Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-10 / 8. szám

jb L L is N /. ti K " / 0 3 5 január 10„ Citroen és tündöklése bukásai Mini bofuíi lel múról-ho’napra Európa egyik legnagyobb PÁRIS (január). „Miniszter és vajaske­nyér — mondja egy francia közmondás — a puha oldalára esik". Egyik fényes üzlet- helyiségben a Champs-Elysée-n emelelmagas tükörtáblák között kétlóerös Citroén gépet lehet látni, mely 80 méter;- magasságból zu­hant volt le szikláról-sziklára, szakadékból- szakadékba, anélkül, hogy pozdorjává zuzó- dottan ért volna a földre, Csupán néhány lényegtelen alkatrészébe peruit a kalandos utazás. Lehet, hogy' a nagy világcég jövőjét akar­ta szimbolizálni ez a kiállított gépkocsi. Azét a világcégét, melynek felszámolását karácsony után két nappal mondta ki a párisi kereskedelmi törvényszék. Ez a világ­cég több mint egvharmadát képviseli az egész francia autóiparnak. A francia autó­ipar pedig legelöl áll Európában. A hatal­mas vállalat teljes összeomlását még a kon- kurrencia is igyekszik meggátolni. A hitele­zők ülésén a gépkocsikereskedelem országos kamarájának elnöke mutatta ki, hogy mi­csoda csapást jelentene a Citroen-üzemek teljes beszüntetése úgy gazdasági, mint szo­ciális, nemzetvédelmi és egyéb szempontok­ból. A Citroén-vállalatot tehát valamiképen meg fogják menteni a végső veszedelemtől, bár nagy kérdés, hogy az ilyen, mammut- vállalkozás, ha egyszer lejtőre kerül, egy­általán föltartóztatható-e abban, hogy to­vább csússzék a teljes romlás felé. A kormány nem segít rothadt üzemeken A parlamentben valóságos hadjárat indult meg a vállalat megmentésére. A szocialisták is azt kívánták a kormánytól, hogy bármi­be kerül, tartsa fenn továbbra is a Cítroén-gy árak üzemét, mert különben tizezerszámra ke­rülnek a gyár munkásai az utcára. Flandin miniszterelnök azonban szilárdan ellenállott minden ilyen indítványnak. „A kormány meggyőződése, *r- ţnondta a mi­niszterelnök — hogy nem helyénvaló dolog egy magánvállalat rendbehozásának terheit az adófizetők vállára háritani. Világszerte szinte intézménnyé fajult, hogy valahány­szor nagyobb vállalatok jutnak kátyúba, a veszteséget szocializálni akarják. De vég­eredményben ez annyit jelent, hogy az áliamgazdaság a rothadt üzemek gyüjtőmedencéjévé válik és mesterségesen konzerválja versenyüket az egészségesebb üzemekkel szemben, ami egyenesen akadálya lehet a szükséges tisz­tulási és konszolidáló folyamatnak". Flan­din kijelentései után tehát nem is lehet szó arról, hogy a Citroén-üzemekel a francia állam mentse meg. Vezető pénzügyi körök és a vállalatban érdekelt ipari csoportok azonban már annyira föltámogatták a meg­rendült nagy iparvállalatot, hogy az üze­mek egy része, mintegy négyezer munkással az eddigi 35.000 közül, megkezdte a mun­kát. séggel! Európa legnagyobb termelője marad — de ráfizet autóira! A krízis szele 1930 elején legyinti rneg Franciaországot. A nagy, nemzetközi ma­gánbank, Lazard Fréres — mely azt pénz­ügyileg alátámasztandó, 1927-ben lépett be a Ciroén-cégbe — szakit az autokratával, aki nem hajlandó lassítani a tempót, (llya Ehrenburg mondotta: Az ember 6 kilométert tesz meg óránként, Citroen hatvanak) -He­lyére a Pierpónt Morgan érdekkörébe tar­tozó General Motors lép, az amerikai óriás- konszern. Befolyást akar magának biztosí­tani az európai Fordnál. De nem hajlandó francia szövetségesét pénzügyileg támogatni. Szövetkezik Forddat a versenytárs Citroen megkísérli áruhatárokon túl sza­badulni. De belföldön erősen szervezkedő konkurrencia (Pcugeo) szövetkezik Forddal. Az ádáz küzdelemben részt vesznek tv kan­csuk, benzin, stb. királyai. Lazard, Morgón, Deterding sakktábláján Citroen egyszerű pa­raszttá sülved. Tőzsdei manőverek bonyolít­ják a harcot, melynek folyamán Lazard-éknak sikerül jelzálog! bekebele­zéshez jutni, gyártelepre, ipari területekre. November végén halvány reménysugár: Michelin és a Banque de Paris ,,in extre­mis“ mentokiscrlete, mely azonban hajótö­rést szenved Citroen dölyfös makacsságán. Ur akart maradni a maga portáján. Egy hó­nappal később elöntötte a portát az ár. "A névérték ötszöröséig kúsztak volt a részvé­nyek, ma annak egy huszadáig zuhanlak! 7Ö4 millió névértékű Citroén-papiron közel hárommiliiárd :t közönség tőzsdei veszteségei A cég szállítóinak, hitelezőinek, ügynökei­nek, engedményeseinek, stb. kára e pillanat­ban még megközelítőleg sem becsülhető föl. Több százmillió kerül leírásra a bankoknál! Legalább harmincötezer alkalmazott munkás tűzhelye körül kísért a nyomor réme!... Ötven vezető milliós havi fizetésekkel Visszhangzik az egykor dicsőségét harsogó sajtó a Citroennek tett kinos szemrehányá­soktól. vádaktól. Kíméletlenül rugdalják haj­dani tömjénezői az elbukoltat: „aljas spe­kuláns, szemérmetlen blöfför, feudális mun- kásszipolyozó ledér játékos“ az enyhébb ki­tételek. Síikor a már megrendült cég egy gentlemen agreement-et kötött a General Motors-szal, mely ennek bepillantási jogot adott a vállalat egész működésébe, az ame­rikai megbízott kérte, közöljék vele az ötven legmagasabb fizetést. Olvasván a listát, a derék ember a hajához kapott. Még Detroit- ban is megbotránkoztat volna : Citroen havi fizetése 3 millió. Az ötvene- dik fizetés is meghaladja az. 50.000 fran­kot (havonta). A 4S-ik (60.000) frank Weygand tábornok fiáé, a 49-ik (56.000 frank) a Milierand fiáé!... Műszaki csodák rozoga alépítményen A gyönyörű modern gyárépületek nagy részében, Európa leghatalmasabb amerikai mintára racionalizált gépkocsiüzemében azonban még nagyjában áll a munka. Hol­land eredetű, lángeszű mérnökigazgatója a háború óta 800.000 autót gyártott, az utolsó években átlag naponta 800 gépkocsit. És az utolsó, alig pár hét előtt piacra dobott mo­dellje, a Citroen 7., a ma elképzelhető leg­tartósabb és legtökéletesebb kiskocsi, mely tökéletesen kielégíti a széles rétegek igényeit is. De megalkotója minden, csak nem józan üzletember! Akit müyének pénzügyi része csak annyiban érdekelt, amennyiben merész technikai gondolatainak megvalósítását szol­gálta. A financiális alépítmény első perctől kezd­ve rozoga. Négyszáz milliónyi alaptőke ezer­kétszáz milliónyi rövidlejáratu hitellel szem­ben. Jő konjunktúra idején nincs ok aggo­dalomra. De nő a válság, csökken a keres­let. Citroen enged az árból, fut a vevő után. Naponta négyszáz kocsit termel... Veszte­leérné Gyula müvei áiszkiadásban I 50 százalékos áí»les*áíliÉásb3ií, az Glleuzék könyv- osztályában, Cluj, Kéríe a Verne árleszállítás teljes jegyzékét Citroen hiúságának nem elég az Eiffel emelte vaskolosszus villanykörte-miriádjai- val hirdetni cége dicsőségét, százhatvan mé­teres hőmérőn a temperaturát, gigászi óra­lapon az időt. Nevét repülőgépek Írják a i sötét égboltra. Neki tulajdonitja a közönség a Concorde-tér tündéri kivilágítását. Deau- villc-ban a Szaharát keresztül szelt tankokból húsz­millió költséggel járatot szervez meg a iürdőzok kényelmére a fövényen. Országutak fényűző jelzőtábláin olvassuk j mindenütt „Citroen ajándéka“. Játék-gép­kocsi, megannyi apró remekmű. A nagy hazárd Szenvedélyes játékos! Deauville koroná­zatlan királya szemrebbenés nélkül nyer és vészit (inkább veszít) a baccarat-asztalnál ezernyi autó árának megfelelő összegeket, mialatt felesége, Leczinska Mária királyné csodaszép gyöngysorával a nyakán, a Poti- niére érdeklődésének gyúpontja. A nagy hazardőr, ki hallatlan áldozatok és zsenialitás árán szoktatja rá az autóra a francia publikumot, a 38 millió lakosságú, szűk piac telítése után tovább fejleszti fel­szerelését, termelőképességét, áp,isitó szerve­zeteit. Mindezt olyan széles keretben, amely egy egész kontinens fogyasztási lehetőségei­nek felelt meg. Megrészegedett tényleg meg­lepő hazai sikereitől. És Amerika példája nem hagyta kijózanodni.,. Rút hálátlanságról tanúskodik azonban kizárólag Citroen személyében keresni az összeomlás igazi okát, feledve, mi mindent tett a francia autóipar hallatlan fellendülé­séért. Legerősebb versenytársa, Louis Re nault mondotta: „Ha nem lebegett voln; előttem Citroen példája, ma üzemeim távol ról sem jutottak volna ilyen magas szinv maira“. A SZÉKREKEDÉS OKA LEGTÖBBSZÖR A VASTAGBÉL Hol tévedett Citroen RENYHESÉGÉBEN KERESENDŐ Citroen valójában súlyos lélektani és gaz dasági tévedésnek az áldozata. Azt hitte, hogy Franciaországban ugyanolyan üzleti arányokkal lehet dolgozni, mint az Egye süJt-Államokban. Franciaország azonban nem az Egyesült-Államok. Ez az ország a polgári óvatosság hazája, a stoppolt haris nyák, a kifordított felsőkabát, az agyon használt autók földje. Itt nem cserélik ki az emberek esztendőnként gépkocsijaikat, mint Amerikában. Citroen és gépkocsigyártó tár­sai évi 306.090 gépkocsi termelésére rendez­kedtek he, a francia piac pedig 159.000 nél többet nem tud felvenni. A külföld vámhatárokkal zárkózik el, még a szövetséges országok is áthághatatlan aka dályokat gördítenek az olcsó autó térfogla lása előtt, amit különben a mind szélesebb rétegekre terjedő leszegéhyedés is megaka­dályoz. A francia nagyipar a háború óta hatalmasan föllendült. Ezén a téren ma már egyáltalán nem igaz á német vád, hogy a francia vállalkozók maradiak, mert pénzt, fáradságot nem ismerve, rohamlépésben ra­cionalizálták üzemeiket, gépeiket és mód­szereiket. A racionalizálás terén Citroen ve­zetett. A következmény azonban egy meg­döbbentő paradoxon. A legtökéletesebben szervezett vállalatok szerepelnek az áldoza­tok első sorában. A messzire tekintő, nagy­szabású ipari vezérnek, aki azt vallja, hogy „olcsóbb áru, emelkedő fogyasztás*', a ma' fejét vesztett Európában még akkor is nehé boldogulnia, ha higgadtabb kalkulátor é- különb pszichológus, mint a kétségtelenül lángeszű Citroen. A francia közélet ennek a kétségtelenül zseniális, holland szárma zásu mérnöknek eltűnésével egyik legérde­kesebb és legértékesebb alakját veszti el. renyhe béimüködést a fel íuvódás, bevont nyelv, gya­kori fejfájás jellemzi. Az Artin dragée hatóanyagai a vastagbélben fejtik ki hatá­sukat kizárólag enyhén, a belek izgatása nélkül. Á pici Artin dragée bevétele kellemes. Az ARTIN hatása alatt az a- nyagcsere bomlási termékei, az- emészthetetlen anyagok, a bél­gázok fájdalommentesen tá­voznak a bélből. A Dr. WANDER üzemek készítménye. ARAK : i 20.- 33.- 88.- lei. Síavescu visszavág Madgearu vádjaiba BUKAREST. (Az Ellenzék tudósítójától.! .Az ország helyzetének nehéz voltáról egyre többet beszélnek. A helyzet súlyossága most már nem annyira politikai, mint inkább gaz­dasági és elsősorban pénzügyi téren mutat­kozik. Slavescu nagy elővigyázatossággal ké­szül a jövő évi költségvetés összeállítására, amely valóban a kormány próbaköve, lesz. A bukaresti sajtó behatóan foglalkozik az or­szág elé tornyosuló nagy kérdésekkel. A Di­mineaţa azt írja, hogy a miniszterelnök és a kormány egyes tagjainak a királynál történt kihallgatásai egy idő óta elsősorban politikai jellegűek voltak. A kormány tagjai nem tit­kolják, hogy e kihallgatások során az egész politikai helyzet átvizsgálásáról volt szó. Megtárgyalták az összes feladatokat és lehe­tőségeket, amelyekkel a helyzet megjavítá­sát lehetne elérni. A megbeszélések erediné- nveképen hivatalos köröktől nyert értesülés szerint két megállapodásra jutottak. Az első és fontosabb az, hogy a jelenlegi kormánynak lehetőséget adnak. hogy ui megoldásokat keressen, elsősor­ban az aggasztó gazdasági és pénzügyi kér­désekben, így hát nem lehet szó közelebbi kormány- változásról. A második megállapodás, hogy a kormányutódlást, ha majd sor kerül rá, az egy idő óta keringő formulák egyike szerint sem oldják meg. Minden kilátás megvan ar­ra, —- mondják kormánykörökben — hogy ezeknek a kérdéseknek megoldása a rendes alkotmányos keretek között fog megtörténni és hogy a felelősség a legfőbb politikai erőn fog nyugodni. Ezekben a napokban nagyfontossággal bir Slavescu Victor pénzügyminiszter nyilatko­zata,' amelyet Madgearu volt nemzetiparaszt- pür ti pénzügyminiszter kijelentéseinek ellen­súly,ózására tett. Hogy a Madgearu szavai­nak különböző értelmezését megakadályozza, Slavescu leszögezi a tényleges pénzügyi hely­zetet. Slavescu .szerint . ugyanis Madgearu kijelentéseinek nem volt egyéb célja. mint. hogy a nyugodt légkört megzavarja és az országnak egy éven keresztül megnyilvánult ; bizalmát megrendítse. — A költségvetés okos keresztülvitele mondotta Slavescu — az ellenőrzés megerő­sítése úgy az adók megállapításánál, mint behajtásánál, feljogosítanak arra a remény­re, hogy I az eredmény sokkal jobb lesz. mint az előző években. A parlamentben majd minderre nézve meg­adom a szükséges felvilágosítást, mert sem­mi okom nincs rá, hogy bármit is ellitkol- • ! jak. Az elmúlt év júliusában kötött párisi j egyezményből származó megtakarítás már I magában meghaladja az ötmiIIiárd négvsz.áz- j millió lejt, inig Madgearu nyilatkozatában i 800 millióval kevesebbet mondott. Nem tu- ; dóm. mi lehetett ezzel a szándéka, de tud­juk, hogy felelős helyén a pénzügyi szilárd­ság biztonságérzetét akarta megbontani. Ha­sonlókép azt is tudjuk, hogy ellen propagând á t fejtett ki a belföldi köl­csön kibocsátásakor és a jegyzések idején. [ — Elsősorban le akarom szögezni, hogy i kik jegyeztek kölcsönt. Elvitathatatlan, hogv I azok. akiknek volt miből. Elsősorban a vá- j rosok. Aki ismeri a földmivesosztálv hely- j zetéi. az tudhatja, hogy a mai nehéz idők- j ben a parasztságnak netn lehet pénze köl- : csőnjegyzésre. Hogy mennyit jegyeztek? Ösz- ! szesen 3 milliárd 739 milliót. Ebből részle- j tökben levonandó összegekben a tisztviselők i 805. nyugdíjasok 27 milliót. Nem tudom i Madgearu miért említett a kölcsön összegé- ! no! 239 millióval kevesebbet. Kényszert nem alkalmaztunk a jegyzésnél határozottan j állíthatom. Az jegyzett, aki akart. Bizonyi- j tokom valamennyi körrendelet es ulbaigazi- i tás, amit a minisztérium kiadott. S bizonyí­ték a fizetésekből levont jegyzés összege, amely az egész országban mindössze 8 ""és félmillió. Idetartoznak az állami, megyei, községi és autonóm intézeteknél alkalmazott összes tisztviselők jegyzése. De mennyit jegyzett Madgearu. legalább íuiut tisztviselő? Vannak közalkalmazottak, akik eev lejt sem jegyeztek. Kereskedő az Ellenzékiből tájéko­zódik. A legújabb királyi kihallgatások jelentősége. —- Akik jegyeztek és akik nem jegyeztek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents