Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 7. szám - Molnár Miklós: Újabb rövidkék és hosszabbkák

- Mennyi idő alatt tetted ezt? - tudakolta Ő Szent Fölsége.- Harminc nap alatt - felelte a jótét lélek.- Miért kellett ehhez ilyen sok idő? - És Ő Szent Fölsége mosolyogva így szólt a körülötte állókhoz: - Ha mi volnánk a Sátán, most megvesszőztetnénk ezt a renyhét. De mint tudjátok, nem mi vagyunk a Sátán.

Mindenki boldogan kacagott; imádták Ő Szent Fölsége pazar humorát.

És jött a másik tündér, meghajolt, és így beszélt:- Én a tengereket jártam, tornádókat, szökőárakat és cunámikat csillapítottam, sok száz négyzetkilométernyi olajszőnyeget tüntettem el, hajók tucatját mentettem meg az elmerüléstől, és emberek sokaságát a vízbe fúlástól.- Mennyi idő alatt cselekedted ezeket? - kérdezte O Szent Fölsége.- Tizenöt nap alatt - felelte a másik tündér.- Ilyen keveset végeztél ennyi idő alatt? Ej, ej! - A körülállók is rosszallóan csóválták a fejüket.

Jött a harmadik jótét lélek, és azt mondta:- Én eltüntettem a föld színéről az összes szuper- meg hipermarketet, plázát és bevásárlóközpontot. Megsemmisítettem minden televíziót, riasztókészüléket, biztonsági kamerát és mobiltelefont. Ezenkívül Hajdúböszörményben elcsitítottám egy kaszára-kapára kapott lakodalmas nép civódását. Sokak vérét ontották volna ki, a vőlegényt is megölik, ha be nem avatkozom. Még ugyanaznap este nekiveselkedtem, és a radványi sötét erdőben kivágtam minden fát, a derekukból boroshordót, az ágaikból ölfát csináltam, mindent behordtam Bárczi Benőék majorjába, a fák tövét kiirtottam, a földet fölástam, beültettem szőlővel, s tettem róla, hogy a szőlő meg is érjen, meg is legyen szedve reggelig, a must ki legyen forrva, a bor meg legyen tisztulva, s ott álljon belőle egy kancsó kóstoló Arany János tekintetes úr reggeliző asztalán. És most eljöttem, hogy mindezt megjelentsem néked.

Ő Szent Fölsége megkérdezte tőle:- Mennyi idő alatt tetted ezeket?- Egy nap alatt - felelte a harmadik tündér.- Ennyi idő alatt ugyan többet is végezhettél volna! - mondta Ő Szent Fölsége. A körülállók egyetértőén bólogattak.

És jött a negyedik tündér, kinek dereka versengett a nádszállal, ajkának pirossága lepipálta az érett eper pirosát, orcája kerek, formás, szólása madarak szavánál ékesebb, minden hajszála aranyból való, de szép szorgalmához semmi sem volt fogható a kerek világon. E szavakra nyílott ajaka:- Én egy politikus mellé szegődtem. Negyven évig fáradoztam, mire sikerült rábírnom, hogy a nyilvánosság előtt legalább egyszer, életében először és utoljára, igazat szóljon: „Eladtam magam népem szipolyozóinak. Ők juttattak hatalomra, az ő érdekeik szolgálata szabta meg minden lépésemet. Amit csak mondtam és cselekedtem politikai pályámon, az mind-mind hazugság volt, teljes hazugság, és semmi más, mint hazugság.”

Ennek hallatára Ő Szent Fölsége fölkelt trónusáról, levette a maga fejéről a koronát, és a legderekabb tündér fejére tette, majd maga mellé ültette és megcsókolta őt, és azt mondta neki:

46