Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1935-01-31 / 25. szám
4 LLLtlN Z tik l 9 j .S J u ii u a r .1 J. I Offizielle Casíno-Zeílung Journal officiel du Casino Jő. közlemény 3faű£3ó& MfLoiaiíati £tíhodo£om RIPORT' RÉCÉM?! A liazárdjálékoknali is van tudománya udvarholgyc alupitoUa, a/tan a játékbarlangok száma hallatlanul elszaporodott. Ma is rengeteg játékbarlang van Párishan, d< Lón «toriban sokkal nagyobb a szánjuk. Itt rn<S, run is százezrek fontban! cserélnek gazdát minden éjszaka. I zeknek a kínból, rmk még a politikai életben is nagy a szerepük és annak idején nyíltan beszéltek róla bogy VII. Eduard welszi herceg korában- - szívesen kereste fel az. éjszaka játékba/ lángjait. A hazárdnak egész tudománya van. Könyvtárakra rugó irodalma. (Könyvek foglalkoznak az ötös bevágás problémájával. A bacearat-rrak, amelyet minden ország törvénye tilt! — valóságos törvénykönyve varr. Külört paragrafusai és külön szótára. Hatalmas könyvek tárgyalják a trente et qunrante esélyeit. Vita esetén a hazárd tudósai döntik el a kérdést. És ez ellen nincsen apelláta . . . Minden viszonylagos a nap alatt Mi a hazárdjáték? A büntető-törvény azt mondja: ...Szerencsejáték az, amelyben a nyereség, vagy veszteség kizárólag a véletlentől függ . . .“ A Nemzeti Casino alapszabályainak második paragrafusa — nyomban Széchenyi István gróf emlékének megörökítése után — igy szól: „A casino helyiségeiben tilos minden szerencsejáték“. Nem árulok el titkot, ha megírom, hogy a Nemzeti Casino helyiségeiben folytak le a múlt század legnagyobb kártyacsatái. A bakkasztalon néha százezres tétek hevertek. Igaz, hogy itt a harcot nem tekintették sohasem szerencsejátéknak . . . És efelöl lehet is vitatkozni. A7. alsós csak nem hazárdjáték? És Szemző Gyusziról mesélik, hogy egyszer Budapesttől Becsig — mai értékben — százezer dol.4z örök probléma: az ötös bevágás — A hazárdjátékok sztárjai és a „proletárok“ — A slepperek világa — Amíg a nasi-vasi eljutott a baecarat-ig — Paris és London titkos kártyabarlangiai (COPYRIGHT by Jób Paál. Utánnyomás tilos.) Molnár Ferenc uj darabja, az Ismeretlen lány azzal kezdődik, hogy a trieszti milliomos megjelenik társaságával a kikötői lebujbán és ott elmeséli a nagy kártyacsata lefolyását. Hatalmas összeget nyert, mert bevágott ötre . . .“ A pik négyest húzta és a pointer nyolcával szemben — kilence volt. Megnyerte a tétet . . „ divatos most is Erdélyben , de aztán min- j dent elsöpörtek a makaó, baccarat, chemin de fér, póker, rulett és a trente et qua- rante, amelyet Monte Carlo alapitója, Francois Blanc kreált a múlt század elején azért, hogy a mozgalmas rulett mellett higgadtabb játékosainak egy „csendesebb, egyszerűbb“ csemegével is szolgáljon. A hazárdjátékok sztárjai a ruletten kivid a baccarat és a chemin de fér. Lényegében leszedi a pinka a maga percentjét és százalékot von le a nyerésből is. Mondjuk ez a százalék „csak“ öt percent. Ez azt jelenti, hogyha — elméletben — busz ember játszik, mindegyiknél tízezer frank van és a kétszázezer frank húszszor fordul meg az asztalon — egy éira sem kell hozzá „teljes üzem-' esetén — akkor busz forduló után az egész pénz már a pinka moloch-gyomrába vándorol. A gyakorlatban ez azért nincs mindig igv, mert a játék alatt a játékosok serege állandóan változik, a nyerők kimennek, visszavonulnak, a vésztők letörnek, uj „erősítés“ érkezik, változik minden, csak egy marad teljesen biztonságban az asztalon: a pinka tartalma . . . A hazárd tudománya A pinka jövedelme kiszámíthatatlan. Mindenre telik belőle. Politikára éppen úgy, mint a művészetek istápolására. Ki tudná megmondani, hány választást finanszíroztak már a pinka bevételeiből . És a pinkából fizetik azokat a kiváló művészeket, akik énekelnek a kaszinók vendégei előtt. De sokszor fizették már Cani- sot és Jeritzát a pinkából . . . Bakkasztal egy osztrák kaszinó fenntartott termében. A Kaszinó hivatalos lapja Történetesen tudom, hogy ez a kártyacsa- ta valóban megtörtént Triesztben, aminthogy az Ismeretlen lány históriája nem az iró agyában kitermelt história. Szegény Annának — az életben Montanelli Lyanak hívták ezt a lápvirágot — azért kellett meghalnia, meri a kegyelmes ur ötre bevágott . . . Ha nem vág be: a füstös levegőjű csapszék pillangója sohasem kerül a finom osztrák szanatóriumba, nem vágyódik vidéki kastély levendula illatú, kékre festeti hálószobájába és életben marad . . . . . - És vájjon bányán maradtak volna életben, ha előkelő kaszinó és külvárosi tri- pok baccasztalai mellett nem merül fel lép- ien-nyomon az ötös bevágás örök problémája . . . A rulettgép ősalakja. Szemere bevágott, Gáíyi megállt Mik voltak a kártya őskorában a hazárdjátékok? Igazán nem tudom. Vastag könyvekben nyomuknak kell lennie, de nem kutattam utánuk. A mult század hires hazárdjátékai voltak a ferbli, huszonegyes, nasi- vasi, vagy fáraó, játszották a „halber zwölf“- et, a viritós, nyílt ferblit, a „csöndeset, kedvelt játék volt a bésiqué, „Rubicon“-alakjá- ban is* utánuk következett a toti — erősen egyforma mind a kettő. Az egyiknél licitálásra adják ki a bankot, a másiknál a bankadás joga balról jobbra megy. Két lapot kap a játékos és a bankár egyaránt és az nyer, akinek pontszárna közelebb van a kilenchez. Ha a játékosnak kettője, hárma, vagy négye van: ,,be kell vágni“, vagyis kell még egy lapot vennie. Ez bakk-szabály! Ha pontjainak száma öt és a bankárnak nincsen slágere, akkor tetszésétől függ: vesz-e még egy lapot. A legtöbb játékos ilyenkor pillanatig gondolkodik . . . ... Mert ez a döntő probléma . . . Babonás játékosok azt tartják, hogy az ötös bevágástól függ a további játszmák sorsa. Az ötös bevágás dönti el: a bankár oldalára kerül a szerencse, vagy pedig a poén- tőr mellett marad. A nagy játékosokat két csoportba lehet sorozni: az egyikbe tartoznak, akik megállnak ötre, a másikba azok, akik bevágnak.-Szemere Miklós mindig bevágott. Gályi Lajos megállt. Deauvilleben előfordult egyszer, hogy égjük játékos, amikor meglátta, hogy ötje van, lecsapta a lapokat és kirohant a kaszinóból. Küldöttség ment utána, de nem ment vissza. A kibicekből bizottság alakult, amely szavazás utján döntötte el — kibicek erősen érdekelve voltak a tétnél -— bevágjanak-e. Bevágtak. El is vesztették a tétet, * Azt mondja égj? francia közmondás: „La cagnotte mange le banquier, le banquier mange le ponte et le ponte — ne mange rien“. Magyarra lefordítva ez annyit jelent: A pinka megeszi a bankárt, a bankár megeszi a játékost és — a játékos nem eszik semmit ... A közmondásnak igaza van. Carinesben, az Ambassadeurben figyeltem meg egyszer: történetesen ugyanaz a társaság játszott hajnal felé. Ritkán szokott ez előfordulni. Chemin de fér ment. Mindenki nyert és — reggel felé már nem volt az embereknek pénzük. A számítás egyszerű, akárcsak az egyszeregy. Minden induló bankból A pinkából fizetik a slepperek hadát is. Azokat az elegáns hölgyeket és urakat, akik gazdag külföldieknek „kedvet csinálnak“ egy kis játékhoz. A pinkának mindegy, hogy ki nyer és ki vészit, egy bizonyos: a I pinka csak nyerhet . . . A nagy városok tellstele vannak hazárd- klubbokkal. Csikágő kártyabarlangjaiból részesedést kap a rendőrség. Általában a nagy városok rendőrsége megtűri ezeket a titkos klubokat abból a szempontból indulva ki, hogj’ igy legalább együtt látja az alvilágot és ha valakit keres, nem kell messzire mennie. Az első játékbarlangot Párishan Madame Soisson, XIV. Lajos egyik lárt nj’ert alsósban. Igaz, hogy poénját kétszáz dollárba játszotta. Még csak nem is volt oljran nagy a differencia. Lehetett volna nagyobb is . . . Minisztérium, tisztviselők nélkül, Bukarestből jelentik: .Az influenzajárvány oly nagy mértékű, hogy már a közhivatalok szolgálatában is fennakadásokat képez. Pél dául u földmivelésügyi minisztériumban Sassu minisztertől kezdve, Negura alminisz- ter és a tisztviselők 50 százaléka betegen fekszik. A minisztérium orvosa már nem tud eleget tenni a kivánalmaknak. A minisztérium épületét rövidesen fertőtlenítik. Nem felelős a CfB Parin őrnaggeh haláláért Jogerősen lelmenleííé’k a Cukorgyár! sorompó vasúti őréi KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) Élénk emlékezetben van még az az utóbbi évek legborzalmasabb autókatasztrófája, mely négy évvel ezelőtt a Cukorgyár-utcai vasúti sorompónál történt. A gyorsvonat elütötte a töltésen abban a pillanatban áthaladó Barth őrnagy autóját és a gépkocsi utasait halálra gázolta. Barth őrnagyon kivül három halálos áldozata volt a szörnyű tragédiának: Demián, az egyik kolozsvári biztosítási vállalat igazgatója, Ungar mészáros és Széplaki soffőr. Az áldozatok hozzátartozói tudvalevőleg a katasztrófáért a vasutat tették felelőssé és ügj^védjeik utján többmilliós kártérítési pert indítottak n GFR ellen. Ugyanakkor a polgári perrel egjúdőben a bűnügyi vizsgálatot is lefolytatták a hatóságok annak megállapítására, hogjr a halálos szerencsétlenségért kit terhel a felelősség? Mindenekelőtt letartóztatták Muntean vasúti sorompóőrt, aki ellen az ügyészség azonnal megindította az eljárást, de a vizsgálat során elhangzott tanúvallomások eredményeként a megvádolt sorompóőrt csakhamar szabadlábra helyezték, mivel beigazolást nyert, hogy a rendes időben lezárta a sorompót és azt az autó utasai nyitották fel. A so- rompóört ennek alapján a törvényszék, majd • a tábla is felmentette, míg felebbezés folytán j tegnap hozta meg végső fokon jogerős döntését a semmitőszék, helybenhagyva a felmentő ítéletet. A katasztrófa bűnügyi része tehát a sorompóőr jogerős felmentésével véglegesen tisztázódott, amely egyben azt jelenti, hogy a vasutat a katasztrófáért nem terheli felelősség. A semmitőszék Ítéletének természetesen döntő fontossága lesz a folyamatban levő kártérítési perek kimenetelére vonatkozólag is. RÁIH -VÉGH ISTVÁN: Magyar kuriózumok Ebben a könyvben együtt van minden, ami megdöbbentően érdekes, furcsa, megmagyarázhatatlan, szórakoztató. Csodák és furcsaságok, még étlapok is váltakoznak az asz- szonybosszantó irodalom hírhedt termékeivel, égi jelek és szócsintani példatár egyformán elképesztik az olvasót. Ennek köszönheti a könyv óriási sikerét. Sok illusztrációval, hófehér papíron 178 lej az Ellenzék kőnyvosztályában, Kolozsvár—Főtér. Kérjen ingyenes könyvjegyzéket.
