Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1935-01-08 / 6. szám
ADY ÉS LÉDA 10 3 5 Január S. Két karácsonyfa« ünnepély Az egyik karácsonyfa-ünnepély a német óvódéban játszódott le, ahova a kislányom JárRendes, szabályos, kedves ünnepély volt, a tizenkét gyermek szép kiejtéssel- énekelt és szavalt németül, bájosan pironkodtak sötét bársonyruhájukban, vagy lepkekönnyü selyemben s végül ragyogó arccal mutogatták egymásnak a játékgépkocsit s a hajasbabát, amit a fiuknak, illetve a iánykákuak hozott az angyal ... A hangulatos estén felbuzdulva egy másik karácsonyfa-ünnepélyre is elmentem, melyet az egyik iskola dísztermében rendeztek a2 összes elemi iskolák növendékei számára, ajándékosztással egybekötve. Azelőtt való nap láttam az egyházirodábau a pontosan osztályozott csomagokat, az erős, fekete, magas cipőket: látni akartam kis gazdáik örömét is. Bársonyos, csillagos vasárnap este haladtam az iskola felé, mely a kertváros főterén kivilágított ablakaival hivogatólag sugárzott Beléptem a díszterem ajtaján s majdnem visszahőköllem. Odabenn többszáz proletár gyermek mos datlan, áporodott testszaga ülte meg a leve gőt, mely fojtó és tüzes volt a bezsufolódott tömegtől. Annyian voltak, hogy a földön, székeken, ablakpárkányokon, a zongora körül, az emelvény tövében, mindenütt, egymás he- gyén-hátán szorongtak s valósággal elsötétf- tetiék a termet. A színpadra éppen fehér angyalok igyekeztek bevonulni, de hangjuk elveszett a proletárgyermekek szünetnélküli, baljós zsibongá- sában. Tanitók, tanítónők, hitokiatőnők igyekeztek fenntartani a rendet, de a nagy szorongásban az iskolák elkeveredtek egymással s a fegyelem felbomlott. Tömeg, fakó, ron gvos. éhes, fegyelmezetlen, tömeg vált a gyermekekből, a kamaszokból s a papok és tanitónők mintha nem elemistákkal, nem egyénekkel és gyermekekkel, hanem az ele mekkel harcoltak volna. Az ünnepély bizonyára minden különö- ; sebb esemény nélkül zajlott le, de én pár perc múlva kénytelen voltam kisietni a szabadba. Odakünn mélyet lélegzettem a csillagos csendből s még nem tudtam, milyen elmo- sódbatatlan nyomot hagyott bennem e néhány perc. Csak napok múlva kezdtem figyelni a hangra, mely folyton ezt ismételte bennem: látod, többen vannak, most a saját szemeddel láttad, mennyivel többen, milyen végzetesen többen vannak . . . A proletárgyermekek karácsonyi ünnepélye ugyanis egy statisztikai táblával kapcsolódott képzeletembe, melyet tavaly a Népegészségügyi Múzeumban láttam. Nem állok jót a számokért, de úgy emlékszem, hogy a táblázat a 9:1-hez arányszámot mutatta, vagyis minden polgárgyermek születésére nyolc proletárgyermek születése esik. Ami egészen kezdetleges számtani törvények szerint is végzetesen azt jelenti, hogy a kitenyésztett, értelmes osztályok egészséges ivadékai nyomtalanul el fognak tűnni a rosszul táplált s népbetegségekkel terhelt, de szapora proletárutódok tömegében. Hogy ez a napról-napra növekvő tömeg mégsem ötlik kellőképen a szemünkbe, annak, azt hiszem, talán az is az egyik oka, hogy a nyomorgók seszinü ruhája mimikrit képez az esőverte kerítések, házak, az egész utca szürkeségével. De ez a két karácsonyfa-ünnepély, a fodros ruhák vidám s a rongyos ruhák sötét színeivel „színesen"’ illusztrálta a kisszámú, jói ápolt egykék s a proletárgyermekek számarányát S még egyet tanultam azalatt a néhány perc alatt. Én s rajtam kívül még annyian, akik naponta újrakezdődő anyagi gondokkal küzdünk a szoros értelemben vett létfenntartásért, hajlandók vagyunk beleélni magunkat a gondolatba, hogy az, ami minket a proletároktól elválaszt (a „műveltség" aranypénzre be nem váltható papirosutalványa s az úrin san szabott egv-két ruha) inkább látszat már csak. mint kézzelfogható valóság. A terem rettenetes levegőjében, a tisztátalan testek 'e középkorra emlékeztető párolgásában be kellett látnom, hogy még igen mély különbségek választják el a szellemi proletárokat az igazi proletároktól. Legelső sorban a fürdőszoba. A fürdőszoba, az üde fehérnemű, a habfehér ágy, a jó ievegö kultusza, egyszóval minden, amit hí- gieneának nevezünk. Másodszor ugyanez lelki vonatkozásban: lelkünk fürdője uj látókörökben, a friss könwek, újságok, térképek uj köntösei s végül a vágy a jó levegő, a tömegek felemelése felé! Mert ezt kell tennünk, oly sürgősen, hogy holnap talán már késő lesz. amit ma elmulasztunk Papok, tanitók és tanítónők, hősies kis hadsereg, akik emberfeletti kü/del met vívnak a csak általunk közelről ismert, elemi erőkké növekedő tömegekkel Oswaldtól olvastam egyszer: Ha meg akarod ismerni magadat, végezd cl kötelességedet. De mi a kötelességed? Mindig a nap követelménye, „die Forderung des Tages*'. És hogy mi a napnak a követelménye, a két karácsonyfa-ünnepély megtanított rá Ezt a megismerést kaptam ajándékba a sorstól 1934 karácsonyán. Sz. Weress Jolán. Óránként 505.8 kilométer Deimont irnneia ep I (balról a második) áUitotia M nf a legtriobb tá 11 d t saját tervezésű gépével ä Kolozsvár! ciptsripwiim karca a DOrhcmhcdOhKcl A dpesziiiarasoK tise cl wannas adósokra, nogg regi adósságaikat emu föitó tf síit. Hullái ULzeiRi KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósilójától.) A kolozsvári bőrkereskedők, mint az Ellenzék annak idején hírül adta, érdekeik védelmére szindikátust alakítottak anélkül, hegyez a cipész és csizmadia iparosokat érintette volna. A szindikátus elhatározta, hogy a kivitelezéseket megszigorít ja és a régi adósokat adósságaik kifizetésére szólítja fel. Erre a lépésre az kényszeritette a kolozsvári bőr- kereskedőket, hogy a gyárak csak készpénz ellenében adnak nekik árut, ők pedig hitelre kénytelenek kiadni. A szindikátus e határozatának eredményeképen körlevélen értesítette az összes kolozsvári cipészeket és csizmadia iparosokat, hogy 2500 lej értékig hitelre árut csak bon ellenében, 2500 lejen felül váltó. 5000 lejen felül pedig csak jelzálogos bekebelezés ellenében szolgáltatnak ki. Felhívták er 'en a régi adósaikat bőm- január 15-ig adósságaik rendezésére tegyenek javaslatot. A körlevelet e hét elején kapták meg az érdekelt iparosok. Sokan félreértették, mert azt gondolták, hogy a kivitelezés teljesen megszűnik és hogy adósságukat január 15-ig ki kell fizetniük. Éppen ezért az ipartestület kebelében működő cipész és csizmadia ipari szakosztályt tegnap ebben a tárgyban rend kívüli gyűlésre hívták egybe. A gyűlésen több felszólalás hangzott el. A cipész-iparosok egy része kijelentette, hogy nincs abban a helyzetben, hogy az adósságát belátható időn■ belül rendezze. Mások annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy ez az adósság is konverzió alá esik Elhatározták azonban, hogy mielőtt végleg döntenének, az ipartestületi ügyész véleményét kérik ki s azután egy hét tagú bizottságot küldenek ki. hogy a borkereskedők szindikátusával a tárgyalást felvegye Ennek a bizottságnak Biris Luca, a szakos? lálynak az elnöke les? az elnöke jjapan kormány es diplomáciát kar ielvomtí Tokióban a Mulsuhite császár emlékezetére rendezeti i nnspségre Révész Béla uj könyve, Ady Endrí tó a? száz ismeretien levelével, ve rsk ez irataival. :: fényképpel és egyéb melléketekkel. A gyönyörű kiállítású kötet 144 lejért kapnato t Ellenzék könyvosztályában Kolozsvár, ró:rr. .Vidéki rendelést azonnk intetünk! Az egvik párisi mulató ajtajára kicsiny táblácska volt akasztva fekete betűkkel: „Sertéshizlalók Egyesülete - - Rendes Tagok Találkozó helye“'. Tízezer frankkal kezdte itt Staviskv s ezt aztán egv hónap alatt egv millióra kikerekitette Titkos társai a Bal tisti-fi vérek mindig ott ültek asztalánál s lesték, mikor kerül elő a kilencedik kártya ugv, amint ezt a mester akarta, hiszen nála jobban senki sem tudott keverni. Így alapították meg Staviskv és társai a világ első játékkaszinó trösztjét. Nizza, Biantz, Le Tonquet, Enghien. Trou- villo — mind a? övék volt. Csupán Canne> és Danville voii két görögé — i|t Zogranho és Andrej osztanak ma is . Jimmv Valker. Dolly Sister» * Citroen itt robbantották a bankot s álonsmfllióikat itt keresték Harminchatmillió frankot vitt cl egy este Citroen ur bőröndjében, hogy aztán másnap kétszer ennyit veszítsen s kölcsönt vett fel Staviskytől, hogy haza tudjon utazni... A nemzetközi benzinkartell és a legnagyobb kaucsukgvár vagyona is kevés volt ahhoz, hogy a kis mérnök által alapított gyárai megmentse a pusztulástól. Előbb Staviskv ment el s öt most Citroen követte. Csak társaik maradtak: Otillio Rattisti, Aleardo, Hamlette, kik most Brüsszelben s hir szerint Konstancában fogják a „Sertéshizlalók Egsresületé"-nek tábláját kiakasztani. S jönnek nj gyárosok s kövér miniomosok * a nagy gazdasági válság dacára minden úgy megy tovább, mintha Jimmy Valker, Dolly Sisters s Citroen ma is boldogan ülnének együtt a nagy mester »srtalánáL (x) Az öngyilkos bátyja Az elmúlt év júliusába» 11 bécsi Matzlelntr* dorfplatz felé haladt egy villamos, a villamos mögött pedig egy teherautó. A teherautó megelőzte a villamost, azután nagy- sebességgel folytatta útját a sínen. Az utca teljesen kihalt volt. Egyszerre az egyik kapta alól elöszaladt két kis fiú, a hat éves Kari és a hét éves Hans. Az idősebbik fiucsk* hirtelen elengedte öccse kezét, kiugrott az úttestre és az autó alá került. Kari rémülten felorditott, a járókelők odasiettek, rendőr érkezett a helyszínére, majd a mentőkocsi és a kerekek alól kiemelték n halott Hansot. Megállapítást nyert, hogy a bét éves Hans öngyilkosság) szándékból szaladt a teherautó alá. Az ügy ezzel még nem ért véget A bécsi bíróság most tárgyalta azt a kártérítési keresetet amelyet a szerencsétlenül járt gyermek családja nyújtott be a teherautó tulajdonosa ellen. A hat éves Kari nercben írták még a keresetet amelyet felöl* vasiak a tárgyaláson. — A járdáról végignéztem * rettenetes jelenetet. A lelkem mélyéig felkavart az eset Három hétig le sem hunytam a szememet. Éjszaka ordítottam, rémeket láttam, a félelem!© hideg verejték ütött ki a testemen. Még ma is kisérteleket látok, állandó rémületben élek s nem merek egyedül az utcára menni. Elvesztettem a lelki nyugalmam, nem tudom összeszedni magam. Az elszenvedett lelki fájdalmakért napi 30 schilling kártérítést követelek ... A hécsi bíróság elutasította Kari keresetét azzal a megokolással, hogy lelki fájdalmakért nem jár kártérítés. Szokja csak meg a gyermek a szenvedést, minél előbb, annál jobb. A kártérítéshez pedig nem jó hozzászokni, mert a továbbiak folyamán úgy sem jár napi harminc, schilling egy álmatlan éjszakáért. A rémek pedig igy is. úgy is eljönnek és üldözik az embert, ez elől nincs menekvés Ha pedig mindenki fizetne azért, mert lelki fájdalmat okoz, vagy pénzt kapna azért, mert szenved, a pénz állandóan ide oda vándorolna — ma én fizetnék neked, holnap te nekem. Kari okulhat mindezekből. Máskor ne vegye annyira a szivére, ha hét éves bátyját . élettapasztalatai, rossz idegei, egzaltáltsága. félelme, nyugtalansága és koraéreüsége a szeme láttára a teherautó kerekei alá viszik. Ezért nem érdemes éjszakai nyugodalmában zavartatnia magát Karinak, akinek külön , ben vicéné az anyja a Wiedr.er-Hauptstrasse egyik nagy bérkaszárnyájában. Stawisky és Citroen