Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-24 / 20. szám

y lülHIMP ill IIWIIWW is 1 r FtwrßK 1939 Január 24. SELECT-MOZGÓ MA UTOLJÁVÁ ! STAN és BEAN közkedvelt komiku­sok legújabb szen­zációs vígját ék a: A SIVATAG FIAI Jobb mint a „lJr I Diavolo! Csütörtöki kezdetiét nagy szenzáció : Ceííini, a szeretem mestere! lehelet finomságú szatíra, ugyanő van 1-ik HEN­Pöszerepekben : stílusban alkotva, mint „Vlll-ik HÉN­R1K.U A világhírű művész halfutatlan Eredertch March, Lonstan- szcrelmi kalandjait mutitja be e film ce Benne't és Fay IVrny l! A belpolitikai helyzet Dinu BraJiami és Tatarescu. — Maniu, Vaida és Mílialache M1TIR A ROMÁN SAJTÓ D1M1N1 \TA: \ most mcţpivtit parunumt elé kerülő u'i'\ón\>u,isi,ltokéi sürgősségük '/i m ■ pputjából ket os. i.ilyba lehel sorozni. Az elsőbe ítén/ügyi jellegűek tartoznak, a belföldi kol- ,'imi jövedelmének s.-vtosztás.'i, nemzeti pénzver­de felállítás.! seb. A .szenátusban a büntető tör. ▼énvkönyv módosi tis.it tárgyaljak, amely min­den bizonnyal sok időt vesz igénybe es fölös vi­táké.; ad ilkalm.it \ második osztályba azok art •■iák. amelyeknek fontossága rendkívül iar,! , de kevésbé sürgősek. Ilyenek a közigazgatás újjászervezése, szakszervezetek, szövetkezetek uj . abáh /ata és mások. Hogy sikerül-e ezeket Tiegs/avazratni. ez legnagyobb mértékben az el­lenzéki pártok magatartásától függ. Szükség esz a bírálatra, csak ez ne adjon alkalmat a po­litika1 szenvedélyek kitörésére, amelyek mindig megsemmisítik az országra nézve hasznos törek­véseket. De szent előtt keil tartani a király uj- .•vkor kifejtett kívánságát is, hogy az idei parla­menti ülésszakon a lehető legkevesebbre szállít­sák o törvényhozási munkát. Ez a kö/igazgatási decentralizáció életbeléptetésével nagy mértékben megvalósulna. UNIVERSUL: Iamandi beszédét tartja még mtndig napirenden, mert a miniszter árulását se­hogy sem tudja megbocsátani, lamandi a buda­pesti revizionistákkal halad karöltve. Az egyik hazafias egyesület vasárnapi üléséről Aurel Hetco kolozsvári ügyvéd beszédét közli, hogy az er­délyi románok sohasem hitték volna, hogy az ország egyik minisztere lesz az, aki bizonyítéko­kat szolgáltat, a magyar revizionisták kezébe. Az erdélyi városok már csak azért is ro­mánok, mert a rómaiak alapították nagy ré­szüket. Azonban a következő rész igy hangzik: Megelégedtünk azzal, hogy a városok tornyait feizászlóztuk, anélkül, hogy leromboltuk volna saervezetüket és alapjukból románnal helycttcsi- attük volna. Erdély határain megtűrtük és elis­mertük jogilag is ezeknek az idegen szigeteknek az önkormányzatát, ami által megtarthatták ha­táron túlról izgatott intézményeiket és szerveze­teiket. igazi államokat az államban, az irreden- ozmus sejtjeit, örökre fekete szégyenfoltok ma­radnak a községi választások kartel-listái, ame­lyeken a vezető román emberek eladták a váro­sok román érdekeit s kisebbségeknek. Nem kell a városok önkormányzata! Nem kellenek kisebb­ségi polgármesterek és alpolgármesterek, kisebb­ség: tanácsok, hogs- általuk védve legyenek a vál­lalatoknál és a hivatalokban a kisebbségi elemek a románságot rágalmazó sajtó és intézmények. CURENTUL: A könyv nem olyan áru: mint .■árm: egyéb, hanem a szellem minőségi remeke. De a pénzügyminiszter uj jövedelmi forrást talál benne most a- költségvetés megszavása előtt és 9 százalékos adót vetett ki a könyvek jövedel­mére. Senki sem szólna diene, ha ez a jövedelem valóban létezne, ha a könyv jól fizetett áru vol­na. Mindenki tudja azonban, hogy ma könyvet nem vásárolnak az emberek és a kiadóvállalatok sem irodalmi müvekből tartják fenn magukat, hanem a tankönyvekből. CREDINŢA: Mi okozta a pénzügyi helyzet körül lévő reménytelenséget? Sem a belföldi köl­csön gyenge eredménye, sem a kincstári bevéte­lek váratlan megcsappanása. De mi zavarta meg azt a derűlátást amely mostariig vezette az em­bereket? Csodálkozni fognak, ha azt mondjuk, hogy az előkészületben levő költségvetés egyen­súlya, amely három hónap múlva fog érvényre lépni. Csodálkozni fognak — mondom, — mert megszoktuk azt e. vezetést, amely csak a napi szükségletek megoldását tartotta szem előtt, any. nyira, hogy a most megnyilvánult bölcs előrelá­tást valóságos pánikszerű meglepetéssel fogadjuk. VIITORUL: A liberális párt még az ellenzé­ken megígérte hogy mihelyt kormányra jut, könnyíteni fog a .súlyos adókon. amelyeket az eiőző kormányok kíméletlenül róttak ki. ígéretét betartotta és jelentékeny könnyítéseket valósí­tott meg. Ennek következtében az ország sokkal könnyebben lélegzelhetett, gazdasági és ipar: te­vékenysége uj erőre kapott és a virágzás jeleit lehet minden téren észlelni. Elrontotta a gyomrát? Romlot; hűsnomüek, túízsircs, vagy nehezen emészthető ételek által okozott hirtelen gyomorrontásnáf = SALVACÍD = Gyomorbajos On ? Krónikus gyomorpanaszok (gyomorégés, gyomorfájás, görcs, püffedíség síb.) ellen = SALVACÍD — 15 szemei tartalmazó kis tubus Lot 50-— £0 szemet tartalmazó üveg . . Led 150*— Kapható gyógyszertárakban és dregueridkban. BUKAREST. (Az Ellenzők tudósitójától.) A romén belpolitika utjai az utóbbi időben meglehetősen kiszámíthatatlanok voltak. \z a tagozódás, amely az ország választóközön- ségében már végbement ős amely tulajdon- képen csak két pártot mutat, a liberálisokat és a nemzeti-parasztpártot. nem akadályoz­za meg a kis pártokat, illetve a kis pártok vezéreit, hogy reményeket tápláljanak. Vala­hányszor kormányválság hire kering az or­szágban. minduntalan felbukkan e ..párt­vezérek“ neve és mindegyik sietve nyilatko­zik, hogy csakis ő lehet a jövendő kormány­elnök. Áz utóbbi évek azonban megmutat­ták, hogy a kis pártok kora lejárt és ezzel együtt a pártvezérek esélyei is a minimumra csökkentek. Goga, Iorga. Innian, Argetoianu, sőt még Averescu marsall és Bratianu György is kevés kilátással eveznek a belpolitika vi­zein. De ez nem jelenti azt. hogy ne higy- jenek és reméljenek. Ennek a hitnek és re­ménynek többnyire személyes alapjai van­nak és abból a körülményből fakadnak, hogy régebben az uralkodó bizonyos érdek­lődést tanúsított e pártvezérek uj alapítá­saival szemben. Ma azonban az objektiv szemlélő megállapíthatja, hogy csak két kor­mányképes párt van az országban: a liberá­lis és a taranista. Liberális öregek és fiatalok Mindkét pártban azonban olyan belső ne­hézségek akadályozzák a programszerű munkát, amelyek reményt adnak a kis pár­toknak. A liberálisoknál Tatarescu kormány- elnökségét nem a legjobb szemmel nézik az öregek, akik hozzá voltak szokva ahhoz, hogy ebben a pártban — akár csak a had­seregben — lassan lehet csak a ranglétra fokait megmászni és .Napóleonok számára nincs tér. Hogy egy volt alminiszter egy­szerre miniszterelnök lehessen: erre senki sem gondolt. Nem csoda, ha az üregek nem kezelik a legnagyobb jóakarattal Tatarescut és ha az ..öregek“ közül néhányan (főleg azok. akik kimaradtak) nyíltan is ellenzéki hangot használnak a miniszterelnökkel szemben. Bratianu Dinu sem hajlandó a „báb-elnök“ szerepét játszani és nem egy­szer fordul szembe Tatarescuval. Minthogy azonban egy politikai párt nem azért léte­zik. hogy ellenzékben legyen, hanem hogy kormányozzon és minthogy kormányon len­ni nem a legutolsó dolog a mai krizises világban. Bratianu helyzete igen nehéz: tud­ja. hogy a párt nem hajlandó egykönnyen és önkéntesen otthagyni az uralmat és nem meri a dolgokat odáig vinni, hogy felvesse a kérdést: párt. vagy kormány? Tatarescu pedig, akinek ügyességét még legnagyobb ellenségei sem vonják kétségbe, mindig meg­találja a szépségflastromot és legalább a külvilág számára Bratianu továbbra is csor­bítatlan tekintélyű elnök. Harc életre-halálra a nemzeti­parasztpártban Alig igy a hatalmon való maradás egység­ben tartja a liberálisokat, akik Tatarescu életét majd az ellenzéken fogják megkese­ríteni. addig a nemzeti-parasztpártban más a helyzet. Mihalachenak két fronton kell harcolnia: az egyiken Maniu áll. az ..alkot­mányos kérdéssel", mig a másikon Vaida- Voevod. Mindkét irányban nehéz Mihalache helyzete. Maniuval szemben nem felejtheti el, hogy annak idején Maniu éppen ő miatta és éppen ,,alkotmányos kérdés“ miatt hagy­ta ott a miniszterelnöki széket, mig Vaida a párt erdélyi alelnöke. Mani utói taktikai kérdések választják el Mihalachct, mig Vai- dától bizonyos programpontok. Vaida. aki az utóbbi nehéz években többször volt kor­mányon, láthatta, hogy az előre kidolgozott programok megvalósítása teljesén lehetetlen: nem mi csináljuk a történelmet, hanem a történelem formál bennünket. Nem lehet előre beharangozni a valuta restabilizáció- ját, ha nem tudom, mit fog csinálni a szom­szédom. Az adott pillanatban kell megtalál­ni a legmegfelelőbb megoldást: ez a mai kormányok feladata. Ezzel szemben Miha- iaghc tanitós pedantériával állítja össze hó­napok óta a programot, amelyet kormányra- jutása esetén úgy sem fog megvalósíthatni az eseményekkel szemben. Ha csak egy Maniu—-Vaida—Mihalache ellentétről lenne szó, úgy a kérdés könnyen lenne megold­ható. mert e három államférfi jól tudja, hogy a párt érdekei szempontjából bizonyos lartózkodásra vannak kötelezve. Azonban vannak „manisták“, „vajdisták“, sőt „lupis- ták" is, akik egymást marják, egymás ellen áskálódnak és valóban azt a benyomást kel­tik a külső szemlélőben, hogy a pártban nagy ellentétek vannak. Ezek az ellentétek tisztán személyi természetűek és éppen ezért nehezen oldhatók csak meg. Maniu, Miha­lache, Vaida félreállhatnak: sem tekintélyü­kön. sem befolyásukon nem esik csorba, ha azonban a „manistákat“, a ,.vajdistákat“, vagy a „lupistákat“ félreállitják, úgy vége a tekintélynek, a befolyásnak és a politikai karriernek. Minthogy pedig fiatal emberek­ről van szó, természetes, hogy a harc életre- halálra megy. Egyelőre a „vajdisták" van­nak előnyben, mert Vaida álláspontja az opportunusabb és ez áll közelebb a kor- mánylehetőséghez. Az a beszéd, amelyet Tilea Szebenben tartott, egészen bizonyosan nem fog válasz nélkül maradni és csak a harc kiéleződéséhez vezet. Hogy mi lesz az eredménye, nagyon kétséges, mert ha te­norja és tartalma félreérthetetlen, kérdés, hogy a párt mit szól hozzá? Mihalache hall­gat, mert nem tartja időszerűnek a beszé­det. De sokan vannak olyanok, akik nyíltan kimondják, hogy a helyzet ma nem azonos 1931 helyzetével, hogy a párt diszpozíciója ma más, mint volt akkor. A kormányutódlás kérdése azonban ma még nem aktuális. Tatarescu elég biztosan ül a nyeregben, egyelőre sem felülről, sem alulról nem akarják megbuktatni. Nagyon valószínű, hogy a mostani parlamenti ülés­szak is minden nehézség nélkül elmúlik és csak jó néhány hónap múlva kerü a sor az utódlás kérdésére. Addig pedig 'Mihalache bizonnyal teljesen tisztában lesz azzal, mit kell tennie, hogy minden kétséget eloszlat­va, az uralkodó teljes bizalmát élvezve ke­rüljön kormányra. Dr. Kovács .Tenő. Tiltakozik az osztrák sdjtó Papén „belső Anschluss“«* hir­deiő nyilatkozata ellen Ausztria miauidén Uortí'uiéyeL Között meg livánja őrizn függetlenségét BÉCS. (Az Ellenzék távirata.) Von Papén, német követ, aki mint saarvidéki illetőségű német, részlvett a népszavazáson és ebből az alkalomból több beszédet tartott, hosszabb szabadságáról visszaérkezett Bécsbe. Ebből az alkalomból egyes bécsi lapok, köztük a kor­mánypárti Neuigkcitsweltblatt élénk támadást intéznek a követ ellen Ausztriáról tett kije­lentéseiért kapcsolatban. Papén ugyanis azt mondta, hogy Ausztriára Németországnak to­vábbra is élénken ki fog terjedni a figyelme, mert az Anschluss a gyakorlatban megtörtén­hetik belsőleg is anélkül, hogy külső formák­ban megtörténnék. A Neuigkeitsweltblatt sze­rint az ilyen nyilatkozatok zavarkeltésre al- I kalmasak és ha valóban megtörténtek, arra mutatnak, hogy von Papén félreismeri külde­tését. mely a barátságos viszony újraépítését kellene szolgálja Ausztria és Németország kö­zölt. Remélhető -— Írja a lap —. hogy a né­met követ helyesbíteni fogja ezt a nyilatko­zatát, bár az sincs kizárva, hogy pontosan úgy történt meg. amilyen formában most osztrák részről kifogásolni kell. Ami a saarvidéki szavazás eredményét il­leti — írják a bécsi lapok — az megelége­déssel tölti el Ausztriát is, mert egy elszakí­tott német területnek megadta a lehetőséget, hogy visszatérjen az anyaországhoz és előse­gíti az európai békét. Ha azonban Berlinben azt hiszik, hogy ez Ausztria eddigi magatar­tásában is változást jelent, ha a belpolitikai irány változását várják tőle az Anschluss fe­lé, akkor hiú reményekkel táplálkoznak, me- Iveknek a való helyzethez semmi közük nin­csen. Ausztria továbbra is meg akarja őrizni függetlenségét s az ez ellen irányuló minden támadás ma nemzetközi szempontból is erő­sebb akadályokba ütközik, mint valaha. Baskircsev Mária Nagyon régen olvastam Baskircsev Mária naplóját de egészen tisztán emlékszem a figurájára. Arra a fényképre is, amely a kötet első lapján 18 esztendős korában ábrázolja ezt a különös, idegenszerü orosz leányt. Keskeny, gyermekes arc, nagy, tiszta szemek, koszorúba font haj, két virágszirom kéz, amely összefonódik az áll alalt és amelyre elgondolkozva hajlik a finom ar­cocska. A naplóirást 13 éves korában kezdi meg. Tizenegy évig, haláláig megszámlálha­tatlan vastag füzetet teleir. Éjszakánként mustártapasszal beteg mellén, lázasan és szenvedélyesen Írja egymás alá a sorokat, mindig ugyanarról: hires akar lenni, nagy festőnö, halhatatlan az impresszionisták kö­zölt. Énekel, zongorázik, ir, politizál, min­dent rendkívül tehetségesen, csak egyet csi­nál úgy, mint a többi, akik akkor Parisban dolgoznak: a festést. Ezen a téren nem út­törő. Hallatlan akaraterejü, ambiciózus, buzgó tanítványa és követője mesterének. Bastien-Lepage-nek és Tony Robert Fleury- tiek. Bájosak, finomak azok a festményei, amelyek kis párisi csavargókat ábrázolnak, minden munkája tehetséges, de nem élet­képes a halhatatlanságra, amit hajszol nap­lója 11 évén keresztül. Önzőn, egyedül, sze­retetlenül, szerelem nélkül, betegen, rette­netes epekedéssel: a halhatatlanságot, ame­lyet egyedül festményei árán kíván elérni. Szívósan ragaszkodik az életéhez, mert fes­teni akar. Semmi egyebet nem akar, csak festeni. Közben embertelen önhajszolásában, nyugtalanságában ir, de Írásának nem tulaj­donit fontosságot Huszonnégy éves korában meghal. Két képe bekerül a párisi Luxem- bourg-muzeumba, egyet kegyeletből megvá­sárol a szentpétervári Eremitage, még né­hány kisebb képe fenmarad a többi száz között elveszve, jelentéktelenül, elfeledve. A halhatatlanságot megszerzi számára a napló — egymás után uj és uj kiadások jelennek meg belőle minden európai nyelvre lefordítva. Most a budapesti Nemzeti Szín­ház számára darabot irt belőle két magyar színházi ember. A főszerepet Bajor Gizi ját- sza, a magyar színpadok legreprezentánsabb színésznője. Baskircsev Mária neve megint, halála után 50 esztendővel közszájon forog színpadi figura lett belőle, ismét érinti vala­milyen formában a halhatatlanságot, amelv mindennél fontosabb volt neki. Ahogy Baskircsev Mária naplójára emlék­szem, rendkívüli dühvei, ingerülten, tom­bolva venné tudomásul a dolgot. Azt mon­daná, hogy Bajor Gizi barna, mig ő világos- barna volt. A Bajor Gizi arca hosszúkás, mig az övé szivalaku volt. Bajor keze csinos, de az övé eszményien szép volt, átlátszó, fehér, kékeres finom műremek, amelyet Pa­ris legelőkelőbb szobrásza faragott márvány­ba. Gőgösen és fanyarul elhúzná a száját erre a népszerűségre. Mi köze neki színház­hoz,' mi dolga van az ő életével két buda­pesti szerzőnek, kell is neki az egész, hagy­janak neki békét. És ráborulna a pamlagrn. mustártapaszos mellével és zokogna és ver­gődne elmondhatatlan kínok között. Mert ö azt szerette volna, hogy a buda­pesti Szépművészeti Muzeum a legnagyobb nehézségek árán. horribilis összeget fizetve érte, megvásárolja egy egészen kicsi pasz­tellképét az utókor számára. Tb. Zs. Mozgó^inha-ak műsora: SZERDA—CSÜTÖRTÖK: CAPITOL: JÖNNEK A TENGERÉSZEK. Az Egyesült-Államok egész flottájának köz­reműködésével rendezték meg ezt a cso­dálatos filmremeket. Fősz. James Cag­ney, Gloria Stuart, Pot O'Brien. EDISON: I. KADETTEK. Katonai színmű. Fősz. A. Bassermann, Trude von Molo. Johann Riemann. II. ISTEN VELED HÁBORÚ. Megható dráma. Fősz. Helene Haves, Gary Cooper. j MUNKÁS-MOZGÓ: MINDENT A BECSÜLE­TÉRT ÉS IGAZSÁGÉRT. Főszerepben: Ken Maynard, Jeanette Loff és Walatv I Mc, Donald. Előadások; 5, 7 és 9.

Next

/
Thumbnails
Contents