Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 6. szám - Sudár Lászlóné Molnár Zsuzsanna: Juditból Malvina lesz

Csend vette körül. Hiányzott neki a házba betérő vendégek csevegése, a klavír hangja a kellemes szobában, a férfiak pipafüstje, a sütemények méz és vanília illata, de a felolva­sások leginkább. Ez így volt édes Annya betegsége előtt. Dukai Takács István elégedett volt, hogy annyi ember összegyűlt a házában. A társalgást Rézijével együtt irányították. Judit már süldő lánykora óta szórakoztatta verseivel a vendégeket. Szülői büszkeséggel vették tudomásul szellemi gyarapodását olvasottságban és a költészet művelésében, pedig azok még csak gyermekes próbálkozások voltak. Számukra mégis azt jelezték, hogy folytatása lesz egyszer a kislányos játszadozásnak. Nagy meglepetést okozott 1809- ben a tizennégy éves Judit Békességkívánás című verse, amelyet a napóleoni hadak jöve­teléről, a magyar nemesi hadak készülődéséről írt, és a szent Istenséget szólította meg az állandó békesség érdekében. A cím árulkodik olvasmányairól: Virág Benedek költé­szetéért régóta rajongott. Szülei kezébe adhatták a versgyűjteményt. 1801-ből való a költő Békesség-óhajtás című költeménye. Ennek a hatása érződik Judit versében is. A gyereklány hallhatta a szülei és birtokos-nemes vendégeik társalgását, aggo­dalmait az élet, a gazdaság, az európai politika kérdéseiről. Ezért tudta Judit süldő­lányként is kalamárisba mártani a tollat, és évei számához viszonyítva korán átlátni a nemesi élet, a változó idők, az ország helyzetét. Sokasodtak a verssorok, teltek az árkuspapírok. Apja biztatására felolvasott a vendégeknek. Otthon édes atyai csó­kokat és ajándékokat kapott értük és biztatást a további versírásra. A vendégek el­ragadtatással hallgatták a kecses, egyre szépülő felolvasót. Nagy élvezettel fogadták, amikor verseihez zenét komponált, és hárfán vagy klavíron önmagát kísérte. Kivé­teles tehetsége volt a zenéhez is. Ez a képessége szintén korán megmutatkozott, és bámulatba ejtette hallgatóit. Ha lemásolnád Juditkám, elvinném Márikámnak - kérte hízelegve egy közeli udvarház asszonya a felolvasott verset. Dehogy akarta a lányának adni, a gyanút te­relgette el magáról, mert mindenfelé azt híresztelte, hogy inkább a konyhában és a tyúkudvarban forgolódna a versfirkálás helyett Takács István lánya. Nagy örömmel - mondta a kis poétria, és pukedlizott az asszonyság előtt. Kérhetném én is, kisasszony? - szólt elragadtatással a dukai köznemes, Domon­kosék fia, akinek rajongó tekintetét nem lehetett figyelmen kívül hagyni.- Másolok majd belőle, és továbbítom a baráti házakba. Judit pirult, szülei ra­gyogtak az örömtől. Újabb verseket írt, és másolta a régieket is. Egyre messzebbre jutottak a bájos dukai kisasszony költeményei. Egy nyugodt, édeskés, finomkodó, késő rokokó és korai biedermeier világban szü­lettek Judit versei. Otthona is ilyen volt. Apja pénzeszacskójából anyja kifinomult ízléssel a városi polgárok otthonaihoz hasonlóra formálta a fogadószobát. A túldí­szített barokk elkerülte a közép- és kisnemes nemesi portákat, amelyek sok esetben csak méretükben különböztek a jobbágyparasztok házaitól. A barokk a cifrálkodó arisztokrácia luxusa volt Európa-szerte. Bár a vidéki kúriák építkezésében megőr­ződtek a barokk visszafogottabb, szolidabb jellemzői, a mindennapi nemesi és pol­gári világból kiszorultak cifraságai. A Habsburg Birodalom területén azonban a fejlődő polgárság is igényt tartott egy számára megvalósítható, rá jellemző életfor­mára és környezetre. Az elhaló klasszicista stílus és a késő rokokó változatos, de le­egyszerűsített jegyeiből hozta létre a biedermeiert. Takarékos egyszerűség, kispolgári érzelmesség, művészetekben a nagy szenvedélyek, fennkölt gondolatok 53

Next

/
Thumbnails
Contents