Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-31 / 25. szám

arfşs jMvmif n. 3 smmm Sínfalva CS TcMnIîI egyesit sajtópöfei négy magyar lap kilenc miinkaiársa ellen fanuf^üosnások sairofaía felel meg a vádiratnak: nem túlozták és nem ferdítették el a szomorai való­ságot a magyar ujságSrók.—Ítélet a jövő hónapban KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) A kolozsvári törvényszék negyedik szekció­jának Linzmayer—<Boca tanácsa előtt teg­nap került sor annak a monstre-pernek a letárgyalására, melyben vádlottként valamennyi kolozsvári magyar lap képviselve volt egy-egy munkatársával. A kolozsvári törvényszék főügyésze ugyanis egyesitette mindazokat a sajtópereket, me­lyeket a kolozsvári lapok egyes munkatársai ellen az emlékezetes tordai választásokkal és a sinfalvi kilengésekkel kapcsolatban an­nak idején folyamatba tett. Az előzmények ismeretesek. Tordán 1933 április 22-én és 23-án, a községi választások alkalmával egy nagyobb terrorista csoport megtámadta a két szavazóhelyiség előtt várakozó magyar szavazók csoportjait, többeket tettlegesen bántalmaztak, több magyar család ablakait bezúzták és a magyar iparosegylet helyisé­gének berendezését összetörték. Sin falván pedig 1933 május 28-án a tordai antirevizio- nista gyűlésről hazaözönlő havasi román tömegek, mindmáig ismeretlen fiataJembe­¥ rek felbujtására, végigrombolták a falut* több magyar család lakását kifosztották, a lakosok közül többeket véresre vertek, majd Boréven megismételve a rombolásokat, elvo­nult a hegyek közé. A kolozsvári lapok ki­küldött munkatársai mindkét eseményről részletes beszámolót adtak annak idején. (Egyidejűleg, minthogy a külföld sajtójában is felháborodással tárgyalták ezeket az ese­ményeket, a kormány is szükségesnek látta hivatalos közleményben ismertetni a tény­állást s ebben az a megállapítás foglaltatott, hogy a sinfalviak kára nem haladja meg az ezer svájci frankot. Ezzé'* szemben ugyanaz a kormány, egyik tagjának, Hatieganu Emil dr.-nak a helyszínen lefolytatott vizsgálata alapján, több mint 200.000 lejt fizetett ki kártérítésül a kárvallott sinfalviaknak. Ki­szállt a helyszínre mindjárt a rombolások másnapján dr. Boros György unitárius püs­pök is, aki tapasztalatairól ugyancsak jelen­tést tett a kormánynak s mindkét véres ese­mény ügyében interpellációk hangzottak el úgy a kamarában, mint a szenátusban. „itensJszeres a!áak»ázási célzaltei.. A kolozsvári ügyészség a perbevont ko­lozsvári magyar újságírók ellen az alábbi összefoglaló vádiratot adta ki: A kolozsvári törvényszék főügyésze, miután a bűnügyi vizsgálatból és az ügyészséghez in­tézett jegyzőkönyvből megállapítható, hogy az alább felsoroltak: i. Végh József, 2. Szenrim- rei Jenő, 3. Zágoni István, 4. Zomora János, y. Mayer Antal, 6. Walter Gyula, 7, Olajos Domokos, 8. Szász Endre, 9. Bakos Aladár, 10. Kovrig Károly, az ország rendje és biz­tonsága ellen sajtó utján izgatást követtek el, nevezettek ellen vádat emel. VÉGH József bűnös az Ellenzék 1933 ápri­lis 26-iki 9f-ös számában megjelent „Tordai rombolások éjszakája után..." cimü cikke miatt, amelynek címét Szentimrei Jenő adta. ZOMORA János bűnös a Jóestiét 1933 áp. rilis 25-iki 93. számában megjelent „Asszony- veréssel, rombolással..." című cikke miatt. OLAJOS Domokos bűnös e Keled Újság 1933 április 25-iki 94. számában megjelent „Magyarellenes romboló tüntetés" és a Keleti Újság 9j. számában megjelent „Két ó-án ke­resztül szabadon tombolhatott a felizgatott tömeg sovinizmusa..." cimü cikke m att MAYER Antal a Jóestét szerkesztő: minő­ségében az „Asszonyveréssel" cimü cikk tar­talmáért, melynek szerzője nevét nem sike­rük megállapítani. Nevezettek a tordai községi választások al­kalmával történt eseményeket szándékosan ferdítették el azzal a célzattal, hogy ezáltal a kisebbségek körében gyűlöletre izgassanak a román állam és nemzet ellen. Az összes cik­kek tartalmából kitűnik az izgató szándék. A' továbbiadban Végh József bűnös az El­lenzék 1933 május 31-iki 122. számában meg­jelent „A feldúlt Sinfalvának halottja is van" cimü, „Pusztulás, döbbenet képe:..." és ugyan­azon újság junius i.iki 123. számában közölt cikke miatt, amelynek címét Szentimrei Jenő adta. Bűnös Zágoni István a Keleti Újság 1933 május 30-iki 121. számában közök „Megro­hanták és feldúlták Sinfalva sok magyar há­zát" cimü cikke miatt, amelyről a tudósítást Kovrig Károly adta. Bűnös Zomora János a Jóestét 1933 május 31-iki 121. számában megjelent „Újabb meg­megrázó részletek a sinfalvi rombolásokról" cimü cikke miatt, amelynek tartalmáért és címéért Mayer Antal is felelős. Bűnös Walter Gyula a Friss Újság 1933 jus 31-iki 123. számában megjelent „A magyar párt a kormányhoz intézett memorándumá- ban" és ugyanezen újság 124. számában közölt „Elégtétek k>ér és vár a magyarság a- magyar­ellenes kilengései; ügyében" cimü cikkei miatt. Bűnös Szász Endre a Keleti Újság 123. szá- . mában megjelent „Ki, a felelős Tordaaranyos- megye megzavart nyugalmáért" cimü cikke miatt. Bűnös Bakos Aladár a Keleti Újság 122. szá­mában megjelent ,A borzalom napja Sinfal­ván“ cimü cikke miatt, mig Szisz Endre bű­nös ugyanennek a cikknek a címe miatt. Az említett újságcikkekben a vádlottak a Smfalván és Boréven 1933 májusában tartott revrézióe-i’lenes gyűlés alkalmával a mócok és magyarok között történt összeütközések rész­leteit tárgyalják. Az egész kisebbségi magyar sajtóból, de különösképen a fen felsorolt cik­kekből nyilvánvaló, hogy szándékos módon elferdítve, hamis beállításban közölték az ese­ményeket azzal a célzattal, hogy felnagyítva, ijesztő arányúnak tüntessék fel a történteket, így állott elő az, hagy a valóságnál; meg nem felelő hírek kerültek forgalomba, többek kö- . zott az is, hogy „a feldúlt Sinfalvának halott­jai is vannak. Ezenkívül a szándékos jellegű és szerivedé- lyes hangú cikkek alkalmasak arra, hogy izga­tó tartalmukkal a lelkeket állandó feszültség­ben tartsák, amiből az állam rendjére és biz­tonságára súlyos bonyodalmak származhatnak. A vádlottaknak ebből a nem elsoizben elő­forduló magatartásából bizonyos rendszeres alá- íiknázási célzat nyilvánul meg azzal, hogy a ma­gyar kisebbségnek a román nemzet és állam elleni elégedetlenségét és gyűlöletét kihívja. A kisebbségi sajtónak ez az állandóan megnyil­vánuló magatartása megakadályozza az állam­polgárok közötti békés együttélést. A cselekmény a BTK. 172. szakaszának 2. bekezdése és az állam biztonsága és rendje megóvására vonatkozó 1924 december 19-én hozott Marzescu-törvény ír. és 8. törvény- szakasza alapján minősítendő és büntetendő, figyelembe véve a BTK. 133. szakaszát is. e!ren«fe!ését kérik Tegnap délelőtt 9 órakor, mintán a Linz- mayer-tanács megállapította, hogy a vádlot­tak valamennyien megjelentek és a fonto­sabb tanuk is úgy Tordáról, mint Sinfalváról jelen vannak, elrendelte a tárgyalás megtar­tását. Elsőnek Végh József, az Ellenzék an­nak idején kiküldött munkatársa, mint el­sőrendű vádlott kihallgatása kezdődött meg. Végh József előadta, hogy inkriminált cikkeit pontosan, minden túlzás és ferdí­tés nélkül részben a tordai, részben a sin- falvi események sértettjeinek és károsult­jainak előadása alapján irta meg, anélkül, hogy izgató vagy államellenes szán­dékok vezették volna tollát. Kéri a bejdézett tanuk kihallgatását, akik valamennyien meg­erősítik, hogy csak az igazat irta. Különös súlyt helyez dr. Boros György unitárius püs­pök kihallgatására, aki a rombolások után legelsőként jelent meg a feldúlt Sinfalván, tehát a legközvetlenebb bizonyítékokat Ő szolgáltathatja. A többi vádlottak egybe­hangzóan ugyanezt vallják. Részben mint a helyszínen járt tudósítók Írták cikkeiket közvetlen benyomások alapján, részben a beküldött tudósításokat dolgozták fel és emiatt kerülek a vádlottak padjára. Vala­mennyien kérik a bizonyítás elrendelését. A tanuk elmondják, mi történt Tordán A bíróság a bizonyítást elrendeli és öt perc tárgyalási szünet után elsőnek dr. Ba- róthy István tordai ügyvédet hallgatta ki. Baröthy a tényállást úgy adja elő, hogy ő április 22-én este a lakásán értesült arról, Nem szenved többé Fájdalmai megszűnnek ebben az oxígénesfürdőben Ha lábai égnek és fájnak. — tyúkszemei, a lábán levő gyulladások és kipii’osodott ré­szecskék nyilainak, viszketnek — áztassa be lábait egy Saltrates Rodell-es fürdőbe. Fáj­dalmai megszűnnek, megkönnyebbül, amint ezek az oxigénes gyógysók felszívják a sava­kat és más mérges anyagokat. Az összes gyul­ladások, égések, sebek 3 percen belül megszűn­nek. Tyúkszemei és bőrkeményedései úgy fel­puhulnak, hogy könnyedén eltávolíthatja őket G yökerestől es véglegesen. Próbáiia ki ezt a altrates Rodell-es lábfürdőt még ma este. Jobban fog aludni, könnyedén fog járni, él­vezettel fog 'áncolni. hogy a főtér felől hangos tüntető tömeg kö­zeledik, a harangokat félreverték, mintha tűz lett volna s nem sokkal ezután a tordai Ratiu-utca csaknem valamennyi magyar háztulajdonosának ablakait kövekkel és bo­tokkal bezúzták. Kijelenti, hogy a lapok megközelítő hűséggel sem tudták reprodukálni a rombolás lefolyását, melynek során a tüntetők az ő otthonát sem kímélték meg. A tüntetők lakásának redő­nyeit és ablaküvegeit teljesen összetörték s a behajigált kövek bútorait is megrongálták. Különösen megható volt az ezután követ­kező dr. Deésy Olivér volt városi tanácsos vallomása. Az idős úriember a városi vigadó előtt várakozott a szavazók tömegében, mi­kor a hangos kiabálásokkal közeledő tüntető tömeg mellékutcákba szorította őket. Itt kö­vekkel támadtak reájuk s maga az idős úriember fején szenvedett a kő- dobásoktól súlyos sérüléseket és egyik ke­zének két ujját egy jól irányzott kődobás el is törte. Hatfaludy Dénes hasonlóképen adja elő a Vigadó előtti roham történetét, mig Méhes Sándor és Szebeni Lajos az iparosotthon fel- dulását ismertették. Öt-liat ember tartózko­dott mindössze az egyesületben, mikor a 40—45 főnyi tömeg éktelen lármával és bo­tokkal felszerelve betódult, a helyiség beren­dezését összezúzták, Méhes Sándort botüté­sekkel meg is sebesitették. 'Ugyanitt meg­verték Bardóczy Ferenc orvost is. Perl Mórné tordai kereskedő felesége előadja, hogy a náluk látogatóban lévő Taffer Mi- ‘ hályné amerikai állampolgárnővel és annak c kislányával este fél 9 óra tájban látogatóba készültek. A főtéren találkoztak szembe a tüntető tömeggel, mely elől egy mellékutcán akartak kitérni. A tüntetők azonban utánuk nyomultak, Taffernét és kislányát véresre verték, neki a kézitáskáját, mely­ben értékes holmik voltak, kihúzták a hó­na alól és azóta sem látta többet. Tafferné az izgalmak hatása alatt ájultan esett össze s a később megjelenő rendőrök részesítették első segélyben. Az amerikai hölgy Bukarestben is feljelentést tett bán­talmazása miatt, de arról a tanú nem tud, hogy a feljelentésnek milyen következmé­nyei voltak. Dr. Szeghő Imre és dr. Péterffv Jenő kérdéseire valamennyi tanú egybehang­zóan előadja, hogy a véres események lezajlásakor csendőr- ségnek vagy rendőrségnek nyoma sem volt a helyszínen, csak jóval később tűntek fel itt-ott karha­talmi közegek. Dr. Borbély Samu orvos el­mondja, hogy őt is megtámadták, ü azonban : román nyelven szidalmazni kezdte a tünte­tőket, mire ezek nevetve továbbvonultak. A sinfalvi események leírása sem veit felzolá Ezután a sinfalvi kilengések tanúi kerül- 1 tek sorra. Elsőnek Árkosy Tamás, a község ' unitárius lelkésze mondja el részletesen a 1 történteket. Az ő lakását annyira összezúz­ták a tüntetők, mialatt ő feleségével és a tanítónővel a templom tornyába menekült, hogy másnap reggelre egy csészéjük nem ma­radt, amiből megkávézhassanak. A bizottság 159.000 lej kárt állapított meg csak nála, amiből 80.000 lejt később meg is kapott. Ezenkívül lelkésztársai és a nőegy­letek részesítették segítségben. Barla Józse­fet, aki megpróbált a tüntetőknek ellenálla- ni, úgy összeverték, hogy súlyos sebeit kilenc ka­poccsal fogták össze az orvosok. Egész la­kását összcromholták. Öreg édesapját, a mozdulni alig tudó Barla Dénes 70 éves gazdálkodót úgy összeverték, hogy ágynak esett. De nem kímélték a rombolók az a9z- szonyokat sem. Véresre verték az, egész háznépet, aztán a tulajdonosok szemeiét- tára kirabolták a lakást. Szabó Lőrinc, a falu legmődosabb gazdál­kodója előadja, hogy m.Ye ő gyümölcsöséből a házába ért, már egész háza és udvara tele volt tüntető és romboló tömeggel. Mire a tömeg elvonult, még az állatai sem maradtak épen, azokat Is megverték botokkal az istállóban. 83.000 lej készpénzét is elrabolták. Néhány jelentéktelen tanúvallomás után annak megállapítását kívánja az ügyész, hogy Hajdú Dénes, akiről azt írták a lapok, hogy a rombolások következtében halt meg, csakugyan a szomorú nap áldozata volt-e? A tanuk elmondják, hogy Hajdú évek óta betegeskedett és a faluban általában azt beszélték, bogy Hajdú az elszenvedett izgalmak következ­tében halt meg aznap este. A bíróság ezután szünetet rendelt el, mert a vádlottak súlyt helyeztek volna Boros György dr. püspök kihallgatására és ugv ér­tesültek, hogy a püspök már útban is van a tárgyalásra. A szünet letelte után azonban sajnálkozva jelentették be, hogy Boros püs­pök más elfoglaltságára hivatkozva nem je­lenhet meg a tárgyaláson. A bíróság ez­után elrendelte az inkriminált cikkek ro­mán nyelvre fordítását. A fordítások benyúj­tására február 10-ig adott haladékot a vé­dőknek. Az uj tárgyalást pedig február 19-re tűzte ki. FEJ-, VÁLL. ÉS ÁGYÉKRHEUMÁNÁL. is­chiásnál, idegfájdalmaknál, szaggatásnál és zsábá- nál a természetes „FERENC JÓZSEF* keserü- viz rendkívül hasznos házlszer, mert korán reg­gel egy pohárral bevéve, az emésztőcsatornát ala­posan kitisztítja és méregteleniti. Egyetemi kli­nikákon szerzett tapasztalatok tanúsítják, hogy a valódi FERERC JÓZSEF viz gyors, biztos és kel­lemes hatása hugysavfelhalmoaód ásnál és kösa1- vényrohamoknál is kiválóan érvényesül. ILLIK TUDNI Modern magyar kislexikon Ebben a kötetben minden benne vau. ami a nagy lexikonokban még nincsen benne, vagy az iskolakönyvekből kima­radt. Minden létező lexikon Ideális ki­egészítő kötete, mert több ezer modern fogalmat tartalmaz 32 oldatra terjedő képmellékletiel. Kitünően Összeállított sport-lexikon melléklet külön értéke a kötetnek. Egészvászonköiésben, hófe­hér papíron 211 tej az Ellenzék könyv­osztályában, Kolozsvár—Főtér. Vidékre azonnal szállítjuk. Kérjen ingyenes könyvjegyzéket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents