Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 9. szám - Fenyves Marcell versei

úgy huszonöt fok alá csökkentve szobák levegőjét, már-már élvezetessé tenni a nyári időt itt.

Szindbád bermudanadrágot húzott; bizony, eddig hűtőben volt az, dobozos sörök és kaja mellett: nem csoda hát, hogy a zöldcsíkos gatya virsliszagú lett. Ámde mivel - túladva a pincsi szukán - halakat tart, állata nem bújik folyton szaglászni ölébe.

Inget rántva elő a mosatlan háncskosarából, jégdarabokkal a nagy zsebeket fürgén telerakja, majd miután végzett, többször tekerint is a rongyon.- így. Ez a textilhurka lehűtheti főm zugait, mert fedve halántékom, turbánszerüen csavarom fel.

S készül a terv, hogy jól teljen legalább negyed óra, mert már olvad a jég, cseperészve a bal füle mellett, jóllehet ez Szindbádot e percben aligha zavarja. Fürdőkádjában mint ringat az Égei-tenger lomha papírflottát, amit ő maga hajtogatott, hogy hajszárítóval Boreaszt, Zephüroszt meg a többi hellén szélfajtát a zuhanyzójába idézve, jó kis tengeri ütközetet vívhasson e haddal!

És mert szörny is kell, amitől beizélnek a bátrak; szörny, ami nélkül kurva unalmas lenne a játék, Szindbád úgy döntött, maga lesz veszedelme a mélynek, s egy lépéssel a fürdővízbe helyezte a lábát.

Míg hullámokkal süllyeszti a flotta hajóit, loppal a kád-tengerbe tekint: nini, látja a képét, ám minden zavaros, szétfolyva az arc e tükörben. Mormol még valamit, s oda már a hajó is, utolsó:- Nem túl sanszos e nap, de azért maradok kikötőmben.

(UTÓDAL - CÁDORI TÖREDÉK)

Férfiúról szólt néktek a Múzsa, ki sört iszogatva friss szövegét olvasta egy este a gádori körben.

Itt a Novák; Gabi Szappanos és a zakós Imi Páyer: Prága-arany szeszeket hörpöltek a kerge barátok.

(PREPILÓGUS)

Éteri támogatásként itt az okostelefon s más kínai gyártmányú hülyeség, amiót’ kütyükórtól megszállott, soha-volt butulás közepette sok arc; már sutba hajítva a könyv: mi öröknek vélt, az enyészik. Indulok és eleresztem az erkélyről mobilom, hogy így végezze a dög, bár telve a tér erejével.

Mért bánnám. Nem e szellemi síkról várom a hívást: Messze-lakók hangjára figyelve kinyílik a lelkem.

7