Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 9. szám - Fenyves Marcell versei

FENYVES MARCELL

Szindbád - lúzerség dicsérete

(ELÖHANG)

Mekkora hőség volt! Elakadt a melegvonulás is.

Zárva a pékségek, palacsintázok, lacikonyhák.

Szívtunk, ám legalább megdőltek a pesti rekordok. Hősömről szólván legyen elnéző mai Múzsa.

(LÚZERSÉG DICSÉRETE)- Lúzerség felkelni ma (fél tíz és tizenegy közt) - így szólott Szindbád, s belebújt mégis papucsába; lassacskán, hunyorogva a szűk konyhába botorkált.

Kávét tölt, cigijét meggyújtja, a reggeli újság árkusain nyugtatja szemét. - Igen, az, de megéri: néha muszáj lúzernek lenni, hisz annyi király van. Rom-napokat tervezni borostásan, pizsamában, este pedig, valahol jót inni baleknyi valódra.

Tört egy kis szeletet mogyorókrémes csokijából, hogy kávéja kesernyés íze tovább ne zavarja, mert most pótcukor és tejszín nélkül feketézik. Maszturbálni korán volt még. No hiszen! Kicseszettül fontos elégiaköltő műve került a kezébe.

Hogy hívják a fazont, csuda tudja, de Cinke Beretta álnéven bódít, miután hülye szintizenékkel kínálják anyagát bugyik és holland guminők közt.- Répám gyúrni korán van még, na de mit tegyek addig? Jobb híján kövezetre hasalt a hokedli-magasból,

s hangyákat pöckölt finom ujjaival vehemensen.

Rágott körmei élét is használja vitézül, és sokat elmorzsol közülük hajlítva hüvelykjét.

Mégis, a vékony falrepedéseken át jön a többi: százával seregeinek, sorban a hangyavilágból.

Szindbád dúdolt, míg pusztultak a rút jövevények; gyermeksége dalát dúdolta a dajka után, mit kétezer éve talán, amikor fejlett csecsemő volt, hallott épp eleget. Szindbád kicsit unta e nótát.

Ő immár a métáit meg a hard rockot preferálja; baljós death-zúzást tűr jól, de a dark-vonulattal sincsen gondja. A bősz hificuccot a nappalijában állította fel: itt düböröghet a basszus ezerrel.

Néhány napja olyan hőség van a város e részében, hogy az új légkondi se bírja erő erejével