Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 4. szám - Fábián László: A szépség fénylése
zést akár a mester, akár a tanítványok munkásságát vizsgálva, érvényességüket eljövendő évek, évtizedek adhatnák meg. Alkalmasint olyan régi terminusok értelmében, mint őskép, kép, az emlékeztetés elve - miképpen Florenszkíj javasolná. Mivel az értelmezés minden bizonnyal csak megszakítható, de nem befejezhető folyamat. Boris Groys utal rá, hogy a „minőséget” a tudományban és a filozófiában az „igazság”, a művészetben pedig a „szépség” alapján határozták meg, amiből aztán logikusan következik (ilyesfélét látunk a tanítványok esetében), hogy az igazság és a szépség eléréséhez az alkotás bizonyos szabályainak reprodukálhatóaknak kell lenniük. A föntebb említett kognitívba mindezt beleértettük. Was aber schön ist, selig scheint es ist ihm selbst - summázza Mörike egyik versében: ám ami szép, önmagában boldognak látszik. Mondhatni: fölfénylik, hogy egy kicsit rájátszunk az es scheint-re... 22