Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 1-3. szám - Simon János: Közép-európai átmenetek vagy átalakulások? - A rendszerváltozások elméleti megközelítése

vonul ki illúzióvesztetten a politikából, mint választópolgár. Számokat és arányokat felelőtlenség lenne mondani.

íme tömegszinten azok a pillérek, melyeket az új demokráciák kormányai a régi rendszerből örököltek és amelyekre a rendszerváltozás óta építkezni kellene: képlékenyek és felettébb kiszámíthatatlanok (Simon 2012).

7. A KÁDÁR-KORSZAK ÉRTÉKELÉSE AKKOR ÉS MOST

Az emberek múltbeli tapasztalataik alapján építették föl jövőbeli elvárásaikat és ehhez viszonyították a jelen megítélését. Az új politikai elitnek el kellett érnie, hogy az emberek számára ne a múlt, hanem a jelen legyen a kiindulópont, és a környező volt államszocialista országokhoz viszonyítsák magukat, melyek szintén piacgazdaságot és demokráciát építenek. 1989 tavaszán kérdőívünkkel az elmúlt 100 év politikai korszakairól kértük ki az emberek véleményét, hogy megítélésük szerint mikor éltek jobban. A Horthy, Rákosi és Kádár nevével fémjelzett korszakokat és „napjaink demokráciáját” értékelve azt láttuk, hogy az életszínvonal tekintetében az emberek döntő többsége a Kádár-korszak teljesítményét tekinti a legjobbnak, még két évtizeddel a rendszerváltozás után is. Miközben a folyamatosan gazdasági válságokkal küszködő demokratikus korszakunk leértékelődött, a két háború időszaka, a Horthy-korszak felértékelődött és 2010-ben a második helyre került. Itt elsősorban nem arról van szó, hogy a (Gyurcsány-, Bajnai-) kormány tudatosan hirdeti a Horthy-rendszer felértékelődését, hanem rossz kormányzati teljesítményük idézi elő azt (3. tábla).

Kérdés: „Ön szerint mikor éltek jobban az emberek?”

3. sz. tábla: A XX. századi korszakok megítélésének változása (legrosszabb - legjobb; átlag 1-5; 1989-2010)

1989

2001

2010

1. Kádár-korszakban

3.9721

4.0749

3.6279

(1956-1989)

(.9926)

(1.0019)

(1.1484)

2. Horthy-korszakban

2.0321

2.3322

3.0427

(1920-1944)

(1.0813)

(1.2091)

(I-304S)

3. Napjaink demokráciájában

3-3312

3.3940

2.7870

(1989-2010)

(1.0378)

(1.1658)

(1.3601)

4. Rákosi-korszakban

1.8914

1.8630

1.8106

(1948-56)

(•9637)

(1.0309)

(1.0508)

Forrás: Codebook im. 99-101.0.

A Kádár-korszakról a többségnek az a véleménye, hogy „hiányzott a szabadság” (70%) és „nagy volt az elnyomás” (61%), de „a magyar gazdaság fejlődött” (59%) és „majdnem minden magyar jobban élt” (63%). (C: 95-97).

A Kádár-korszakot az emberek többsége kedvezőbben ítéli meg, mint a többi ország diktatúráit, s ebben fontos szerepe van annak, hogy elsősorban a ’70-es-8o-as évekre emlékeznek, feledve az ’56 utáni terrort. Az emberek úgy emlékeznek a korra, mint amelyben egy „fogyasztói társadalom” építése folyt, egy sajátos „szocialista jóléti társadalomé”, ahol nem volt munkanélküliség és viszonylagos létbiztonságban

17