Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-31 / 25. szám

o UrXVNTKK SXIRUNMŰC PI'S wem Hölgyeim, elég volt Raul Praxy komédiája a Magyar Színházban. A cim és az a körülmény, hogy frnncia szerző irta „csak felnőtteknek1’, mindent meg' mond. Rendkívül mulatságos, könnyed, for* dulntos darab Raul Praxy komédiája, mely­nek minden jelenete a nevetőizmokra épül. Egv ügyefogyotl, félszeg kishivatalnokot az­zal tréfálnak meg a kollégái, hogy egy nem­létező milliárdos örökséget akasztanak a nya­kába. Ebből az ötletből születik meg a három felvonás. A tréfának mindenki bedül ugyany- nyira, hogy szegény Croschardnak végén már a rendőruniformisba kell menekülnie az agyonrajongó nők és barátok elől. Az i/ig- vérig francia komédia bőkezűen aknázza ki mindazt a lépten-nyomon kínálkozó helyze­tet, amely a buffó humornak sajátos, sikam­lós velejárója. A Magyar Színház, együttese, az előadás tempó ja Tompa Pufival és Mihnl- kó Gizivel az élén, kitűnő teljesítményt nyúj­tott. Minden „bemondásuk“ viharos nevetés­be fűlt. Mellettük szép sikere volt Vass Piri­nek, aki diszkrét, finom közvetlenségével a kényesebb jelenetekben is fegyelmezett tudott maradni. Fényes Alice, Koós Dodó, Tóth Elek és Balázs Samu, valamint kisebti szerepeik­ben Kovács György és Rajnai is [derűsségei voltak az előadásnak. A közönség mindhárom felvonáson át jól mulatott. (—). Lucian Biagaujdarabja Kolozsvárt Lucián Blaga talán a legnagyobb élő ro­mén költő és színdarabjai is a román dráma legmagasabb szintjén állanak. Tegnap este meleg hangulatban, szépszámú közönség ün­nepelte újabb darabjának, az Avram láncú­nak kolozsvári s egyúttal legelső bemutatóját. A darab témája láncú ismeretes tragédiája. A császár Ígéretében bizva, a „havasok kirá­Iva“ felkelt népét a szabadságharcukat vívó magyarok ellen viszi s nem fogadja el kínált békejobbjukut. Mikor azonban vége a harc­nak s a jutalom ideje eljön, népével az osz­trák hatalom gonoszabbal bánik, mint a lá­zadókkal, öt magát a császári előszobában durván megalázzák s a csalódás őrületbe ker­geti. A történet megrázó — megrázóbb, mint a darab maga. Mert Blaga,, akit eddig gancs- talan költőnek tudtunk s megbocsátottuk az igazi szépségért még a könvviziiséget is da­rabjainak, most engedményt tett a közönség­nek és lecsippentett a költészetből. Az első pillanatokban azt hinné az. ember, hogy a hires Gyermek ke ív sz lesekből ismert Blaga- misztérium kezdődik. A begyek agyongyötört, babonás népe csodás madárról rebesget, ame­lyik kilenc hete álmatlanul ül fünn a csu-* csőn és azon vajúdik, hogy emberré lehessen. A sokat igérő kezdet azonban, mihelyt Tancu megjelenik (abban n pillanatban, hogy eltű­nik a madár,) a földreszáll, prózaibb lesz, vagy ami még rosszabb, a mitliosz a pátbosz- ba csap át s csodaszép nyelvet, gondolatra- kéták szines sorát, mély emberi lírát áldoz hiába erőltetett mondanivalóknak. Terhessé teszi és nyújtja az előadást a szerkesztés hé­zagossága, a sok, szerves összefüggés, volta- képeni eseményszál nélkül egymáshoz ragasz­tott kép is. A dráma gyengesége legjobban a csatajeleneteknél látszik meg s csak a szerző kiölhetetlen költőlsége bir biztosítani ezek el­lenére néhány igazi nngv jelenetet. Az élet lüktetése s irodalmi igényesség tartják meg az egészet. A szereplőket, bár igyekeztek meg­győzőt nyújtani, általában nem győzte meg a darab s igy nagy játékot nem láthattunk. Talvan, Russey, Potcoava, azután a császár hadsegéde megfeleltek. .Sili Munteanu tüzről- pattant magyar kislánya túlságosan is tü/.ről- pattant volt, amint általában n magyar ala­kok mind el voltak karrikirozva. E2t azonban inkább a színészi túlbuzgóság, mint az irói gyengeség rovására írhatjuk. (m.—-6.) Hí: A mosoly Ma mutatja be a színház uj betanulásban, teljesen uj szereposztásban Le­hár Ferenc nagyoperettjét. A mosoly országát. Alig volt az utolsó éveknek ope­rettje, amely ilyen maradandó sikert könyvelhetett volna el, úgyhogy a mai ■ felújítás mindenképen nagy eseménynek ígérkezik. A főszerepeket Sólymosán Magda, Stefanidesz Illy, Miklóssy Margit, Ditrói Béla, Ihász Aladár, Bereng Béla, Stoll Béla alakítják, karmester Stefanidesz József, rendező Ihász Aladár. DncineiOadás: lóJiai emlékünnep Csütörtök este lesz pontosan ötven i éve, hogy Jókai Mór személyes jelenlé­tében először adták Kolozsváron Az ‘ aranyembert. Ezt az évfordulót ünnepli ! csütörtök este a színház, amikor telje- j seri uj beállításban, uj szereposztában ! előadja Jókai egyetlen, gyönyörű da­rabját. A csütörtöki előadás egyben a társu­lat búcsúja is lesz 30 napos váradi tur­néja előtt. ms Jaitutr 37. H Román Opera műsor 2 : fl HZagţar Színház műsora Szerda SH .4 mosoly országa. (Lehár nagyoperettju. A klasszikus operett- ciklus ötödik darabja. Bérletszü­netben. Rendes helyárakkal. Sóly­mosán Magda felléptével.) Csütörtök 8'á Az aranyeniber. (Jókai emlékünnep, az 1885. január 31-i első kolozsvári előadás 50-ik évfor­dulóján. A társulni hursuelöndásn ogv hónapos váradi turnéja előtt. Premier bérlet 10. sz. A bérlők je­gyét kívánatra becseréli a színház.) A legnemesebb erdélyi hagyományt képviseli és szolgálja az Ellenzék. Szwda, január 30: PARA-SZTBRCSÜLET r* BOHÉMEK Nini Apia.tolescu-vfll. Péntek, február 1: TANNHÄUSER, Nicu Apostolescu tenorral. Vasárnap, február 3: (matiné) GYONGY- HALASZ. A KOLOZSVÁRI REFORMÁTUS FLRl I­SZÖVE.TSne február ,-ún, vasárnap raját helyL iJgében (Str. Bratianu— K.irály-'Utca 14., emelet}, délután s órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyre a szövetség összes tagjait tisztelettel meg­hívjuk. és okvetlenül elvárjuk, mert a Férfiszö­vetség uj alapokon való 'tervezéséről van szó. A közgyűlésre jövő tagokat tisztelettel kérjük, szí­veskedjenek állampolgárság' igazolványukat ma. gukkal hozni, hogy annak adatait a jegyzőkönyv számára ki jegyezhessük. Tárcsa Bertalan, sk. el­nök, Mózes András, sk. főtitkár. Egy szó ára 2 lej, vastagabb betűvel szedve 4 lej. Legkisebb hirdetés ára ao kj. Allástkeresóknek egy szó I lej, vastagabb betűvel szedve 2 lej. — Csak vasárnapra feladott hirdetések után 25 szá­zalék felárat számítunk fel. Díj előre fizetendő. Apróhirdetések feladhatók: a kiadóhivatalban, helyi s vidéki bizományosainknál, bármely hirde­tési irodában. Csak vákszbélyeges kérdezősködéskr: válaszolunk. Címet tartalmazó hirdetésekre a vá­laszt közvetlenül a megadott címre kell irányitani UÁZASSÁG. — Tár- I ■ * saságbeli legdisz­krétebb hlzasságköz- vetitős ,.MIHKA* iro dánál Cluj, Calea Re­gele Ferdinand 116. CTLADÓ üvegfal, al- kalmas üzletelvá­lasztásra, vagy kira­katnak. Cim a könyv­osztályban. Ko 24 O LCSÓBB LETT a dr. Szen'pét^riné ,Az én szai.ácsköny- vema című szakács­ra vészeli könyv. 1000 darab recepten közli a modern szakácstnü- vészet termékeinek le­írású ", levesek, sültek, tészták, befőttek stb. készítését. A nőknek legszebb és legjobb aj ndék. A szakács- könyv ára diszkötés- ben 125 lej, íüzva 100 lej. — Kapható az ElLnze'- köny.osztá­lyába Cluj, P. Unirii és Fíisty József Turda könyvkereskedőnél. aaotorkerFkpA­RAT keresek meg­vételre, jőkaíban le­vő modern, ö százas turagépet. Ajánlatokat márka- és ármegjelö­léssel .Kerékpár1* jel­igére a kiadóhivatal­ba kérek. G 732 ISPÁN nős, románul * tudó kerestetik azonnali belépésre. — Ajánlatok bizonyít­vány másolatokkal Glück Fülőp, Alba Iqlia._______Gy 1156 J ÓL főző mindenes szakácsnő jó bizo- nyitv. nvokkal felvé­teti '5. Cim a könyv­osztályban. Ko 27 4 "9 ÉVES keresztény ■ ■ urinő, kinek senki hozzátartozója nincs, magányos ur vagy úrnő házvezetését vál­lalná szerény igények­kel, csak vidékre. Clir, Csikyné, Str. Baron L. Pop 21. MÉMET nyelvórákat adok. Heti 2 órát 120 lejért havonta. — Avram Lancn 18, L 12. ____________Ko 26 IJAT ÉVI gyakorlat- * * tál bíró, íóznDéle- tü, garanciakepes, be­csületes egyén, vál­lalja borpínce keze­lését helyben, vagy falon nagyobb szökő kezeltetését is azon- nalra, vagy március els jére. — Leveleket »Szorgalmas* jeligére könyvosztályba kér K 25 felváltunk papírpénzt fém­pénzre. St ada L G. Duca 8. szám. .Ellenzék* főpénztára. Fizetessen és magas Jutalék­kal rikkancsokat keresünk. Jelent­kezni lehet Igazol­vánnyal délelőtt: Str. L G. Duca 8. Ha sikert akar, hir­dessen ez Ellenzék-ben PENZIÓ céljaira átalakítandó 12 szobás eme­leti lakás központban bérbeadó. Cim a kiadó­ban.______________________ ____ F. i jO> ELADÓ ház, 6 nagyszoba, előszoba, fürdőszo­ba, konyha, cselédszoba, házmester! lakás, garázs, nagy udvar. Értekezni z—4-ig Ion Maioreecu 7. _______________________________» KÜLÖNBEJARATU, elegáns bútorozott szo­ba kiadó. Szükség esetén tózni lehet. Str. Timba- lei i. (Calea Feleacului elején.) C. 733 BELVÁROSI kertes villában «ép, bútorozott s2oba azonnalra kiadó. Ser. Gojdu y Gy. 1137 ~"üZ LETHE LYISEG~má jus i-ére kiadó. Str. Memorandului 2 4., crac tac, ______Ko. Zf. BÚTOROZOTT szoba kiadó Str. Elieabefe rí. F. 72. GYULAI PÁL Ül TÖRTÉNETI REGÉNY Ü31 IRTA : BÁRÓ KEMÉNY ZSIGMOND 58-IK KÖZLEMÉNY hez, vágyait hajlamaihoz, érzéseit érzületéhez csatol­ók; elbágyad a lélek tulajdonainak központhoz való nehézkedése, megszűnik a szellemvilág összhangja, és a tomboló zűrzavar fölött uralkodni kezd az ön­maga iránti kétségbe esett jellemnek azon őrjöngő erélye, mely végletről végletre rohan, a változatos­ság sivár kéjében keresvén kárpótlást örökre elvesz­tett nyugalmáért. S nem kezd-e Zsigmohd fejedelem e monomániában sinyleni? Ki értené meg külön­ben, hogy Ő, ha kegyencze egy lóról mély szakadások közé, ha szeretője egy csolnakból örvénybe buknék, először főinevetne e furcsa eseten, s aztán segítene? S ha a vén Laocoont szeme előtt szorítanák át dere­kaikkal a tenger kigyói, rögtön lelne a feketebíbor ajkakon egy görcsét, a szederjes arezon egy torz.-vo­nali, mely megérdemelje a szívből fakadt hahotát: azonban ne kétkedjünk, miként ő fensége kielégítvén Comust habzó érzéseiből e libatioval, tüstént kórház­ba vitetné az összemarczangolt aggastyánt, sőt saját kezeivel is huzamosan ápolná. Honnan ily ellentét? Nem a szerepnek életté, az ámításnak valósággá ala­kulásából foly-e? S miért történik, hogy ö egy percz- ben szenvedélylyel látszik szeretni kéjhölgyeit s a má­sikban közönyös lengeségeik iránt? Álomkórságát nem váltja-e föl lázas munkásság, unatkozását az uralkodástól hév a hatalom után, és kicsapongásait sötét ábránd s vak hit? S ennyi küzdést keblében ko­rántsem tolmácsolnak hűn sem a hang-, sem az arcz- *■*» vetett érzésíkTcT Nála a tettetés megszűnt a^**í lenni; mert czéljairól ritkán tud számolni és saját természetét s talányainak kulcsát nem ismeri. Azonban valamint egy hegylánczolat, ha keresz­tül van is furva a vészanyagok csatornáitól s ezer titkos erezet hozza kapcsolatba gyomrát a közös krá­terrel, mégis a legrémitőbb lávakitörések perczei előtt sincs oly rengéseknek alávetve, hogy egyes csúcsai ne maradjanak nyugalomban: szintógy alig van em­ber, kit éleményei, szenvedései annyira kiforgattak volna lelkűidéből, hogy eredeti hajlamainak s meg­szokásainak épen hagyott töredékeit a romok közül föl ne lehessen fedezni. Tehát Zsigmond fejedelem arczárói, szavaiból, cselekedeteiből is a szerep s önámitás sűrű fátyolán át kell sugározni a meg nem hamisitott valónak, — azon kedélyállapotban, melyben találná őt oly perez, midőn a hatás utáni esengés betegsége megszűnnék és a lélek erényeivel s csalfaságaival kilépne a burokból, melybe bebonyolittatott Szellőztessük e kárpitot! Volt-e ő annyira a tevékenység mezejére zaklat va, hogy midőn önállónak s makacsnak mutatkozott is, ne legyen vékony fonalszálakkal most a kegyencz, majd a gyóntató akaratjához bilincselve? S nem lát­szik-e ebből, hogy a dús képzelődésű, de munkásságra nem szoktatott kényurak osztályába tartozik, kik ter­vekben lelékenyek s gyakorlatlanok a részletek körül, kik unják távol állani az események színteréről, no­ha minden szerepek függetlenségért küzdés és kódo­lás idegen befolyásának? És az ő színvilágában is nem épen e zűrzavar ural­kodik, nem e termékenység a vágyakban s nem e ha­tározatlanság sóvárgásainak létesítése körül? Mit je­lent arczán e sötét kedélyszinezet, mely a tettetés és szerep lemeze alól néha átsugárzik, máskor kitör, s mély hol mélázat egy elvesztett mült, hol esengés egy elérhetetlen jövő után, hol pedig csömör egy megunt jelen miatt; de mind a három alakban a nyugtalan­ság, az örökös forrongás és tétova kovásza? Talán Zsigmond fejedelem csendéletre van teremtve s lehe­tett volna René király utóda, ha a szerelemnek, dal­nak és kedélynek tartományában növekedik föl: azon­ban ily hozzávetés hasonlít a természettudósok sejtel­meihez, kik egy rombolt hegytetőn a földrétegek kö- rületeiből annak neptuni eredetét elhatározzák, — mi, mint látszik, igaz ugyan, de annál sokkal bizonyosabb, hogy e hegy, ha szintén valaha tengerágy l<?hetett, már ezentúl soha többé viz alá nem kerül. Zsigmond fejedelem számára is örökké zárva van a megelégülés és csendélet paradicsoma; mert ő nem annyira változékony az élvek körül, mint a hivatása iránti nézetben, ö azon helyet nem tudja megtalálni, honnan a gyönyört átölelhesse, azon álláspontot nem, honnan, mig lába alatt elrohannak a mulékony kéj hullámárjai, kezet nyújthasson egy komoly éleíczél- nak. Almait nem Erdély kormányzásának kötelességei füglalaioskodtatják, de oly képek a kedélyével ősz­it angzó sors felől, melyeknek befogadására majd igen szűk, majd igen tág egy ország területe. A jelenben ö leginkább a helyét gyűlöli, s ha rendeltetése iránti ké­telyeit és habozását a vándormadarak költözködést ösztönével hasonlitnók össze, szerencsétlennek talál* nók Őt, mint lennének a durvák, ha a hervatag ősz hideg szelei felterjesztenék bennök az elutazás! vágyat, a nélkül, hogy az Isten meleg égaljt teremtett volna. Már ennyiből is gyanítható, hogy a mi fejedel­münk kegyencze — akár önhasznát, akár uráét buz- golkodjék előmozdítani — épen nem alszik rózsaleve­leken, mert terveit, nagyára keresztül viheti ugyan; de kisebb czéljaitól ő fensége, szalmatüzü függetlensé­gi vágya által elültetik. Aztán bármennyi áldo­zattal gyarapítsa az udvar fényét és a haza haza boldogságát, még azért nem bizonyos : tett-e kedves dolgot Zsigmond előtt; mert ő fensége magát a fejedelmi hivatalt látszik, néhány hatalomszomjas és féltékeny órákon kivüL leginkább (Folytatjuk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents