Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 9. szám - Molnár Miklós: Drekk úr házasodik
Szőrén-szálán zsenge bárány: istenemre, de meghágnám! Mi a neved, mondd csak? MARGARÉTA Margaréta, bátya, ilyen névvel élni jöttem a világra, keblemen virít margaréta virága. DREKK ÚR Add nekem azt a virágot! MARGARÉTA Liba, liba, libabőr, nem leszek az öné, sir. Bár vággyal testem tele van, de nem kaphat meg bármely kan. DREKK ÚR Gyönyörű vagy, Margaréta. Szerelmes lettem beléd. Feleségül akarlak venni, boldoggá akarlak tenni. Szeretsz engem, Margaréta? MARGARÉTA Szeretem, mint macskát a kutya. Ha csak meglátom, megüt a guta. Belém esett, mint ló a gödörbe? Magáért könnyezem a fölmosó vödörbe... Ha pék volnék, kenyerébe mérget sütnék, ha kovács volnék, pörölyömmel fejére ütnék, ha méh volnék, fullánkot adnék magának eleségül, ha szamár volnék, magához mennék feleségül. DREKK ÚR Margaréta: marharépa... Lárifári! Anyád már áldását adta a frigyünkre. MARGARÉTA (.keservesen zokogva) Iá! Iá! Iá! Iá! ANYUCI (halkan) Uramisten, kihez adom a lányomat... 25
