Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1935-01-23 / 19. szám
PLZVTfTßK 79 33 í ana ár 23. 9 MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ DIMINEAŢA: A Maniu—Vaida harccal log- ktlko?.v,t a.’t írja, hogy uz általuk teremtett hely - et elég > omoru. Lehet egy pártban iié/.őpontbch különbé.„ de am> a.* ts.mét, a terveket ás alapvető türekvoekct illeti, mindenkinek egyforma nézőponton kell lennie a pártban. Egyébként semmi .sem természetesebb, mint hog) s/ú v.illja. nők. A párt kebelében levő harcok úgyse vezetnek egyéb eredményre. ORDINEA: Maholnap megnyílik a parlament: « a kormány katasztrófa'lis helyzetben van. Az őrs ág gazdasági és pénzügyi helyzete elvan válságba jutott; hogy’ csak hősies jellegű megoldástól lehet már valamit várni. Az egész sajtó politikai színezet nélkül és az ország minden gazdaság! köre vész jelekről beszel. A költségvetést nem lehet egyensúlyozni, a nemzeti termelés csődbe jutott, a kereskedelmi mérleg veszteséges. Ilyen helyzetben milyen megoldásokkal áll a parlament elé a kormány? Eg)' egészen gyermekes tervvel: a pénz becserélésével, hogy ez. néhány milliót hozzon — törvénytelen utón — az állam üres pénztárába. UNIVERSUL: Az állam politikai befolyását mind jobban ki akarja terjeszteni az ipari és kereskedelmi vállalatokra. Állam; egyedárusitásba veszi a petróleumot az állam legfőbb erőforrását, úgy, hogy már előre borzadnunk kell, ha az el- ( jövendő petróleumárakra gondolunk. Elfelejtik, hogy bármilyen hibásak és bármilyen visszaélésekre is adnak okot a magángazdaságok, megvan az az előnyük, hogy az esetleges veszteséget személyekre vagv vállalatokra korlátozzák, anélkül, hogy a közvagyont cs közhiteit érintenék. Ha az egyén hibát is követ el számításaiban és ügyei rendezésében, egyedül maga fizeti meg az árát, egyedül ő kerül csődbe. De ha az állam vállalja magára a magán vállai a tok vezetését. clfogadha- ró.e, hegy sikertelenség esetén az államot csődbe- jutottnak nyilváníthassák. Ha már mgmdultunk ezen az utón, nincs kizárva, hogy a régóta hangoztatott cukor egyedárusitás következik, majd lassanként valamennyi iparágé. Magatartásunkhoz hiven frontot fogunk alkotni ez ellen a sze- * 1 2 3 4 5 6 rencséden szándék ellen. VIITORUL: Az. ellenzéki pártok és elsősorban a nemzet' parasztpárt harcot indítottak a kormány ellen. Az alkotmányos közéletnek rendes körülmények között az a rendje, hogy az ellenekben levő párt egy hibákkal és tévedésekkel de kormányzat után, ha ellentétes csoportokra /akad, mindenekelőtt egysége visszaállítására tö- vkszik. A kolozsvári «gázgyár aem iudja behajtani kü nnlevőségeít s be- j szünietíe a közviáIá*gHá$4 KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) A kolozsvári gázgyár néhány év óta harcban j áll a nagyobb gázfogyasztókkal, köztük a vá- j rossal és több állami intézménnyel is. mert ■ a fogyasztók nem hajlandók szúrnláju- \ kát kiegyenlíteni. Az állam 9 millió lejjel, a város 2 és magánosok egymillió lejjel tartoznak a gázgyárnak, amely az inkasszó nehézségeinek következtében alig tudja üzemét fenntartani. Mint ismeretes a kolozsvári gázgyárnak 50 évvel ezelőtt kötött koncessziója ez évben ér véget. A gázgyár, minthogy a város tervbevette a földgáz mielőbbi bevezetését, azt ajánlotta a városnak, hogy már ez év januárjában vegye át az üzemet, a város azonban ezt az ajánlatot visszautasította. A visszautasítás után felszólította a várost, hogy fennálló adósságát rendezze s miután erre sem kapott érdemleges választ, felajánlotta, hogy a közvilágítást ingyen látja cl, ha a közvilágításhoz szükséges lámpák harisnyáit a város szerzi be. Azonban a város erre sem volt hajlandó, mire a gázgyár pert indított a város ellen és azt a gázgyár meg is nyerte. Azonban behajtása nehézségekbe ütközik, mire a gázgyár az utcák világítását beszüntette. Ezt a közönség jóformán észre sem veszi, mert a gázlámpák addig sem világítottak jól, amig üzemben voltak. Néhány nap múlva az újonnan felszerelt villanylámpák kigyulnak s akkor az utcák gázzal való világítása már csak a mult emléke lesz. mint a hajdani petróleum világításnak, amelyre már csak a régi városi polgárok emlékeznek. Orvosok, mérnökök ? Gyárak! Minden masfvar, némef, francii, an^oí folyóirat éi könyv medren de! Irtó ét e ő- fizethető Lepa^ená! Cluj. A, lapokat közvetlen il kapjí a kiaditó'. Kérjen ingyen jegyzékei Lspagetól Cíuj. ^ o W N H o cn ^ STAN és BKAN A SIVATAG FIAI közkedvelt komikusok legújabb szenzációs filme: Eddig még nem látott rendkívüli vígjáték. Jobb, mint a »Fra Diavolo“. 2 órai nevetés. na ] Meghalt az első magyar hiitéritőnő líinahan Babos Sándor Vesele Kunst Irén pályafutásáról. — A haldokló szeretettel emlékezett vissza Kolozsvárra KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) ■Babos Sándor, az erdélyi református egyházkerület megbízásából Mandzsúriában működő református lelkész legutóbbi leveléből vesszük a hirt. hogy Kunst Irén, az első magyar református hittéritönő néhány héttel ezelőtt 65 éves korában a kínai Sui- ning városban meghalt. A misszionáriusnőnek három ország volt a hazája: Németországban született, de már hatéves korában Magyarországra került, ott végzi iskoláit, majd az alig 19 éves fiatal leány egy napon elhatározta, hogy hittérítő lesz. Hosszú éveken keresztül készült fel a nehéz pályára, mig végül 1904 őszén hajóra ült és Kínába utazott, ahol Csangzában kezdte meg munkásságát, amelyet három évtizeden át folytatott. A magyar hittéritönő az angol misszió keretében, német anyagi támogatással dolgozott s Hunan kinai tartomány fővárosában, Csangzában csakhamar misszióiskolát alapit vak kinai gyermekek számára. Élete végéig a legbensőbb kapcsolat fűzte ehhez az iskolához, amelynek növendékei, mintha édesanyjuk lett volna, olyan hűséges szeretettel ragaszkodtak hozzá. Egyhuzamban tiz évig folytatja munkáját Kina belsejében a bensziilőttek között s közvetlenül a világháború előtt kerül haza szabadságra. A háborús zűrzavarban ilthonreked s csak 1919-ben térhet vissza ismét Kínába. Előudásait állandóan hatalmas tömegek hallgatják. Mindenhová ellátogat. Előbb Sanghai, majd Linchi, Tilien, Hsuming és Suungkiung jelzik útjait. Kiria legtávolibb, legeldugottabb helyein is utat nyit az evangéliumnak. Egyik legutóbbi Htja alkalmával n mult év novemberében banditák támadták meg és mindenéből kifosztották. Néhány hét múlva tífusz támadja meg, amely hamar végez vele. Regényes, hányatott élet után Suining- ben halt meg, távolkeleten, idegenek között, de akik ott voltak mellette utolsó perceiben, mégsem voltak idegenek, az övéi voltak, mint azok a vak kinai gyermekek is. akik megható ragaszkodással vették körül, akiknek számára intézetet létesített, gondjukat viselte és sivár, szomorú életüket a szeretetnek egy kis meleg fényével ajándékozta meg. Egy Ízben, még a világháború alatt Kolozsvárra is ellátogatott és arról a néhány, hétről, amelyet Erdély fővárosában töltött, a messze idegenben mindenkor, még a halála j előtti utolsó napokban is áhítattal emlékezett meg. Hazájától távoleső sírját a Kínában működő református hittérítők kegyelettel jelölték meg, hogy emléke örökre fenmarad jón. Az első számú jótevő „Sikerem attól a pillanattól kezdődik — mondja Eddie Cantor — mikor született butaságom tudatára ébredtem“ LONDON (január). Az angol fővárosnak örömmel látott vendége van. Londonba érkezett Eddie Cantor, a legnagyobb amerikai komikus. Eddie Cantort Amerikában „az Egyesült-Államok 1. számú jótevőjének“ hívják, ugyanúgy, ahogy Diliinger rablóvezért „1. számú államellenség“-nek nevezték el. Cantor ennek az elnevezésnek megfelelően nagy szerepet is játszik Amerika életében. Jóbarátja és tanácsadója Roosevelt elnöknek. a szellemi és gazdasági élet vezetőinek bizalmasa, a tömeg kedvence, az amerikai humor nem vitatott uralkodója. ..Festék nélküli clown“-nak is hívják, mert sohasem festi az arcát, de ellenállhatatlanul komikus arcjátékával megkacagtat mindenkit, akár érti a nyelvet, amelyet beszél, akár nem. Eddie Cantor azt a szerepet tölti be a színpadon, amit Chaplin a filmen. A humoruk is erősen hasonlít egymáshoz. A futószalag humora — A kacagás fiatalít — jelentette ki Angliának szóló üzenetében az újságírók előtt Cantor. — Használni kell belőle minden nap egy kis adaggal s aki ennek az ajánlatnak eleget tesz, konkurrenciál csinál majd Matuzsálemnek. Ezután a komikus mesterségéről és a humorról általában mondott rendkívül bölcs és mély dolgokat az újságíróknak a nagy amerikai komikus. A humor — mondta Cantor — hosszú évszázadokon keresztül alig változott. Mi gyakran olyan viccek fölött mulatunk, amelyeket kétezer év előtt csináltak. Csak a viccek terjesztésének technikai lehetősége változott, mert ma már nem egy-egv embert kell megkacagtatni, hanem tömegeket, az emberek millióit. A komikus számára ezért ma már nem elég az úgynevezett „bonmot“, a rejtett finom humor. A humort ma futószalagos termelés módszerével kell előállítani, hog}r a megszámlálhatatlan rádióhallgató, színházi és mozi néző igényeit kielégítse. Az én sikerem — folytatta Cantor — attól a pillanattól kezdődik, amikor született ostobaságom tudatára ébredtem és fölfedeztem, hogy' az ostobaságot kitünően lehet kamatoztatni. Kezdetben csak huta megjegyzésekkel próbálkoztam, ami azzal járt, hogy kidobtak polgári állásomból, Most butább megjegyzéseket teszek és ezért fejedelmi módon fizetnek. A lélekkel jövő kacagás titka abban rejlik, hogy az emberek általában embertársaik fölött állónak érzik magukat és boldogok, ha ezt világosan, minden kétely nélkül tudomásul vehetik. Ha. a közönségein látja és hallja, hogy én milyen jelentéktelen, kicsi, semmi, buta ember vagyok, hogy milyen nevetséges az én úgynevezett művészetem, amiért olyan sokat fizetnek, akkor mindegyik magasan fölötte állónak érzi magát a szegény kis Eddie Cantor bolondozásainak. Ugyanígy betegre és újra egészségesre kacagják magukat, ha Chaplin bolondozik előttük, ha mint lezüllött hülye az élet és a sors adottságai ellen hiába küzd, ha butasága miatt egyik bajból a másikba zuhan. Pedig ha tudnák, hogy Charlie Chaplin mennyire okos ember, milyen mélyen iáró filozófus elme, mennyire különb még értékes emberek társaságában Is. mint a legtöbb más ember. De a komolyságunk, mondhatnám patetikus komolyságunknak az oka, hogy a világ kacag fölöttünk. Nem tudja, hogy milyen nehéz, milyen nagy dolog parancsra butának lenni. Egy ember szinte képtelen is rá. Nekem hat titkárom van. akik segítenek ebben a munkában. Humorral az autóbalesetek ellen Eddie Cantor ezután elmondta, hogy ko- médiázásaiban is legtöbbször egész komoly célokat tűz ki maga elé. Újabban például az autóval okozott balesetek ellen vette fel a küzdelmet. Amerikában átlag minden 18 percben megölnek az autók egy embert. Ez í a borzalmas statisztika élénken bizonyítja, hogy mennyire szükséges fellépni a nagy veszedelem ellen. Ő most ezt teszi és komé- diázásainak tárgya nagyrészben az autószerencsétlenségek körül forog. Az emberek a komoly intéseket, hogy az óriási forgalomban vigyázzanak magukra és vigyázzanak embertársaikra, nem veszik tudomásul. A humor hatását azonban nem kerülhetik ki s a jól elhelyezett tréfák mindéi valószínűség szerint több emberéletet fognak megmenteni, mint a legkomolyabb hangú intés Eddie Cantor, aki fiatal diáknak látszik, még elmondta, hogy öt leánya van, akik közül a nagyobbak már férjhezadók. „A leányaim közül — mondta — hatvan százalékot magammal hoztam, negyven százalék Amerikában maradt. A hatvan százalék segit engem vicceim gyártásában. Az Amerikában maradt negyven százalék ott képképviseli érdekeimet“. Mikor az újságírók nein akarták elhinni, hogy ötszörös családapa, gyönyörű nagy leányokat mutatott be nekik és ismételte gyakran hangoztatott elvét: a kacagás fiatalít, ne mulasszon el minden nap egy adagot venni belőle, akkor Matuzsálemnek is konkurrenciál csinál. Hunhaneihülí fiatalember a bírák elölt Miért lett Vörös Zsigmoncfból Fehér Józael ? KOLOZSVÁR. (A/ Ellenzék tudósítójától Magas, szőke fiatalember, kicsit meggörnyed len áll u bírák előtt egyik törvényszéki tár- gyalóterembeft. Alig hullani hangját, olyan csöndesen felel u hozzá intézett kérdésekre Harminchárom éves korában még magántisztviselő volt, több évi gyakorlat, fixfizetés, remény az alőhaludásra. Ma: harmincöt éves, állásnélküli és vádlott. A bűnügyi tárgyalások tömkelegében egyik ügy az övé. A vád: okirathamisitás. A teremszolga a nevét kiáltja: Vürö* Zsigmondi Aztán felolvassák a vádiratot. Vörös Zsigmond a mull év júniusában személyazonossági igazolványt hamisított. A többit ö mondja el vallomásában. Resicán született és ott is volt állásban évekig egy vállalatnál, de 1933 őszén leépítették. A többi a rendes, megszokott sablon. Az állástalanná lett fiatalember kilincselése, kálváriája, de semmi eredmény. Hosszú, keserves hónapok múlnak el. de még remény sincs, hogy kenyérhez tudjon jutni. — Ha Resicán nem lehet, megpróbálom máshol — gondolja és eljön Kolozsvárra. De itt is ugyanaz a sors várja. Újabb eredménytelen, kinos hónapok jönnek és állás sehol. Megpróbálkozik ügynökösködéssel, de nem tud boldogulni. És akkor végre, amikor már testileg és lelkileg is letörte a munka- nélküliség, kínálkozik egy munkahely. Állás, kenyér, fizetés, de — (és ez nagy ba j) Vörös Zsigmondnak nincs személyazonossági igazolványa. Anélkül pedig nem veszik fel az uj állásba. A rendőrség nem adhat, meri Resi- cai és nem kolozsvári illetőségű. Az egész állása, a jövője most azon a kis papírlapon fordul meg. Tanakodni nem lehet sokat. Vagy van, vágy nincs. És másnap megvan a szornélyazonósság. Vörös Zsigmond odahami- sitja n papírlapra a sógora nevét: Fehér József. Végeredményben egyszerű volna az egész. Vörösből Fehér lett. De a biintetőpa- ragrafus itél és a vád — vád. Vörös Zsigmond okiratöl hamisított. Vallomása titán, amint 35 évével és kicsit görnyedt háttal áll az emelvény előtt, a bírák összenéznek. Aztán elhangzik a vádbeszéd és dr. Giurgiu Joan védöbeszéde. majd a bíróság itél: egy hónapi fogház, de beszámítva az enyhítő körülményeket és a vádlott büntetlen előéletét, az Ítélet végrehajtását felfüggesztik. Az Ítélet jogerős. Csak egy szimpla kis okirathamisitási eset. de — érdemes feljegyezni. * ARANYÉRNÉL és az ezzel járó béldugulás, végbélrepedés, kelés, terhes vizelési inger, májduz- zadtság, derékfájás, mellszorulás, szívdobogás és szédülés: rohamok esetén a természetes „FERENC JÓZSEF' keserüviz használata csakhamar kellemes megkönnyebbülést eredményez. Mozgószinhá7ak műsora: KEDD : CAPITOL: Nagy premier. CSTLLAC RAGYOG AZ ÉGEN. Josef Schmidt 1935. évi egyetlen viiágfilmje. Csupa dal muzsika, napsugár a világhírű tenonsta ragyogó filmjei EDISON; I. KADETTEK. Katonai színmű. Fősz. A. Bassermann, Trude von Molo, Johann Riemann. II. ISTEN VELED HÁBORÚ. Megható dráma. Fősz. Helene Hayes, Gary Cooper. MUNKÁS-MOZGÓ: MINDENT A BECSÜLETÉRT ÉS IGAZSÁGÉRT. Főszerepben: Ken Maynard, Jeanette Loff és Walace Mc. Donald. Előadások: 5, 7 és 9. Kolozsvári Mankakamara KÖZLEMÉNY Kamaránk időközi bizottságának 1935 január 16-án tartott gyűlésén — tekintettel a munkaszerződésekről szóló törvény intézkedéseire és a szegődtetés alkalmával a ta- noncokkal kötött szerződés költségeire, amelyeket rendszerint a tanocok fizetnek meg — határozatot hoztak, melynek értelmében a Munkakamara irodája a hivatalos órák alatt díjtalanul áll az érdekeltek rendelkezésére, csupán a nyomtatványok költségeit. 6 lejt, kell megfizetni. A beszegődtetési szerződés megkötése alkalmával felmutatandó és mellékelendő: 1. felbélyegzett kérés, 2. állami anyakönyvi kivonat (a tanonc legalább 14 éves iegyen), 3. állampolgársági igazolvány, 4. Iskolai bizonyítvány (legalább 4 elemi elvégzéséről szóló), 5. orvosi bizonyítvány, amelyet a beteg- segélyző pénztár, vagy a város valamelyik kerületi orvosa állított ki, 6. iparengedély, 7. elismervény 30 lej taxa befizetéséről a betegsegélyző pénztárba. Az interimar bizottság elnöke: Gheorghe Pop sk. Titkár: Dr, A. Oniga sk.
