Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-19 / 41. szám

£ 1919 létraár 19 SELECT MOZGÓ <*| ma PREMIER ! ! LIL DAGOVER közismert művésznő legjobb szerepe: Mu szíp assioni) halandlai «-= Ä>n: CAI.LIAS világhírű regénye nyomán. Rendezte: III-, R MANN K O S1 ERLI fZ KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: Arcéíeh Az utazás illemtana. Hollandia felé zörgött a vonatunk. Abban a fülkében, ahol én ültem, még két utas volt, egy kövér német kereskedő, meg egy sovány ur. Ezek németül beszélgettek az időről, a gazdasági viszonyokról s más efféle általá­nosságokról, mint olyan futó ismerősök, aki­ket egy utazás véletlene sodor össze, néhány órára. Amikor u holland határhoz értünk, útle­velünket kérték. Egymás után megmutattuk, én. a német kereskedő, meg a sovány nr. A sovány ur útlevele angol volt. — Thank, Sir — mondta a német vám­tiszt és tisztelgett. Erre a német kereskedő mosolyogva oda­fordult a sovány úrhoz és angolul folytatta a társalgást. Folyékonyan beszélt angolul, akár az angol ur németül. Bizonyára figyelemnek szánta ezt a másik nyelvre való átnyergelést, miután megpillantotta utitársa útlevelét. De ez csak udvariasan bólintott. Bólintása minden alkalommal épp úgy jelenthette: ,,Ja‘, mint „Yes“. Később már bólintani se bólintott. Bcletemctkezett könyvébe, kibá­mult az ablakon, a párbeszéd megrekedt. az­tán elővett egy könyvet, olvasott és többé nem is szólalt meg. Mi történhetett benne? Egy darabig ma­gam se értettem. Talán megalázónak érezte, hogy anyanyelvén ingyen nyelvleckét adjon egy derék és jóhiszemű idegennek? Dehogy. Ö ezt a közeledést nem figyelemnek tar­totta, hanem bizalmaskodásnak, olijan tapin­tatlanságnak, mintha legszemélyesebb családi ügyei iránt érdeklődnének, melyek esők rá tartoznak és senki másra. Az, hogy ö angol, tisztára magánügynek tekintette s úgy kép­zelte. hogy joga van rejtegetni nemzete kirá­lyi rangját. Végre útlevelét csak a hivatalos közegnek mutatta meg és nem a kövér né­met kereskedőnek. Ha tehát ez tudomást vett róla. olyan illetlenséget követelt el. mint az, aki a kulcslyukon hallgatózik. Ezért sértődött meg. Igazi gentleman volt. II. Egy becsületes ember. Régóta ismertük őt. Pénztáros volt egy magáncégnél. Egyszer csak azt hallottuk, hogy elbocsátották. Amikor egy pénztárost ily váratlanul szél­nek eresztenek, az ember önkéntelenül is ar­ra gondol, hogy az illető megtévedt, valami szabálytalanságot követett el. Érdeklődtünk a főnökénél. Az megnyugtatott bennünket. Hangsúlyozta, hogy nála még nem volt buz­góbb, lelkiismeretesebb, becsületesebb hiva­talnoka. kezén egyetlen fillér se sikkadt el, zárószámadása minden nap annyit mutatott ki, amennyit bevett, nem kevesebbet — és ami épp olyan fontos — nem ts többet. Hogy mégis miért küldte el? Erre nem tudott fe­lelni. Valaki más jelentkezett és helyette in­kább öt alkalmazta. Barátunk szomorú állástalanságában iro­gatni kezdett. Nemcsak becsületes ember voltf hanem müveit, ízléses és okos is. Saj­nos, az elbeszéléseit nem használhattuk. Ezek híven tükrözték tiszta, egyenes, higgadt lelkét. A zárószámadásaihoz hasonlítottak. Soha semmit se vett el a valóságból, de nem is tett hozzá soha semmit. Az egyenleg rend­ben volt. Mégsem érdekelt bennünket. Minthogy minden áron segíteni szerettünk volna rajta, azt indítványoztam, írassunk ve­le tudósításokat, melyekben épp a tények a fontosak, az események és a mozzanatok pontos lajstromozása. Egy rekkenö nyáron leküldtük Szicíliába, hogy útirajzokat szállít­son nekünk. A tapasztalatai és az élményei i alapján. Mit vártunk? Azt, hogy majd a nap- I fény lobogását rajzolja, úgy, ahogy mi el­képzeljük, a hőgutát, a délszaki véralkatot, melynek füzénél esetleg cigarettául is lehet gyújtani. Ö tartózkodott efféle felületesség­től. Tanulmányozta a helyszínt, a népet, a szokásait s a hőmérőre és az ottani idővizs­gáló intézet hiteles jelentéseire hivatkozva megállapította, hogy a szicíliai hőségről va­ló elképzelésünk túlzott s a szicíliai ember majdnem olyan, mint az itteni. Csalódottan tettük félre írásait, ügy érez­tük, hogy délen nem nyílik számára babér. Télen, csikorgó decemberben északra küld­tük, a norvég fjordokra, hogy beszámoljon a durrogó fagyról, a viharokról, melyek ned­ves lepedőként csapdossák a csucstetös há­zak fekete falait, azokról a titokzatos embe­rekről. akik Ibsen drámáiban folyton hall­gatnak és részint kísértetektől rettegnek, ré­szint vajaskenyeret esznek. Innen azt jelen­tette, hogy az időjárás meglehetősen enyhe, I sokkal kevésbé szigorú, mint otthon, ami pe­dig a norvégeket illeti, azok egészséges, agya­fúrt parasztok, kitűnő gyakorlati érzékkel, többnyire hajósok és Iialkereskedök, egyál­talán nem titokzatosak, nem is hallgatagok s széles jókedvükben azokat az adomákat me­sélik el, melyeket husz-huszonöt évvel ez­előtt a pesti kávéházakban hallott. Nem kétkedtünk, hogy ezúttal is igazat mond. De el kellett öt ejteni. Én egy darabig védtem. Később beláttam, hogy az, aki eny- nyire becsületes és ennyire mentes minden­féle szélhámosságtól, pénztárosnak épp any- nyira nem alkalmas, mint írónak s az a meg­győződés érlelődött meg bennem, hogy még erre a földre se való és leghelyesebben ten­né, ha meghalna. Ezt néhány évvel ezelőtt, némi habozás után meg is tette szegény. Az uj büntető törvénykönyv a család védelmében Érdekes u\ intézkedések Biróí donié* nélhUl aharia a város a flálijás- házból hitelén ileni a? EKE-t és Erehlije- Nuzeumof \z Ellenzék tudósítójától.) Szombaton délután Drágáim polgármester, dr. A ne a he­lyettes polgármester, dr. l’eptea tanácsos, továbbá dr. Daicovici és dr. Petrán egyetemi tanárok helyszíni szemlét tartottak Mátyás király szülőházában, hol tudvalevőleg az Erdélyi Kárpát Egyesület és az Ereklye Mu­zeum van elhelyezve. Ez a kiszállás egyik inultheti tanácsülésnek eredménye, ahol ki­mondták, hogy Mátyás szülőházából mind­két intézményt kitelepítik. A kiszállás ered­ménye még nem ismeretes, bizonyos azon­ban, hogy ezek után a fenti határozat vég­rehajtására sor kerül. A város és a kél magyar intézmény vitája nem újkeletű. Az E. K. E. 1900-ban 51) évre vette bérbe a várostól az. épületet. Tehát ez időpont előtt onnan közigazgatási utón a fennálló törvények megsértése nélkül nem lehet kitelepíteni. A város és a két egyesület között a helyi revíziós bizottság előtt per indult meg. Nemrég ugyanis a város közölte az E. K. E. vezetőségével, hogy a szerződési feltételek megszegése miatt a bérletet fel­mondja. Ezt a határozatot támadták meg, döntés azonban nincs, meri a tanács az elő­ző iratokat nem csatolta be. Most aztán —- függetlenül a revíziós bizottság döntésétől — a tanács azon az alapon akarja a szerződé­ses viszonyt egyoldalúkig megszüntetni, hogy az 1900-ban kötött szerződést a kormány uem hagyta jóvá, tellát voltaképen szerző­déses viszony nines is. Ezzel az állásponttal szemben az. E. K. E. vezetőségének felfogása az. hogy még ha az ötven éves szerződés kormányhatósági jóvá­hagyása nem is történt meg. a szerződés érvényben vau, mert az elmúlt 32 év alatt ennek jogi érvényét senki sem vitatta. És ha az. E. K. E. a szerződés egyes pontjait nem is tartotta be, ez nem szerződést bontó ok, mert a teljesítésükre kitűzött határidő még nem telt el. Ebben az ügyben a város az E. K. E. szerint csak magánfél, önmaga nem biráskodhatik. A vita eldöntése független bí­róság elé tartozik. Közigazgatási utón, ..há­zilag“ nem járhat el a város. A fennálló szerződés megszüntetése, vagy teljesítése iránt pert kell indítania s csak ha a bíróság a város javára dönt és a kitelepítést elren­deli, veheti birtokba Mátyás király szülő­házát. Az ország mynftássáüáiialf Mi S7áz<iiéftáf fe$.7ih Eli az mailiá; ok BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Hivatalos kimutatás szerint 1934-ben 2441 1 idegen volt az. országban. Ebből 5200 mun­kaadó, 14600 havidíjas, a lobbi állandó fog­lalkozás nélküli. Ezenkívül 8000 orosz, me­nekült és örmény van az. országban, kik Nansen-utlevéllel rendelkeznek és igy nem utasíthatók ki. Nemzetiség szerint követke­zőkép oszlik meg az országban lévő idege­nek száma: 942 bolgár, 2297 szerb, 1842 magyar, 893 török. 676 örmény, 6927 görög, 1790 osztrák. 2770 csehszlovák, 3095 len­gyel, 3257 olasz, 569 orosz, (a Xansen-utle- véllel érkezett menekült oroszok számán kí­vül) és 2850 egyeli nemzetiségű. Az idegenek száma az ország munkásságának 2 százalé­kát teszik ki. mely foglalkozás szerint igy oszlik meg: 1 millió ipari munkás, 300 ezer magánalkalmazoit s 320 ezyr munkaadó . iparos. Ez már igazán olcsól Rövid irlzig! Benedek M>rc 11: A francia regény i'°u most a X'X. sz zadban, 136 oldal 90 Í4’— Sz&mere Samu: A jelenkori filozófia főbb ir ryai. — IS oldalon 90 Î4-— Torna István: Élet és Irodalom, 552 oldal, ga dag illusztrációkkal 144 22’— Meier-Gra is: Do ztojes kij, 414 c- 281 36' — Dosztojeszkijnok, a költőnek irodalmi potréja Fúiüp-M Her: Az ismeretlen Tol­sztoj, 321 oldal 324 44-~ Tolsztája, Alexandra-. Tolsztoj fu­tása és halála. — 251 oldal 252 44‘— Tolsztoj élete végének eddig ismeretlen részletei. Sebestyén Károly: Shakespeare és az angol renaissance, 192 old. 40 7*— Ambrus Zoltán: A kritikáról, 104 o. 30 7 — Csak februári hónapban kaphatók ezen olcsó áron az „Ellenzék“ könyvosztályában Cím;, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel azonnal szál­lítunk. Kérje az alkalmi vásír teljes jegyzékét BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) A törvényhozás két háza most tárgyalja az uj büntető törvénykönyv tervezetét, mely ed­dig ismeretlen intézkedéseket foglal magá­ban a család védelmére. Bevezették a család­elhagyás vétségét, szigorúan büntetve azt, aki rosszhiszeműen hagyja el olyan hozzá­tartozóit, kiknek eltartására kötelezve van. A házasságtörés vétségét azonban kiküszöböl­ték. Ennek csak polgári következménye — válás — lehet. A magzatelhajlást vétségnek tekinti az uj kódex. Fogházbüntetés jár ér­te annak, aki előidézte s az asszonynak is, ki a magzatelhajtásnak alávetette magát. Ki­vételesen megengedi a törvény a magzatel­hajtást. ha a nő élete forog veszélyben, őrült­tel, vagy erőszakos nemi közösülés utján ju­tott teherbe. A szemérem és közerköcs el­leni vétségek büntetését is megszigoritóttá az uj kódex. Egyéb intézkedések. Igen sok olyan intézkedést foglal magá­ban az uj büntető törvénytervezet, melynek megitéléséhez orvosi tudás és különleges fel­készültség kell. Ilyenek a kellő szakértelem hiányában elkövetett vétségek. Igen fontos a részegség kérdése, a bűnösség megállapí­tása és a bűnös elitélése tekintetében. A tör­vényhozásnak nehéz dolga lesz, midőn vég­legesen határoz ebben a kérdésben. Van olyan indítvány is, hogy az ittasság súlyos­bító körülmény legyen. Az uj büntető törvény megszigorította a párbaj-vétséget. Nem szükséges a párbaj le­folyása. Elég, ha a felek és a segédek a pár­baj színhelyén megjelentek, hogy büntetendő cselekményt kövessenek el. A segédeket szin­tén megbüntetik, sőt büntetést nyernek azok is, akik valakit azért gúnyolnak, mert nem akar párbajozni. Uj vétség alakjában állapították meg a hi­telezők kijátszását vagyonelidegenitéssel. Ezt igen súlyosan: 2 évi fogházzal bünteti az uj törvénykönyv. Szigorú büntetéseket állít föl az uj tör­vény a csend és rend védelmében. A gondatlan sofförök, kik sáros utcán vág­tatnak és a járókelőkre dobják a sarat, egy hónapig terjedő büntetésben részesülnek. Azokat, kik éjszaka kiabálva, újságot árul­nak, röpcédulákat osztogatnak, kiabálnak, dudálnak, motorjaikat puffogtatják s igy za­varják a lakosság nyugalmát, szintén fogház- büntetéssel sújtja az uj büntető törvény- könyv. * MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Slavcscu nem tornászott eleget. Mi- roncscu. Az adótxxn. Egy ember... Vá­lasztó* Sighctcn. A liberális párt, Goga tyúkjai. Behozatal — kivitel. ,,Monte Cri-sto“ regénye. EPOCA: Grijjore Filipescu írja: — Mintha látnám Monolescu- Strunga minisztert, mikor a tiszt előtér c rendezett lakomán beszél: ,>£n, uraim, azt teszem hazámban, amit akarok. Ha valamelyik minisztertársam akadályoz ebben, meg­verem. Egyik birkózni akart velem, de letettem. Bizonyár» hallották Slavcscu nevét. Ez a kicsike — aki nem tornászott életében — akart engem mellen fogni." NEAMUL PvOMANESC: Mironescu helyzeté­vel kapcsolatban: — Olyan ember volt, akit nem kérdeztek meg soha, de akinek ablakánál mindig bemutatták neki a párt számláját. Arra gondolt, hogy mit is keres olyan pártban, hol csupán eny- nyi szerep jut ki részére. ARGUS: Az adóbon nem fizetési eszköz. Ed­dig két és félmillíárd lejt bocsátottak ki belőle. Visszakaptak cg}’ milliárdot. A jövő évben a meg­maradt összes bonokat állampapírral fogják kicse­rélni. TARA NOASTRA: Badacin? Nem lehetett egy legenda központja, mely tragikusan végző­dött. A románellenes és monarchia-ellen es moz­galom földrajzi helye maradt. Ennyi. Mert — lát­játok? — ez a Badacin nem lett Isten kegyelmé­ből sem Nazarct, sem Jeruzsálem, sem Mekka. Csak egyszerű birtoka egy embernek, akire ujjal mu­tatnak. TEMPO: A sigheti megyei canácsválasztáson 3556 szavazatot adtak le, ebből 2977 szavazatot kapott a kormánypárt és 518 szavazatot a nem­zeti- parasztpárti lista, melynek Vaa’da volt a ve­zetője. Elég ennyi? Nem kell ehhez semmi ma­gyarázat. VIITORUL: Azokkal szemben, kik szóval a nemzeti-demagógiát hirdetik s igy csupán politi­kai zavart akarnak elérni, tudnunk kell, ki kép­viseli a román államban az igazi nemzeti-poli­tikát. Midőn támadások érik a kormányt, szük- széges a tények leszögezése. A valóságok és a szá­mok azt bizonyítják, hogy a liberális-párt szol­gálja ma leginkább a nemzeti érdekeket s egye­dül mutat fel eredményt, midőn mások anarhi- kus harcokat folytatnak. DREPTATEA: Egy kis részletkérdésről nem beszélt Goga: — Mennyi tyúkot és tojást kellett eladni Ciuceabon lévő tenyészdéjéből, mig külföl­di útjára elutazhatott. Attól félünk, hogy nem volt annyi csirkéje sem, amennyi' tyuk kellett ehhez. PATRIA: „A zsák megkapta a foltját“ cím­mel vezető helyen cikket közöl azzal kapcsolat­ban, hogy Botla Zaharia belépett Bocu táborába. — Kíváncsian várjuk'—< írja—kik lesznek azok, akik Sever Bocut és uj adjutánsát követik? PREZENTUL: A Banca Naţionala bizonyára továbbra is ellenőrizni fogja a külföldi fizetése­ket és ezeket majd vagy helybenhagyja, vagy el­utasítja. A vámhatároknál működő különleges szer veket sem vonják be s nem szüntetik be a kivitt és behozott áruk értékének ellenőrzését. A for­malitásokat nem egyszerűsítik. ROMANIA NOUA: A liberális-párt költséve- tési politikájával kapcsolatban eszünkbe jut „Monte Cristo“ regénye, melyben Danglars báró olasz banditák kezébe kerül, A bárót különös módon fosztják ki a szegénylegények. A pecse­nyéért 100 ezer frankot, 1 liter borért 25 ezer fran­kot kémek tőle. A fogoly jól látja; hogy ki fog­ják éheztemi a végén és igy ölik meg. Azt akar­ta tehát, hogy szépen, bőségben váljon meg az élettől, ötmillió frank van nála s elkezd jól enn-L inni, mint valami banketten. Később aztán fel­ijed, — csak 100 ezer frankja van már, s ez takarékosságot parancsol részére. Egyik végletből tehát beleesik a másik végletbe. Mozgószinházak műsora : HÉTFŐ: CAPITOL: Nagy sikerrel fut 'PÉTERRE. (Nagy cipőben kis fiú) Gaál Francival. Szereplők még: Hans Járav, Felix Bres- sart. Zenéje Brodszky Miklóstól. EDISON: Három film egyszerre. I. JOUR­NAL, II. MICKY MAUS, III. HOTEL1 ATLANTIC. Vig operett. Főszereplők Anny Ondra, Mathias Wiemann, Peter Voss. MUNKÁS-MOZGÓ: Fél 6 és 9 órakor: I. ERIKA. Főszerepben Verebes Ernő, Lya Mara és Walter Janssen. II. LEÁNY­KERESKEDŐK KARMAIBAN. Főszerep ben Maria Solveg és Julius Falkenstein. BÁRMILYEN HANGSZEREN JÁT­SZIK, kottaszükségletét az Ellenzék re- cemüosztálya utján szerezze be! Ölesé árak! Nagy raktárkészletl Minden iúi- itddi kiadóval közvetlen ö&szetxótfciáH

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents