Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-24 / 20. szám

f99W Jaftfrlr ??. r TETTEN lamandi Irimagyaráztfa a Siamară'ibani sok viitari kelte# szava# Ugyanazt rnoncfite, aünié Taiarescu Kolozsvárom BUKAREST, (Az Ellenzék tudósítójától.) A kamara tegnapi ülésén lamandi miniszter tisztázta a kisebljségekrc vonatkozó és nagy vihart okozó beszédéi olyanformán, hogy megnyugtatta az ellene támadókat és beszé­dének egyes kitételeit ebben az értelemben magyarázta ki. lamandi felszólalását a kor­mánypárt nagy tapssal fogadta. A tárcanél- küli miniszter beszéde legelején hangsú­lyozta, hogy az Universul által ellene inté­zett hadjárat valósággal erkölcsi gyilkosság. Hivatkozik arra, hogy amikor emlékezetes beszédét tartotta, senki sem emelte fel sza­vát az erdélyi városok elrománositásáról tett kijelentései ellen, habár az összes elenzékiek jelen voltak. — Kész vagyok mindig levonni a követ­kezményeket, — mondotta — ha szavaim­ban olyant találnak, amit nem kellett volna mondanom. A négymillió kisebbség nem veszélyes Popescu Necsesti, a lamandi ellen indi- tott hadjárat vezetője és Radu georgista közbeszólt, mire a kormánypártiak „politi­kai áruló“ felkiáltással válaszoltak. Nagy lárma keletkezik, végül is a rend helyre­állítása után lamandi hangsúlyozza, hogy minden képviselőnek joga van beszélni ő utána. — Ha a nemzeti érdekeket megsértettem volna, akkor a háromszáz jelen volt kép­viselő közül bizonyára felhívta volna valaki erre a figyelmet. Sőt majdnem tiz percig ünnepeltek beszédem után. Ezzel szemben két nappal utóbb az Universul a nemzet szegényének nevezett De nem volt itt szó az állam érdekeinek védelméről, hanem aZ én kompromittálásomról. A lapban közölt gyorsíró jegyzetek fakszimiléit nyilvánvaló rosszakarattal közölték. Ezek a támadások nem érhetnek el engem, mert a gyorsírói jegyzeteket én nem láttam és nem javitot- lam ót. Egyszerűen kihagyták azt, ami nem felelt meg a követett célnak. De éppen a kihagyott részek tartalmazták a liberális párt igazi álláspontját a felvetett kérdéssel szemben. Ezek a kihagyások bizonyítják a jóhiszeműség hiányát rágalmazóim részéről. Ilyen eszközökkel nagyon könnyű bárki el­len a hazaárulás vádját emelni. Miután el Megmozdul a világ Életünk legnagyobb eseménye kellett utaznom az országból, távollétemben a kampányt a kormány ellen fordították. Erre a kolozsvári felvonulás volt a válasz, ahol a miniszterelnök kifejtette, hogy nem lehel ellentét nemzeti kérdésekben románok között. Ki kell jelentenem, hogy Tatarescu és az én szavaim között nincsen semmi el­lentmondás. A továbbiak során kifejtette lamandi, hogy a liberális párt megértő politikát foly­tat a kisebbségekkel szemben, mert nem kell attól tartani, hogy a négytnilliónyi kisebbség a tizennégymillió román érdekeit veszélyez­telhetné. Felemlítette 1924-ben mondott be­szédét, amely úgyszólván azonos a mult év decemberével, mégsem hivta ki Popescu Necsesti tiltakozását, aki akkor is tagja volt a kormánypártnak.. Tiltakozik a vád ellen, hogy beszédével érveket szolgáltatott a budapesti revizionis iáknak. Végül ismerteti a háború előtt és után nemzeti téren kifejteit munkásságát a liberális pártban és azon kivül. Támadá­sokkal készséggel szembeszáll, de nem rá­galmakkal, még akkor sem, ha egy három­órás beszédbe belecsúszott volna egy nem elég világos szó. Nem hiszi, hogy emiatt árulónak kellene őt tekinteni. lamandit beszéde után percekig ünnepli a többség és több képviselő kéri a beszéd kiplakátirozását. lóbfójásánok mondtatja már Isten veled Pspíscí Necsesti ieisrátelíse Popescu Necsesti szólalt fel elsőnek íaman- di beszéde után. Kifejti, hogy minden igazolás dacára lamandi tette azt a kijelentést, amely szerint a csatolt területek és főként Erdély városai nem voltak a mieink. Nem lehet 15 év alatt olyan állami akciót lefolytatni, amely 90 százalékos idegen számarányt tiszta ro­mán lakossággá változtasson. lamandi: Számbelileg tartoztak hoz­zánk. Necsesti: lamandi most is fenntartotta ezt az álláspontját és megállapítom, hogy a Vii­torul, a kormány hivatalos lapja sem közölte az ő beszédét. Mindenesetre örömét fejezi ki, hogy a miniszter szükségét érezte akkori ki­jelentéseinek megmagyarázására. Nemcsak az Universuiról van szó. Az összes nemzeti egye­sületek ugyanígy vélekedtek és megállapítot­ták, hogy lamandi beszéde hiba volt. Hiszen a kormány tagjai ezért tartották szükséges­nek, hogy Kolozsvárt hangsúlyozzák az er­délyi városok régi román jellegét. Az Univer­sul által indított támadás tehát módot nyuj- tott íamandinak arra, hogy revízió alá vegye szavait. Az Universul nem törekedett erkölcsi, vagy politikai gyilkosságra, hanem kizárólag a nemzeti érdekek védelme vezette. Emlékeztet Titulescu genfi beszédére Eckhardttal folyta­tott vitájában, amikor az erdélyi románság ezeréves tradícióiról beszélt. Foglalkozik ez­után a nemzeti politikával és hibának tartja azt a felfogást, amely ezt a politikát pszihó- zisnak mondja. Nem pszihózis ez, hanem a nemzeti érzés és lelkiismeret igazi megerősí­tése és ki mélyítése, amelyet állandóan támo­gatni kell. Még mindig az erdélyi városok Ezután Giurescu georgista az erdélyi váro­sok történetéről beszél. Azt hiszi, hogy la­mandi nem tette szándékosan ismert ki jelen­téseit. Történelmi folytonosság szempontjá­ból csak a románok jöhetnek tekintetbe Er­délyben, ahová a magyarok csak a X. és Xí. században jutottak el, inig a szászok még ké­sőbb. lamandi: Mindezeket a dolgokat jól tudom. Kijelentem itt, hogy egy félreértés áldozata voltam. Szavaimat rosszakarattal értelmezték, ami pedig a támadásokat illeti, nem akarok személyi vitába bocsátkozni. Kijelentem még, hogy nem vagyok a kormány propaganda mi­nisztere, mint ahogy mondották. A szenátus ülésén Oanea interpellálja a bel­ügyminisztert a reviziónista propaganda j ügyében, amit még román állampolgárok is I támogatnak. Ezeket régóta a haláron túl kel­lene tudnunk. Támadja a Cagero céget és kéri a minisztertől, indítson vizsgálatot e tár­saság ügyében, amely az országra káros gaz­dasági működést fejt ki. Nagy szonda- Süz pusztiiott Morén! ben MOREN 1. (Az Ellenzék távirata.) A román petróleum finomító társaságnak a parscovici mezőn lévő petróleum-tele­pén tegnap hatalmas tűzvész pusztított, amely két petróleumkutat teljesen meg­semmisített. A tüzet egy mechanikus gondatlansága idézte elő, aki egy befa­gyott pumpát benzinnel akart kifa­gyasztani, amitől a szonda tüzet fogott. Erről a szondáról átterjedt a tűz a kö­zelében lévő másik kútra és mindkettő lángbabornlt. — A kár többmillió lejt tesz ki. Próbálja ki ezt ăz egyszerű háziszert GYOMOR- ÉS BÉLBÁNTALMAK, hssöreg- beli vérpangás, izgékonyság, migrén, kimerültség, szédülés, szivszorulás, rémes álmok, ijedősség, ál. talánots rosszullét a munkaképesség csökkenése sok esetben rövidesen megszűnnek, ba a beteg nehány napon ít reggel éhgyomorra egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF' keserű vizet iszik. Az emésztőszervi bajok orvosprofesszorai általánosan dicsérik a FERENC JÓZSEF viz enyhe és megbízható hatását s azt gyakorlatuk­ban sűrűn rendelik. Itt van ez a2 egyszerű és hatásos háziszer, hogy önt kényelmetlen lábbajától örökre meg­szabadítsa. Meleg vízbe keverjen Saltrates Rodell-t, míg a viz oiyan lesz, mint a tej és ebben áztassa lábait. A Saltrates Rodel! világ­hírű, kisugárzó forrásokból nyert tizfajta, különféle gyógyhatású sót tartalmaz. Ez az erősen gyógyhatású lábfürdő a legmakacsabb lábfájást is három perc alatt megszünteti, a daganatok eltűnnek. A gyulladásban levő és repedezett kezek égése néhány pillanat alatt megszűnik. A fagydaganatok viszketése el­múlik és azok gyorsan begyógyulnak. Ez a saltrat-tartalmu, tejszerü viz csodával határos gyorsasággal valósággal elűzi a fájós tyúksze­meket, csontdaganatokat és bórkeményedése- ket, úgy hogy azokat gyökerestől kiemelheti. A Saltrates Rodell garancia mellett minden szakmabeli üzletben kapható, Jt roll magQ&r népköztársaság károm minisztere teli wallo* mis! Rákosi Málnás pőréken BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.) Rákosi Mátyás népbiztos tegnapi tárgyalásán folytatták Berinkey Dezső, volt miniszterel­nök kihallgatását, majd Balogh Ernő és Buza Barna, a Károlyi-kormány volt miniszterei­nek kihallgatására került a sor. Berinkey a Károlyi-kormány megalakulásáról és tényke­déseiről számolt be vallomásában és Szemál; elnök arra a kérdésére, hogy a nemzeti ta­nács forradalmi tényező volt-e, azt válaszol­ta, hogy az akkori köztudat szerint a nem­zeti tanács voit az ország egyedül lehetséges képviselete. Különben is a király hallgatóla­gos jóváhagyásával alakult meg, a rövid idő előtt megjelent uralkodói manifeszlum alap­ján. A fegyverszüneti szerződésről kijelentet­te, hogy azt a minisztertanács elfogndhatut- lanoknak találta, de a nemzeti tanács úgy döntött, hogy alá kell irni. Károlyi Mihályt a nemzeti tanács nyilvánította államfőnek és ekkor vállalta ő ideiglenesen a miniszterel­nökséget Még a házbérfizetés ellen agitáló és letartóztatott kommunistákat is politikai foglyokként akarta kezelni. Balogh Ernő, a Károlyi-kormány volt köz- élelmezési minisztere jelen volt a Károlyi és Lovászi Márton között lefolyt megbeszélé­seknél. Károlyi azt mondotta Lovászinak: — Én, Marcikám, már a szocialisták ko­csiján ülök és rohanok lefelé. Nem tehetek másként. Ki tudja, hova visz ez a rohanás. Ezután a Károlyi és Berinkey kormányok ténykedéseiről számolt be és kijelentette, hogy abban az időben fogalma sem volt. mi az a bolsevizmus. Szemák elnök rendre is utasítja őt, mikor kijelenti, hogy nem tud­hatta, milyen gazemberség lesz n bolseviz- musból. Buza Barna, a Károlyi-kormány volt föld müvelésügyi minisztere elmondta, hogyan hívta föl József főherceg Károly királyt te­lefonon és hogyan történt n miniszterek királyi fölmentése esküjük alól. Garami Ernő Búza Barna fülehallatára jelentette ki: „Soha nem irok alá olyan békeszerződést, mely megcsonkítja az ország területét“. Kun Béláról elmondja Buza Barna, hogy ered­ménytelenül küzdöttek ellene, még az a le­leplezés sem használt, hogy Kun Béla. mint a kolozsvári betegsegélyző egykori tisztvise­lője, sikkasztott. AZ ÚJONCÓ SAARBRÜCKEN A KÉPSZAVAZÁSI EREDMÉNY KÖZLÉSE UTÁN STEFAN ZWEIG MARIE ANTOINETTE 600 lap, vászon- jf ^ ^ ««««-nái kötés Lei 125*— ßö Cg E Cluj. Kérje az uj könyvczenzációk jegyzékét!

Next

/
Thumbnails
Contents