Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 7. szám - Fenyves Marcell: Nudliász
Itt a Fityesz-regiment; odaát menetelt a Dalárda; vagy fordítva haladtak az út szélin libasorban, ükfaterom Matuzsálem-időt ért apja se tudta. Túr bán lépked az élen - a törpemagasnok utána és spitzcel belerúg bőszen kerekebb kavicsokba. Rágnia kell valamit, napok óta bagóra se gyújtott: jó sok C-vitamin pirulát vett így a kezébe, s ujjaival pöckölte a nyelve alá a bogyókat. Szedte a lábát Csősz, aki bendőjét taligára ritka erővel emelte lazán és tolta a kordén. Hanczúr Tom-feneken feszül és vele mozdul a Gucci! S jöttek a többiek is, ki-ki görkorival, hogy a lépést tartani tudja; no lám, a sereghajtó Megatócsni. Hogy lebegett, amidőn szambázva vezette a népét Lári Afári! A képzelt partnere perdül előtte. Közben azért tükrébe tekint, milyen épp frizurája; Törpipojácáéhoz a hangja s alakja hasonló. Cucli után sírt pöttöm lény a ruhája zsebében: Mellényházy lapult odabent, neki biztos e szállás, és kaja van dosztig, ha kidugja fejét a lakából. Koptatták a cipők anyagát kicsikét lemaradva: Butykosi és Züller meg a Tegnapi Hurka fivérek, kik nagy szarba kerülve pityergő lányra hajaznak; Dévid Aranka tökös csávó, noha ő az utolsó. Ó, hányán lemaradtak a hosszú soproni úton; eltévedtek a rengeteg erdőnek közepében, nem lelvén a buták meg a sűrűből menekítő, mondjuk, sárga kanyart -, de a társaik így is elérték- Zok fia, Zokfi szerint - a kecót, nini csak maga volt, úgy tíz-húsz pilseni mellett épp. Igen, ő hona bölcse.- Szólni se kell. Tudom én, két rajra szakadva, mi céllal jöttetek el hozzám, vállalva e séta veszélyit- így az öreg - miután ide hallatszott a vitátok; cirka tizenhétszer rókáztam a ’pusztai-szagtól. Ejh..., aki majdan a süntrónszékbe akar beleülni, arra nehéz feladat vár; ékesen így bizonyítsa: állja vitézül e férfi a legdurvább szivatást is. Messze: a kömpöci és a bekölcei gombfocipályán túl, a ködös Zuglóban, ahol suta cangabetyárok roncsolt elmével szlalomoznak a kocsmamanók közt, élt egyedül, mélán Huba Rozi nevű egerével Morzsika néni, a századik évéhez közeledve. Pár hete úgy megszállta a bóbitakor a mamát, hogy félrebeszél és sok fura dolgot művel azóta; tegnap Zs. urat is letegezte, az árubeszerzőt. Kínai orvosok és azután a puhányi kuruzslók