Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 1-3. szám - Speidl Zoltán: "Kié lesz a tudatipar?" - A nyomtatott sajtó és a magyar rendszerváltozás 1989
„A párt területi befolyását meghatározó módon erősíthetik megyei lapjai. Ezek a lapok összességükben a Népszabadságnál nagyobb példányszámban jelennek meg, jelentős tömegbefolyást biztosítanak az MSZMP-nek.” Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy az orgánumok a központi orgánumoknál minden szempontból rosszabb körülmények között dolgoznak. „...A megyékben és a városokban elsősorban a helyi lapot olvassák, ezért fontos, hogy a párt megyei sajtója hitelesen számoljon be politikánk országos folyamatairól, egyszersmind a helyi politikai közélet igényes közvetítője legyen... A megyei pártlapok az országos és a helyi nyilvánosság egyidejű kifejezői. Ennek a kettősségnek a lap irányítási rendszerében is tükröződnie kell. A munkáltatói jogokat az MSZMP megyei bizottságai gyakorolják. A lapok ily módon a megyei pártvezetés fontos politikai eszközei, ugyanakkor az MSZMP megyei orgánumai. A Központi Bizottság befolyását, a párt megyei sajtójában a kapcsolatok erősítésével, rendszeres, szervezett tapasztalat- és információcserékkel, politikai tájékoztatással kell biztosítani.”42 A párt megyei orgánumai privatizációjának lényegét dr. Máthé László akkori pártpénztárnok fogalmazta meg az eladás alatt álló n megyei napilap kapcsán: „Nem szerettük volna, hogy ha az MSZP megválik lapjaitól, a helyébe odaülne az MDF vagy az SZDSZ, netán Kisgazdapárt! Furcsa is lett volna, ha eladjuk a lapokat az MDF-nek.”43 Az MSZP pontosan felismerte, hogy jövőbeni politizálásuk, hatalomba való esetleges visszatérésük egyik legfontosabb eszköze a tulajdonukban maradható, vagy ha áttételesen is, de továbbra is befolyásuk alatt állható nyomtatott és elektronikus médiumok minél nagyobb száma. A nyomtatott és az elektronikus médiumok birtoklásáért, a fölöttük való befolyás megszerzéséért folyó harc története szerteágazó, helyenként szövevényes, ezért nézzük az események sorát időrendben.44 A megyei lapok sorsa állampárti fórumon először 1989. szeptember 23-án merült fel. Ekkor az MSZMP KB Társadalompolitikai Bizottsága a megyei lapokkal kapcsolatosan egy jelentésében leszögezte, hogy ezek az orgánumok a párté. Ám szükséges a lapok és a kiadó kapcsolatának rendezése, felkészülés a versenyhelyzetre, és nincs ok annak kikötésére, hogy a pártlapoknál csak párttagok dolgozzanak.45 Csupán az várható el, hogy a munkatársak a lapok által képviselt pártpolitika fő irányát képviseljék. Az első olyan lépésre, amely már a párthoz tartozás direkt formájának felszámolására irányult, Fejér megyében került sor, amikor 1989. augusztus elején az MSZMP megyei pártbizottsága kezdeményezte, hogy a párt mondjon le az 52 ezer példányban megjelenő Fejér Megyei Hírlap tulajdonjogának közvetlen gyakorlásáról, és az újság baloldali néplapként, a megyei lapkiadó vállalat gondozásában jelenjen meg. Az ügyben megszólalt a Nyilvánosság Klub is. Szegeden szeptember 30-án szervezésükben a vidéki „függő” és „független” lapok képviselői tartottak találkozót, s a részvevők nyilatkozatban szögezték le: „Magyarország demokratikus átalakításának előrehaladásával egyre kérdésesebb a megyei napilapok helyzete. A megyei napilapok tájékoztatási monopóliumán alapuló vidéki sajtóstruktúra az állampolgárok számára - akiknek többsége nem az MSZMP tagja - mára már elfogadhatatlan...” Ugyancsak elfogadhatatlan, hogy az MSZMP Központi Bizottsága, illetve a megyei pártvezetők kezüket rátegyék a lapokra, s továbbra is ők nevezhessék ki a főszer190
