Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 6. szám - Sudár Lászlóné Molnár Zsuzsanna: Juditból Malvina lesz
A XX. században is jeles személyiségek keresték Vas vármegye kulturális szigetének, a pannon örökségként kezelt Kemenesaljának ezt a megkülönböztetett szerepét, a nemesség magasabb szintű műveltségének indítékait. Németh László írónk geográfiai és felekezeti alapon vezette le a térség kulturális emelkedését. „Az akkori Magyarországnak egy népcsoportja sem volt olyan szoros szomszédja az emelkedőben lévő német kultúrának, mint a nyugat-dunántúli lutheránusság. Fővárosa Sopron, Bécs- nek tőszomszédja, a felekezeti kapcsolatok jóvoltából a német szellem két székvárosának, Jénának és Göttingának tanítványa (....) Kis János, a szentandrási Festeticsek jobbágyának fia, idővel soproni püspök lesz. Ő, aki Jénában Schiller fejedelem lábainál ül...” Kis János hozza a schillert mintát, ő fedezi fel Berzsenyi költői talentumát, és igazítja saját szellemi mintáihoz. A lutheránus Berzsenyi ajánlja a lutheránus Dukai Takács juditot Kazinczy figyelmébe. így formálódik Pannónia nyugati felén, egy felekezeti alapon is összetartó, műveltebb nemesi közösség. A felvilágosodás terjedésével megsokasodtak, és egy vezéregyéniség körül gyülekeztek már a XVII. század végén és a XIX. század első felében élő költőegyéniségek. Az irodalmi korszak második felében főként Kis János, Berzsenyi Dániel, Horváth József Elek, Kisfaludy Sándor, Dukai Takács Judit neve jelezte a költészet rangra emelkedését Pannónia tájain. Judit nagy szorgalommal használta ki a gyászcsend hónapjait. Érdeklődéssel fordult az ókor klasszikusai felé. Horatius, Ovidius költői világa megérintette, német fordításokban olvasta műveiket. Ismerkedett Goethével, Schillerrel. Felfedezte a mitológia szerepét alkotásaikban, érdeklődéssel tanulmányozta az antik világot és a kor nagy költőegyéniségeit. Dalai új ritmusát gyakorolgatta a hárfáján, az időmértéken alapuló versírást. Fokról fokra tudatosult benne, hogy csevegése a költészettel, új irányba fordult. Maga sem tagadta, hogy a szerencse hozzászegődött. Egy fiatal, Sárváron gya- kornokoskodó patvarista, a szombathelyi születésű Horváth József Elek személyében érkezett el hozzá. A fiatal költő már 1811 óta figyelemmel kísérte a dukai nemes kisasszony poétikai tevékenységét. Kéziratban jutottak el hozzá Judit költeményei. Egy nő versel! Nemcsak hébe-hóba, nemcsak emlékkönyvbe ír nyájas sorokat, hanem szép gyakorisággal mutatja meg, amit a világból meglátott. Döbrentei Gábornak, az urai-újfalui evangélikus esperes fiának lelkendezett először arról, hogy Kemenesaljára új Sappho érkezett. Döbrentei Sopronból jövet tért be hozzá, a költőbaráthoz, ahol Kis János szuperintendensnél járt, a „Magyar Társaság” alapítójánál. Személye diákkora óta nézetformáló erő volt számára. Most tervezett lapja, az Erdélyi Múzeum dolgában kérte ki véleményét. Összekötötte őket Kazinczy személye is, akivel a magyar irodalomról hasonlóan gondolkodtak. Olvasd, barátom! - és Döbrentei elé rakta a papírlapokat. Gábor olvassa a leányverseket. Derül, de közben tekergeti a fejét. A kisasszony, szelíd, kedves lélek lehet. Szereti a tájat, a köznemesi sorsot. Meg- énekeli a pórnép életét. Hasonlítanak is a versek az ő dalaikra. Témákat versel még, nem folyamatokat veti ellenében Elek lelkesedésének. Már jó ideje, hogy ő Kazinczy szemével nézi és hallja a literatúrát. Példa: nem a német prozódia, hanem a latin és a görög mértékhez kell igazodni - mondja mestere nyomán. 55
