmutmm 1935 február 2 /. Aminek cu Románia Noua M • » I Oftíl ESaHAZ ÉS ISKOLA A România Noua több .'i/ámáb*n loiv.aióia- ;.>s4n közölie a helybeli állami bkolâk tanúim- n*k nemzetiségek szerinti megoszlásáról -szoló kimutatást. A lap megállapítja abból. lu'RV az utóbbi időben a kisebbségi tanulok egyre Na­gyobbodó számban iratkoznak be az .'Ham isko­lákba lígyik cikkében foglalkozik ennek a je­lenségnek a következményeivel is. I eszógezi, hogy a kisebbségieknek az állami iskolákba való beiratkozása az állam szempontjából igen örven­detes jelenség, mert igen alkalmas arra. nosy a ksebbségeket e 1 románositAk. Másoro ' esélyek Az. óturdai református fertiszovetség : refor­mátus Dalkörre! karöltve folyó hó 23-án este 9 órakor, a reform .1 kulturházban műsoros es­télyt rendez. A sft.-gheorghei katholikus leányklub vasár­nap jól sikerült teaestélyt rendezett. Az odorheiu-i ref. leányszövetség vasárnap tea- escélyt rendezett­A sighctul-maruiatiei-i református nőszövetség lebruár 25-én este jelmezes táncmulatságot ren­dez. A Wesse lény i-kollcgium véndiákjai folyó IkS 23-án Zalăun bált rendeznek a kollégium szegény- sorsú tanulói felsegélyezésére. ILLIK TUDNI Modern magyar kislexikon Ebben a kötetben minden benne van, ami a nagy lexikonokban még nincsen benne, vagy az iskolakönyv ékből kima­radt. Minden létező lexikon Ideális ki­egészítő kötete, mert több ezer modern fogalmat tartalmaz 32 oldalra terjedő képmelléklettel. Kitünően Összeállított port-lexikon melléklet külön értéke a kötetnek. Egészvászonkötésben, hófe­hér papíron 211 fej az Ellenzék könyv- osztályban, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Kérjen ingyenes könyvjegyzéket. Nyelvvizsga-perek ORaDEA. ( A: Ellenzék I ml ősi lójától.) \/ Oraden-i Ítélőtábla :i napokban fog­lalkozol! az első olyan pőrékkel, ame­lyekéi a nyelvvizsgára bocsátói! feleke­zeti iskolai tanítók adtak be a közok­tatásügyi minisztérium ellen. Az első peri a Királyliágó-melléki református egyházkerület adta be, amelyben a vizs­garenddel megsemmisítéséi kérték. A tárgyalást nem leheteti megtartani, mi- ; vei a közoktatásügyi minisztérium nem küldte meg a szükséges iratokat. A fö­bíróság elöli tárgyalást március 19-ére halasztottak el. Ugyanaznap foglalkozott a bíró­ság Szász Viola Baiamare-i tanítónő ke­resetével is. akii a román nyelvvizsgán elbuktntiak és emiatt állását vesztette. A tanítónő beadványában elmondta, hogy n minisztériumnak a közigazgatási bőr- vény értelmében nem volt joga öl vizs­gára küldeni. Isiiben az. ügyben sem tud Iák megtartani :i fötárgyalást a szüksé­ges iratok hiányában. Külön versenyvizsgát rendeznek a magyar tanárok részére Megjelent a hivatalos lapban a „capacitate“- vizsga hicgéaziteti szabályzóim ! a Monitorul Oficial legújabb száma a cu paci taté vizsga újabb. kiegészített szabályzatát hozza. Ebben a szabályzat­ban külön rendelkezések vannak a nem görög keleti vallásu vallástanárok és a kisebbségi nyelvek tanáraira vonatko­zólag. Úgy látszik tehát, hogy végre a ref. és kát. vallástanárok és a magyar tanárok véglegesítésének kérdése is meg­oldódik. A szabályzat szerint: a nallástanárok és kisebbségi nyelv­tanárok számára külön verseuy-oizs- gákat fognak rendezni. Az állandósított és üresedésben lévő ka­tedrából az illetékes egyházak bejelentik és az. állam ezekre meghirdeti a ver­senyvizsgál. A meghirdetés október 1-ig történik, inig maga a vizsga december 1-én kezdődik Bukarestben. A kisebbségi nyelvekre nézve a sza­bályzat azt írja. hogy a vizsga a többi • modern nyelvszakokhoz hasonlóan tör­; ténik. Különbséget tesz azonban azok között, akik román nyelvű iskolákban és akik kisebbségi középiskolákban és külföldi egyetemen tanultak. Ez. utóbbi­aknak külön román nyelvvizsgái is kell le­tenniük. A magyar tanárokra nézve ehez az annyira fontos szabályzathoz még rész­letes végrehajtási utasítást várnak, mert jelenlegi formájában még sok kérdést bizonytalanságban hagy. A vallástanárok vizsgája három rész­ből fog állani: írásbeli dolgozatból: két kollokviumból: az egyik az egyetemi tan­anyagból. a másik pedagógiából és két gyakorlati vizsgából. Az írásbeli dolgo­zatot román nyelven kell irni, úgyszin­tén az egyik kollokvium nyelve is ro­mán. A pedagógiai kollokviumon és a gyakorlati vizsgán az iskola tanulóinak az anyanyelvét is lehet használni. A bi­zottság három tagból fog állani. Két tagol a minisztérium nevez ki a harmadikul az illetékes: egyház. A kisebbségi nyelvek tanárainak a capacitate vizsgája ugyanolyan kórii! menyek között történik, mint a modern nyelv és irodalomszakos tanároké, azzal a különbséggel, hogy azok a tanárok, akik nem román nyelvű középiskolában és főiskolán végezték tanulmányaik::! az. egyik írásbeli dolgozatot román nyelven kötelesek megírni és a kollo­kviumokul román nyelvvel is kiegészítik Az országos magyar párt diciosá;.mártó.- t.: gozaia ismerettárjte/.tő előadásai során, 15-én este dr. Vajda Béla ,,/\ levél*' címen, ßeneze István pediy: ,,Kcre ztyé-n v.ociálizmus“ címen tartott előad! :. Folyó hó 2.2-én gr. Eéldi Gergely és ifj. Ováció hé,a fognak előadást tartani. — Jakó Albert romii l.ath.olilius főgimnáz.iumi tanár az odorheiui I VJr! Önképzó Egyletben előadást tartott az érhcrhuüámok gyakorlati hasznáról. A zalaui reformátu, egyház vasárnap este val­lásos estét tartott. Az estén imát mondott Kádár Géza esperes, előadást tartott Györffy Pál segéd- lelkész, szavalt Rény! Berta és Htrvol János, az egyház: zenekar pedig két zeneszámot adott elő. HALÁLOZÁS. Telek? Sándor, nyag. refor­mátus ének vezér, 8é-ik évében. Málnáson (Treí- scaune megye) elhunyt. LELKESZVÁLASZTÁS. Dr. Szstboicska Lász­lót, az elhunyt Szabolcska Mihály pap-költő fiát, vasárnap a budahegyvidéki református egyház lelkészévé választották. AZ Ó-TURDAI Református Nőszövetség va­sárnap tcadélutánt tartott. Tabéry Géza előadá­sában Szombati-Szabó Istvánról emlékezett meg igen meleg hangon. Kabdebo Emma pedig szabad- előadást tartott. — Az óturdai Református Nőszö­vetség március 2-án este 9 órakor is műkedvelő előadást tart. Előadásra kerül a „Szemtsekötős- di“ cimü vígjáték. Mindenkinek fontos! — Hibátlan helyesírás a műveltség fokmérője/ Balassa József dr.: A magyar halyesirás kézikönyve és szóiéra! A Magyar Tudományos Akadémia hivatalos helyesírási szabályai alapján, a nyomdai he­lyesírás feltüntető évek Mintegy 25.000 szótár­sor tartalommá 1. Ára tartós egészvászon kötés­ben 99 lej az Ellenzék könyvosatál ában Clu , ii Piaţi Uniri . V dé re azonnal szállítjuk. B8H GYULAI PÁL 9R TÖRTÉNETI REGÉNY 9 IRTA : BÁRÓ KEMÉNY 2S1GMOND 73 -IK KÖZLEMÉNY — Itt üljek-e én — mond a dajka — én, kit Sze­rem! Menyhért nagy uram (áldja meg a szent Isten) mindig megbecsült? Eltürjem-e ha ez az idegen em­ber, kihez soha szolgálatba nem szegődtem, gorombán parancsolgat, s ha a kis majom, az a kondor hajú inas — midőn kérem, hogy valamit segítsen fahordás vagy seprés körül — megnógatja fejét s vigyorogva tovább áll? Nem, ezt elhordozni nem lehet! . . . De mit tegyek? Az én babám makacs, vakon imádja fér­jét, mindent tűr. Ellim! Ellim! szerencsétlen gyer­mekem! E rövid kitörés után, melyet elfojtani nem tudott, rögtön megváltozott Barbara kedélye. Az ingerültség helyébe aggodalom és bú következeit. Száraz ujjai­val egy könnycseppet törölt le szeméről s fuldokolva > óhajtó: — Ö ma rosszabb kedvű. Arcza fehér mint a liliom. Korán hervad el, korán! Nagy ég! mily hosz- szú nekem az élet!£; — Bánattal Eleonóráért, és unalommal e magányos, e zári lak iránt, tért vissza a vén nő a konyhába s épen a tűzhely félé tipegett, hogy az árván hagyott reggelit már szemügyre vegye, midőn sikoltás hallat szolt, rövid megszakított és metsző.- Széni József! mi ez? lebegte Barbara. Ajlózörej következeit. A dajka oly gyorsan, mint csak kora engedé, ment kis hálószobáján át az Eleonóráéba •— Nyisd ki a zajtót! követelte Sennoné indulattal és a fordítót zörgetve. Jézus Mária-1 — szepegé Barbara — valami szerencsétlenség történt. A zár föltárult. — Könyörülő szent Isten! — kiáltotta a dajka. Sennoné arczára vetvén szemeit — minek kellett még megesni? micsoda csapás érhetett minket? To elvál ioztál. Az ég szerelméért! kis babám! ... mi az? . . . le reszketsz? Ellim! szólj, végy erőt magadon! Jézus Mária! te beteg vagy, arezod lángol és sápadt. — Engem kijátszottak, elámítottak, megcsaltak szólt Eleonóra lihegve és a szenvedély miatt lenyo­mott áfczetlen bangón. — Jer Barbara, induljunk! A dajka bámulva kérdé: hová? — Sennohoz. börtönébe, látni akarom öt. — De az Istenért! még Genga ur nem ment el ha­zulról. Mit kérdem én azt! Mi köt akaratához? Jüsz? A dajka legyökerezve állott. Eleonóra különben gyöngéd, érzelmes, kímélő nő félre taszitá az ajtó elől, s mig Barbara bámulatából kieszmélhetett, már az udvaron volt. Mi, hogy e gyors változás okait sejdithessiik. te­kintsünk a másik szobába, hol Genga lakott. XII. (Tág szoba. Rendetlenül összezsúfolt bútorok, mint szokott lenni a szállásaikból ki vagy még be nem költözőknél. Az asztalokon és ülőhelyeken vegye­sen férfi- és nőruhák többnyire ódonkoriak. Itt-ott handzsárok, török szablyák, lovagkeztyük, római si­sakok és a szent könyv történeteire szükséges hang­szerek, sípok, tárogatók sat. A terem homályos, mert a kertre nyitó ahlak táblái csaknem egészen be van­nak hajtva, s mindéií világ az ajtón felüli keskeny nyílásnak porle péti és mocskos üvegkarikáin szűrő­dik át. Genga pongyolában ül egy karszéken, mely az Eleonóra szobájába vezető, de mint láttuk elzárt és ruhatárral fedett ajtóra támaszkodik. Rendezőnk szemeiből átvirrasztott éj vagy csüg- geleg kedély bágyadságára tűnik ki. Pierro belép.) PIERRO: Szolgája, signor Genga! Tartsa Isten önt és védje a szent szűz. Soká maradtam ki, nemde? GENGA: Alig hihettem volna, hogy ön elvállaljon egy megbízást, melynek eredményéről aztán napokig halassza az értesítést... Miután már nem győztem önt várni, hányszor kerestem szállásán! PIERRO: És soha nem talált hon! Én, signor, már nem szoktam haza menni. A tükör, asztal, az ágyván­kosok, a papirsüveg, mint régi ismerőseim gúnyos csekély léssel fogadnának. „Pierro! te himpellér vagy“ mondaná a legkisebb rongy azon öltözetből, melyben egykor annyi tapssal üdvözöltek. A lorettói szűz is ritkán lát térdelni az oltárkövekén, és a rózsamáli bor zamatjára csak homályosan emlékezik Pierro. Cos- petto! cospelto! mint megváltozott e szoba is. (Leül.) Rend, csín, öszhangzás sehol1 Ma izent Sofrónia kis asszony, hogy látogatnám meg. Ha elmaradok bűnös­nek fog tartani, holott az ö kárhoztatása egyenesen szivemet sebzi. Őrizzen a lorettói szűz a signora ha­ragjától! Kegyed tudhatja mily .hangulatban van most. Föl van-e dujva a kisasszony kedélye? Kényes volt-e a levél tartalma? Ki engesztelődhetik-e irántam? Koczkáztathatok-e egy udvarlást nála? Vagy tán Pier­ro örökre száműzte magát védnőjének színe elől! Genga mindig növekedő csudálkozással hallgatta a bajazzót. Érte, hogy valami váratlan történt, s hogy az Senno sorsával veszélyes kapcsolatban álL De mi le­het? kitalálni nem tudta. Ő midőn a levelet Pierronak átadás, Sofroniához sietett volt, hogy tervök kimenetele felől rögtön értesülhessen; de a szereleinpostát, ki a tud valevő körülmények miatt hosszasan késett, bevárni azért sem lehetett, mert a színésznő, kitől Czec/il épen akkor távozott, szórakozott vala, s elárulta, hogy ma­ga szeretne maradni s hogy különösen Genga jelen­léte, ha nem terhére is, de aggodalmára van. Mi volt ily gyors változásnak oka, s miért tör­tént, hogy Sofronia később, hol egy hol más szín alatt kikerült minden beszélgetést vele? ezt felfogni nem bírta. Annyit látott, miként a lány rejtélyes szeszélyei, megmagyarázhatatlan hidegsége, vagy tartózkodása által eltűnt a legtöbb sikerrel kecsegtető remény Sen no megszabadítására. Gondolhatni tehát, hogy szokatlanul komor volt. S mi is lehetett oly tevékeny embernek lehango­lóbb, mint három hosszú renyhe nap, melyben min­den perez Senno életével játszhatott s melyben a ke­belbarát féltett ügyéért munkálni és a megindított nő­cselek fonalait vezetni rés nem nyílt. Pierro előbb megütődött, midőn sejteni kezdé. hogy Genga a levél történetével ismeretlen; utóbb bo szankodott magára, látván, miként tévedésből uj bajt gyűjtött fejére s már kénytelen oly vallomásokat ten ni, melyek ügyességét nem a legszerencsésebb világí­tásba helyezik; végre azon kérdés által: mi köze lehet Gengának Sofronia szívkalandjaihoz? nem hihető-e, hogy ő az elorzott iratka tartalmáról szinte mit sem tud? szabad-e egy idegent a diák miatti botrányos ka­land részleteibe avatni s igy félig elárulni egy ném- bertitkot; ismétlem, ezen kérdések által, melyeket többször hányogatott elméjében, igyekezett magával elhitetni, hogy neki épen semmiről sem szabad a ren dezőt értesiteni. De Genga mindent és rögtön tudni kívánt. Hangja eláruló, mi mélyen van érdekelteivé. Sápadt arczán nem a régi hidegség, szavaiban nem közöny, éles fe­kete szemeiben nem kisszerű ujságvágy, modorán nem faggatás parányi pletykákért ömlék el: de egész lénye oiy határozott lön, mely egyszerre kért, akart, kény szeritett s még a furfangos Pierrot is zavarba hoz la. (Folytatjuk.) Hirdessen az Ellenz liléi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents