Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 1-3. szám - Speidl Zoltán: "Kié lesz a tudatipar?" - A nyomtatott sajtó és a magyar rendszerváltozás 1989

kesztőket. Ezzel ugyanis, a közel 1.3 millió példányban megjelenő húsz napilap szerkesztési politikáját irányítanák továbbra is. A nyilatkozat részvevői befejezésként javasolták, hogy a pártatlan tájékoztatás 1989. augusztus 24-én elfogadott alapelveit, az MTI, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió „mellett érvényesítsék a megyei lapok is, mint közszolgáltatási intézmények.”46

Az első hírt, amely a megyei lapok életében oly nagy szerepet játszó német Axel Springer Kiadó magyarországi tevékenységéről szól, 1990. március 31-én közölte a Magyar Rádió Déli Krónikája. Eszerint a Békés Megyei Népújságot eladták egy nyugati cégnek, és a lapnál dolgozók megkapták a felmondólevelüket. A MÚOSZ állás- foglalást tett közzé, melyben megfogalmazza, hogy veszélyben van a vidéki tömegtájékoztatás. A szervezet véleménye szerint a megyei lapok a jövőben nem tartozhatnak egyetlen politikai párthoz sem, a szerkesztőségeknek a hiteles tájékoztatást kell szolgálniuk. A békési újság vezetői az Axel Springer képviselőivel megállapodtak, hogy a németek a megyében új lapot kívánnak indítani, s ehhez átveszik az újság korábbi munkatársait, tehát az új orgánumot a régi, még az MSZMP hozzájárulásával oda került gárda készítené. Az AS vezetői közölték, hogy más lapokkal is hasonló tárgyalások folynak. A cég ügyvezető igazgatója Bayer József kijelentette: Nem az MSZP-től veszik át az újságokat, hanem mindenütt új lapot indítanak, s ezekben többségi, esetleg 100 százalékos részesedésre tesznek szert. Fabriczki András, az MSZP gazdaság hivatalának vezetője elmondta, hogy az egyes megyei kiadókra bízták, részvénytársasággá, avagy kft.-vé akarnak-e átalakulni, s a párt csak a tárgyalások utolsó szakaszába szándékozik bekapcsolódni. Azt is közölte: az MSZP tárgyal az AS Budapesttel, de vannak más érdeklődő cégek is. Azonban Nagy Imre, a KISZ KB volt titkára, az MSZP elnökségi tagja határozottan cáfolta, hogy az MSZP tíz megyei napilap eladásáról kezdett volna megbeszéléseket.

Hiába tagadta azonban Nagy Imre a lapok eladását célzó tárgyalásokat, mert az Axel Springer Budapest Kft. tovább folytatta akcióját. 1990. április 3-án négy megyei lapkiadó (Baranya, Tolna, Heves és Nógrád) aláírta a szerződést a német konszernnel. Április 4-én már tény volt, hogy négy lap az ASB kezébe ment át, s további tízzel pedig folytak a tárgyalások.

Polgár Viktor, Fabriczki András és Nagy Imre, az MSZP szakértői, az eseményekkel kapcsolatosan úgy érveltek, hogy az októberi kongresszus óta közvetlen politikai befolyást nem gyakoroltak a 19 reggeli megyei napilapnál47. Igaz, hónapokkal korábban már lehetővé tették a lapkiadók vezetőinek, hogy a megjelenés körülményeinek jobbítása érdekében tárgyalásokat folytassanak működő tőke bevonásáról, de csak tárgyalási és nem önálló döntési joguk volt a kiadóvezetőknek. Kijelentették: az Axel Springerrel, jelesül Bayer Józseffel nem folytattak megbeszéléseket, s nem „üzleteltek”. Elmondták: a bírósághoz fordulás gondolata sem idegen a párttól, bár ott csak a lapok eszmei értékének visszaperlése és a párt anyagi kárának megtérítése lehet a tét. Fabriczki András pedig visszautasította azt a vádat, miszerint a lapok sorsa azért alakul úgy, ahogy, mert Bayer József és közte régi kapcsolatok vannak.

Április 7-én a Komárom-Esztergom Megyei Dolgozók lapja fogadta el az ASB ajánlatát. Az új gazda lapja 24 óra címmel jelent meg, de a főszerkesztőt (itt is) a Kádár-korszakból örökölték át. Akadtak orgánumok (például a Kisalföld, a Kelet- Magyarország, az Eszak-Magyarország, Dél Magyarország), amelyek nem csatlakoz191