Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1935-01-17 / 14. szám
—• 1 93 S január 17. ELLENZÉK Jhdem JuÁívobo&íűJN Uhodaiom RIPORT* RÉCÉNKÉ 4. közlemény Százharmincmillió csomag kárlyáí gyártanak éveníe az egész világos* Hatszor annyi papiros kell kártyakészítésre, mint biblianyom tatásra, mint a hadiszergyártás — Mit keresnek az államok a játékon —- A játék sokkal nagyobb összeget forgalmaz, Sokmi Ilié embert foglalkoztat a játékipar Utánnyomás tilos. Az utolsó esztendőben százharmincmillió csomag kártyát készítettek el a világon. Kereken két hónapig tartott, amig külföldi összeköttetéseim segítségével, hosszas levelezés és személyes tárgyalások utján ki tudtam hozni ezt az eredményt. Minden évben ezerháromszáz vagon papirosból készül kártya. Ugyanakkor — a Brit és Külföldi Bibliatársaságnak előzékenyen rendelkezésemre bo- csájtott adatai szerint — biblia nyomtatásra nem egészen kétszázharminc vagon papirost használnak fel. Pedig egyedül az elmúlt évben közel tizenegymillió biblia készült, és 678 nyelven nyomtatták ki az Ó- és Ujtes- lamentumot és az Apostolok Kön savéit . . . Annyi kártya készül a világon, hogyha Európa minden lakosa — a csecsemőket és az aggastyánokat is beleszámítva — egy napon leülne bridgelni, nemcsak, hogy cl tudnák látni őket ezzel a mennyiséggel, hanem még közel négymillió csomag kártya megmaradna rezervában. Ha egymás mellé raknak a százharminc- millió csomag tartalmát, akkor pontosan tizenhaiszor tudnák velük, körülkeríteni az Epuenlitö táján a földet. Alapul vehetjük azt, hogy a kártyagyárakban minden ezer csomag kártyára jut egy munkás és igy könnyű kis zárni tani, hogy a világ kártyaipara százharmincezer munkást foglalkoztat. Végeredményben azonban soksok millió ember él a játékiparból. A játékipar adatai Nem is lehet összeszámítani, mennyi azoknak a száma, akik a játékkaszinókban, klubokban, kávéházak kártyaszobáiban, bridge- szalónokban, a kártyatisztitó-mühelyekben keresik kenyerüket. Azután mennyi sok ember dolgozik azokban a speciális francia gyárakban — Caronál Párisban, Allainnél Nizzában —, ahol a rulett kellékeit gyártják. És ki tudna statisztikát készíteni arról, hogy hányán foglalkoznak bridbe-blokkok, meg egyéb a játékhoz szükséges nyomtatványok előállításával. Légiókra rúg azoknak a művészeknek a száma, akik megtervezik az uj kártyafigurákat. Hiszen vannak, akik nem csinálnak mást, amk zsókereket rajzolnak. Láttam egy angol gyűjteményt, melyből kétszázötven zsóker vigyorgott rám. den kártya-vállalatnak külön papírgyára van. És ezekben a gyárakban a legfinomabb papirost gyártják. Nem készült el még könyv, amelyet olyan finom és drága papirosra nyomtak volna, mint a zöld ászt, vagy a káró dámát. A Waddington Ltc. egyik igazgatójának azt mondottam egyszer: — A játékok és kártyák készítése többe kerül, mint a hadiszergyártás! Mosolyogva felelte: — Be a játékasztaloknál több csatát is nyernek, mint a hadszíntereken! És hol van még a légiója azoknak az embereknek, akiket a lóverseny, lottó és osztálysorsjáték foglalkoztat. És vájjon ki tudná megmondani, hogy az államok és városok bürokratikus szervezetében mennyi sokezer ember huzza kisebb, vagy nagyobb fizetését azért, mert rányomja a kártyára az adóbélyeget, elkönyveli, számfejti és ellenőrzi a bevételeket, amelyek a játékból jutnak közcélokra. Ezek a tételek annyira el vannak szórva a költség- vetésekben, hogy a legkitűnőbb statisztikus sem tudná megállapítani őket. / lyegben és luxusadóban az állam bevétele a kártyából 280.000 pengő volt. A kávésok ipartestületétől kaptam azt az adatot, hogy a székesfőváros vigalmi adóban a budapesti kávéházaktól egy évben 180.000 pengőt vesz be. De ezekből a jövedelmekből korántsem lehet megállapítani, hogy voltaképen hányán kártyáznak. Hiszen rengeteg helyen játszanak hatósági ellenőrzés nélkül. A budapesti 180.000 pengő azt jelentené, nogy az emberek mindössze 720.000 pengőt adnak ki kártyapénzre — a vigalmi adó huszonötszázaléka a tényleg fizetett kártyapénznek — hozzáértők véleménye szerint azonban egyedül Budapesten kártyapénz és pinkabevétel címen évenkint legalább tízmillió pengő megy a játékosok zsebéből a kártyaüzletek — kávéházak, klubok, kaszinók, bridge-szalónok, titkos összejövetelek, vendéglők, magánházaknál rendezett kártyaösszejövetelek — kasszájába. És ez a tízmillió pengő — inkább több, mint kevesebb, hiszen az év napjaira elosztva, mindössze harmincezer pengő kártyapénz jönne ki egész Budapestre — csak egyetlen Jatekmcozök Hatalmas számok Örök rejtély marad, hogy mit jövedelmez Monte Carlo. És hiába kutáttam utána, nem tudtam megállapítani, mennyi a jövedelmük az osztrák játékkaszinóknak. Csak annyi bizonyos, hogy ötszáz embert foglalkoztatnak, kórházakat szanálnak és milliók jutnak a bevételük- j bői közcélokra. A kaszinók jövedelme messzire felülmúlja j azokat a bevételeket, amelyek a kártyagyár- j ból jutnak el az állampénztárakba. Pedig ezek az összegek is jelentősek. Wislicky Waclaw, lengyel országgyűlési képviselő, aki előadója volt a varsói sejm- ban a kártyatörvénynek, mesélte nekem: — Lengyelországban 1928-ban nyolcszázezer csomag kártya készült. A gyárak adóban akkor évenkint egymillió zlotyt fizettek. Aztán felemeltük a bélyegadót és behoztuk a forgalmi adót is. Erre a kártyafogyasztás csökkent, de az állam bevétele emelkedett. Most „csak“ ötszázezer csomag kártya készül, de Lengyelország évi bevétele kárvárost reprezentál. Belőle meg csak fogalmat sem alkothatunk arról, hogy mennyi kártyapénz jön be egyetlen napon a világon, Válahogyan azonban ezt is ki lehet megközelítőleg számi tani, Mit lehet keresni egy csomag kártyán A kártyagyárosok véleménye szerint egy csomag kártyával — feltéve, hogy egy ember egyedül nem játszhatik — uj állapotában legalább négyszer és legfeljebb tízszer lehet játszani. Szaknyelven úgy hívják ezt, hogy egy csomag kártyát ennyiszer „terítenek“. Aztán jön a kártya a tísztitóhoz. Tisztított állapotában megint öt-hatszor terítik, aztán újra tisztitják. Ma általában tizszer tisztítanak egy csomag kártyát, amig a széle annyira lefogy, hogy nem íehet többé haszAngol zsáké r-ggüjtő albumából. Amerikában hatalmas kártya-tröszt tartja kezében a kártyaipart, Európában az angol Waddington, a francia Grimaud, a német AUeaburaer ét % Piattukék yezetaak. Mim tyabélyegben és forgalmi adóban — közel négymillió zloty. Magyarországon — Piatnik Rudolf ur nyilatkozata. szerint — a mult évben kártyabénálni. Ebből ki lehel számítani azt, hogy vegyük csak alapul, hogy átlagban hárman játszanak egy csomag kártyával — minden csomagot hatvanszor terítenek és ennél :» hatvan terítésnél száznyolcvan ember fizet kártya pénzt. Minimálisan számítva ez a kártyapénz átlagban hatvan fillér. Egy csomag kártya tehát effektiv száz pengőnél — 30ÖU lejnél — több bevételt jelent a kártyaüzern- nek. Ahol úgynevezett mosható kártyákkal játszanak —- mint Amerikában, vagy akár Csehszlovákiában is — itt ez a bevétel nagyobb, de mint minimumot elfogadhatjuk azt, hogy a százharmincmillió csomag kártya csak kártyapénzben évenkint tlzenhárommilli- árd pengőnél jóval nagyobb bevételt reprezentál. Miután pedig a föld lakóinak száma a legutolsó népszámlálás adatai szerint megközelítőleg kétmilliárd ember, nyilvánvaló, hogy mindenki, aki a földön él, legyen az bush- mann, maláji, hindu, vagy eszKimó, évenkint hat pengőnél — 180 lejnél — több kártyapénzt fizet . . . Hogy aztán ezen kívül mennyit nyer, vagy mennyit vészit, azt igazán senki a világon nem tudja kiszámítani . . . SegfsCgct h€rnei a tel nyomorgói KOLOZSVÁR. ÍAz Ellenzék tudósitójától. Kolozsváron beköszöntött újra a hideg idő. A módosabb embereknek az időjárás örömet, boldogságot hozott. A jégpályákon kipirult arcú emberek korcsolyáznak, a hóval födött mezőkön a sizők nagy tömege örül a hónak. Báltermekben vidám muzsikaszó mellett táncolnak a fiatalok. Addig — a külvárosi nyomortanyákon teljesen elszegényedett agg nők és férfiak, több gyermekes beteg anyák küzdenek üres gyomorral a hideg, a betegség ellen. Viskóik falán a hideg szél sivit be és ők tehetetlenül takargatják be magukat rongyaikba. Az utóbbi napokban egyre több nyomorult ember hozzátartozója jött fel szerkesztőségünkbe, kérve, hogy rettenetes szenvedéseiket vigyük olvasóink elé, hátha a jó szivü emberek megszánnák őket és bármivel is támogatnák őket. Vitán Mária kereset nélküli 4 gyermekes anya, aki Maramures-utca 147. szám alatt lakik, kéri a jószivü embereket, hogy akár ruházattal, vagy ennivalóval, fával támogassák őt. Merlicska Pálné, Templom-utca (Külrno- nostor) 16. szám alatt lakó agg nő bosszú idő óta betegen fekszik és a leírhatatlan nyomorral küzd, bármiféle támogatást kér. Pergánczi Istvánné, Holdvilág-utca 59. szám alatt lakó idős asszony férje hónapok óta betegen fekszik, úgy, hogy agva mellől nem tud elmozdulni, hogy valami kereset után nézzen. Férje gyógykezeltetésének lehetővé tételére könyörög adományért. özv. Török Jánosné, Jianu-utca 37. szám alatt lakó. 3 gyermekes anya, aki már hosz- szu idő óta betegeskedik, kéri az olvasókat, hogy gyermekein bármivel is segitsenek. Orosz Károlvné négv gyermekével együtt éhezik: sötét, hideg szobában. Bármiféle adományért könvörög, hogy nyomora elviselhetőbbé válhasson. Kérjük tehetősebb olvasóinkat, hogy szegényeinken adományaikkal segitsenek. Adományokat szerkesztőségünk készségesen továbbit. JÓ MAGAVISELET. — Miért bocsátották el utolsó állásából ? — Jó magaviseletem miatt. — Hogy lehetséges ez? Emiatt még senki sem veszítette el az állását. — De igenis kérem. A főnököm meg tudta, hogy jó magaviseletem miatt nem kellett leülnöm mind az öt évet. Ez a helyiség nem fényüzéses berendezésű színház nézőtere, hanem kaszinó játékterme, előkelő nyugati
