Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 1-3. szám - Zinner Tibor: Emlékfoszlányok az első semmisségi törvényhez vezető útról és göröngyeiről
Javasolja, a kormány intézkedjen a tekintetben, hogy az illetékes miniszterek és más főhatósági vezetők járjanak el az állami levéltárakban és irattárakban található dokumentumok kutathatóvá tétele érdekében.” Ehhez a ponthoz - miként az elsőhöz - hosszú megjegyzés-sort fűztem. Jól éreztem, hogy a munka alfája és ómegája a forrásokhoz való hozzáférhetőség kérdése lesz. „A kutatómunka alapvető kérdése a rendelkezésre álló forrásbázis maradéktalan biztosítása” - írtam, és így tovább... Annak idején úgy véltem, hogy Balogh minden támogatást meg tud adni munkánkhoz. Tévedtem. A tényfeltárás mindennapos gyakorlatának akadályozására még visszatérek. Támogatták a munkát ezzel szemben a visszaemlékezők, így Szalma József is, aki az „új szakasz” alatt és után jelentős szerepet vitt a torz eredményekkel járó felülvizsgálatokban, majd a megtorlás során az egyik meghatározó (immár nem államvédelmi, hanem) állambiztonsági vizsgálati vezető volt. Mellette beszéltünk Ölti Vilmos egykori népbírósági, majd budapesti megyei, végül fővárosi bírósági tanácselnökkel, és Jahner-Bakos Mihállyal, az LfB 1958-1963 közötti elnökével. A politikusok közül Fock Jenő, aki 1967-1975 között volt a kormány miniszterelnöke, továbbá Aczél György, a Kádárral legközvetlenebb viszonyban lévő párt- és állami vezető47 - hasznos adalékokkal szolgáltak.48 „6. A Politikai Bizottság felkéri a belügyminisztert, rendelje el a kitelepítésekre és internálásokra vonatkozó iratok összegyűjtését, rendezését, s ezt követően - az igazságügy-miniszterrel közösen - tegyen javaslatot ennek az ügynek a rendezésére. 7. A Politikai Bizottság szükségesnek tartja, hogy jelenleg a Belügyminisztériumban tárolt zárt irattári dokumentumok rendezése - a Fejti György elvtárs által vezetett bizottság elvi irányítása mellett - mielőbb megtörténjen; ezt követően a kormány hozzon döntést a dokumentumok jövőbeni elhelyezéséről, kezeléséről, azok kutathatósága szabályairól. Helyénvaló, hogy a párt-eredetű és -vonatkozású, zárt irattári anyagokat a Párttörténeti Intézet vegye át.” Végezetül felvetettem, hogy 8. pont ugyan nem szerepel a PB határozatában, a felállítandó munkabizottságokat a feladat nagyságrendjének és időbeli határainak ismeretében azonban célszerű lenne tematikus munkavégzésre beállítani, illetve ekként kialakítani: „1. Kiemelkedő jelentőségű, politikai kérdéseket annak idején eldöntő, ma a politikai érdeklődésre leginkább számot tartó ügyek; 2. Bűncselekmény típusok alapján:- gazdasági ügyek- kulák-ügyek- az 1946: Vll. te. hatálya alá tartozó ügyek stb.”49 A PB február 20-ai ülésén tájékoztatja a KB-t - tartalmazta a határozat, amelyből Grósz, Németh, Fejti, Budzsáklia Mátyás, Balogh, Kulcsár, Horváth, Szilbereky és Szíjártó kapott példányt. A PB határozata az előterjesztéshez képest nem sok változtatást tartalmazott. A végrehajtandó feladat érdemben nem kérdőjeleződött meg, noha a belügyminiszter - Kulcsár emlékei szerint - „még mindig elfogadhatatlannak tartotta az ilyen jellegű és mérvű felülvizsgálatot”.50 Az események februárban felgyorsultak. Egyfelől a Pozsgay bejelentése okozta vihar ellenére az MSZMP apparátusa a szokott rutinszerűséggel készült a KB tél 94
